Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

MAGAZIN 10 Szombat, 1984. június 98: Találkozások Az ötvösmester • . Idős, drótkeretes szemüvegű HÁcsikóra számítottam, amikor beléptem az egyetlen szegedi ötvösmesterének műhelyébe — s egy középkorú, de fiatalos külsejű férfi fogadott. A környezet igazán elragadó, visszavetít egy évszázadot A Kolozsvári tér bal oldalan korabeli épület: egyik fele paprikamalom volt, s az átívelt .szárazbejárat másik oldalán lakóhaz. Annak az alacsonyabb helyiaege, amely hajdanában mosókonyha, vagy kamra lehetett egy igen érdekes műhelynek ad otthont Ötvösmesterek ritka szerszámai, gépei között nézelődhettem. A mester. Szabó Géza éppen a vésőgép köszörűjénél serénykedett. Amikor befejezte munkáját letakarta a vésőgép köszörűjét, a másoló marót, s csak azután mondta, hogy foglaljak helyet egy Íróasztalszerű — véleményem szerint műszeres munkaasztal — alkotmány mellett. Nem akartam hosszas bevezetőt Rákérdeztem: — Milyen ez a mesterség? — Érdekes, szerteágazó, és sok a vetülete. De, sajnos, az ember azzal kénytelen foglalkozni, amise eppen igény van. — Hogyan értelmezi ezt? — Ügy, hogy az igazi a ne1 mesféni vagy az ezüst tárgyak, a kegyszerek megmunkálása, de «vekre manapság nincs akkora igény, hogy abból megéljen az ember. Apám idejében más volt a helyzet. — örülök, hogy édesapját említette. akinek az fttvösmesferség berkeiben rangja volt Mondjon valamit családjukról. — Tősgyökeres szegediek vagyunk. Édesan várnék családfája több száz esztendőre visszavezethető a szegedi táira. Apóm fa műi á ja a századfordulón telenfllt Szegedre. Nagyapám a város főkertésze volt. Apámat érdekelte a fém. a vas. az ezüst és az arapv megmunkálása. Felsóinariskofát végzett Kacérkodott az ötvösmesterséggel. tehetsége is volt a művészetek iránt Kis műhelyét, az akkori Szentháromság utcában (Hunyadi János sgt.) alakította ki. Tápai szobrászművésszel volt jó viszonvban és munkakapcsolatban. Apám szépen raizolt és tervezett is. — Látok itt a falon néhénv fénvkéoel. érdekes alkotásokat mutatnak. Cdesanla munkál? — Igen. Nagyon szép dolgokat csinált Az egyetem dékániának a iogartét. püspöki pásztorbotok ..kosszarvait", serlegeket kegytárgyakat Édesapám készítette a Szegedi Szabadtéri Játékok első előadásának alkalmából a Madéch-emlékérmet amelyről a múzeum Műhely című folyóirata is megemlékezett Később aztán elapadtak az igénvek. Belépett a szegedi órások és ékszerészek szövetkezetébe. Aranyozást és vésést végzett ott Később. amikor nvuediiba került. kiváltotta az ipart és fémbeütő bélyegzőket gyártott. — Családjuk tagjai követték az ősi mesterséget? — A nővérem édesapám mellett kitanulta az ötvösmesterséget. én mér a szövetkezetben lettem tanuló, s ott is dolgoztam huszonöt évie. A néném férihez ment. elkerült Szegedről, most Sátoraljaújhelyen lakik. s az ottani ekszeriavító szövetkezet dolgozója. Magam is csupán egy «jBBtendeie lettem önálló. — Édesapja? — Sajnos már nem él. Ereje trflében meghalt pedig még sok szép dolgot csinálhatott volna. A régi gépek, berendezések ttt vannak. Sajnálnám, ha veszendőbe kerülnének. Előbb magam is fémbelvegzóket véstem. A verőkövet. beütőszerszámot mindent átra kellett csinálni. Aztán föOendült a vert érem iránti iaÉnv. s úgv döntöttem, ráállok erre. Jözsa Gábor vésnök barátom. aki különben a tanulóm is volt valamikor, tervezett a mártétvi képzőművész tábornak egy érmét. Sikeres volt. Aztán lőttek a művészek. Lapis András és társai. Űira indult minden — Ebben a gyártásban mi a sorrewd? — A művész adla a gipszmintát. Étről készítek egv fémöntvénvt. ami vezetőként szoleal az aeél verőfeihez. annak elkészítéséhez. Ezután geaoel naAvarok a kiskertekben avagy gondolatok egy különös régészeti leletről gvolok. élőmunkát végzek, maid az aprólékos élőmunka, kézimunka következik Egv pillanatig figyelhettem is a technika és a technológia sorát. A ..gyűrűbe vert érem" a verőfeire kerül, s a szépen csiszolt vörösréz tárcsa lassan átveszi az éremformát. A piciny műhelvben