Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

10 Szombat, 1984. június 96: kérdés — Legutóbbi alkotása — hn jól tulom. eddig a hatodik — a Merengő cimű szobor. melyet a szegedi KöJÁL-székház átriumában állítottak föl. Eddig elsősorban kisplasztikáit és érmeit ismerték, az utóbbi időben viszont szobrokkal jelentkezik. Stílus-, vagy korszakváltás? — Erről szó sincs. Ha fogalmazhatok így: lassan érő szobrász vagyok. Véleményem szerint ez egy természetes folyamat, hiszen először kisebb méretű alkotások elkészítése kell ahhoz, hogy megismerjük az anyagot, azt a lehetőséget, mejet ki lehet belőle hozni. Ezeken és ezekben a művekben alakíthatók ki legkönnyebben a sajátos stílusjegyek, az egyéniségnek leginkább megfelelő műfaji sajátosságok. Az utóbbi években ..nőttem fel" a szobrokhoz. Természetesen ez nem jelenti azt. hogy abbahagytam volna a kisplasztikák es érmék készítését. Nekünk. képzőművészeknek, szerencsénk is volt. hogy Nóvák István építészben olyan partnerre leltünk, aki építészeti munkainak már kezdeti stádiumában gondol az esetleges képzőművészeti alkotásokra, így a szegedi alkotóknak lehetőségük van a kibontakozásra, biztosítható az épület és az esetleges műalkotás összhangja. Ennék a kapcsolatnak az elmélyítésén. szorosabbra fűzésén munkálkodunk, mivel a képző- és építőművészek együttműködésének továbbfejlesztése mindkét területen dolgozók közös ügye. Végső soron valamennyi szegedi — él Szegeden megforduló turista vagv látogató — esztétikai élményét befolyásoló ügyről van szó. Idetartozónak ítélem azt az újszerű kezdeményezést, meIvet a városi tanács illetékesei teremtettek azzal, hogv szoborparkot alakítanak ki a Tömörkénv gimnázium és az árvízi emlékmű között. Ezzel a városban élő és dolgozó szobrászoknak lehetőséget teremtettek az egyéni kibontakozásra. Szeged lakosainak pedig olyan új élményt jelent majd. hogy az eddig megszokott emlékművek és portrék helyett más jellegű szobrokban is gyönyörködhetnek. — A Rartók Béla Művelődési Központ képzőművészeti körét vezeti, a Képzőművészeti Szövetség területi titkárhelyettese, gyárakLapis András szobrászművészhez ban, szocialista brigádoknál tart előadást a képzőművészetről. Nem jelent ez túl nagy megterhelést? — Mindezen elfoglaltságok. megítélésem szerint, hozzátartoznak bármely művész életéhez. Találkozások emberekkei. a velük való beszélgetések, az általuk feltelt kérdések', mind-mind olyan dolgok, melyek valahol nyomot hagynak bennem. valamely alkotásomban közvetlenül, vagy áttételesen jelentkeznek. A közéletben való aktivitás — n szó betű szerinti és nemes értelmében — nemcsak természetes. hanem szükségszerű is. Nem vagyok az a fajta művész, aki műtermében éli le az életét aranyhal módjára, hermetikusan elzárva a mindennapi élet problémáitól, aktualitásaitól. Kíváncsi vagyok az emberek véleményére a mindennapokról. s nem utolsósorban érdekelnek a műveimről kialakult „lakkozatlan" vélemények is. Természetesnek veszem, hogv feladataim közé tartozik a Csongrád és Békés megvében dolgozó művészkollégák, barátok érdekében való tevékenykedés. A harmadik dolog, a fiatalok tanítása és nevelése, pedig belső kényszer, melynek engedni kell. Jelenős, színvonalas „gárdával" dolgozunk a képzőművészeti -körben, s munkám eredményét jelzi, hogy nem egy tanítványom már végzett, vagy most végzős az Iparművészeti. Képzőművészeti Főiskolán. — Jelenlegi munkái, jövőbeli tervei? — A szoborparkban kiállítandó Kalap alatt cíniű szobromon dolgozom, s van néhánv szobortervem. de ezekről még korai nyilatkozni. Szegeden most van sikere és kereslete a vert érméknek; néhány érmém elkészült, s éppen az elmúlt hetekben sikerült megoldani a helvi gyártást. így a nem is távoli jövőben megjelennek az első. Szegeden készült vert érmék. Kisplasztikákon. plaketteken is dolgozom. tehát nem lettem hűtlen korábbi profilomhoz sem. A megyei tanács eddigi segítsége mellett a képzőés építőművészek nagvobb mértékű együttműködésére van szükség ahhoz, hogv Szeged valóban a szobrok városa legyen, hisz ez valamennyiünk számára úi alkotási lehetőségeket teremtene. Balogh József Terhes Sándor—Nagy István: Lófejíek, pöfögök a vaspályán Szerrelvények a száz éve indult szegedi lóvasút történetéből m A legszebb képek azonban a vonal irányában fekvő házak ablakiban voltak láthatók, különösen reggel. Szép női arczok kandikáltak elő. mosolvlyal üdvözölve a nagyvárosi kocsit. A friss reggeli szél pedig a nyitott ablakon vígan játszott a A menetdíjakról és a menettervről is tájékoztatott a korabeli újság: följegyezzük, hogy a lóvonati menetdíj 10 krajczárt tesz egv személy után habfehér pongyola fodraiminden vonaton, és csupán val Az érdeklődés, mely a a két vasúti állomás közötti lóvasút iránt az első napon egész vonalon fizetendő 15 megnyilvánult, úgy tűnt föl, krajczár. .. circa 100 vonat mint első szála annak az fog naponta közlekedni reg- élénk forgalomnak, melv a vonal útjain idővel össze fog futni. A tegnap megejtett műtan-rendőri bejárásnál észlelt közlekedési nehézségek ma is sűrűn előfordultak. A kocsik kerekei nem egészen a sínek nagyságához mérvék. miáltal gyakran kisiklás történik, de ez legkevésbé sem veszélyes. A kocsit néhány perez múlva visszaállítják a vágányra és tovább haladhat. Ezen hiányon rövid idő alatt segítve lesz. A kerekek megfelelőnkkel cseréltetnek ki, de addig is. míg ez megtörténik. nagvobb óvatosság, és csendesebb hajtás által igyeszámába. keznek a kellemetlenségnek tudósítás- elejét venni." Bizony a gyakori kisiklások egyre kellemetlenebbek voltak, olyannyira, hogv — alig több. mint egyheti üzemelés után — a helyi sajtó nem rejtette véka alá kemény bírálatát: „A lóvasúgel 5 óra 20 perc, illetve 5 óra 30 perctől kezdve mindkét irányban közlekednek a kocsijai 18—30 percig terjedő időközökben." 1884. július 1-én — kedden — megindult a lóvasúti forgalom Szegeden. A nem éppen olcsó tarifa ellenére júliusban 16 ezer 158 menetjegyet, 2 ezer 830 bérletjegyet adtak el. Az első hónapban — a Krausz és Társá cég által gyártott — Pálfy és Kállai nevű. 60 lóerő teljesítményű gőzmozdonyok 5100 métermázsa terhet szállítottak. Rövid időre érdemes betekinteni a Szegedi Napló július 2-i Itt olvasmányos ban kapunk színes képet a nagy érdeklődéssel várt eseményről: ,.A lóvasút első napja. Ma reggel 5 órakor indult ki a lóvasút első rendes útiára mellyel állandó közlekedését megnyitotta. A korai órákban zajtalanul robogott vé' gig a fővonalon az első ko- ton sok a kisiklás. Így vecsi. Az arany