Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-30 / 152. szám

10 Szombat, 1984. június 94: Szovjet kormánynyilatkozat 0 Moszkva (MTI) A Szovjet kormány a leg­határozottabban felhívja a figyelmet arra, hogy feltét­lenül sürgős intézkedéseket kell hozni a világűr milita­rizálásának megakadályo­zására, s azt javasolja az Amerikai Egyesült Államok kormányának hogy e kér­désben külön kinevezett küldöttségek szintjén kezd­jenek kétoldalú tárgyaláso­kat — mutat rá az a szov­jet kormánynyilatkozat, amelyet pénteken este hoz­tak nyilvánosságra Moszk­vában. s amelyet hivatalo­san eljuttattak az amerikai kormánynak. E tárgyalások keretében meg kell oldani a műholdelhárító rendszerek­ről való kölcsönös és teljes lemondás kérdését is. A javasolt tárgyalások ez év szeptemberében megkez­dődhetnének Bécsben, amennyiben ehhez az oszt­rák kormány hozzájárul. A tárgyalások megkezdésének konkrét időpontját diplomá­ciai csatornákon lehetne egyeztetni. A szovjet kormány egy­ben azt is javasolja, hogy a megálalpodást elősegítő jó légkör érdekében, valamint azért, hogy a lehető • legha­marabb megkezdődjenek a kozmikus térség militarizá­lásának megakadályozását szolgáló lépések, a tárgyalá­sok megnyitásának napjától kezdve a felek kölcsönösen hirdessenek moratóriumot az ilyen fegyverekkel való kísérletekre és a fegyverek telepítésére. Magától értetődően csak üdvözölhető, ha más álla­mok is csatlakoznak ehhez a moratóriumhoz. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy a fegyverkezési hajsza kiterjesztése a világ­űrre jelentősen megnövelné a háborús kockázatot és aláásná általában a fegyver­zetek korlátozásának és csökkentésének jövőjét. Mindent meg kefl tenni an­nak érdekében, hogy bizton­ságosan elzárják a kozmikus térség militarizálásához ve­zető összes csatornát. Szűrös Mátyás látogatása a Szovjetunióban 0 Moszkva (MTI) Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 28—29-én látogatást tett a Szovjetunióban. Kíséreté­ben voltak: Györké József és Kovács László, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetői. Szűrös Mátyás megbeszé­lést folytatott Borisz Pono­marjovval, az SZKP KB PB póttagjával, a KB titkárá­val és Konsztantyin Rusza­kovval. a KB titkárával. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott tárgyaláso­kon véleménycserére került sor a nemzetközi élet, a kommunista és a munkás­mozgalom időszerű kérdé­seiről, az MSZMP és az SZKP együttműködésének elmélyítéséről. A megbeszélésen részt vett Rajnai Sándor, hazánk moszkvai nagykövete is. * Szűrös Mátyás pénteken, az estj órákban hazaérkezett Budapestre. Negyven éve történt A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom 1. Harc a megszállásig Közéleti napló BADAMTARIN BALDO KITÜNTETÉSI? Az Elnöki Tanács Badam- tevékenysége elismeréseként t.arin Baldónak, a Mongol a Magyar Népköztársaság Népköztársaság budapesti Zászlórendjét adományozta, hagykövetének a magyar— A kitüntetést Losonczi Pál, mongol kapcsolatok ápolása az Elnöki Tanács elnöke es fejlesztése terén kifejtett pénteken adta át. PETER COLOTKA LÁTOGATÁSA Feter Colotka, a CSKP tették át az országaink kö­KB elnökségének tagja, a zötti dinamikusan fejlődő csehszlovák kormány el- kapcsolatok alakulását, az nökhelyettese, a Szlovák Szo- elért eredményeket. Peter cialista Köztársasag kormá- Colotkát fogadta Lázár nyának elnöke vezetésével György, a Minisztertanács hivatalos baráti látogatáson elnöke. A megbeszélésen