Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

Vasárnap, 1884. június 10. 3 Ifjúkommunisták megyei küldöttértekezlete Szegeden Megyénk fiataljai hetek óta lázasan készültek arra a fórumra, amelyen elmondhatják, milyen gondokkal küzdenek az élet minden területén, hogyan -végzik munkájukat az ifjúsági mozgalomban, s politikai szervezetük, a KISZ véleményük szerint hogyan tölti be szerepét, miként látja el sokrétű feladatát. Erre a fórumra, a KISZ Csongrád megyei küldöttgyűlésére szombaton került sor Szegeden, a KlSZ-iskolán. A megye fiataljait közel kétszáz küldött képviselte. A tanácskozáson részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. dr. Bulla Miklós, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese és Trócsányi Anikó, a megyei úttörőelnökség megbízott titkára is. Dr. Bódi György első titkár többek között hangoztatta, hogy a fiatalok jövője azonos a szocializmus perspektívájával. Ezért létkérdés, hogy pártunk milyen határozatokat hoz, államunk vezetése milyen intézkedéseket tesz gazdaságunk, kultúránk, társadalmi életünk dinamizálására, további demokratizálására, s hogy milyen széles tömegekre támaszkodva kívánja azt megvalósítani. Az ifjúság körében az egyik legégetőbb gond a lakáshelyzet. A beszámolási időszakban két, egymással élesen ellentétes tendencia érvényesül a lakáshoz jutás területén: egyrészt, számos intézkedés kedvező a fiatalok számára, másrészt jelentősen növekedtek a lakásárak, nemujavult" az építőanyag-ellátás sem. Az áremelés mértéke azt eredményeztél' teűgy a kézelő összegek előteremtése a legtöbb fiatal család számára ismét lehetetlenné vált. Ez is egyik oka annak, hogy elsősorban a kisebb alapterúletú lakások iránt nőtt meg a kereslet. Nem az igény csökkent tehát, hanem a fizetőképes kereslet, fokozódott az eladósodás mértéke is, mert a hitelvállalással olyan helyzetbe kerültek a fiatalok, hogy a létminimum szintjén élnek. A KISZ megyei bizottsága több javaslattal fordul a KISZ KBhoz és a megyei pártbizottsághoz, enyhítendő a lakásgondokat. A megyei bizottság beszámolója önkritikusan szólt arról, hogy a fiatalok aránya nem növekedett a felvett párttagok között, s hogv az egyetemi, főiskolai hallgatók körében különösen visszaesett a pártépités. Bár a pártépítés elsődlegesen pártfeladat, és a pártszervek. -szervezetek felelőssége a meghatározó, a tisztánlátás érdekében mégis néhány tapasztalatot számba kell venni, levonva a tanulságokat. Ezeket szükséges jelezni a pártszerveknek is. A munkásfiatalok megyei 22—25 százalékos átlagos szervezettsége mellett csak hatalmas erőfeszítések árán biztosítható, hogy a párttagok többsége közülük kerüljön ki. Az egyetemi, főiskolai hallgatók közül — a KISZ viszonylag magas szervezettsége ellenére is — igen kevesen vállalják a magas követelményeket. A békemozgalmak felerősödésével kapcsolatban elmondta, hogy számtalan formával, módszerrel gazdagodott az emberek békevágyát kifejező küzdelem. A békeakciók kapcsán megtanultunk toleránsabban gondolkodni, egyben harcosabban védeni igazunkat. Ezek a tények egyértelműen erősítették Magyarország békepolitikáját, növelték hazánk nemzetközi tekintélyét. Az elmúlt három évben — hol kisebb, hol nagyobb intenzitással — végig jelen volt a mozgalmi életben két vitakérdés. Az egyik: képese az egységes ifjúsági szövetség valamennyi ifjúsági rétegnek megfelelő programot, szervezeti keretot biztosítani? A másik: a KISZben az élcsapat, vagy a tömegszervezet jellegnek kelle jobban érvényesülni? ügy vélik, hogy a mozgalmi munkában előre, kipróbálatlanul egyetlen módszerre sem lehet kimondani, hogy rossz, hatástalan. A bátorítás mellett viszont a KISZ számíthat a pártszervek figyelmére, s ha szükséges, figyelmeztetésére is. Kószó Éva (Hódmezővásárhely), a 602. számú szakmunkásképző intézet tanára arról a kísérletről beszélt, amelyet idén. március végén vezettek be iskolájukban. a KISZ KÍ3 kérésére. A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolából (Hódmezővásárhely) iött Fábián János tanuló, ö a KISZ szervezeti életével kapcsolatos kérdésekről, a korábban említett kísérlet beindításának helvi tapasztalatairól, illetve a személyi felfételekről szólt. Dr. Hegyi András (Szeged) történész a kutatási eredmények közkinccsé tételéről beszélt. Elmondta: szervezett a dokumentumgvúités. valóságos tudományos alkotóműhely született, s ennek politikai, ifiúságnevelő szerepe óriási. hiszen egvre többen kapcsolódnak a munkába. Ezért a tevékenységéért nemrégiben Csongrád megye a KISZ KB elismerésében is részesült. