Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

10 Szombat, 1984. június 99: •í ' SBQEHEKTM Bürokráciában í— Száz éve halott Táncsics Mihály Pár-sor Üj irodalmi vállalkozás Könyvhétre jelent meg Levendel Júlia és Horgas Béla Pár-sor eimü irodalmi füzetsorozatának harmadik kötete — de mondhatom akár azt is: harmadik száma. A szén formájú. ízléses, puha táblás könyv (Szántó Tibor tervezte) alcímében műhelynaplónak mondja magát, de voltaképpen folyóiratszerűen szerkesztett tematikus sorozat, amelyet az írópár szerzői kiadásban jelentet meg 3000 példányban, és saját szervezésben, amolyan baráti közvetítőhálózat révén terjeszt. A Pár-sor tehát, nerícsak irodalmi jelenség, hanem a tnai kulturális életnek is jellegzetes, művészileg igényes terméke. Érdemes a vállalkozásra mindkét szempontból figyelni. ' Ami az irodalmi oldalt illeti: a sorozat első három számából határozottan egyéni ízlés és értékrend rajzolódik ki — egyéni, holott két alkotóról (egy költőről és egy prózaíróról) van szó. akik alapszakmájuk mellett többféle műfajban is képesek megszólalni. Vers. folytatasos regény, esszé, esszészerű kritika, memoár, szatirikus novella, „négykezes" játék, hangjáték, felnőtteknek szóló mese olvasható a kötetekben — a másodikban és a harmadikban pedig még Vendégünk rovat is szerepel, amelyben a szerzőpárhoz bizonyára közel álló alkotók bejegyzése olvasható: Török Endre költőifilozófiai jegyzete az ember és a történelem szorongató kapcsolatanak látlelete; Hanák Péter irodalmi szintű, vallomásos cikke arról szól, hogy miért van 6zükség a köznapi hasznot nem hajtó utópiákra. A Pár-sor tehát színes, szinte azt is mondhatnám, olvasmányos köteteket sorakoztat — de ez bizony nem jelent könnyűséget, még a kifejezetten mulatságos szövegek (Tulipán meséi, Mindez feltételezés, Rész-egész) esetében sem. Horgas Béla A leleményes című esszéje Odüsszeusz alakja köré a cselekvés ellentmondásaival bajlódó mai ember képét rajzolja. Ezt szinte tovább mondja a harmadik kötet bevezető írása, a Tudni, tenni tör; ebben Levendel Júlia Vörösmarty és a reformkori értelmiség harcainak ürügyén jól érezhetően saját gondjairól ír, szinte az irodalmi vállalkozás programját fogalmazza meg, mikor a tanulmányíró Vörösmartyt láttatva ezt a mondatot idézi tőle: „S végtére is, aki akarja a szabadságot, annak hinnie is kell azt." Remélhetőleg megtalálja (vagy már meg is találta) olvasóit a Pár-sor: a mai magyar irodalom és a középnemzedék dilemmái, JelkJ-erkölcsi kérdései iránt érdeklődőket. SCH. E. K

