Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 130. szám 1984. június 5M kedd Ara: 1.40 forint M S Z M P SZE G E D VÁROSI B I Z OTT S Á G Á N A K LAPJA Termel az üllési gázüzem Tehenészek Ullésen gázüzem épül, amelynek munkálatait élénk figyelemmel kíséri a nagyközség lakossága. Az építésüzemeltetés jelenlegi állásáról kérdeztük dr. Juratovics Aladárt, az NKFV Szegedi Üzemének igazgatóját, aki a következőket mondotta : — Üllésen az elmúlt években a kutatók nagy mélységben — hazai viszonylatban közepes nagyságúnak számító — földgázkészletet talaltak. A földgáz kinyerése érdekében a kutatófúrásokon kívül 12 termelő kutat kellett lefúrni, és kiépíteni a felszíni technológiai berendezéseket. A készletek ismeretében az OLAJTERV évi 1 milliárd köbméter (napi 3 millió köbméter) kapacitásúra tervezte meg a termelő, leválasztó rendszert. A megvalósítás két ütemben történt. A 285 millió forintos beruházással megépült első ütemet a napokban üzembe helyezték. A programban a kutak bekötése, a kútkörzetek kiépítése, az előkészítő üzem bővítése és az Üllés— Szeged közötti 12 colos gerincvezeték megépítése szerepelt. A második ütemet, a teljes technológiai rendszert várhatóan még az idén befejezik, s közben az algyői feldolgozó létesítményeket is bővítik. Ehhez további 200 millió forint szükséges. Az első ütem kapacitása jelenleg napi 2 millió köbméter gáz termelésére alkalmas, a végleges berendezésekkel lehet majd a tervezett 3 millió köbméter napi gázmenynyiséget biztosítani. A kiépített technológia jellemzője, hogy a helyszínen csak az előszeparálást és mérést végzik el. A távvezetéken jut el a nyers gáz az algyői gázüzembe, ahol feldolgozzák. Ez a megoldás lehetővé tette a beruházási költségek és ezen belül az importkiadások jelentős mérséklését. A későbbiekben pedig majd biztosítja a szegedi gázfeldolgozó üzemek kapacitásának jobb kihasználását is. A beruházásban részt vett főbb kivitelezők mellett (ÜTVASÜT, Budapesti Kőolajipari Gépgyár) az NKFV szegedi üzemének építői, szakemberei voltak. Munkájukat nagymértékben segítették az üllési II. Rákóczi Ferenc szocialista brigád tagjai, jó szakmai felkészültségükkel. és a kivitelezési munkafeltételek megteremtésével. Ezzel az új üllési gázüzemmel már a télre készül a szegedi medence, és zökkenőmentesen szeretné segíteni az ország energiaellátását. Előnyt jelent az is, hogy a nyáron az üllési gázzal pihentetik, megkímélik az algyői gáztároló rétegeket. Szabó Erzsébet BNV-nagydijas új termék Festékek ezer tonnában A Budalakk hét gyáregysége közül a szegedi termeli a legnagyobb mennyiségű terméket. Az idei feladata 19 tezer tonna festék előállítása. A slágercikk a diszperzit. Az idén ezer tonnával többet gyártanak belőle, mint tavaly. Így 9 ezer tonnát tudnak szállítani a megrendelőiknek. A szegedi tizem az ország egyetlen olajfestékgyártója. Ebből a termékféleségből a terv 6 ezer tonna. Készül még több fajta parkettlakk, oldószer, hígító és száradásszabályoZó. * A gyáregység kapacitása csak a felé áramló megrendelések 70 százalékának kielégítésére elegendő, annak ellenére, hogy szinte rendszeresen, évi ezer tonnával növeli termelését. Elsősorban hazai piacra küldik termékeiket, ezen belül a készáruknak mintegy 75—80 százalékát a belkereskedelemnek