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulóiára dokumentumgyűjtemény ielenik meg. később az úttörőmozgalom történetét feldolgozó kötet lát napvilágot. Az ..Alkotó Ifiúság" szegedi területi képviselője, dr. Kónya Sándor az ifiúság gazdaságpolitikai feladataival foglalkozott rövid hozzászólásában. Hangsúlyozta: támogatnak minden értelmes. életrevaló gondolatot, elképzelést, tervet, amelvet az ifiúság iobbító szándéka hat át. Váriák a vállalatok és intézmények, intézetek ifiú dolgozóit az elkövetkezendő időszakban is. Bucsányi László (Szegvár) elmondta, hogv a község ifivezetői kitűnő kapcsolatot alakítottak ki a nevelőintézettel. s bizonv. ez sok-sok városban, községben még megoldásra váró feladat. Dr. Bulla Miklós is hoszszasan felszólalt a vitában, többek között tolmácsolva a KISZ KB üdvözletét. Trócsányi Anikó elemezte az úttörők és az ifjúkommunisták kapcsolatát. s megállapította; nincs összehangolt munka az úttörőcsapatok és a KlSZ-alapszervezetek között, amelvet tovább nehezít a beilleszkedés az úi közösségbe, az önállóvá válás buktatói, a serdülőkori problémák. A szabad idő okos, ésszerű, tartalmas eltöltésére kevés, kicsi az élettér. a pedagógusok igen leterheltek. A gondok enyhítésében sokat segíthetnének a KlSZ-esek. Kevés az ifivezető. sőt közöttük akad olvan is. aki nem tagia a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. A KISZ-taggá nevelést tehát komolyabban kellene venni a korábbinál. Zelei István (Szeged) határőrtiszt. a honvédelmi nevelés tapasztalatairól, a katonai szolgálati idő szépségeiről. gondiairól. az érzelmi kötődésről, illetve annak hiánváról beszélt. Kiemelte, hogv az Ifiú Gárda továbbra is a honvédség támogatását élvezi, annál is inkább, mert az ő soraikból kikerülő katonák fegyelmezettebbek. edzettebbek, kötelességtudóbbak hasonkorú társaiknál. Dr. Szabó Éva (Hódmezővásárhely) gyermekgyógyász az egészségügyi dolgozók nevében kért és kapott szót. Csanádpalota küldötte. Erdélyi Lajos, a megvei irányítás alá került község mindennapiairól. ifiúsági mozgalmáról tájékoztatta a jelenlevőket. Az úi helyzet előnyeit élvezik, hátrányait viszont, érzékelik. Náluk a KISZ-élet feilődött. sokszínűbbé vált. s immár a fiatalok társadalmi igénve. hogv részt vegvenek életük, életünk alakításában. Varga János (Hódmezővásárhely) a Gorzsai ÁlLami Gazdaság agronómusa a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok gondiairól beszélt, igen reális megközelítésben. Dr. Bari Ferenc (Szeged) az ideológiai kérdésekkel foglalkozott. Szerinte a politizálás a helyi viszonyok alakítását jelenti, s ebbe érdemben nem tudnak beleszólni a KISZ-esek. Sajnos, sokszor az emberek nem ismerik közvetlen kollégájuk problémáit, véleményét sem, s gyakran az események után kullogunk, elmegyünk a fontos, sürgős megoldásra váró gondok mellett is. A fiatalok igénylik a gyors és pontos információt, az emberséges bánásmódot, a törődést. Ma. amikor az értékek válságának korát is éljük, előtérbe került sokak 6zámára a tárgyak, a pénz hajszolása, s ezmellett olykor elsikkad az emberi érték. a közösség iránt érzett felelősség, ebből semmiféle külső erő nem vezet ki bennünket, nekünk kell feltárnunk és megoldanunk a problémákat. Fiatal kutatók nevében beszélt Petróczi István (Szeged) küldött, a Gabonatermesztési Kutatóintézet munkatársa. A fiatalok felismerték, hogy személyes sorsuk szorosan összefonódik az országéval, Az értelmiségi munka nemzetközi