Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

3 Vasárnap, 1984. június 3.' TüiislasÉzeüi Dobogókőn ."Szombaton, ünnepélyes keretek közt felavatták a társadalmi munkában fel­újított és múzeumnak be­rendezett dobogókői turis­taházat. Az Eötvös Loránd nevét viselő menedékház az 1880-as évek elején épült és a Természetbará­tok Budapest Környéké­rek úgynevezett kulcsos­háza volt. Mint a kora­beli sajtóból ismert, akko­ri avatására gyalogtúrát szerveztek, s ezen maga Idtvös Loránd is részt vett. A menedékház sokáig volt otthona a turistáknak, ám az épület faszerkezete az idők során pusztulásnak indult. A csaknem száz­éves ház megmentésére, és abban múzeum kiala­kítására a hetvenes évek­ben akció indult. Turisták és turisztikai szervezetek, szocialista brigádok aján­lották fel segítségüket. A szombati avatóünnep­íéget az 1898. évi ünnep­ság mintájára szervezték meg. Az avató túra részt­vevői a Nyugati pályaudva­ron gyülekeztek, onnan vonattal mentek Dömös­átkelésig. A Dunán komp­pal keltek át. majd a Téry úton felgyalogoltak a do­bogókői turistaházhoz. Az ünnepi avatóbeszéd után 39. a társadalmi munkában élen járó aktivista és kol­lektíva képviselője kapott önzetlen segítségéért ok­levelet. Az avatóünnepség kö­zönsége megtekintette a turistaházban berendezett természetjáró-kiállítást, amely a turizmus magyar­országi történetének ösz­szegyűjtött dokumentu­main — régi térképeken, szakkönyveken, jelvénye­ken — kívül a turisztika szakágainak mai életét is bemutatja. A dobogókői turistamúzeum — amely jellegénél fogva a Testne­velési és Sportmúzeumhoz tartozik — előreláthatólag hetente három nap, főleg a hétvégéken várja majd az érdeklődőket. Numizmatikai akadémia Numizmatikai akadémia nyílt szombaton a keszthe­lyi művelődési központban, a TIT, továbbá érem­gyűjtők keszthelyi csoport­jának rendezésében. Az első nap egyik fő eseménye volt az I. világháború érmeit, jelvényeit bemutató kiálli­tás a balatoni múzeumban. A második napon — va­sárnap — tartják meg a hagyományos éremcserét, amelyre több száz hazai és külföldi gyűjtőt várnak. Hétfőtől, három napon át szakmai előadásokat hall­gatnak a résztvevők, egye­bek mellett szó lesz a du­nántúli kelta pénzverésről, az Arpád-kor pénzr.-erdéi­ről, a magyar és erdélyi­tallérverés első évszázadá­ról, valamint a koronázási zsetonokról, tehát azokról az emlékveretekről, ame­lyeket az esemény alkalmá­ból neves személyiségek ré­szére készítettek. A kurzust a jövőben évenként és nemzetközivé szélesítve rendezik meg. Jövedelem — érdekeltség — gyorsaság — CB-rádióval A lakosság áruigényeinek jobb .gyorsabb, választéko­sabb kielégítésére bevezette a CB-rádiós elosztást, s megalakította az úgyneve­zett százak klubját a sze­gedi székhelyű. Bács és Csongrád megyei hatáskörű Tisza Élelmiszer és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalat. Az idén 5,7 milliárd fo­rint értékben mintegy 10 ezer féle árucikket hoznak forgalomba, a velük kap­csolatban álló két és fél ezernyi áruház és más ke­reskedelmi partner útján. Ez utóbbiak közül az el­múlt hetekben a száz leg­nagyobb bolttal együttmű­ködési megállapodást kötöt­tek. Eszerint közösen vál­lalják a bizonyos árucikkek eladásából származó előnyö­ket, ugyanakkor a kockáza­tot is. Ezek a boltok beve­zetésre váró úi termékeket előzetes megrendelés nélkül is átvesznek árusításra, így