sipkás kon- szélybep forog a tramwaj akad?mak nem S°k d°l8a "^szerűsége. melyet tulajVígan csilingelt a kocsival egykedvűen koezogó ló csengettyűje. A jelző síp is megszólalt, vigyázatra intve kedett. a széméiyszálífiS Ró az embereket. A nagwáro- ^^ kerekeit donképpen most kellene megállapítani..." A társaság gyorsan intézsias hangokat: a csengettvű lármáját, a kocsi vaskerekeinek zörgését és a jelzősíp messzehangzó sipítását kellően respektálta is a közönség . .. Délfelé .. . kíváncsiak sokasága lepte el a beltéri vonal mentét, várták a kocsit az utczák sarkáin, s a ielző-síp hangiára gverek-csapatok szaladtak elő a házakból, ujjongó lelkesedéssel, ugrálással fogadva az elrobogó kocsit, melynek mindegyre több „utazója' akadt. fokozatosan kicseréltek. Á lóvasút — a kezdeti kisebb fennakadásoktól, nehézségektől eltekintve — Szeged nélkülöz, hetetlen szolgáltatása lett. Dorozsmára. sőt Szatymazra is átterjedt a lóvasútláz, mindkét település azt szerette volna, hogy lóvasúti pálya kösse össze a várossal. Dorozsma a fürdőjéig, Szatymaz a szőlőbirtokokhoz kívánt vágányt építtetni. Ezekből a gazdaságossági szempontokat, realitásokat Téwéravföás —„mélyhűtéssel" Terhesek szűrővizsgálata Rádió- és televíziókészülék-szerelök. valamint egveb elektronikus berendezések javító szakemberei számára kitűnő hibakereső spray gyártását kezdték meg a Szegedi Medikémia Ipari Szövetkezetben. A módszer a leggyakrabban jelentkező érintkezési hibák feldentesére alkalmas: készüléket a feltételezett hibaforrásnál befújják a/, önkis/.óró flakonból kiáramló vegyszerrel, amely az egész területet mínusz 50 Celsius-fokra lehűti. A „mélyhűtés" eredményeként a korábban, működés közben felmelegedett alkatrészek gyorsan lehűlnek, a hideg hatására összehúzódnak. tgy megváltoznak az áramvez.etési feltételek, ami egyben a hiba helyére vezeti a hozzáértő szakemberi. Hasonló önkiszóró spray nemrég újdonságként külföldről került az országba importáruként. Csaknem egv időben a szövetkez.et vegyészei olyan módszert dolgoztak kt. amely szerint kevesebb importanvag felhasználásával is előállítanak hasonlóan hatékony vegvszert. Ez jól bevált és a terv szerint évente 50 ezer flakonnal Rvártanak belőle. Ezzel évi kétmillió forint értéitű konvertibilis valutát takarítanak meR a népgazdaságnak, Bevezették Komárom megyében a terhesek alfa-foetoprotein szűrővizsgálatát. Ezzel, és a már eddig is gyakorolt két másik vizsgálati módszerrel az orvosok nagy valószínűséggel korán nyai megyei kórház laboratóriumában végzik. Az anya véréből hazai enzim-immun vizsgálattal mutatják kj a magzat károsodására utaló alfa-foetoproteint. Ez egv fehérje, amelyet a magzat termel, és bizomeg tudják állapítani, hogv nyos kóros esetekben naaz anyaméhben levő magzat SVobb mennyiségben kerülhet be az. anya vérébe. A károsodott-e. Olyan fejlődémegve hét településén a si rendellenességeket képe- központi terhestanácsadóksek a terhesseg 16—18. hete- ban vesznek vért az asszoben felfedezni, mint például a nyitott gerinc. A diagnosztikai vizsgálatot a tatabáAz Állami Biztosító ezentúl anyagilag támogatja azokat a kutatásokat és akcióprogramokat. melyek az emberi életre napjainkban leginkább veszélyt jelentő szív- és érrendszeri megbetegedések