szinten egyre inkább felértékelődik, hazánkban ez a folyamat: nem ilyen egyértelmű. Hogy a stagnálásból ne legyen leépülés. erre pártunk politikája a garancia. Az értelmiség elismerése mind anyagilag. mind erkölcsileg azonban még sok tennivalót, intézkedést igényel. Csoraba Gyula (Szentes) véleménye szerint a KISZnek számtalanszor olyan szerepet. feladatot kell felvállalnia. amely más társadalmi szervek tevékenységi körébe tartozik, s itt összehangoltabb munkára lenne szükség. Igaz — állapította meg a küldött —. hogy a KISZ ma még nem nyújt elegendő politikai élményt a fiataloknak, de igaz az is, hogy az ifjúság politikai aktivitása nő. A tömegszervezeti jelleget befolyásoló tényezőkről szólt Garai Szabó Imre (Szentes). Pává Imre (Szeged) az egészségügyben tanuló, dolgozó fiatalok gondjait tolmácsolta. A pályakezdők elhelyezkedésénél nem veszik figyelembe az egyetemi évek alatt végzett közösségi munkát. A párttaggá nevelés pedig csak akkor lehet eredményes, ha a fiatalok megismerik a pártmunka jelentőségét, követelményeit, majd tudatosan, immár felkészülten kérik felvételüket a pártba. Sajátos helyzetben vannak az egyetemen tanuló diákok, ugyanis pályakezdőként. diplomával a kezükben más statisztikai kategóriába kerülnek, s nemegyszer évekig kell várniuk arra, hogy párttagok lehessenek. A tanulóifjúságot különösen hátrányosan érintette a vasúti menetjegyek, a szálláshelyek árának emelése. A mozgalmi életben egyre szükségesebb a tartalmi és szervezeti megújulás, ennek érdekében kell lehetőséget biztosítani a helyi kezdeményezéseknek, minimálisra szorítva a szervezeti irányítást. Arccal a sport felé —közben megfeledkeztünk arról, hogy művelt ifjúságot neveljünk — mondta Lengyel János (Szeged). Baj van a A megyei küldöttértekezlet elnöksége. (Fotó: Enyedi Zoltán) fiatalok magatartásával, moráljával is. Helyes politikai szemléletet, erkölcsi magatartást, társadalmi összefogással alakíthatunk ki az ifjúság körében. Csányi Antal (Szeged) a belügyi szervek ifjúságpolitikai tevékenységéről tájékoztatta a küldöttértekezlet résztvevőit. Szervezeti felépítésük eltér a polgári szervezetekétől. A belügyben dolgozó ifjúkommunisták egyharmada tagja a pártnak. Mindnyájan vallják, hogy az ifjúsági mozgalom tekintélyét csak jól végzett politikai és szakmai munkával lehet megőrizni. A KISZnek is kötelessége állampolgári fegyelemre nevelni a fiatalokat. A bűnözés elleni harc" pédiK 'össttéharfgblt tevékenységre szólít mindenkit. A vidéki, mezőgazdasagban dolgozó fiatalok gondjaival foglalkozott Horinka Tamás (Öttömös), szólva a munkahelyi, a család-, otthonteremtés és a társadalmi munka kérdéseiről. Ugyancsak a mezőgazdaságban dolgozók életéről, munkakörülményeiről beszélt Balda Jánosné (Makó). Nagy Ferénc (Csongrád) arról tájékoztatott, hogyan hajtották végre városukban a már tizenéves határozatot Tuza Klára (Szeged) a fiatal műszakiak tanácsa (FMKT) működéséről szólt. Beszélt arról, hogy ebben a formában óriási lehetőségek rejlenek, de a realitás talaján kell maradni. A gyakorlat azt bizonyítja, nem megfelelőek a feladatkiírások, hiányoznak a komplex megbízatások, pedig az. új vállalati irányítási rendszer is akkor lesz hatékony, ha az FMKT jobban betölti szerepét. Üj formák, módszerek kellenek, amelyekben fontcs helyet kap az önképzés, a nyelvtudás, a szakma mind jobb ismerete. Dr. Komócsin Mihály arról szólt, hogy az ifjúsági mozgalom a nehezedő körülmények ellenére is képes volt kilábalni a kátyúból, megújították tevékenységüket, erősödött jelenlétük az; érdekképviseletben, a gondok megoldásában, a párt politikájának alakításában. Kifejezésre jut ez többek között azokban az információs jelentéseikben is, melyeket az élet minden területén jelentkező, megoldásra váró kérdésekben adnak. A KISZ-től kapott visszajelzések hasznosak, hiszen a párt nem elvont dogmák, nem pusztán elméleti feltevések alapján alakítja politikáját, hanem a valós életnek megfelelően formálja. Növekedett az ifjúsági mozgalom