Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

56 Vasárnap, 1984. június 3.' Elutazott a parlamenti Szombaton elutazott Bu­dapestről a kambodzsai par­lament delegációja, amely Chea Simnek. a Kambod­zsai Népköztársaság nemzet­gyűlése elnökének, a Népi Forradalmi Párt KB Politi­kai Bizottsága tagjának, a Haza Védelmére és Építé­sére Alakult Egyesült Front Országos Tanácsa elnökének vezetésével június 4-től 9-ig hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. A kambodzsai nemzetgyű­lés küldöttsége magyaror­szági tartózkodása során megbeszélést folytatott az Apró Antal vezette magyar parlamenti delegációval. A vendégeket fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke, Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Szocialista Munkás­Párt Központi Bizottságának titkára és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos kambodzsai Tanácsának főtitkára. A kambodzsai törvényhozó tes­tület képviselői ellátogattak Nógrád megyébe, ahol a me­gye párt- és állami vezetői­vel folytattak eszmecserét. Megismerkedtek a salgótar­jáni öblösüveggyár, vala­mint az érdi Texelektro Ipari Szövetkezet termelési feltételeivel, eredményeivel. Látogatást tettek a rétsági Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, va­lamint a Fóti Gyermekvá­rosban. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúz­tatta. Jelen volt Karsai La­jos, hazánk Phnom Penh-i nagykövete, valamint Kao Samreth, a Kambodzsai Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. LOSONCZI PAL TÁVIRATA Portugália nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Antonio Ramalho Eanest. a Portugál Köztársaság elnökét. MONDALE—HART Walter Mondale pénteken találkozót beszélt meg pár­ton belüli fő ellenlábasával, Gary Hart szenátorral. A demokrata párti belviszály csillapodása láttán a Repub­likánus Párt országos elnöke kijelentette: egységes ellen­félre és nagy küzdelemre számit novemberben. Mondale capitoliumi iro­dájában hívta fel a colora­dói szenátort, s a telefon­beszélgetés után sajtótitkára „nagyon szívélyes, alapvető­en nagyon barátságos'' tár­salgásról tájékoztatta az új­ságírókat. amelynek eredmé­nyeként a két rivális megál­lapodott : egy héten belül ta­lálkoznak nézeteltéréseik el­simítása végett. Mondale kö­zölte továbbá, Jacksonnal is találkozni fog még a júliusi konvenció előtt. „Tudást őrzs tiszta tenger Tibeti irodalom hazánkban _,gy nép lelkét legigazab­ban az irodalom, azon belül a költészet fejezi ki. A lé­lek mélyét, a vágyakat, az érzelmeket önti sokszor év­százados formákba. Minden új generációnak ad valamit az élet kifogyhatatlan válto­zatosságából. Az idén a Körösi Csorna­évforduló kapcsán két nagyszerű kötet hagyta el a nyomdát. Sza-Szkja Pandita „A bölcsesség kincsestára" és a címben jelzett dalgyűj­temény. Mindkettőt nyugod­tan nevezhetjük szenzáció­nak, váratlan, kirobbanó si­kerük is ezt bizonyítja, A nagy várakozás után ol­vasásuk egy ismeretlen, sa­játságos világot' hoz köze­lebb hozzánk. „A bölcses­ségek kincstára" afféle „Igazságra Vezérlő Kalauz", olyan csodálatos ötvöfeet, amely hasonlóan a Korán­hoz vagy a Bibliához, az emberi lét nagy próbáit se­gít megállni. A kilenc rész­re osztott könyvben a böl­csességről. a gonoszságról, a jellemekről, a (jó és rossz) cselekedetekről és a Tanról, azaz a lúmaizmusról ad a tudós, szerző tömör tanításo­kat, szám szerint 457-et. Nagy gondolatok, nagy