Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-03 / 129. szám

74. évfolyam 129. szám 1984. június 3.; vasárnap Ára: 1.40 forint Bűvös körben N

incs változás a munkaerőpiacon. Miközben a termelés növekedési üteme mérséklődik, sőt helyenként kifejezetten csökken, a munkaerő iránti kereslet változatlanul élénk. Nevezhetnénk ezt afféle közgazdasági csodának is ha nem tudnánk, hogv a magvarországi munkaerőpiac minden más munkaerőpiactól merőben különbözik. Annyira speciális jelenség, hogv a legképtelenebbnek tűnő motívumok is fellehetők: például egyes vállalatok olyan esetekben Is növelni kívánták a foglalkoztatottak számát, amikor ez egyértelműen a termelékenység romlását jelentette volna. Hogy végül is az efféle törekvések kudarcba fulladtak, annak nem a józan ész. csakis a munkaerőhiány volt az oka. Arra is van bőségesen példa, hogv a vállalatok akkor is ragaszkodnak a meglevő munkaerő-állományhoz — többek között szociális indítékokból —. amikor jól tudják, hogv az állomány egv részének valóban hatékony foglalkoztatását nem garantálhatják. Kik a legkeresettebbek? A lakatosok és az esztergályosok. a forgácsoló szakmunkások és a villanyszerelők. kőművesek, bányászok és ácsok, festők és olvasztárok. öntvénytisztítók, pályamunkások, váltókezelők és kocsirendezők, fonók és bolti eladók, könyvelők, gépírók és bérelszámolók, őket keresik már csak azért is. mert közülük egvre kevesebben vállalják a naponkénti vagy hetenkénti ingázást a fővárosba, sőt az ott lakók közül is egyre többen hagyják el a budapesti munkahelyeket. Keresik őket — s nemcsak a fővárosban és környékén. de a fontosabb ipari centrumokban — azért is. mert egvre nehezebb beruházási eszközökhöz jutni. Még nehézkesebb az anyag- és alkatrészimport, s a legnehezebb dolog az intenzív fejlesztéshez nélkülözhetetlen gépimport. Ennél sokkal egyszerűbb a munkacsúcsokra tervezett; létszámgazdálkodás; emberekkel helyettesíteni a hiányzó eszközöket, gépeket és berendezéseket. emberi munkaerővel pótolni mindazt, ami a termelőmunka intezifikálásához hiányzik ... Csakhogv a munkaerőpiac — ahol többnyire a munkavállaló diktálja a feltételeket — nem respektálja az efféle vállalati törekvéseket.. Emberek jönnek, mennek, mindenféle tervszerűség nélkül; a nagyipari vállalatok egyre hangosabban panaszkodnak amiatt, hogy a létszámmegtartó képességük csökken. S mert végveszélyben érzik magukat, kapkodnak az utolsó, a maradék lehetőségek után: nagyaránvű túlóráztatás, munkavállalóik mellékfoglalkozásban történő alkalmazása. bizonyos mértékű belső átcsoportosítások, a részmunkaidősök és a nyugdíjasok alkalmazása. külső kooperáció, s nem utolsósorban a vállalati gazdasági munkaközösségek szervezése. Ez is megoldás, bár elsősorban az extenzív fejlesztés irányába vezető megoldás. Ám lenne még jó néhány egyéb megoldás is. Például a szervezés, a munkahelyek racionalizálása, de ezt egyre inkább elhanyagolják a vállalatok. A KSH felmérése szerint 1982-ben 20 százalékkal kevesebb szervezési munkát végeztek az iparban, mint 1981-ben. s mintegy 15 százalékkal csökkent a szervező munkával érintett létszám is. Következésképpen, míg 1981-ben a szervezéssel elérhető létszám-megtakarítás 7 ezer 200 fő volt. 1982ben már csak kevesebb, mint 6 ezer fő. S hogy menynyire nincs rendben a munka- és üzemszervezés ügye. azzal kapcsolatban egy másik bizonyíték: a szakképzett szervezők maidnem hatvan százaléka nem szervezőként. hanem egészen más munkaterületen dolgozik, miközben a szervezői munkakörben foglalkoztatottak több mint egyharmadának semmiféle szakképzettsége sincs. Nem használják ki a vállalatok a bérszabályozásból adódó létszám-csökkentési lehetőségeket sem. 1983tól érvényes az a szabály, hogv a 3 százalékot meghaladó létszámcsökkentésből adódó bérmegtakarítás 50 —60 százaléka adómentesen használható fel a bérszínvonal növelésére. Nem élnek e lehetőséggel, inkább lemondanak az adómentes bérfejlesztésről, csak hogy tarthassák a meglevő létszámot Nem élnek a — munkaerő-átcsoportosítást ösztönző — átképzési segély adta lehetőséggel, s ugyancsak nem élnek az ideiglenes munkaerő-kölcsönzéssel sem. V