szállítják. A túlkereslet ellenére gondolnak a termékfejlesztésre. Újdonság az epoxigyanta alapanyagú, oldószermentes vastagbevonat. Az oldószer elsősorban nem takarékossági okokból hiányzik a festékekből. hanem azért, mert így kisebb a tűzveszély, 'és kevésbé károsodik az elpárolgó oldószertől a környezet A Budalakk által kifejlesztett, az idei BNV-n nagydíjat nyert Epoflex termékcsalád Szegeden vált késztermékké, és itt is gyártják. Mire alkalmas a kitüntetett cikk? Betonból, szénacélból, vagy alumíniumból készült folyékony, vagy szilárd élelmiszereket tároló tartályok, ivóviztárolók belső felületének bevonására. Jelenleg pvc-felületeket egymáshoz rögzítő és építőiparban használható vizes diszperziós ragasztók kifejlesztésén dolgoznak. Ezekből a cikkekből néhány már a második félévben kísérleti jelleggel a boltokba kerül. Tömeggyártásuk jövőre kezdődik. A KL—13 polikondenzátum inhibitor most van az Energia Felügyeletnél vizsgálaton. A funkciója kiterjesztéset javasolják a gyártók. Eddig főként az olajbányászatban, a fúrófejek korróziója elleni védelemre használták, de minden bizonnyal alkalmas kazánok, hévizes és melegvizes berendezések elhasználódásának lassítására is. * Mint Sántha László gyárvezető elmondotta, az energiamegtakarításban rejlő jelentős lehetőségek nagy részét már az elmúlt években kihasználták. Most a gőzhálózat rekonstrukcióját végzik. Százhetvenen dolgoznak a gyáregységben. Munkaerőhiány nincs. Az eláramlás okozta hátrányok a technológia fejlesztésével és a jobb munkaszervezéssel kivédhetők. Egyre nő a bérezésben az időbér plusz prémium, illetve a darabberes forma részaránya. A berendezések felépítése segíti a gyors termékváltást. Erre gyakran szükség van, hiszen az anyagellátás ütemtelensége a Budalakknál is napi gond. Tavaly mintegy tízmillió forint értékű importanyagot sikerült hazaival helyettesíteni. A tőkés importból származó lenolajat itthoni napraforgóolajjal pótolták. A ragasztók töltőanyagát is országhatárokon belül bányászott ásványtermékekből készítik már. A kísérleti Latex-üzem tervezését a Vegyterv szakemberei már megkezdték. A rajzok elkészítésének határideje: július vége. Jövőre szeretnék megkezdeni a kivitelezést is. Az új egység különböző típusú vizes diszperziós kötőanyagok gyártására lesz alkalmas. A gyáregység új koonpresszorházát már építik. Augusztusban valószínűleg elkészül. Hamarosan nagy teljesítményű műanyagvödörtöltőgépet vásárolnak. Ennek munkába állításával ismét évi ezer tonnával növelhető lesz a gyáregység termelése. A domaszéki Szőlőfürt szövetkezet melléküzemági tevékenységét az NDK-ból vásárolt fröccsöntő géppel bővítette. Itt gyártanak majd 1985-től a diszperzitüzem részére négy- és nyolcliteres műanyag vödröket Mivel csak a szomszédból kell szállítani a csomagolóeszközöket jelentősen csökkenthetők a szállítási költségek. A Volán vállalati gazdasági munkaközössége segít o belső anyagmozgatásban a Budalakknak. Az egységrakományokra fásiizógéppel rögzítik a műanyag bevonatot Ez a vagyon- és minőségvédelem korszerű formája. A fejlesztések és szervezések ellenére csak lassan csökken a megrendelések és a kapacitás közti harmincszázalékos különbség. Ezért előfordulhat, hogy egyes keresett festékféleségek hoszszabb-rövidebb ideig