visszaszorítását, az egészséges új nemzedék világra segítését tűzték célul. Az erről szóló együttműködési megállapodást az Állami Biztosító képviselői penteken írták alá az Országos Kardiológiai Intézet, a Fővárosi Korányi Frigyes és Sándor Kórház-Rendelőintézet. valamint az Országos Közegészségügyi Intézet Humángenetikai Laboratóriuma képviselőivel. Az ÁB kapott összegeket a három egészségügyi intézmény n szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kutatási célokra, kialakulásuk megelőzését szolgáló programok végrehajtására fordítja. nyoktól. A mintát a területileg illetékes kórházak gépkocsijai a megyei kórház laboratóriumába szállít ják. Ott elvégzik a szükséges elemzéseket, és az eredményt közlik a tanácsadó orvosokkal. Rendellenesen magas érték esetén megismétlik az. eljárást. Ha'újból ugyanarra a következtetésre jutnak, akkor a megyei kórház szülészeti osztályán más módszerekkel is kontrollálják a magzat állapotát. A nagv biztonságra törekvő eliárássorozat következő állomása az ultrahang-diagnosztika elvégzése. nélkülöző javaslatokból, tervekből nem lett semmi, sőt a villamosításig Szegeden sem bővült a közúti vaspálya 10.8 kilométeres hálózata. A részvényesek 1885. február 1-én Budapesten tartót, ták meg első közgyűlésüket. Itt határoztak a cég nevéről, és itt fogadták el az alapszabályt. A cég neve Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság lett. és így nyert cégbejegyzést a szegedi királvi törvényszék, nél a kereskedelmi társascégek jegyzéke első kötetének 186. lapján. 1885. március 26-án. Az alapszabály tanúsága szerint a vállalat tartama ötven év. részvénytőkéje 450 ezer forint volt. A részvénytőkét 4500 darab bemutatóra szóló, egyenként száz forint névértékű, ténylegesen befizetett részvényre osztották fel. A részvények felére elővásárlási jog illette meg az addigi részvényeseket. Tíz részvény tulajdona jelentett egy szavazatot a közgyűlésen. Szavazati jogukat a részvényesek személvesen vagv meghatalmazottjaik által gyakorolhatták. A tisztségviselőket, bizottságokat egv évre választották. újraválasztásukra, tisztújításra az évenként összehívandó közgyűlésen kerülhetett sor. A részvénytőke után évi 5 százalékos kamat biztosítását tervezték. Az akkor szokásosnál magasabb kamatfizetés csupán dédelgetett álom maradt. Egy 1890. április 13án kelt, a városi tanácsnak küldött levél valóságos panaszáradatot tartalmaz, és így összegzi az elmúlt időszak pénzügyi eredményeit: „A helyzet komolyságának legszomorúbb jele s ez jellemzi tarthatatlanságát is. hogy a helybeli lóvasút megalapítói, illetve részvényesei közel hét év óta befektetett tekintélyes tőkéjüknek a legkisebb anyagi hasznát sem látják, sőt ismételve kénvtelenek voltak a vállalatot újabb pótbefizetésekkel és subvenciókkal felsegélni, ha csak nem akarták a forgalom rendszerességét és a szerződésbeli kötelességek teliesíthetését veszélyeztetni. Az. eddigi üzleti eredménytelenség okai elsősorban városunk kedvezőtlen gazdasági viszonyaiban, a kereskedelem, és ipar pangásában... keresendők ... Mindezek mellett még azt sem szabad eltitkolnunk, hosv helyzetünknek közeli időben beálló javulását sem igen remélhetjük ..." Hogy tiszta képet kan» junk a részvénytársaság anyagi helyzetéről, tudni kell. hogy az 1884-es cson. ka, és az 1885-ös teljes év bevételeinek és kiadásainak egyenlege 5508 forint többlet volt: és bár az ezt követő évtizedben végig aktívumot mutatott, ezt az összeget csak 1895-ben érte el, illetve haladta meg. 1891ben a „fölösleg" 58 forint. 