agvis. a munkaerőpiacon minden változatlan, s azért is változatlan, mert a ..piac" minden központi törekvés ellenére is alapvetően szervezetlen. S ez végül is a vállalatok kezére játszik: minden gazdálkodási gondjukat, baiukat — a munkaerőhiányra hivatkozva — elkendőzhetik. A szervezetlenségből adódó rendetlenségek, az anyagellátási zavarok, a szerződéses fegyelem lazaságai valóságos és egyre súlyosabb problémák ugvan. de megoldásuk, vagy legalábbis enyhítésük helvett kétségkívül egyszerűbb az állandósult munkaerőhiányra hivatkozni. Ahogy évek óta teszik. Pedig az idő változtatást sürget. A gazdálkodás intenzifikálása intenzív munkaerő-gazdálkodást feltételez és követel. A módszerek, a receptek ismertek. Vértes Csaba VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKÍ Jól indult a szezon a Hungarofructnál; az év első öt hónapjában 15 százalékkal növelték — az elmúlt év azonos időszakához képest — a zöldség- és qyümölcskivitelt. Elsősorban a vöröshagyma volt kelendő, és ezt a korábbiaknál magasabb áron sikerült értékesíteni. A külföldi vevők szívesen vásárolták a Szentes környéki gazdaságokban termett jó minőségű broccolit is. Jelenleg a káposzta exportja adja a legtöbb munkát. Folyamatosan szállítják külföldre a kamionok ezt a zöldséget. A kedvező eladási lehetőségek miatt többre lenne szükség, de a fólia alatt termett káposzta döntő hányada már lefutott, a szabadföldi pedig a hűvös tavasz miatt a vártnál lassabban érik, ami hátráltatja a megrendelések gyors teljesítését. Az egres exportjának is most van az ideje annak ellenére, hogy még nem érett be a termés. A belga, a holland és az NSZK-beli vevők azonban zölden rendelték meg a gyümölcsöt, ilyen állapotban dolgozzák fel a nyersanyagot. Az elmúlt hetekben lehullott csapadéknak nemcsak előnye, hanem hátránya is van. A külkereskedők attól tartanak, hogy a szamóca, a- cseresznye a bőséges nedvesség hatására "túlságosan megduzzad, amitől, kényesebbé válik az áru. s nehezebbnek ígérkezik a szállítás. Ezért a csomagolásra a szokásosnál is körültekintőbben készülnek fel, többi között olyan új típusú ládákat használnak fel. amelyek jobban megóvják a terméket. Előreláthatóan június 10. körül indulhatnak útnak az első cseresznye- és eperkamionok a határon túlra. zövetkezetek exportja Változó követelmények - minőségi munka A KISZÖV elnöksége nemrégiben összegezte a Csongrád megyei ipari szövetkezetek exporttevékenységéről összegyűlt tapasztalatokat7 A Központi Bizottság 1977-es határozata, amelyben célul tűzték ki a népgazdaság egyensúlyának javítását, az ipari szövetkezeteknek is feladatul adta a gazdaságos export növelését Az erőfeszítéseket általában siker kísérte, egyedül 1982-ben következett be jelentős viszszalépés. Az újabb nekirugaszkodás során megváltozott szemlélettel álltak a dologhoz a szövetkezetek is: piackutató munkájuk rendszeresebb, szervezettebb lett. A külkereskedők számára is fontosabbá váltak a kisebb tételek. Ez a változás meg is jelent az 1983-as eredményekben. A nem rubelelszámolású kivitel 8,8 százalékkal nőtt a rossz 1982-es évhez képest. összegében megközelítette a 355 millió forintot. Jelentős volt a gépipari szövetkezetek exportja, a vásárhelyi Elektrofém Ipari Szövetkezét például megduplázta kivitelét Számottevően járult hozzá a jó eredményig - a Fémtex, á makói Vas- és Fémipari, valamint a vásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Visszaesett a kivitel a szegedi Vais- és Fémipari Szövetkezetben, a Szerszámkovács ISz-ben. Jelentősen nőtt a Medikémia exportja. 