régi. évszázados kézihaitású orésgéo segít. De ma már az mit sem ér. Az ötvösmesternek gyümölcsöző együttműködése van a szerszámkovács szövetkezettel. Száztonnás erő kell az érmék préseléséhez. — Aztán patinát és lakkozást adunk az érméknek — mondia és mutatia a mester a legúiabbakat. A kőolajipari kutatók tornyát ábrázolja a szép érme. De elém kerül néhány igazi remek is: százéves a szegedi városháza. Az érem egyik oldalán a régi. a másikon a mai épület Gyönyörű. A százévesek sorában: a Somogyi-könyvtár (ielvénv). a Móra Ferenc Múzeum (érem). — Hogvan készültek ezek az érmék? — A legrégebbi verési formák alapján és módszereivel — magvarázza a mester. — A múzeum érméje a „Csegei" szerint rint Fölmutat egy legújabbat illetve a művész által leadott tervezetet Balázs Béla születésének századik évfordulóiára kell elkészülnie az éremnek. — Hirtelen iött a megbízatás. Hosszú magyarázatból kihámozom. hoev Kalmár Márton alkotását a pénzverdében kellett volna elkészíteni, de nem vállalták határidőre. Személves kérésre készíti el Szabó Géza ötvösmester. — Miiven lesz a Balázs Bélaemlékérem? — Nekem nagyon tetszik, azért is vállaltam. ..Tallér" méretben készítem. az támérőie 42.5 milliméter: az éremgyűitők standard mérete. Nézegetünk egv másik érdekes megrendelést is. Lapis—Józsa koprodukcióban készült .Jstván. a király". Nyakba akasztható érme. Ez is Ősegei méretű, de 30 milliméteres négyszögletű, amelyben 25 milliméteres átmérőjű kör alakban helyezkedik el ..István. a király". Az egvik oldalon koronával a feién államalapítónk. a másik oldalon a kiadott hanglemezborító ismert raizolata. Szépek az elkészült és a készülő érmék, — Minden munkához nagy szakismeret és gyakorlat kell. En huszonöt éve a gyakorlati területen dolgozom. Azt vallom, hogv mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Búcsúzóul rövidke párbeszéd: — Alig győzöm egyedül — mondiá. — Gyerekei nem követik? — A fiam közgazdásznak készüL a lánvom még gimnazista. Nem hiszem, hoev követnek. — Tanítson másokat. — Ebben a műhelvben nincs lehetőség. — Tervei? — Szebb és jobb műhely. Ezüstékszerek gyártása. Talán exportra is mehetne antik megjelenéssel. — Megmarad ez a mesterség? — Maidnem kihalt. Hosszú évek. talán évtizedek kellenek, hogv ..utolériük" a századforduló színvonalát mesterségünkben. — ReméH? — Remélem. GAZDAGH ISTVÁN N

em tévedésből maradt le a z betű a cím eleiéről, ténylegesen avarokról van szó. Bár az is igaz. megjelenésükkel némi zavart keltettek a dorozsmai kiskertekben is. meg a szegedi múzeumban is. Ijedtséget és örömet egyaránt. Fura faitáia az embernek a régész. Hol Szilveszter napját tölti a baktói avarok közt (ld. Móra Ferenc: öreg újságíró szilveszter estéje), hol épp a munka ünnepén lát neki a sírbontásnak. Sokszor kérdik tőlünk: mettől meddig tart a munkaidőnk? Var»-e szezon a régészetben ? Hát persze, hogv van: január 1-től december 31-ig; a munkaidő pedig hainaltó éjszakáig tart. Különös tekintettel persze a szabad szombattal meghosszabított hétvégére és az ünnepekre ... Dorozsmán sem voltak tekintettel a „vaizok" az április végi —máius eleii háromnapos ünnepre: mindenképpen kikívánkoztak a föld alól. Igaz is. tavasz van. ilyenkor lát neki az újdonsült kiskerttulaidonos hétvégi háza alapozásának — s mit tesz Isten, nem pont oda kellett avaréknak temetkezniük?! No már most mit tesz olyankor egy normál magvar állampolgár, ha embercsontot talál? Vagy körülnéz. s ha nem látta meg senki. földet dob az előbukkant csontokra, s gyorsan két lépéssel odébb kezdi lapátolni a földet: vagy azonnal betont kever, s gyorsan betakarja vele a ..leleményt". nehogy valami tudálékos régészféle hírt kapjon felőle. Bitó Sándor nem igy tett — e heivytt is köszönet illeti érte. Észrevévén, hogy embercsontokat vet ki az ásója, abbahagyta a földmunkát s azonnal értesítette múzeumunkat. Gvors híradásának és gondosságának köszönhetően leendő pincéjéből ót (ivar sír került a napvilágra — Kiskundorozsma első avar kori temetője. (Egv ugyan már volt. de azt a közigazgatási határok iogán eloerelte Szeged.) A