ér­zelmek, eszmék ragyognak egy-egy versre emlékeztető, de inkább közmondásszerfl 4 soros szakaszban. A pedagógiában is példa lehetne a nagy emberisme­retet jelző szerkesztésmód. Az elvont, mindenkire egy­aránt érvényes erkölcsi in­telmek semmi mással össze nem téveszthető tibeti kép­rendszerben jelennek meg: ,.A törpe-eszű gyűlölködő / hamar felfedi rossz szándé­kát Ellenség láttán a rossz kutya mielőtt harap ugat­ni kezd.'; A bölcsesség általános, de a kifejezesmód egyedi: „Ma­ga hibáját nézi a jó más gyengéjét lesi a hitvény / Maga testén bíbel a páva / bagoly másnak hagy baljós jelet." Milyen tudást őriz a „tisz­ta tenger"? A tibeti dalok­ban élő nép sok szenvedé­sen át képekké, dalokká szúrt tudását. Költői úti­könyv Tibet tájairól, az egész rejtelmes ország népe, gondolatai ott élnek lapja­in: ifjú szerelmesek, szerze­tesek, hazájukba vissza vá­gy ók. A négysoros versek felépí­tése a magyar dalok kezdő képsoraira emlékeztet, de az. igazi összefüggés a jelképes vagy valódi természeti je­lenség és a belső világ kö­zött csak az ázsiai ember számára érthető igazán! A teljes életről szólnak ezek a versek — a gyerekkor anyaöl melegében pergő napjairól, a szerelemről, az örömről, csalódásról, az öregségről és a végről, a Nirvánáról. Nem könnyű olvasmányok a tibeti költészet virágai! A népdalok élő költő verseire hasonlítanak, a dalai láma Can-jag-gjaco költeményei népdalokra: sejtelmes gon­dolatok, erzelmek gyöngyei különös képek kagylójában: „Dér gyöngyözik a fú élén,/ az északi szél hímezte, / amely válni kényszeríti / a virágot és a méhet." A fölényes tudást tükröző utószó Ligeti Lajos — il­letve a Dalok Könyvében Sári László munkája. A versfordítás alapján a költői átültetés Tandori Dezsőt, il­letve Rab Zsuzsát dicséri. Rozsnyai Jenő Nemzetiségi találkozó Pitvaroson A Hazafias Népfront Csong­rád megyei Bizottsága szer­vezésében megyei nemzieti­ségi találkozóra került sor tegnap, szombaton Pitvaro­son. Az eseménysorozaton — amely délelőtt 11 órától ké­ső estig tartott — ott voltak a Hazafias Népfront mellett működő nemzetiségi bizott­ság tagjai, a román, a szlo­vák és a délszláv nemzeti­ségi szövetségek képviselői, a párt-, állami, társadalmi és tömegszervézetek, gazda­sági egységek vezetői, kép­viselői. A találkozóra érkezett ven­dégeket a pitvarosi párt­székházban Kemény Lajos, a községi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Tuska György, a helyi párt-vb tag­ja tartott tájékoztatót a tér­ségben élő nemzetiségi la­kosság helyzetéről. A vendégek ezután — ven­déglátóik kíséretében — több helyszínt, intézményt felke­restek. Először az óvodába látogattak el, ahol a gyer­mekekkel való foglalkozás­ról, gondoskodásról gyűjtöt­tek tapasztalatokat. Ezt kö­vetően részt vettek egy nem­zetiségi órán, az általános iskolában. A délelőtti prog­ram a községi könyvtár meg­tekintésével ért véget. A találkozó résztvevői dél­után felkeresték Pitvaroson Tószegi Gyuláé k lakását, amely egyben nemzetiségi tájház. A vendégeknek na­gyon tetszettek a szép dí­szítőművészeti és haszjiálati tárgyak. A program Amb­rózfalván folytatódott, ahol a szlovák klub foglalkozása jelentett maradandó élményt. Az ünnepi nagygyűlésre délután 16 órakor került sor Pitvaroson. Beszédet dr. Ke­czer Tamás, a megyei ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője mondott. Többek között méltatta az elismerésre méltó nemzeti­ségi politikát, és