Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

2 Vasárnap, 1984. június 3.' Külpolitikai reflektor 0 Hogyan értékelhetők az újból megsokasodott •zovjet külpolitikai i^ilatkozatok? A szovjet vezetők e-en a héten számos olyan fontos, nemzetközi tárgyú nyilatkozatot tettek, amelyek — bízvást mondható — Nyugaton mélyreható tanulmányozás tárgyává lettek. Ezek közül három emelhető ki mindenekelőtt: Csernyenko beszéde a szovjet hadsereg Komszomol-vezetőinek tanácskozásán; az SZKP főtitkárának, a Szovjetunió államfőjének válasza a nyugatnémet „zöldek" egyik vezető személyiségének; a „hatok" (Argentína, Görögország, India, Mexikó, Tanzánia és Svédország) felhívásával kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozat. A katonák előtt Csernyenko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szüntelen javaslatokat tesz a feszültség enyhítésére. Ugyanakkor rámutatott a szovjet védelmi potenciál roppant „fékentartó" erejére, amely a világbékenek is garanciája. Sajátos vonatkozásai miatt is érdekes a Petra Kellynek, a nyugatnémet „zöldek" egyik hangadójának adott Csernyenko-válasz. A potitikusno azt kérdezte az SZKP főtitkárától, miként lehet kizárni nukleáris vagy vegyi fegyverek bevetését az NSZK ellen? A felelet: maga az NSZK ne váljék soha a Szovjetunió és más szocialista országok elleni agresszió előkészítésének és végrehajtásának hídfőállásává. Ahhoz, hogy egyetlen országnak se kelljen aggódnia biztonságáért, fel kell számolni minden tömegpusztító fegyvert — az NSZK-ban éppúgy, mint általában Nyugaton és Keleten. A „hatok" egy héttel ezelőtt a nukleáris hatalmakhoz fordultak felhívásukkal: ne fokozzák a nukleáris fegyverkezést, fagyasszák be a nukleáris fegyverkészletet. A Szovjetunió álláspontját egy kormánynyilatkozat rögzítette: intézkedések egész rendszerét javasolják. Meg kell állapodni arról, hogy beszüntetik a nukleáris arzenál növelését, hogy lemondanak új típusú nukleáris fegyverek fejlesztéséről, hogy megtiltják az atomkisérleteket, hogy nem gyártják az olyan hasadó anyagokat, amelyek nukleáris töltetek létrehozására alkalmasak. # Hogyan értékeli a világ a NATO-tagállamok „washingtoni nyilatkozatát"? Az Észak-Atlanti Szövetség szokásos tavaszi miniszteri tanácsülését Washingtonban rendezték meg. Ott, ahol az alapító 12 ország (ma 16-an vannak) képviselői az alapszerződést írták alá, 35 esztendővel ezelőtt. Túl nagy ünneplést nem csaptak, s legfeljebb annyival több volt a látványos külsőség, amennyi a vendéglátó országban Reagan elnöknek az elnökjelölti kampányához szükséges volt. Az ülésről kiadott úgynevezett „washingtoni nyilatkozat" ugyancsak azért lett tele békeszólamokkal. Reagannek szüksége van arra, hogy a „békeapostol" szerepében is felléphessen, ugyanakkor, amikor továbbra sem hagy fel a NATO-n belül a fegyverkezés fokozásának sürgetésével. Washingtonban a jelen voltak nagy többsége (hollandok. dánok, spanyolok és görögök kivételével) a hírhedt 1979-es „kettős határozat" végrehajtását, vagyis a rakétatelepítés folytatását szorgalmazta. Mire aztán nem egy hírmagyarázó a „washingtoni nyilatkozatnak" is valamilyen „kettősséget" tulajdonított, a tűz és víz kettősségét. .. Az angol Guardiantől az olasz Republicáig a világsajtó számos orgánuma emeli ki, hogy a „washingtoni nyilatkozat" semmiféle változást nem jelent a Nyugat tárgyalási álláspontjában. A brit sajtó figyelt fel leginkább arra. hogy Washingtonban a hivatalos közlemények megkerülték „a NATO illetékességi területén kívüli közös fellépés" problémáját, pedig az most a Perzsa- vagy Arab-öbölben történtek után igen időszerű lenne. A Financial • Times szerint e kérdesben heves ellentétek mutatkoznak: az USA-tól eltérően a legtöbb NATO-tagország diplomáciai magoldasokat keres, az amerikai hadiipar viszont fegyverszállítási lehetőséget lót az öbölválságban. Az Egyesűit Államok valóban siet fegyvereket eladni Szaúd-Arábiának, legújabban pedig Kuvaitnak is. ' Pálfy József Kim Ir Szén Magyarországra látogat A Magyar Szocial.sta Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács meghívására a közeli napokban párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Eizott sógának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. (MTI) CDVOZLO TÁVIRAT Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Alessandro