meggyorsítják a hasznos új­donságok elterjedését. El­adhatatlanság esetén a nagykereskedelmi vállalat visszaveszi az ilyen áruk megbontatlan csomagjait. Ez a rugalmasság előnyös a gyártó cégnek is, mert gyors információt kapnak új termékeikről. Esetenként megoldják, hogy az áru a nagykereskedelmi vállalat raktárainak megkerülésével a gyárból közvetlenül a nagy üzletekbe kerüljön. Megszervezik majd a nagy­és kiskereskedők és a gyár­tók tapasztalatcseréjét is. A könyvek új háza 1 Sierdán qvqt^ák Eddig kívülről mustrál­tuk. Vagy — ne sajnáljuk a szót — csodáltuk. Először örültünk a puszta létének, hiszen gondolkodó ember­nek igencsak nyilvánvaló, hogy a mai nehéz időkben új házat építeni egy közin­tézménynek — nem akár­milyen tett. Az egész város, nak akarni, áldozni kellett. Aztán, ahogy az 1978-as alapozástól teltek az évek, a föld fölé emelkedtek a falak, majd felöltötték tég­la-üveg-fém ruhájukat — gyönyörködhettünk. Akár­hova állunk a patinás té­ren, bármelyik napszakban, az arányok, színek harmó­niájával, fények-árnvékok játékával, érzéki élménnyel ajándékoz a Somogyi­könyvtár és a megyei le­véltár új háza. A szem nem is akarhat többet. De hát az ember csak úgy van megszerkesztve, hogy az eszét is mozgatni szereti. Néhány hete a küllem mel­lett a belbecs mibenléte is izgat bennünket. Szép. szép, de mit tud az új könyvtár? — ez most már a kérdés. Hogy milyen belül, sokan megtapasztalták az utóbbi pár héten, mert miután a régi és az új épület közöt­ti távolságot sikerült le­győzni a könyvtárosoknak. kísérleti jelleggel elkezdték a kölcsönzést. Nos, a dél­utánonként könyvtárat láto­gatók aligha csalódtak ... Mielőtt azonban megkísé­relnénk leírni a könyvtár­belsőt, maradjunk még egy szóra az építkezésnél. A menetét igyekeztünk követ­ni ezeken a hasábokon is (végtére száz évben egy­szer, ha adódik ilyen ..ese­mény"), a finiséhez érvén azonban oly érdekes adatok gyűltek a nálunk pontosabb naplót vezető érdekelteknél, amelyekből érdemes szemel­getni. A számok tükrében nagyjából a következőkép­pen fest a tér épületegyüt­teséhez gonddal-fáradságpal igazított palota: 9 ezer 130 négyzetméter az alavterü­lete. ebből 6 ezer 500 a könyvtáré, a többit a le­véltár és a vendéglátóipar foglalja. (Az ünneprontás szándéka nélkül: tény, han­goztatjuk is. hogv majdnem hatszor nagyobb helyet ka­pott a könyvtár, mint volt neki; csakhogy a régi ház­ban minden centiméternyi hely. tér is kihasználtatott, itt azonban nem lehet már polc fölé polcot építeni. Most befér, még a messzi raktárakban tartalékolt ál­lomány is. De bizony gvor­san szaoorodik-növekedik a ránk iövő években, remél­jük. Nyilván toldani kell majd a házat. .. Laikus el­me ezért berzenkedik az étterem — más szempont­ból nyilván jól magyaráz­ható — helyfoglalása ellen. S lehet, esztétikai finnyás­ság okán. a kollégium fe­lőli oldalra biggyesztett il­lemhelyet sem véli ide il­lendőnek.) A puszta falakat sötétvörös színárnyalatú, német gyártmányú klinker­téglával burkolták: össze­sen 276 ezret kellett össze­pászítani a kőművesbrigá­dok tagjainak. Pontos-szép munkát végeztek. A ..Got­fried"-tégla mellett a többi „öltöztető" is csupa nemes anyag: az Orosházán gyár­tott hőszigetelt üveg ragasz­tott technológiával készült, a káros fények egy részét kiszűri. Edzett üvegből vannak a térelválasztó fa­lak és ajtók (354 négyzet­méter). Az üvegek tartó­szerkezetei r a székesfehér­vári Fémmunkás kivitelezte alumínium, ök csinálták a belső pillérburkolatokat, a fénycsővályúkat is. a kazet­tás álmennyezeteket, a kon­vektorokhoz vezető csövek takarólemezeit is. A föld­szinti padló és a lépcsők burkolata: lengyel gránit. 