örömmel szólt a hagyományőrző kul­turális tevékenységről. A nagygyűlésén dr. RUM Márk, az Országos Béketa­nács tagja, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsegének elnöke átadta az Országos Béketanács em­léklapját Pitvaros község népfrontbizottságanak. Ez­zel a békemozgalomban és a nemzetiségi politikában ki­fejtett eredményes tevékeny­séget, jó munkát ismerte el az országos testület. Külpolitikai reflektor § Mi a jelentősége Kim Ir Szen magyarországi láto­gatásának? A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormány­küldöttségének élén 28 éve járt Magyarországon Kim Ir Szen: akkor is a szocializ­mus útjára tért európai or­szágokban tett látogatásso­rozatába illett bele a buda­pesti megálló. A mostani ta­nácskozásai a magyar veze­tőkkel, a két ország pártjai­nak, kormányainak kapcso­latában új fejlődést jelez­nek. Mint Kádár János hangsú­lyozta, a Kim Ir Szen ve­zette párt- és állami kül­döttség tiszteletére adott díszvacsorán: a földrajzi tá­volság ellenére összeköti a két népet, a két országot a társadalmi célok és a nem­zetközi törekvések alapvető azonossága. A tárgyalások során is kifejezésre jutott, hogy a Magyar Népköztár­saság támogatja a Korea békés, demokratikus és kül­ső beavatkozásoktól mentes újraegyesítésére Phenjan­ban tett javaslatokat. Kim Ir Szen rámutatott arra, hogy Koreában is nagyra értékelik a szocialis­ta építőmunkában elért ma­gyar sikereket és tapasztala­tokat, azokat a szocialista országok közös kincsének te­kintik. Emlékeztetett arra a segítségre, amelyet a magyar nép nyújtott a koreai nép­nek az imperializmus ellen vívott felszabadító háború, majd a háborút követő új­jáépítés időszakában. Kifej­tette, hogy a KNDK nem­rég háromoldalú tárgyalások megkezdését javasolta az USA és Dél-Korea részvé­telével az országegyesítés előfeltételeinek megterem­tésére. Céljuk a feszültség enyhítése az országban, a Távol-Keleten, egész Ázsiá­ban. Köszönetet mondott a magyar párt, a kormány és a nép szolidaritásáért, amellyel ezt a tervet támo­gatja. Ugyanakkor a koreai vezető támogatásáról bizto­sította azokat a békés erő­feszítéseket, amelyeket a magyar párt és a kormány az Európában kialakult ve­szély elhárítására, a béke fenntartásá érdekében tesz. A magyar—koreai tárgya­lások eredményeként lehet nyugtázni: kölcsönös a szán­dék a kapcsolatok bővítésé­re, a még kiaknázatlan, új lehetőségek feltárására. tt Csak „gazdasági" volt a londoni tőkés csúcstalál­kozó? Bár mindig is csupán gaz­dasági rendeltetésűnek mondják a hét leggazdagabb tőkésország vezetőinek az év derekán rendezett, s most már hagyományosnak mond­ható csúcstalálkozóját, azon mindig napirendre kerülnek a világpolitikai problémák is Londonban most Thatcher asszony vendégei szintén szóba hozták a kelet—nyu­gati viszony alakulását, no meg az Öböl mentén kirob­bant viszály politikai-kato­nai tényezőit. Furcsa módon a nem gazdasági viták hát­térbe szorítását a „főven­dég" érdekeinek figyelembe­vétele indokolhatta: Reagan, az elnökjelölt-elnök számára kedvezőbbnek látszott, ha a „csúcson" politizálnak, nem pedig az USA gazdálkodását bírálják ... Mert egy gazdasági vita óhatatlanul egységfrontpt teremtett volna az Egyesült Államokkal szemben. Min­den nyugati szövetségese megsínyli, ha Washington­ban óriási a költségvetési deficit (vagy 190 milliárd dollár!), ha magas a kamat­láb (jóval 10 százalék fö­lött!), és ezzel elszívja