a boltok polcairól is hiányoznak. B. I. Pirkadattól napnyugtáig A tavalyi 47 ezer méterrel szemben ebben az évben 60 ezer méter kutatófúrásra van megrendelése az Országos Földtani Kutató Fűró Vállalatnak. E nagyszabású munka cMia úi lelőhelyek feltárása, továbbá az. hogv pontos információkat szerezzenek a már ismert széntelepekről. A kutatókapacitás ielentős részét a Veszprémi Szénbányák Vállalat kötötte le. Az ajkai medence meglevő bányáiban ugvanis kifogyófélben van a szén. Ennek pótlását gyorsítiák meg az újabb kutatófúrásokkal. A tehéntartók nem panaszkodhatnak az idei májusra. Szemlátomást ..megemelkedtek" a kaszálók, kevés legeltetéssel jóllakhatnak az út&zélekre, semlyékekre pányvázott jószágok. A csapadékos időjárás kedvez a zöld takarmányt termesztő gazdaságoknak. (A lucernarendek nehezebben száradnak ugyan a mindennapos zuhancsok miatt, de a hosszú aszály után ezt szíve legmélyén senki se sajnálja igazán, hiszen mégis csak több a haszna, mint a kára a májusi, aranyat érő esőnek.) A csengelei Aranyhomok Termelőszövetkezetben több mint 300 tehenet fejnek naponta. nem csoda hát, hogy várták már a megváltó májusi csapadékot. Igaz. a sok eső külön bajt hozott. Nem győzik szalmával a karámokat. A tavaszon hétszáz lengyel marhát eresztettek a gyorsan összekalapált sopákba, hogy meghizlalva továbbadják az olasz kereskedőknek, s ez váratlanul megduplázta a borjúhizlalók munkáját. Heti Rudolf kesergett, amikor gépéve] a trágyázáshoz készülődött: — összevágják azonnal az almot — mutatott az egymásra ugráló, hancúrozó bikákra — nem győzzük szalmával. f Szerencsére • „cérnával" még győzik, mert szépen gömbölyödnek a fekete-tarka állatok a téesz hizlaldájában. Azt már Kiss Mihálytól és Fehér Jánostól tudtuk meg, hogy az öt karámban három híján hétszáz jószágot etetnek. s minden ráhizlalt kiló súlyért forint ötvenet kapnak. Négyük közül aznap éppen Balázs Ferenc volt a pihenés. A jószággondozók napja etetéssel kezdődik, almozással ér véget, és pirkadattól-naplementéig tart. Tonnaszám hordják a takarmányt és a trágyát. Azt is megleshettük, miként terelik át a karám egyik „fakkjából" a másikba a bikacsordát. Traktorral elhúzták a kapu gyanánt is szolgáló etetővályút a karám oldalától, majd gumis kocsival, géppel folyosót alakítottak. Ahová nem jutott, oda kötelet tartottak, s a bikák mind átviháncoltak a friss alommal beszórt óriás rekeszbe. Látván a félelmetes szemeket forgató, hajódudához hasonlatos hangokat eresztő jószágokat, adódik a kérdés, hogy a gondozók félnek-e? Válaszuk: nincs mitől, mert mindig kéznél valami ütleg, s a rakoncátlankodni vágyó bikának az orrára koppintanak, amitől a többi is megszeppen. Ettől függetlenül megesett a múltkoriban, hogy az egyik állat elszaladt, és farkasszemet nézett a libagondozó Kunszabó Tamásnéval, kiben akkor egy pillanatra „megállt az ütő", de szerencsére ott termettek az erős férfiak, és megfékezték a karámi illemről megfeledkezett jószágot. A tervek szerint csak addig maradnak az állatok Csengelén, míg el nem érik a kívánt súlyt. A napokban mértek közülük néhányat, s a súlyból úgy ítélték. a nagyja már üti a négy mázsát, s ha így gyarapodnak, mint azt februártól tették, Etetnek Csengclén nemsokára jöhet értük az olasz gazda. A csengeleiek példájára