Pertini olasz köztársasági elnököt. LEMP KB-ÜLÉS A KB-ülést vezető Wojciech Jaruzelski, a KB első titkára, a kormány elnöke megnyitójában hangsúlyozottan szólt a KB-ülés különlegességéről, s rámutatott. hogy ez a tanácskozás közvetlen folytatását jelenti a kilencedik, rendkívüli kongresszuson kidolgozott irányvonalnak, amelynek egyik alapelve a párt és a dolgozók közötti széles körű párbeszéd. Jaruzelski emlékeztetett rá, hogy a Központi Bizottság állandóan beható figyelemmel elemzi a munkások javaslatait, észrevételeit. RÉS AZ EGYSÉGEN A holland kormány pénteki döntése, amellyel elhalasztotta és feltételekhez kötötte az országba szánt 48 cirkálórakéta telepítését, az első rés a NATO 1979-es telepítési határozata végrehajtásában. Megbontotta az Atlanti Szövetség eddigi teljes egységét abban, hogy kizárólag az eurorakéták hadrendbe állításával késztethetik a Szovjetuniót közép-hatótávolságú rakétái csökkentésére. BENZINAREMELÉS JUGOSZLÁVIÁBAN Átlagban húsz százalékkal megdrágultak szombattól a kőolajszármazékok Jugoszláviában. A 86 oktánszámú motorbenzin az eddiginél 19,85 százalékkal többe, literenként 81.50 dinárba kerül, a 98 oktánszámú „szuper" pedig 20,42 százalékos drágulással 85,50 dinárba. A dízelüzemanyag új ára D—1, D—2 és D—3 minőségjelzések mellett 63.80. 63.50. illetve 62.90 dinár literenként. Megdrágult. 29.7 százalékkal a háztartási fűtőolaj és a repülőgépbenzin. Losonczi Pál hazaérkezett Szombaton — a délutáni órákban — hazaérkezett Budapestre Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagia. aki hivatajos. baráti látogatást tett a Mongol Népköztársaságban, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága és a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurália Elnökségének meghívására. Az Elnöki Tanács elnökének kíséretében volt Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Táiékoztatási Hivatalának elnöke. Nagy Gábor külügvminiszter-helyettes és Herkner Ottó külkereskedelmi miniszterhelyettes. A fogadtatásra a Feriheavi repülőtéren megjelent Trautmann Rezső. az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az Elnöki Tanács több tagia. Várkonyi Péter külügyminiszter. ott volt társadalmi és politikai életünk számos más vezető személyisége. Megjelent Vlagyimir Bazovszkii. a Szovjetunói budapesti nagvkövete és Delgerdalajn Zsambazsancan. a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőié. Közös közlemény Lo6onczj Pál és Jumdzságin Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke a testvéri barátság és a teljes egyetértés szellemében tárgyalásokat folytatott. A két elnök megelégedéssel állapította meg. hogy az országaik közötti testvéri barátság és szoros együttműködés a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján a két párt tevékenv közreműködésével minden területen kiegyensúlyozottan fejlődik. Hangsúlyozták, ¡hogy a két ország 1965-bén megkötött barátsági és együttműködési szerződése jól szolgálta a magvar—mongol kapcsolatok erősítését. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a most aláírt barátsági és együttműködési szerződés a két ország és nép kapcsolatai, toyábbj, fejlődésének szilárd alapja lesz. A mongol fél kifejezte őszinte elismerését a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának és népének a Mongol Népköztársaság szocialista énítőmunkáiához nyújtott segítségért és támogatásért. Az időszerű nemzetköri kérdésekről folvtatott megbeszélések során a felek aggodalommal állapították meg hogv az imperializmus szélsőséges erőinek agreszszív rvolitikáia következtében fokozódott a nemzetközi feszültség. Arra törekszenek. hogv megbontsák a történelmileg kialakult stratégiai egyensúlyt. katonai erőfölénvbe kerülienek a szocializmus, a béke és a haladás erőivel szemben. Enpen az ilven politika miatt növekedett meg Euróna, Ázsia és az esész világ nukleáris fenyegetettsége, s egyidejűleg a militarizmus és a revansizmus veszélye. A két államelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben az emberiség legfontosabb és legsürgetőbb feladata a termonukleáris katasztrófa elhárítása és a visszatérés az enyhülés politikájához, amelynek nincs ésszerű alternatívája. Kölcsönösen megállapították: a béke és a biztonság megőrzésének egyetlen lehetséges útját csakis az