900 folyóméter hosszan kö­veti a lépcsőket a rozsda­mentes acélkorlát. Az elekt­romos- és a klímarendszer, a házban létesített , .gépé­szeti üzem" szakszerű leírá­sára nem vállalkozhatom. De különösen fontosnak tet­szik a tűz megelőzésére szolgáló berendezések tele­pítése. A levegő viszont rettenetesen száraz; páráz­tató készülékre, ami igen drága, mór nem futotta. Hiányoznak még a házból a radiátorok. A liftek mű­ködnek, összesen hat. A belső tereket szintén csupa nemes anyaggal bé­lelték, funkcionális és esz­tétikai igényeket szem előtt tartva bútorozták. Barna, zöld, narancs — az uralko­dó színek. A könyvtár egész belső ' világa harmóniát, nyugalmat, finom eleganci­át. méltóságot áraszt. Tágasságával, architektú­rikájával a többféle értel­mű gazdagság benyomását kelti az előcsarnok. Szíve­sen időzünk itt is. egyszer­smind kíváncsiak leszünk: mi van beljebb, lejjebb, följebb? Nos, lent kellemes bútorzatú újságlapozgató­hely, büfével. A főbejárat­tól balra ruhatár, jobbra az „ellenőrző pult", majd a gyermekkönyvtár. vidám, színes bútoraival, 20 ezres állományával, meseszobával (talán ennek belsejét lehe­tett volna kevésbé előkelő anyagokkal bélelni). Lehet helyben olvasni, kölcsönöz­ni (diafilmeket is). Később majd ezerféle. könyvhöz, irodalomhoz, művészethez kapcsolódó „műsorkínálat" színesíti a szolgáltatások palettáját. A gyerekek birodalma Föl az első emeletre: a művészeti könyvtár székel itt, a zenei részleggel és a folyóirat-olvasó. A könyve­ket, lemezeket kölcsönözni lehet, illetve helyben ol­vasni, hallgatni. Az új, kor­szerű lemezjátszókkal föl­szerelt fülkékben egyszerre 40-en. tizenkétféle progra­mot hallgathatnak. Három­ezer-nyolcszáz a védett (helyben használható), 2 ezer a kölcsönözhető leme­zek száma. Üj szolgáltatás­ként hozott kazettákra át is másolják a kért zenei vagy irodalmi műveket. A stúdió­és a kamaraterem révén még bővülhet majd a szol­gáltatások köre. folytatód­hat a régi épületben elkez­dett nagy sikerű rendez­vénysorozat is. A kölcsönöz­hető ismeretterjesztő és Iszépirodalom. mintegy 200 ezer kötet, szabad polcokon sorakozik a második emele­ten. A harmadikon a törzi­raktár és a különgyűjte­mények anyagát lehet kéz­be kapni, a komoly kutatá­sok színhelyeit is itt alakí­tották ki. Az „olvasóöblök" amolyan védett sarkok, ott­honos fészkek; üvegfalai­kon kitekintve csodálatos városképekben gyönyörköd­hetünk, az asztalokhoz ülve pedig búvárkodhatunk a fölhalmozott szellemi kin­csek között. A kutatásban segítenek persze a könyv­tárosok: behatóbb tájékoz­tatást. irodalomkutatást kér­hetnek a látogatók, gyors­másolatokat, mikrofilmeket úgyszintén rendelhetnek. A tudományáganként tagolt kutatóövezetekben könnyű eligazodni, de segítenek a katalógusok is. Előrelátó gondossággal mikrofilmla­pokra másolták a könyvtár betűrendes katalógusát, eze­ket minden szinten elhe­lyezték. A szerzők szerinti, betűrendes katalógus mel­lett a régi tárgy szókataló. gus és az Egyetemes Tize­des Osztályozás szerint tá­rolt szakkatalógus szolgálja a több mint félmilliós