Kisteleken és Balástyán is vállaltak bérhizlalást. A Magyar—Szovjet Barátság és az- Alkotmány Tsz-ben' próbálkoznak a .".mezőgazdaság nehéziparával", a ' szárvasmarhatartással. • • -> Köztudott, hogy a tehéntartás nemcsak elhatározás kérdése. Sajnos, tudják ezt a gazdaságokban is. Több példa bizonyította, ahol nem hozzáértők vállalkoztak, ott kárba veszett a befektetés, hiábavaló volt az állami igyekezet, a tehenek keveset tejeltek, a borjak nem szaporodtak. Az okokat föltárták, és summázata: a föltételeket kell megteremteni. Helyet, takarmányt adni a jószágoknak, és melléjük olyan lelkiismeretes pásztorokat, akik szeretik az állatokat. Ennek híján bizony apasztanak a tehenészetek. Ábrahám Ferencné két lányával, vejével gazdálkodik a sándorfalvi határban. Bikákat hizlalnak ők is. A Magyar—Lengyel Barátság Tsz-szel kötöttek szerződést. Ügy egyezkedtek, hogy mindent, ami az állattartáshoz szükséges, maguk szereznek be. — Kijönnek jól az állattartással? . . — Eleibe számoltuk, a haszna éppen a semminél több. — Akkor miért csinálják? — Hát. hogy összerakjuk a pénzünket. Ha egyben van, jobban lehet vele kezdeni valamit. — És végül sikerült? — Építettünk a faluban. A beszélgetéskor még az is kiderült, hogy a vő — falusi gyerek létére — anynyira megkedvelte a tanyát, meg az állatokat, hogy nem akar mozdulni az út menti birtokról. A falusi házhoz is ragasztottak istállót, és ha letelik a katonaidő — mondotta Horváth Józsefné, a fiatalasszony —. ólat építenek. A kis Attila is nagyon szereti az állatokat,, és remélhetően a még a lehető legjobb helyen — levő kistestvér se fog majd idegenkedni tőlük. Ábrahámék pár éve tértek át a bikahizíatásra, előtte ők is tehenes gazdák voltak... hprdták a tejet a csafnöiíba. Ameddig a daFáVhozó Gonda János helyére pakolja a tákarmáiiyt: az is kitudódik: miért? A várandós asszonyka mondja: — Sok vele a kínlódás, nagyon nehéz takarmányt szerezni. Régen apukáék 20 kocsi szénát is be tudtak hordani a töltésről. Most már csak herét adnak, azt is nagyon drágáii. Jó fejős tehénnel még csak megérné valahogy, de olyat találni a mai világban nagy szerencse, sok idő eltelik mire kikerül az állományból egy, naponta 25 litert adó tehén ... Azonkívül kocsi nélkül moccanni se tudnánk. Mindnyájan vezetünk, sokszor utánfutóval hordjuk a takarmányt. A mai benzinárak mellett nem olcsó mulatság. Jobb a bikahizlálás, mert hamarébb fordul a pénz. — A téesz segít? — Ügy szól az egyezség, hogy mindent magunknak kell megoldani. Igaz. általuk bonyolódik minden, és fizetnek a hizlalásért. Az idei tejtermelési verseny díjainak kiosztásakor mondotta a köszöntő: „Megyénkben a szarvasmarha-tenyésztés az állattenyésztés jelentős ágazata. Az állattenyésztésből származó bruttó termelési érték 20 százalékát adja. A 100 ezer körüli szarvasmarhaállományból 36 ezer 700 darab a tehén, ennek 11 százaléka húshasznosítású. Az összes szarvasmarha-létszám 26 százalékát, a tehénállománynak 32 százalékát a kisüzemben tartják ... Az állami gazdaságainkban 5 ezer 899 liter, a termelőszövetkezetekben 4 ezer 591 liter, a kistermelőknél 3 ezer 242 liter tejet fejtek átla. gosan. A nagyüzemi gazdaságok fajlagos termelése 10 —15 százalékkal haladta meg az országos átlagot." Van mit féltenünk! Majoros Tibor