end volt. Táncsics Mihály. A mi kora lelkünk — írta róla Ady Endre, és ki tudta volna jobban, mint a forradalom viharmadara, hoev Dózsa Gvörgv unokái közül kiben testesül meg a táblabírák földién. a magvar ugaron az ezer éve földet áhítók lázadó hevülete, ö. Adv Endre számon tartotta, kik voltak szellemi előkészítői, előfutárai a huszadik század magvar forradalmainak. Számon tartotta a változatos pálvafutású. közéleti és egvéni balsorsában is szálfaegyenes, sem igazságaiban, sem tévedéseiben meg nem alkuvó iobbágvivadékot. Táncsics Mihálvt. Ácsteszéren született 1799. április 21-én: ez év június 28-án volt 100 éve. hogy Budapesten. 85 éves korában elhunyt. Tizenkilenc éves. amikor a haidú mogvorófaoálcával megveri: ekkor mond.búcsút a paraszti sorsnak, amelv csak ínséget és megaláztatást kínált számára. Az éhség keserves kísérőié volt gyermekéveinek. s a paraszti nyomornak olvan borzalmai égettek ieevet a lelkébe, amiktől nem szabadulhatott többé. Kitanulia a takácsmesterséget úira és úira visszaül az iskolapadba. segédtanítóskodik, maid 23 éves korában beiratkozik Budán a tanítóképzőbe. Itt érzi meg a gimnáziumi, a latinos műveltség hiánvát: kész férfiként. 24 éves korában, fiatal gyerekek közt. első gimnazista — sokszor mint ..szolgadiák". Kelendő, szívesen használt nyelvi tankönyveket. széles körű vitákat keltő nyelvészeti munkákat, iránvregénveket és a politikai átalakulást népszerűsítő cikkeket ir. A szó legszorosabb értelmében proletár polihisztor. 1846-ban a reformkori Magvarország gazdasági és társadalmi nvomorúságeal — és francia forradalmi eszmékkel — telített világából külföldre megv. Pozsonyon. Bécsen, Prágán. Németország több városán* maid Hollandián és Belgiumon át Párizsba. a szövevényes kapitalista társadalom akkor központiába utazik, ahol — mint Bölöni György, életraizának szerzőie iria — ..a polgárság harcol jogaiért a királyság, a nép vedig, a kialakulásban levő proletárság. harcol jogaiért a polgárság és a királyság ellen". — Rouenon keresztül London következett. a hatalmas, gazdag és ellentmondásokkal terhes viktoriánus világbirodalom fővárosa. Nem gőzösökön. vonatokon és gazdag fogatokon, hanem többnyire gyalogszerrel vág neki a világnak. Vendéglátói nem gyárosok, birtokosok. politikusok voltak. hanem német kézművesek, francia Darasztok. angol munkások, értelmiségiek. Ez az utazás tágított látókörén: megismerkedett az utópista szocialisták írásaival, személyesen is Cabet-vel. az Ikáriai utazás neves szerzőiével. Tanulmányozta a nvugati munkásegvesületek életét. S Londonban előadást tartott cenzor ellenőrzése nélkül, a magvar munkásoknak. Fejtegetésében kiemelte a munkások nagy osztályának érdekeit és természet adta iopait. Szenvedélyesen tanult és tanított. ha csak egv könvvvel. száz idegen szó ismeretével emelkedett ki társai közül, már az volt a legfőbb gondia. hogvan részesítse tudásából azokat. H

azatérve, röpirataiban határozott politikai cselek, vést követelt. Letartóztatták: börtönéből 1848. március 15-én a forradalmi pesti nép szabadította ki. A siklósi kerület országgyűlési képviselője lett. maid az 1848. április 2-án megindult Munkások Üjsága című. a munkásság és parasztság érdekeinek Magvarországon első ízben hangot adó hetilap szerkesztője. Iránva azonban az uralkodó körök szemszögéből nézve túlzottan is radikális, amiért a lapot betiltiák. őt magát megkísérlik elszigetelni. A Munkások Üisáaának hasábiain a közélet számos kérdéséről ieiti ki a maga álláspontját. Nála világosabban senki sem látia. miként sikkad el például a Tizenkét pont igazi tartalma, amíg az elvek, az óhaiok. a kívánságok, a követelések paragrafusokba szorítódnak. Ö az egyik hőse — még jóval a képviselőség előtt — a sajtótörvény ellen megindított küzdelemnek. amelvnek során éppen ő égeti el. a magas kaució miatt, a iavaslat egv példányát, aminek meg is lesz az az eredménye. hogy a lanbiztosítékot felére szállítják le. Hamarosan látia azt is. hogy hiába olvassa ki a Tizenkét pont nyolcadikjából az általános választóiog elvét és követeléseit — 48 urai és vezérei a munkásságot kinullázó választótörvénvt teremtenek. A legszélsőbb radikalizmusé cikkeket íria vagv közli mások tollából, és a Munkások Újságában a radikális programok egész tömegét hozza nyilvánosságra. A laoiában rendszeresen és következetesen agitál. Attól sem riad vissza, hogv megrója lapiában a kötelességmulasztó. , henve. vagy csak kártyázó, lumpoló képviselőket. Egv idő múlva már rebellisnek és egvre hangosabban kommunistának hirdetik a munkásság apostolát. Természetes, hogv a vármegyék urai lármáznak: ..a levegőt egészen dögletessé teszi, megmételyezi a maayar nép becsületes lelkét. be kell tiltani". Ez a hang tőlük, a vármegvék uraitól természetes, hiszen ők nem most. nem Táncsics esetében vizsgáznak először hazafiságból. Táncsicsot a szent, nagv nemzeti egvség árulóiának hirdetik, és kis hiia hogv a szabadság kormánva börtönbe is nem küldi a szókimondó munkáslao-szerkesztőt. Kossuth magához hívatta. és .kijelentette előtte, hogv ha nem Táncsics volna, az igazságszolgáltatás kezébe adná át. A lania ígv sem élt egv évig sem: Táncsics nem tudta letenni a kauciót, a lap megjelenését az illetékes miniszter betiltotta. De nem pusztíthatták el népszerűségét, eszméit, gondolatait. Ezek úira meg úira föltámadtak. A