csehszlovák delegáció tar- részt vett Marjai József. Je­tózkodott hazánkban. A lá- len volt Kovács Béla, ha­logatás során Marjai József 7-ánk prágai és Ondrej Du­miniszterelnök-helvettes és Csehszlovákia budapesti miniszterelnök neiyettes es nagykövete is Peter Colot_ Peter Colotka barati leg- ka pénteken, az esti órák­körű megbeszéléseken tekin- ban elutazott hazánkból. MAGYAR—KlNAI GAZDASÁGI MEGBESZÉLÉSEK Csen Mu-hua asszony, ál- és Veress Péter külkereske­lamtanácsos, a Kínai Nép- delmi miniszterrel. Csen Mu­köztársaság külkereskedelmi hua Veress Péterrel egyez­es külgazdasági kapcsolatok ményt írt alá a két ország minisztere vezetésével júni- közötti gazdasági és műsza­us 24—29. között kínai gaz- ki együttműködésröL Aláír­riasági küldöttség tartózko- ták a kétoldalú gazdasági, dott hazánkban. Csen Mu- kereskedelmi és műszaki­hua asszony, aki a Magyar tudományos együttműködési Népköztársaság kormányá- bizottság létrehozásáról szó­nak meghívására érkezett ,, . . , „ Magyarországra. megbeszé- 10 Jegyzökönyvet. Csen Mu­lést folytatott Marjai József hua pénteken, a kora esti miniszterelnök-helyettessel órákben elutazott hazánkból. MAGYAR—NDK VlZÜGYI TÁRGYALÁSOK Pénteken, Budapesten jegy- helyettese vezetett A há­zőkönyv aláírásával befeje- romnapos tanácskozás során ződtek a magyar—NDK víz- értékelték a két ország kő-, ügyi tárgyalások, amelyeket zötti vízügyi tudományos Varga Miklós, az Országos együttműködés múlt évi Vízügyi Hivatal elnökhelyet- eredményeit, majd egyeztet­tese és Johann Weigl, az ték és aláírták az 1984—85. NDK környezetvédelmi és évre szóló műszáki-tudomá­vizgazdáikodási miniszter- nyo6 munkatervet. IDEOLÓGIAI KÉRDÉSEKRŐL A szocialista országok test- cia kiszélesítéséért folyó Vjjrpártjai ideológiai együtt- harc összefüggéseiről A ma­működés keretében június gyar küldöttséget Lakos Sán­27—28-an kétnapos nemzet- dor. az MSZMP Központi közi elméleti tanácskozást Bizottságának tagja vezette, tartottak Berlinben a béke A magyar küldöttség haza­megvédéséért és a demokrá- érkezett Berlinből. A HVDSZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK ÜLÉSE — SZEMÉLYI VÁLTOZÁS Pénteken ülést tartott a megköszönve — nyugdíjba Helyiipari és Városgazdasági vonulása alkalmából fel­Dolgozók Szakszervezetének mentette a HVDSZ köz.ponti központi vezetősége. Meg- vezetőségi, elnökségi, titkár­hallgatta a gazdasági év in- sági tagságából, főtitkári dításának. az első öt hónap funkciójából. Dr. Sali Fe­gazdálkodásának tapasztala- rencet megválasztotta a He­tairói szóló jelentést, majd lyllpari és Városgazdasági , , , , ,.. Dolgozok Szakszervezete el­szemelyi kérdésekben don- nökst,ge ^ titkársága ,agjá­tött. A testület Juhász Oltót nak a szakszervezet főtitká­— saját kérésére, munkáját rának. ÜLÉST TARTOTT A KNEB Pénteken ülést tartott a majd tájékoztatót hallgatott Központi Népi Ellenőrzési meg a közúti gépjárművek Bizottság. A testület egye- alkatrészeinek újrahasznosí­bek között megtárgyalta és fásával kapcsolatos korábbi elfogadta a KNF.B 1984 má- vizsgálata nyomán tett in­sodik félévi munkatervét, lézkedesckről. Usztyinov Berlinben 0 Berlin (TASZSZ) Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke Ber­linben fogadta Dmitrij Usz­tyinov marsallt, az SZKP KB PB tagját, honvédelmi mi­nisztert, aki a szovjet szá­razföldi és haditengerészeti erők részvételével folyó törzsvezetési hadgyakorlat alkalmából tartózkodik az NDK-ban. A baráti légkörű