ál­lományban való eligazodást. A harmadik emeleten kaptak helyet az értékes különgyűjtemények is: a Vasváry-gyűjtemény. " a hely­ismereti anyag, az Országos Eszperantó Múzeum é3 Könyvtár gyűjteménye, a gyorsírászati tár. a sakk­irodalom. Igen érdekes és­értékes a kézirattár, a pia. kát-, térkép-, aprónyomtat­vány-gyűjtemény. A hírlap­tár 15 ezer kötete kétezer folyóiratot rejt — a legré­gibbektől a mostaniakig (je­lenleg több mint 350 lap jár a könyvtárba). Teljes szépségét mutatja már a Somogyi-emlékkönyvtár. Könyvmúzeumnak is nevez­hetnénk, • hiszen a régi. fá­ból készült, galériás könyv­tári bútorzat polcaira a ha­gyatéki anyag mellett a ké­sőbbi, legértékesebb szerze­ményekből is válogattak; ősnyomtatványok (32 van a Somogyi-könyvtár tulajdo­nában), régi magyar köny­vek (298 a számuk), első­kiadások, kötészeti értékek, különleges bejegyzésekkel, ajánlásokkal, ex librisekkel ellátott kötetek sorakoznak — a Reizner János által be­vezetett hajdani raktározá­si rend szerint.-.. A Somogyi-könyvtár és a Csongrád megyei Levéltár új épületének ünnepélyes avatása 6-án. szerdán dél­után 5 órakor lesz. Sulj'ok Erzsébet megfogalmazását is. Tévedéseink tanulsá­gait érdemes alaposan eleredni és a szük­séges korrekciókat elvégezni. Nagy hiba volna persze e korrekció során a techni­kai és a természettudományos műveltsé­get szembeállítani a humán műveltséggel. Egv egészséges összhang viszont nélkülöz­hetetlen. Ennek során megnövekszik a történelmi, az irodalmi műveltség, a mű­vészeti ízlés, az anyanyelvi és az idegen­nyelvi kultúra, a testkultúra szerepe és je­lentősége az ifjúság nevelésében. Tudományos vizsgálatok és napi tapasz­talatok egyaránt felhívják a figyelmet ezek fontosságára. A kétségtelen előreha­ladással együtt is gyakran lehetünk elége­detlenek a fiatalok kommunikációs kész­ségével beszédkultúráiával. ízlésével. A film és a televízió úi helyzetet teremtett, és nem ezekkel szemben, hanem ezekkel egvütt kell ösztönöznünk az olvasásra, a szén magvar beszédre, és elérnünk az anvanvelvi kultúra keretében az alapve­tő helvesírás készséggé fejlesztését. Pár­tunk XII. kongresszusa fontos politikai kérdésnek tartotta az anyanyelvi kultúrát az iskola falain kívül is. amelynek azon­ban természetesen a tanintézetek adhatják meg az alapját. De hovatovább lényeges gazdasági kérdéssé válik a dolgozók ide­gennvelvi felkészültsége, különösen az ag­rár-műszaki pályákon, nem beszélve a tu­dományos kutatóintézetekről. A felnőtt idegennyelv-oktatás gyors ütemű növekedé­ee is ielzi. hogy ez szélesedő társadalmi igénnyé vált. Ezért is indokolt, hogv az is­kolában alaposabban elsajátítsanak egv idegen nvelvet a tanulók. Természetesen a tanóra mindig kevés volt egv idegen nvetv teljes birtoklásához — ez így lesz a jövő­ben is —. nem nélkülözhető tehát az eevé­ni tanulás, a többletmunka vállalása. Nem ritkán találkozunk ízlésbeli egyoldalúság­gal a fiatalok körében. Természetes dolog, hogv az egymás után következő nemzedé­kek ízlése változik a kultúra különböző területei iránt, és ezt felülről ..meghatá­rozni" nem lehet — és nem is szükséges —. de nagyon fontos, hogv az ízlés állan­dóan gazdagodion. és minél komplexeb­ben határozza meg az ifjúság érdeklődését magatartását. Számos erőfeszítésre van szükség a fia­tal nemzedék fizikai állóképességének, testkultúrájának fejlesztése