z eddig feltárt sírok egyik nevezetessége, hogv — ellentétben az e korszakból megismert temetkezések nagv részével — bolygatatlanok. Felnőtt nők csontvázát bontottuk ki az övüket összetartó vascsattal. a túlvilági útra adott étel- (állatcsontok) és ital- (edénvek) áldozattal, orsógombokkal, gvöngvcsüngős fülbevalókkal: s egv kislány csontváza is előkerült — nyakán fénves. sötétzöld, dinnvemag alakú üveggyöngyökből fűzött lánccal. A fülbevalók és a gvöngvök alaoián az eddig kiásott sírok korát meglehetős pontossággal a VIII. század első felében jelölhetjük meg — ami vidékünkön az avar birodalom életének egvik felvirágzó szakaszát jelentette. Ebben az időszakban teleDitették be az avarok sűrűn a Duna—Tisza közét: településeik, temetőik egyre-másra bukkannak elő Csongrád és Bács-Kiskun megve területén. Az avar falvak közössége ebben az időszakban nagv létszámú. hosszú ideig egv helyben élő. elsősorban földet művelő lakosság: hagyatékukat nagv sírszámú temetőkből Szeged környékéről is ismerjük. Széles körű. elsősorban kereskedelmi jellegű kapcsolataikra a sírokból előkerült importtárgyak utalnak — mint Dorozsma esetében is. Az egvik női sírból uevanis nagyon szépen megformált, keskeny nvakú. széles peremű, kis korongtalpon álló üvegkorsó került elő. különösen szépen kialakított fülecskével. Üvegtárgyak rendkívül ritkán kerülnek elő avar sírokból (bár épp a tavalvi szezonban Zamardiban is. a közeli Csólvospáloson is tártak fel ilyeneket az ottani régészek). Az üvegedénvek esetében általában késő római készítményekre gondolunk: és komoly formában felvetődött egy pannóniai üvegműhely továbbélésének gondolata is. Vizsgálódásaink azonban máff irányba is vezethetnek: tekintettel arra. hogv az avar kor egészére jellemzőek a hol kisebb, hol nagyobb intenzitású bizánci kapcsolatok, nem tartiuk lehetetlennek. hogv a Dorozsmán lelt üvegkorsó esetleg bizánci műhely terméke, s kereskedelmi úton kerülhetett vidékünkre. A dorozsmai üvegedény, mint régészeti lelet, ritkaságnak számít. Leletmentésünk jelentőségét azonban sokkal inkább a temető egésze, pontosabban megléte ielenti. Az a ténv ugyanit, hogy az avarok a dorozsmai határ nyugati részét is lakták a VIII. században, megerősíti a terület településtörténetéről eddig kialakult képet (ld. Szeged története. I. kötet). M

ost már persze csak az a kérdés: hogyan tovább? Az avar temető egésze ugyanis nagy valószínűség szerint a közelmúltban kiskertek részére felparcellázott földterületre esik. A szorgalmas tulajdonosok már szőlővel, gyümölcsfákkal telepítették be a terület nagy részét: itt a múzeumnak már aligha lehet keresnivalója. (Bármily hihetetlen: a múzeumi törvény közvetlenül csak arra ad lehetőséget, hogy egv veszélyeztetett leletet. objektumot megmentsünk: arra már alig. vagy csak hosszadalmas kerülőkkel. hogv általunk ismert objektumokat tervszerűen feltárhassunk.) Talán, ha a pinceásások Kwán megfigyeljük a helyszínt, adatokat nyerhetünk a temető kiterjedésére. A legnagyobb segítséget persze az jelentené, ha azokon a telkeken, ahol a telepítés még nincs előrehaladott állapotban, nagyobb felületeket lehetne feltárni. Ehhez azonban a múzeumnak a tulajdonosok megértésére és messzemenő támogatására lenne szüksége. DR. KÜRTI BÉLA régész-muzeológus Suhai Pál T. Lázár István Aki föltámadt 5LrePednekarögök Emberként, s rendületlenül szenvedni megtanultam. Ettem — ez többe nem került S hiányomon kihulltam. Szememre roppant ég zuhant, gyökér nyitotta számat. És nem volt nálam boldogabb halott, aki föltámadt Arcunkon háló. Üvegesedik szemünkön a felismerés. Kiperegnek szájunkból a félbehagyott mondatok, s behavazzák a hamis vallomásokat Felrepednek a rögök. Követel a világ. Meglapul tarkónkon a hit, s a lét hideg érc-hangja megcsikordul. A tegnapok a felhón szikkadnak, és a lehetőségek megsebzik ráncos jelenőnket. A tornyok csendesek. Mi megállunk az onvló meítón, letérdel mellénk az éj, s hallgatjuk a tevasrí esőt.