1892-ben csupán 42 forint volt. (Folytatjuk.) Műsorajánlat Hol élt — ha élt —, mielőtt elvándorolt volr)a a legendák '•oná'gábár Hogyan lehetett olyan erős a szava, hogv Csanádpalotán. Mindszenten. Makón is mondják bűvös igéit? A Teknyőkaparó mesehős lett. néprajzosnak kutatni való figura, a Dél-Alföldön. Polner Zoltánnak. a Csongrád megyei Hírlap rovatvezetőjének Teknyőkaparó című díjnyertes filmjét sokan ismerhetik. Július 2-án. hétfőn. a Petőfin, körülbelül 22 óra 10 perckor hallható a téma rádiós földolgozása Várkonyi Balázs riportertől és Polner Zoltántól. Másnap, július 3-án a tévé l-es csatornáján tudósításokkal. riportokkal. hírekkel jelentkezik 18 óra 20 perces kezdettel a Dél-alföldi krónika. Július 4-én. szerdán, a 2esen 20 óra 30 perckor látható közvetítés Szegedről, a Duna-menti folklórfesztiválról. Ezen a napon a rádió Petőfi-adóján délelőtt fél 10-kor a Válaszolunk hallgatóinknak című műsorban egyebek mellett a kiskundorozsmai bolt bezárásának okait firtató kérdésre is válaszolnak. A ' Kossuthon 15 óra 5 perckor kezdődő Kóruspódiumon a Szegedi Egvetemi Énekkar „lén fel" Szécsi József vezényletével. Georgcs Athanasiades, svájci orgonaművész című színes, amerikai filmet vetítik, délelőtt 10 órától. A, vasutas-fúvószenekarok bemutató hangversenyét rendezi meg vasárnap a Vasutasok Szakszervezete szegedi területi bizottsága és a Petőfi Sándor művelődési ház. A műsoron, amelv dél-' előtt fél 11-kor kezdődik a Széchenyi téren, a házigazMa, szombaton a Volán da szegedi zenekaron kívül Napos úti pályáján a válla- békéscsabai. kiskunhalasi lat szakszervezeti hetének együttesek szerepelnek. Megnvitót mond Papp Gynrgyné. a városi tanács előadója. Rossz idő esetén a hangversenyt a MÁV Petőfi Sándor művelődési házban tartják meg. Július 2-án hétfőn este 8 keretében egész napos szórakoztató programokat tartanak. A fölnőttek hallgathatják a Blaskó-dixielandot., Szuhay 'Balázs és Verebély Iván paródiáit. Orbán Vendelt és népi zenekarát. OszM. rika és Straub De- ^^H zső operettegyvelegét, lát- órától Georges Athanasiades hatják a Centrum Áruház orgonaestje hallható a dómdivat-. a Volán társastánc- ban. A svájci orgonaműklub táncbemutatóját. A vész muzsikuscsaládból szárgyerekek rajzfilmeket;, vala- mazik. 1929-ben született, mint az E. T.-l és egv Lata- Teológiát és német irodalbár-filmet tekinthetnek meg. mat tanult a heidelbergi és sárkányt készíthetnek, açva- n freiburgi egyetemen, maid gozni tanulhatnak. A Volán- Lausanne-ban végezte fölsőnap programia délelőtt 10 órakor kezdődik. Az Ifjúsági Házban ma. szombaton 17 órától ismét a fiatalok rendelkezésére áll Horváth András videozsúrfokú zenei tanulmanvait. A Saint Maurice apátság kanonoka. a bazilika orgonistája. Több francia és svájci kitüntetés birtokosa. Szegedi hangversenyén Bach-, ja. Július 1-én. vasárnap Liszt-, Brahms-. Dupré-műugvanitt a gyerekek mese- veket valamint saját szermatinéján a 101 kiskutya ¿«menyet adja elő.