szabadságharc bukása után halálra ítélik, egészen különleges helven. és módon nvolc évig rejtőzik. 1857-ben kegyelmet nyer de röpiratok terjesztése. a március 15-i tüntetés szervezése miatt 1860-ban 15 évi börtönre ítélik. 1867-ben. csaknem vakon, szabadul. Az 1869—72-i országgyűlésen az orosházi választókerület képviselője, és 1869 iúliusától egv éven át a szocialista munkásmozgalom célKUTAS LÁSZLÖ SZOBRA kitűzéseit hirdető Altalános Munkásegylet elnöke. Ekkor a ..nyomdamunkások atyja" címmel tisztelték meg. Rövidesen fiókegvesületek alapításának munkáján fáradozott. Hetilapiát. az 1869 decemberéig megjelent Arany Trombitát, a Munkásegylet rendelkezésére bocsátotta. Élete utolsó évtizedének eleién. képviselői mandátumának leiárta után. visszavonult a közélettől. maid összes műveinek gvűiteménves kiadását készítette elő. Lázadások, harcok, eredmények és kudarcok után. agg korára méltatlanul elfeledték. Táncsicsnak valóban a történelem szolgáltatott elégtételt. Temetésekor. az Altalános Munkásegylet felhívására, a munkások eev órára beszüntették a munkát. és szakadó esőben kísérték koporsoiát a Kerepesi temetőbe. Eev évvel halála után kezdték meg összes munkáinak kiadását. Azóta a szépirodalom és a tudomány számos művelőiét ihlette meg. lgv Adv Endrét. Bölöni Gvörgvöt. Révész Mihályt, Révai Józsefet és másokat. T

áncsics közéleti szereplése, s az általa szerkesztett Munkások Űisága egvre vészt ióslóbb felkiáltójel volt a néoérdekek mellett. Táncsicsnak történelmi érdeme 1848-ban. hogv közvéleménvt verbuvált alapvető gondolatának: a nép nem maradhat többé számításon kivül. ha nemzeti számvetés készül. A nép is vállára vette, hozzá bizalommal fordult a parasztság. s a kézműves osztálv. Táncsicsnak igaza volt a történelem színe előtt. Mindenkor hű az elveihez, ragaszkodik eszméihez. a oarasztszabaditáshoz. és hű mindenkihez, aki e célon dolgozik. Egv évszázad múltán, emelt fővel áldozhatunk a munkásmozgalom kiemelkedő apostola emlékének DR. DEVXCH ANDOR ! Győri László A néma versek diadala A síkos síneken előre. ,a tüdő. a gége. a nvelvcsap. a fogsor sínjein röpülve mámorral furakodva zenghet. — nemcsak az ínvek. az aikak zengik a verset. Gázsi iáért a ripacshad beszélhet, sírhat: zokoghat, akkor se. Íme. a nemcsak fölemeli uiiát a sötétben. Hosszú uszálvban állhat elénk a nagv. ünnepelt színésznő, és elkezdheti az ünnenélvt. a naav versmondást, amelv most következik. Ó. a műgond! Ahogv beszél, ahogv elmond! És taglal és tárgyilagos! A sötétben minden néző ért. utione és emelkedik. Ahogv a kukorica vastag ízei a száron egvmást kergetik egvetlen rendben dalolva, akár a nvaklánc ugrik a női nyakaknak, kóróra fűzni társai sorsát, a sok sor is úgv araszolgat. Ujja bögvével odataointhat a nagv. ünnepelt hallgató hosszú uszálvban. Oda. de nemcsak a nvaklánc. az üveghang zengi a verset (a szavatolt siker avanúra ok), a szín meg a művész nem maga dönt a színrevitel, a nagv szavalat olvkor a némaság az. ami szól. ami még. ami már. de ami néma a színfal előtt.