területén. Csak üdvözölni lehet minden olyan erő­feszítést. amelv az olykor aránytalanul nagy szellemi terhelés elviselése érdeké­ben gondoskodik az egészséges testkultúra feltételeinek a biztosításáról is. Oktatásügyünk egységes, és szélesedő mértékben általános. Anélkül, hogy ezt gyengíteni akarnánk a jövőben, ennek megvalósítása során növekszik a diffe­renciáltság szerepe, az egyéni adottságok és képességek felismerése, kibontakozásá­nak segítése, a tehetségápolás a maga komplexitásában. Ez azt is jelenti, hogy a szellemi képességeknél nem kisebb jelen­tőségűek a manuális adottságok és képes­ségek sem. Minden területen gondoskodni szükséges arról, hoav az általános fejlődés ne az egvéni fejlődés rovására történjen, hanem azt megerősítve gazdagítva. Vál­tozatlanul fontos a fizikai dolgozók szel­lemi pálvára alkalmas, tehetséges gyerme­keinek megkülönböztetett segítése. A szé­lesedő és mindinkább kiteljesedő szocia­lista demokráciánk helyes gyakorlására történő felkészítés éooúgv beletartozik fel­adataink sorába, mint a civilizációs erköl­csi értékek tiszteletére, vállalására való felkészítés. Az eredményes pedagógiai munka alap­vető feltétele az. hogy az ifjúság nevelésé­ben kellő összhang, közös és kölcsönös fe­lelősség bontakozzon ki a család, a társa­dalom az iskola és nem utolsósorban a felnövekvő fiatalság között. Űgv tűnik, az utóbbi időben a közvélemény egyoldalúan és sokat várt el az iskolától, bírálva a kü­lönböző társadalmi hatások — valóban létező, de néha jelentőségében túlhangsú­lyozott — negatív vonásait. A felelősség egvmásra hárítása soha nem volt megoldás semmilyen kérdésben. Ha az if júság neve­lését és ezen belül oktatásunkat nemzeti üggyé kívánjuk tenni — márpedig ez a célunk —. akkor elsősorban mindannyi­unknak a saját feladatok jobb kialakítását, megvalósítását kell az alapvető célként ki­tűzni. és csak ezt követően szólni a ..má­sik fél" problémáiról. Egyszerre növekszik és csökken a családokban együtt töltött idő. de az időkihasználás minősége mindig a családokon múlik. Az is nagvon fontos hogv a felnövekvő gyermek és fjatal érez­ze a sáiát felelősségét jövője iránt, és ta­nítsuk meg arra. hogv jól élien a társa­dalom által biztosított körülményekkel. Ezeket a körülményeket a lehetőségek sze­rint mindig javítani kell — ahogyan ez a felszabadulás óta eltelt évtizedekben ál­landóan történt — és ezzel egyidejűleg reálisan teljesíthető de mégis növekvő követelményeket is kell ifjúságunk elé állítani. Segíteni kell őket a feladatok tel­jesítésében. de következetesen értékelni is munkájukat elismeréssel, vagy éppen el­marasztalással. A pedagógusnak tehát a iövőben sem lesz lyinnvebb a feladata, mint ed­dig volt. hiszen a folytonosság mel­lett állandóan úi kérdések megoldása is előttünk áll. Éppen ezért fontos, hogv mi­közben a pedagógusoktól társadalmunk ioggal elvárja hivatásuk lehetőség szerin­ti legjobb gyakorlását. helyesen tesszük, ha minden erőt megmozgatunk annak ér­dekében. hogv a mainál nagyobb erkölcsi és a lehetőség szerinti anvagi megbecsü­lésben részesüljenek. Az anvagiak az or­szág gazdasági helyzetén múlnak a jól végzett munka erkölcsi megbecsülése azonban lényegesen több lehetőséget kínál, nemcspk az ünnepeken, hanem a hétköz­napokon is. Mindannyiunkon múlik, hogy ebben előbbre lépjünk. Jtoncz János t

Next

/
Thumbnails
Contents