érdemi tárgyalások folytatása jelentheti a fegyverzetek, különösen az atomfegyverek korlátozásáról, illetve csökkentéséről, hogy kölcsönösen elfogadható megállapodások születhessenek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján. Ezzel összefüggésben egyebek között hangsúlyozták: kü-' lönösen időszerűnek tartiák a Varsói Szerződés tagállamainak az Észak-atlanti Szerződés tagállamaihoz intézett budapesti felhívását: kezdjenek sokoldalú konzultációt a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról. a békés kapcsolatok fenntartásívót szóló szerződés megkötéséről. A felek megerősítették elkötelezettségüket a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymásmelleit élése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése a kétés többoldalú politikai párbeszéd fenntartása mellett. A mag var és a mongol fél pozitívan értékelte a madridi tanácskozás eredményeit abban a reményben, hogv az európai bizalom. és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia hozzájárul a nemzetközi légkör iavftá«ához. a katonai szembenállás csökkentéséhez Európában és az egész világon. A Magvar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság nagyra értékeli a Szovjetunió következetes erőfeszítéseit a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. Támogatásukról biztosítják a Szovjetunió azon lépéseit, melyeket a saját és szövetségesei biztonságának erősítésére tesz. Losonczi Pál és J. Cedenbal kiemelte: napjainkban különösen fontos a szocialista közösség országainak egysége, nemzetközi együttműködésük erősítése. Ennek kapcsán nagy jelentőséget tulajdonítanak a KGST-tagországok közelgő legfelsőbb szintű tanácskozásának. A mongol fél elismeréssel méltatta a Magyar Népköztársaság tevékenv külpolitikáját. a béke és a szocializmus ügye érdekében tett erőfeszítéseit. Losonczi Pál és J. Cedenbal nagy figyelmet szervtelt az ázsiai térség biztonságával összefüggő kérdéseknek. Aggodalommal állapították meg, hogy feszültebbé vált a kontinens helyzete, mert fokozódik az amerikai nukleáris katonai jelenlét. Mindkét részről hangsúlyozták. hogy minden erőt mozgósítani kell az ázsiai konfliktusok békés rendezése. a kontinens stabilitásának megteremtése, a térség országai közötti kölesei, nös megértés és baráti együttműködés erősítése ér. dekében. A Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztár-.-., ság támogatja az ¡ndokín- i országok és Afganisztán erőfeszítéseit, amelyekei > .< imperialista és más reakciós erők ellen folytatnak szuverenitásuk biztosításaért. a békéért, a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés megteremtéséért. Mindkét fél aggodalmát fejezte ki a közép-amerikai és a karibi térségben kialakult feszült helyzet miatt. és elítélte as ÍOU»crialista beavatkozas mindért formáját a térség országainak belügyeibe. Támogatásukról biztosították Afrika népeinek harcát társadalmi és gazdasági felemelkedésükért, valamint a gyarmati rendszer .maradványainak felszámolásáért küzdő felszabadító mozgalmakat. Véleményük szerint a megoldatlan kérdéseket az Egyesült Nemze. tek Szervezete határozataival összhangban, a néoelc önrendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett, a társadalmi felemelkedest elősegítve kell megoldani. A felek kölcsönösen hasznosnak minősítették a tárgyalásokat. Losonczi Pál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében hivatalos baráti látogatásra hívta meg Jumdzságin Cedenbalt. aki a meghívást köszönettel elfogadta. Aranyfedezet E

jr-erv ünnepen megállni az eredményesen végzett munka menetében mindig jóleső érzés, tgv történik ez ma is amikor társadalmunk, mindannyiunk legféltettebb kincse, a gyermek nevelőit köszönt ¡ük a pedagógusnapon. Hagyomány az is hogv ilven alkalommal a 1ól végzett munka elismerése mellett az ünneplés aranyfedezetével, a mindennapi munkával foglalkozzunk. A nevelői munka egyidős az emberi civiliz icióval. a pedagógusi tevékenység esetében is több ezer eves múltról adhatunk számot. A pálya tömegek hivatásává a múlt században vált. és azóta az iskolázás több irénvú szélesedésével állandóan bővült létszámában, és folyamatosan növekedtek a feladatok is. Pedagógusnak lenni sohasem volt könvnvű. de napjainkban — mint az éiet minden terüle'én — itt is növekvő követelményekkel