realitásérzéke. Világosan látják, hogy a fiatalok gondjainak megoldásához az ország gondjainak megoldásával vezet az út. Sajátos, megyei nehézségeinket is csak a terület gazdasági, politikai életének továbbfejlesztésével győzhetjük le, feltárva azon hely) lehetőségeket, melyek közvetlenül is rendelkezésre állnak. A pályakezdés egyenlő a felnőtt élet megkezdésével. Alapkérdés, hiszen a jó indulás létbiztonság. Szocialista rendszerünk fontos vívmánya a teljes foglalkoztatottság. Ma a fiataloknak az iskola elvégzése után azonnal lehetőségük van elhelyezkedni, bár valóban nem mindig az igényeiknek megfelelően. A családalapítással szorosan összefüggő kérdés a lakáshelyzet. Rossz minőségű lakásállományt örököltünk, nagy mulasztást kellett pótolni a felszabadulás után. A lakásigénylők 45 százaléka fiatal, s a lakások 60—65 százalékát fiatalok kapják, és egyéb támogatások is segítik indulásukat. A lakáshelyzet gondjai ismertek. Azonban, ahol a feltételek adottak, ott sem vállalják a fiatal házasok közül sokan a gyermeket, pedig a jövőt népszaporulattal is építeni kell. A szemléletváltozás a KISZ feladatai közé is tartozik. A szabad idő felhasználása a jövedelem kiegészítésére nem mindig a stagnáló életszínvonal rovására írható. Tervek és igények sarkallják erre a fiatalokat. Fő törekvés, hogy a munkahelyen végzett tevékenységből biztosíthassák az emberek a megélhetést. Szabad időben tanuljanak és kulturáltan szórakozzanak, művelődjenek. Erre a megye városaiban, községeiben egyre több lehetőség van. A párttaggá nevelés tapasztalatai szerint csökkent a párt vonzása a fiatalok körében a nagyobb teher és felelősség rpiatt. Ezek azonban szelektáló erők is: azok lépnek a pártba, akik a közösséget akarják szolgálni. A fiataloknak át is kell venni a stafétabotot. De csak az vegye át, aki nem csupán az egyéni, hanem a közösségi boldogulást is keresi ezen az úton. A dolgozó ember aktívan járul hozzá a társadalom építéséhez, és ezzel hajt végre forradalmi tettet. Tóth Tamás (Szeged) az ifjúsági mozgalom társadalmi, emberi viszonyait elemezte. Az ifjúságnak egyetlen politikai szervezete van, a KISZ, ezért kell a rétegpolitikát erősíteni. A kísérletekre szükség van. mindaddig, amíg nemcsak önmagukért való kísérletek. Az eredményeket kell elismerni, de nem baj az, ha nem minden kezdeményezés válik be. A vegyes életkorú, illetve a vertikális alapszervezetek munkájáról beszélt Lévai Ferencné (Makó). Iskolájukban a tanulók választották a vertikális formát, jól is működik, bár a pedagógusoktól több feladatot kíván. Az alkotó munka jelentőségét hangsúlyozta Solti Antal (Szeged). Munkaidőben jól szervezett munka, kellően ösztönző bérezés a korszerű követelmény. Az FMKT já fórum a tapasztalatcserére, egymás munkájának megismerésére, értékelésére. Szirbik Imre (Szentes) az új vállalkozási formákról szólt, kiindulva abból, hogy az ideológia elmaradt a gazdasági jelenségek mögött. Gondolkodó, felkészült, értelmes fiatalok kellenek a vállalati tanácsokba, hogy megfelelően képviseljék a fiatalok érdekeit. Kálmán Zoltán (Szeged) arról beszélt, milyen feladatai vannak az ifjúságnak a környezetvédelem területén. A vitát Bódi György foglalta össze, majd a küldöttgyűlés résztvevői elfogadták az írásos és szóbeli beszámolókat A megyei KISZ-bizottság tagjai és tisztségviselői A KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára dr. Bódi György. Titkárok: Szentgyörgyi Pál, dr. Szilágyi János és Turcsikné Süli Mária. Tagok; dr. Búzás Péter, Edelényi Erzsébet. Huszka Csilla. Kiss Éva. Kozma József. Lévai Ferencné. Mihály János. Mityók Tibor. Nagyné Szénási Irma. Okos József. Szalva Csilla. Szögi Etelka. Tóth Tamás. Várvizi Attila és Zeleiné Horváth Sára. A KISZ Csongrád megyei Pénzügyi Ellenőrző Bizottgának elnöke Ivanicsné Reigler Anikó. Titkár: dr. Sánta Mihály. Tagiai: Ecseri Rózsa. Jankó Zoltán, Kelemenné Szalma Mária. Kotormán Ferenc. Kurucz Jánosné. Márkusné Nász Julianna. Pálfi László. Szekeres Klára és Szirinyi Ilona.