15 millió forinttal növelte nem rubelelszámolású kivitelét a Szegedi Ruházati Szövetkezet. Visszaesett viszont a nyugati piacokon a háziipari szövetkezetek kivitele, 1980 óta folyamatosan csökken például a tápéiak' tőkés exportja. A rubeles exportban szintén jeleskedett az Elektrofém és a Medikémia. Ugyancsak kiemelkedő munkát végzett a Bőrdíszmű ISz. Az Apolló Cipőipari Szövetkezet is jelentős szocialista kivitelt valósított meg'. Az 1983-as javulásban több tényező játszott közre. Nyu-, gat-Európában enyhült valamit a recesszió, nőtt p kereslet. Javult a külkereskedők piaci munkája. A szocialista országok többsége igyekezett csökkenteni a tőkés importját, inkább hazánkból vásároltak fogyasztási cikkeket, gépeket. Továbbra is visszahúzó erő a háttéripar. Bizonytalan az alapanyag- és alkatrészellátás. A belföldi alapanyagok árai 20—40 százalékkal magasabbak a világpiaci áraknál. Ezt a feldolgozóknak ki kell fizetniük, a külpiacokon azonban nem veszik figyelembe, nagyon nehéz tehát gazdaságosan előállítani az árut. A szabályozó rendszer továbbra sem ösztönöz exportra: belföldön lehet a költségeket érvényesíteni az árban, külpiacon viszont a kereslel-r-kínáiat mérlege dönt. . - Különösen az utóbbi, ked-vezötlen tényezők • hatása 1984-ben, is érvényesül. .Sajnos, nem várható lényeges változás a hazai háttéripar munkájában és áraiban. Ennek ellenére, a megye szövetkezeti iparának összes kivitelét 6,2 százalékkal kívánják növelni. A tavalyi 922 milliós export így 980 millióra növekedne. Változnak viszont a különböző piacok arányai. A nem rubelelszámolású kivitelt 10 százalékkal akarják növelni. A gazdasági fellendülésben bizakodnak a termelök. Ha az év elején prognosztizált folyamat tartós lesz, a célkitűzés teljesíthető. Szerényebb, mindössze 2 százalékos növekedést terveznek a szocialista piacokra. Az év elején hizónytalan információk érkeztek, annyi volt csak biztos, hogy csökken a 100 millió forintot kitevő NDK-bérmunka, ameiy a gépipari export jelentős része. A tervek az első negyedév adatainak tükrében igazolódni látszanak. A Szegedi Ruházati Szövetkezet ismét jelentősen növeli tőkés exportját. A Fémtex Ipari Szövetkezet az elmúlt év végén szerződést kötött 13 millió forint értékben — zseblámpatok gyártására. A szocialista országokban a tervezettet jelentősen meghaladja a kereslet a magyar szóvetkezeti termékek iránt. Az eddig beérkezett rendelések teljesítésével is túlszárnyalják a tervet, s hol van még az év vége. Mindez azt bizonyítja, hogy a szövetkezetek jó minőségű, keresett termékeket képesek előállítani a gondok étiénérc.' A féladatok teljesítéséhez persze a dolgozók megfelelő' hozzáállása és érdekeltsége is szükséges. A megnovelcedett exportfeládatok folytonos odafigyelést, minőségi munkát igényelnek. Néhol túlórában ia igénybe kell venni a munkásokat. Általános vezetői tapasztalat, hogy a dolgozók megértik, magukévá teszik a célokat — ha megfelelő feltételeket biztosítanak munkájukhoz. O dito italok Szegődből X Dél-alföldi Pincegazdaság az elmúlt években fokozatosan tért át a rostos üdítők palackozására. A fogyasztók és a vevők kívánalmára évről évre emelkedik a gyümölcsitalok forgalma, s ehhez a városunkban földolgozott üdítők is hozzájárulnak. Legutóbb például az ismert kajszi- és őszibaracklé mellé feketeribizke nektárt is szállítottak az üzletekbe. Mindez nem jelenti azt, hogy elfeledték volna a korábbi évek sikerét garantáló Márka-családot. Mint ismeretes a pincegazdaságok között elsőként a Dél-alföldiben kezd. ték meg a Márkák gyártását. Tíz év alatt több százezer hektoliter üdítő italt palackoztak. Az eddigi gyakorlat szerint mindig vevő. re talált a „tiszányi" üdítő, s remélhetően a választék bővülésével az új termékek sem vallanak szégyent a piacon. Képeinken — Somogyi Károlyné felvételein — a pincegazdaság jellemző munkáiból örökítettünk meg néhányat. t 1