a tő­két máshonnan. De szabad­e, lehet-e egy választási hadjáratba induló amerikai elnököt a vádlottak padjára ültetni? Inkább ott kell megpróbálni ráhatni, hogy ne csak szavakban szorgal­mazza a kelet—nyugati pár­beszéd újrafelvételét. Ez azért is hasznos, mert így bizonyos fokig Reagannel szemben tudja magát a fe­szültség enyhítése hívének feltüntetni egy Kohl kancel­lár éppúgy, mint egy Mit­terrand, egy Thatcher ász­szony és egy Craxi. Az amerikai választás kö­zeledtével a diplomáciai megfigyelők és a gazdasági­pénzügyi szakértők már jó­val a londoni találkozó előtt azt jósolták, hogy nem le­het konkrét megállapodáso­kat várni a Lancaster House-ban, a „hetek" tár­gyalóasztalánál. Különösen olyan megegyezések voltak eleve kizárva, amelyek még oly szelíd formában is vala­mire elkötelezték volna Amerika urát. Talán a jövő évi csúcstalálkozó már igazi vitákat hozhat. Hogy igazi döntéseket is, az kevésbé bi­zonyos. ft Mi a helyzet az iraki­iráni háborúban és az öböl „tengeri háborújá­ban"? Teheránban és Bagdadban olyan jelentései, látnak nap­világot, amelyek elmondják: a másik fél légitámadásai, illetve tüzérségi támadásai hány és hány emberéletet oltottak ki. Mintegy igazo­lásul szolgálnak ezek a szemben álló felet elmarasz­taló közlések az újabb es újabb katonai erőfeszítések­re. a csapásokat megtorló ellencsapásokra. A diplomáciai erőfeszíté­sek a háború mielőbbi be­fejezésére egyelőre ered­ményteleneknek mutatkoz­nak, legyen szó bár algériai, szaúd-arábiai vagy szír ak­ciókról. Ami azonban a világot a héten növekvő nyugtalan­sággal töltötte el: kiterjed­tek az ellenségeskedések az Arab-(Perzsa)-öböl légterére is. A szaúd-arábiai légierő zsoldosok vezette harci re­pülőgépei lelőttek két iráni gépet. Közben az iraki légi­erő újabb tartályhajókat lőtt, Irán viszont bejelentet­te, hogy ellenőrizni fogja a Hormuz-szoros forgalmát, megakadályozza az iraki ki­kötők felé tartó hajók to­vábbhaladását, elkobozza az Iraknak szánt árukat. Mindezt eszkalációnak le­het minősíteni, a háború lépcsőzetes kiterjesztésének. Az Iránnal szemben kiraj­zolódó frontban ott sejthető az Egyesült Államok is, amely például az iráni—sza­úd-arábiai légi incidens hí­rére sietett bejelenteni, hogy további új Awacs felderítő és légierő-irányító repülőgé­peket küld a térségbe. Ilyen Awacsok fedélzetéről irányították az iráni gépek ellen , a szaúd-arábiai phan­tomokat. Az „America" re­pülőgép-anyahajónak most kell megérkeznie a hormuzi­szoros közelébe ... Ott van még egy amerikai anyahajó; a „Kitty hawk". A hivata­los indoklás szerint az „America" tulajdonkeppen csak felváltani akarja' a „Kitty hawk"-ot Az iraki—iráni háború kérdése minden bizonnyal ott szerepel az ENSZ főtit­kárának, Pérez de Cuellar­nak a tárgyalási témái kö­zött, aki Kairó és Damasz­kusz után — mint ezt egy nyilatkozatában kijelentette —, akár a háborús térségbe is hajlandó ellátogatni. Pálfy József Lidire közséo feléaetése Csehszlo­j vákia fasiszta megszállóinak egyik leaszörnyűbb rémtette volt. E tragikus esemény 1942. június 10-én játszódott le. s köoette több mas cseh és szlo­vák falu elpusztítása. Ez is a fasiszta Németországnak ahhoz a tervéhez tartozott, amellyel a cseh kérdést fal­vainak kiirtásával a cseh nép depor­tálásával vaov elnémetesítésével akar­ták megoldani. Az ürügyet hozzá egy­részt a kommunisták, a hazafiak el­lenállási tevékenyséae szolgáltatta, másrészt a cseh nép esküdt ellensé­| ae. Reinhard Heydrich birodalmi helytartó ellen 1942. május 27-én véarehajtott merénylet. A ielieavzések világosan beszélnek. A merényletet követő hatodik napon már megkezdődött a Lidice elleni rémtelt előjátéka. Frank orupven­führer telefonon közölte a német rendörsén és biztonsági szolgálat pa­rancsnokával. Horst Böhmmel. hogy Lidice községei illetően a következő e'nárasra van szükség: 1. Minden fér­fit agyon kell lőni. 2. Minden nőt koncentrációs táborba kell küldeni. 