találko­zón Erich Honecker és Dmitrij Usztyinov véleményt cserélt az. európai biztonság és béke időszerű problémái­ról, a szocialista közösség népei és hadseregei közötti testvéri barátság erősi léséről és védelmi képességük fo­kozásáról. A magyar antifasiszta el­lenállás is szerves része an­nak a küzdelemnek, ame­. lyet Európa megszállt és le­igázott nepei a hitleri bar­bárság ellen folytattak. Mintegy öt millióra becsül­hető azok száma, akik a hátországban, az arcvonal mögött már azelőtt meg­nyitották a maguk „máso­dik frontját", mielőtt a szö­vetséges erők partot értek volna Normandiában. A francia, belga, norvég, len­gyel, jugoszláv, szovjet és más népek fiai — köztük a magyarok is — azonos el­lenség ellen, hasonló harc­modorral, az antifasiszta el­lenállás módszereivel, a partizánharc taktikájával küzdöttek. A bátor harco­sok közül százezrek haltak hősi halált, kerültek bör­tönökbe, koncentrációs tá­borokba. Az ellenállási mozgalom egyik jellemző vonása a nemzetköziség volt. Népünk fiai ott küzdöttek a jugo­szláviai Petőfi brigádban, a párizsi magyar században, a belga partizánhadsereg­ben, Kovpak tábornok Uk­rajnában portyázó osztagai­ban. De ott voltak a szlo­vákiai partizánharcokban, s támogatták a cseh felderítő­ket is. A magyar ellenálló­kat viszont az ide menekült francia hadifoglyok, a len­gyel hadsereg egykori kato­nái délszlávok, kárpátaljai­ak és szlovákok is segítet­ték. Ezt a nemzetköziséget fe­jezi ki, hogy a Magyar An­tifasiszták, Ellenállók Szö­vetsége megbecsült tágja az Ellenállók Nemzetközi Szö­vetségének (FtR), amely már több alkalommal tar­totta konferenciáit, kong­resszusait Budapesten. A magyar ellenállás a szomszéd népek harcaitól nem céljaiban, hanem mé­reteiben, és a meghatározó történelmi körülmények­ben különbözik. Az ellenállás vezető, ere­je, — mint Európa annyi más országában — nálunk is a kommunista párt volt. Ezt viszont szüntelenül ül­dözték, legjobb harcosai el­pusztultak, börtönbe, inter­náló táborokba kerültek. A büntetőszázadok soraiban is ezreket vittek ki a szovjet arcvonalra. Rájuk ott a biz­tos pusztulás várt. A párt szervezeti kapcso­latait, az úgynevezett „nyílt nyomozások" szétzúzták, harcosait elfogták. A törté­nelmi realitással számoltak, a KP vezetői — Schönherz, Rózsa, Rajk, Kádár és má­sok — amikor a háború első időszakában nem tűz­ték ki a Horthy-rendszer el­leni fegyveres harc jelsza­vát. Ehhez a belső feltéte­lek még nem voltak .elég érettek. 1941—43-ban a magyar el­lenállási mozgalom a rend­szer elleni harcát elsődlege­sen politikai eszközökkel vívta. A cél. a Németország­hoz fűződő kapcsolatok la­zítása, a különbéke megkö­tése, a független, szabad és demokratikus Magyaror­szág megteremtése volt A párt, és az általa be­folyásolt függetlenségi moz­galom hívei, 1941 végén, 1942 elején — a legális eszközöket is kihasználva — politikai tömegakciókkal próbálták megteremteni a változás feltételeit. A tünte­tések, — mint például az 1942. március 15-i Petőfi szobornál tartott —, a sajtó­viták, a Népszava híres ka­rácsonyi számának megje­lenése (1941), a Történelmi Emlékbizottság létrehozá­sa, a németellenes kultúr­rendezvények, mind-mind a függetlenségi mozgalom eredményes tevékenységét bizonyítják. A Kállay-kormány 1942 tavaszától durva megtorlás­sal válaszolt. Megpróbálták felszámolni a rendszer nem legális teljes ellenzékét. Bácskában és Muraközben a VKF katonai különbíróságai tucatjával mérték ki a