kell számolni. A feladatok gazdagodása elsősorban nem mennyiségi tényező, hanem a munka minőségi elemei kapnak növekvő hangsúlyt, és számos in tényező jelentkezik. Amikor az országgyűlés a tavaszi ülésszakán az. okiatásügv helyzetéről és feilesztesenek kérdéséiről targvalk aaarnos fontos tartalmi feladat megkülönböztetett hangsúlyt kapott. Napjainkban az ifiúság helvzete. a körében folvtatott munka különböző elemei szerepelnek társadalmi közéleti fórumokon. Az elemzések, viták. állásfoglalások e téren is sok fontos tartalmi kérdésben igyekeznek társadalmi közös nevezőt biztosítani a helyzetmegítélést és tennivalókat illetően egyaránt. A gyermekek és az ifiak a civilizáció olvan korszakában nevelkednek, amikor az egyetemesen jelentkező gondok és megoldandó feladatok minden eddiginél nagyobb sulival ielentkeznek világunkban. A korábbi évtizedre jellemző envhülésl az. agresszív imperialista körök magatartása következtében feszültség váltotta fel. miközben széles körben ielentkeznek a gondok az emberiség élelmezésében bizonyos területeken demográfiai kérdésekben, az emberi kömvezet. feltételeinek alakulásában. és más területeken. Naponta tapasztaltuk. hogv e kérdések — természetesen különböző súllyal, de — foglalkoztatják gyermekeinket, ifjúságunkat Helyes, ha a problémákra választ keresők a tankönyvekhez fordulnak, hiszen azok alapvető források. De tudiuk azt is hogv a világban alakuló körülmények lénveaesen gyorsabban változnak, mint a tankönvvek. A tömegkommunikáció számos probléma megválaszolásához nvúit segítséget, ez azonban nem mindenkor egyformán hasznosulhat a különböző korosztályoknál. Így az ifiúságnál sem. hiszen a fiatalok előképzettsége felkészültsége érthetően heterogén. amelvet a kommunikáció nem mindig tud figyelembe venni. Ennek megfelelően óriási a személyes kommunikáció jeleit tősége a gondolkodás formálásában. Ebben a különböző családi és más ténvezőkkel egvütt megkülönböztetett jelentőségű a pedagógus szerepe. Szükséges, hogv ifiúságunk e nagv problémakörökkel kapcsolatban is megfelelő történelmi ismeretekkel rendelkezzen, reálisan ismerje a mai helvzetet. annak okait, és a nehezen elkerülhető veszélvtüdat ne a kilátástalanság érzését szülie nála. Nem volna helyes ideális világról beszélni, megkérdőjelezni a gyakran szorító érzések jogosságát. Mégis naavon lénveges hogv ifjúságunkat arra neveliiik. hogv cselekvő magatartásával felkészüljön, illetve hozzájárul ion saiát jövőjének megalapozásához, formálásához. Esv olvan reális, optimista iövőtudat kialakítása szükséges. amelv számol a nehézségekkel, de meggyőződéssel vállalja az akármilyen nagv és nehéz feladatokat is a békéért, a haladásért, a szocializmusért, és ebben — mint említettük — nem utolsósorban saiát boldogulásáért. Mindennapi nevelő munkánkban az eddiginél eredményesebben kell fejlesztenünk a felnövekvő ifiúság történelmi ismereteit. nemzettudatát kötődését az ezeréves hazához, és ebben megújult államiságunk négy évtizedéhez. Meg kell ismertetni vívmányainkat, felkészíteni annak állandó gazdagítására, továbbfejlesztésére és megvédésére. Nevelömunkánk fontos eleme társadalmi tapasztalataink továbbadása. amelyeknek epv része folytatásra, a megúiulásra kell. hev ösztönözze a fiatal nemzedéket. más része meg arra, hogv kerülie el a lehetőségek szerint a különböző hibákat, társadalmi buktatókat. Értékelnünk kell a széles tömegek műveltségének gazdagodását is az elmúlt évtizedekben és ebben a pedagógusok szereoét. A nemzet műveltségének növekedése igen ielcnlös vívmányunk, amelv éppúev következménye volt gazdasági-társadalmi feilödésünknek. mint. amennyire — kül"nösen a jövőt illetően — mindinkább előrehaladásunk előfeltételévé válik. Ez adja meg a tartalmát annak a munkának, amelvnek keretében oktatásügyünk mindinkább nemzeti ügevA válhat népünk egeszének feladatai sorában. Az ifiúság nevelésének tartalmi elemeit tekintve azonban más hangsúlyok is idekívánkoznak. Ügv tűnik, a nemzetközi tapasztalatok alapián is. hogv a hetvenes években a humán műveltség elemei eléggé háttérbe szorultak az oktatásügyben, es egv ..technokrata" szemlélet kezdett eluralkodni. Ennek okai között számon keil tartanunk az egyébként nasvnn lénvege«» tudományos-technikai forradalom oktatásineveleai következményeinek egyoldalú J J