3. A ayerekeket össze kell terelni, s aki közülük érdemesnek látszik elné­metesítésre azt német családhoz kell kiadni nevelésre. 4. A községet fel kell éaetni. s a földdel egyenlővé kell tenni. Mén el sem ült a kivégző század lövéseinek hannia. amivel 173 lidicei férfi életét oltották ki 19.5 nőt n gye­rekekkel eayütt a közeli Kladno I aimnázivménületébe hurcolták. Két­1 napi foavatartás után a gyermekeket Lidice él a fasiszták elszakították anyjuktól, s valamennyi nőt Ravensbrückbe szál­lították. Itt végigélték a náci kon­centrációs táborok minden szörnyű­ségét. és sokan közülük belepusztul­tak a szenvedésekbe. Legszomorúbb sorsuk a lidicei gye­rekeknek volt. Két hosszú napon és éjszakán át egyre csak azt kérdezget­ték kétségbeesetten: ..Miért?" Mi szüksége van a Gestapónak szemük, haiuk színére és fejformájukra? Mi­ért sorolják be őket ábécés sorrend­be? Miért kell elválni anyukájuktól, s mi történt apukáinkkal És hová viszik őket? Mennyi hiábavaló kérdés előzte meu a ayerekek elhurcolását l.ódzba es Clielmbe. ahol új nevet kaplak, s ahol nem voltak sem játékok, sem babák, sem az otthon illatát árasztó viráaos mezők. Csak néhány, roko­noknak küldött levél maradt fenn utánuk. Annyira remélték, boay ha­zatérhetnek. Fiatal életüket mégis Chelmben végezték, ahol több mint ezer gyermeket férfit és nőt pusztí­tottak el a gázkamrában naponta. Csvván kilenc lidicei gyereket tar­tott a lód-i faivédö és áttelepítési hi­vatal az úgynevezett fait ialek alap­ián elnémetesítésre megfelelőnek. Német családoknak adták vagy adták el őket. A haboru után a csehszlovák hivatalos közegeknek sikerült mind a kilenc gyereket megtalálniuk, és visz­szahozniuk Lidicébe. F, szerencsések között van Marié Dolezalová-Supiková is. aki ma a li­dicei városi nemzeti bizottság <tanács) titkára. Tevékenysége, munkája élő tanútétele annak, hogy Lidice él és cini foa. ö mana iau beszél erről: ..Ha a második viláaháború alatt Lidice a fasizmus elleni harc szimbóluma lett. a mai Lidice az életnek a halál fe­lett aratott győzelmét hirdeti. Igen. új Lidicénk van. Üjjáévítését 1947­ben kezdték mea az állami és párt­szervek gondoskodásával. Ma már 495 lakosa van. s köztük 71 nő még mindia emlékszik az egykori tragikus eseményekre." Találkozhatunk velük a községben bárhol. Végzik a dolgukat bevásárol­ni. szórakozni járnak. S a fiatal anyuk a auermekkocsi fölé hajolva, arról ábrándoznak, milyen is lesz jö­vőjük. Lidice közséaben 150 családi ház áll. ezeket az egész országból, sőt külföldről érkezett munkásbrioádok építették fel a háború utáni első években. A községben aszfaltutak ve­zetnek a zöld növények és virágok kö­zött van kultúrotthona és több kor­szerű üzlete. A pusztulásra szánt Li­dice szépen rendezett kertek, tiszta utcák és utak közséae lett. s lakosai­nak egyetlen óhaja, hoav békében él­hessenek. MÓNIKA KEMMLEROVA (ORBIS—KS) ta *

Next

/
Thumbnails
Contents