ha­lálbüntetéseket. Csendőr­nyomozó különítmények te­vékenykedtek, hogy szétzúz­zák a déli és a kárpátaljai részeken jelentkező ellenál­lási és partizáncsoportokat. Felszámolták a Szovjet­unióból ejtőernyővel haza­tért, Borkanyuk Olexa és Pataki Ferenc vezette parti­záncsoportokat is. A szege­di, váci, sátoraljaújhelyi börtönök, a budapesti Mar­git körúti katonai fogház zsúfolva megtelt a mozga­lom harcosaival. Hozzávető­leg 2000 kommunistát haza­fit tartóztattak le. Megölték Rózsa Ferencet, Schönherz Zoltánt, a KMP két kima­gasló vezetőjét. A baloldali tevékenységet rögzítő csendőri összesítő tanúsítja, hogy Budapesten és vidéken röplapokat ter­jesztettek, nőtt a londoni BBC és a moszkvai Kos­suth-rádió hallgatása. A parasztok elrejtették a ter­ményt, a gyárakban, üze­mekben sztrájkokra, munka­lazításra és kisebb szabo­tázs cselekményekre került sor. 1941—42-ben szabotázs okozta tűz volt például a Hungária Gumigyárban, és a Magyar Rúdgyantagyár­ban. Leégett több raktár, az ellenállók — főleg Bácská­ban — felgyújtották a ter­ményt, a kenderkazlakat. Mussolini bukása volt az a sokk, amely az ország la­kosságának jelentős részét rádöbbentette, hogy a fa­siszták veresége elkerülhe­tetlen. Ez a kormányt is ar­ra késztette, hogy a rend­szer átmentése érdekében kapcsolatokat keressen és különféle tárgyalásokat folytasson a nyugati szövet­ségesekkel. Jól mutatja az ország belhangulatét, hogy a diósgyőri ágyúgyár munká­sai „Kövessük az olasz pél­dát!" jelszóval szerveztek politikai tüntetést. Haté­kony felvilágosító munkát végzett az akkor Békepárt néven jelentkező kommunis­ta párt is. Gazsi József Nemzetközi szöveüiezeii nap Hagyomány már, hogy Csong­rád megye szövetkezetei minden évben megem­lékeznek a nemzetközi szövetkezeti nanról. Az idén szerte a világon. 62. alkalommal kerül sor az ünneplésre. Ma is nagyon időszerűek azok az in­dítékok. amelvek a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségét 1923-ban ar­ra ösztönözték, hogv az év egv nap­iát — ez a nan iúlius elseie — a szövetkezők nemzeti ünnepévé nvil­vánítsa. Euróna népeit akkor még mindig nyomasztották az első világ­háború okozta feszültségek. Az em­berek többsége a békére, a népek kö­zötti közeledésre és együttműködésre vágvott. amelvben a szövetkezeti esz­me és annak néoszerűsitése igen je­lentős szerepet játszott. A szövetség felhívása hangsúlyozta, hogv a szö­vetkezeti viláanan legven világszerte hathatós hirdetője a szövetkezetek társadalmi, gazdasági haladást és a világbéke megőrzését szolgáló össze­fogásnak. Az elmúlt több mint hat évtized alatt sokat változott a világ. A szö­vetkezeti mozgalom a földkerekség minden részén, de különösen a szo­cialista országokban tovább gyarapo­dott. Jelentős gazdasági és politikai ténvezóvé vált. Sainos. azóta sem ke­rülhetett le napirendről a béke vé­delmének magasztos ügve hiszen napjainkban a fenvverkezési versenv és a nemzetközi feszültség éleződése súlvosan veszélyezteti a világbékét, az egész emberiséget. A magvar szövetkezeti mozgalom ielentős erőfeszítéseket tesz a világ­szövetség haidani felhívásának szel­lemében. Szövetkezeteink iól illesz­kedve a gazdaságirányítás rendszeré­be. eredményesen munkálkodnak a párt általános és gazdaságpolitikájá­nak megvalósításán. Gazfiasági tevé­kenységüket. az egves népek és or­szágok közeledését, együttműködését a béke iigvét széles körű nemzetközi kapcsolataikkal is segítik. Fejlődésük tapasztalatai, kezdeményezéseik, úi iránti fogékonyságuk méltán tarthat számot aktív nemzetközi érdeklődés­re. ami egvben elismerésüket is ki­fejezi. Hazánkban a gazdasági élet külön­böző területein működő szövetkeze­tek elismert, eavenraneú és inte°ráns részét képezik gazdasági életünknek. Társadalmunk demokratizmusának kibontakoztatásához sok hasznos ta­pasztalattal járultak hozzá. Ezért nem véletlen, hogv a Központi Bizottság ez év április 17-i határozata irányí­tási rendszerünk továbbfejlesztésé­hez. az állami vállalatok irányításá­nak korszerűsítéséhez hasonlította a szövetkezeti mozgalom tapasztalatait. Szövetkezeteink azzal járulhatnak hozzá leginkább a béke ügvéhez. gaz­dasági társadalmi előrehaladásukhoz a tagság boldogulásához, ha még cél­tudatosabban és hatékonyabban tel­lesítik alapvető feladataikat, a párt Központi Bizottságának a gazdaság­irányítási rendszer továbbfejlesztésé­ről szóló határozatából a szövetkezeti mo"'»alomra Viruló tennivalókat. Megyénkben i^T^LZZ és társadalmi életben az országos át­lagnál nagvobb szerepet tölt be. Ez érthetően nagvobb felelősséget is ró az eeves szövetkezetekre, s érdekkép­viseleti szervekre is. Ez a felelősség érvénvre iutott a hatodik ötéves terv eddig eltelt időszakában. A gazdaság különböző területein tevékenykedő szövetkezeteink eredményesen vették ki részüket az ország előtt álló fel­adatok megvalósításából. Szem előtt tartották munkáinkban a hatodik öt­éves terv kiemelt gazdaságpolitika: 'céliait. mindenekelőtt a népgazdaság egvensúlvhelvzetének javításához va­ló hozzájárulást, az exnorttermelél fokozását, az imoorttakarékosságot, az életszínvonal megőrzése, a társa­dalmi közérzet iavítása érdekében a lakosság iobb áruellátását és szolgál­tatási igénvei kielégítését. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek a hatodik ötéves tervben a ter­melés évi mintegv 4 százaiékos nö­vekedésével számolnak. Célkitűzéseik között szerepel a táikörzeti együtt­működés fokozása, az üzem- és mun­kaszervezés. érdekeltségi rendszer korszerűsítése, a hatékonyság tovább­iavítása. a hazai és külpiaci igénvek iobb kielégítése. Termelésük 1982-ig dinamikusan fejlődött, az 1983. évi kedvezőtlen időjárás és a piaci lehe­tőségek szűkülése következtében vi­szont mérséklődött. Pénzügvi pozíció­juk is romlott. Ennek kedvezőtlen hatásait a szövetkezeti taaok körül­tekintő munkával igyekeztek ellensú­lyozni. A szántóterület a tervezettnél kisebb mértékben csökkent. A föld termőképességének helyreállítása ed­dig mintegv 600 hektáron történt meg A belvízelvezetés, különösen a ió mi­nőségű területen, ütemesen folytató­dik. Meliorációs beruházást mintegv 32 ezer hektáron valósítottak mes. I A tervidőszak első két évében /< gabonafélék és egves ipari nöyénvek termelésében valamint a baromfi­tartásban országos színvonalú, illelve azt meghaladó eredményeket él lek el Sikeresen iárultnk hozzá a eabona­és húsprogram megvalósításához Széles körben csatlakoztak az ener­giaracionalizálási kormányprogram ­hoz. Figyelemre méltó eredménve'k vannak a melléktermék- és hulladék­hasznosításban is. A háztáji és kiegé­szítő gazdaságok integrációja tovább feilődntt bővült a kiegészítő tevé­kenység Esetenként kooperációban háttéripari termékgyártásra is vállal­koznak A szövetkezetek és n velük kapcso­latban levő vállalatok együttműködé­se tovább bővült és tartalmasabbá vált iavult a szerződéses fegvelem. Szélesebb körben alkalmazzák a vég-

Next

/
Thumbnails
Contents