Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

10 Szombat, 1984. Junius 23: MAG Találkozások A kamionvezető Gépkocsit régóta vezetek. Jár­taim eldugott kis falvak környé­kén. s vezettem nyugati sztrá­dákon, kacskaringós jugoszlá­viai hegyi utakon. Ezért tudom tisztelni a" kamionosokat Bár olykor úgy éreztem, hogy kissé erőszakosak, törtetőek, kihasz­nálják fizikai előnyüket. Velük „csókolózni" vegzetes ás halá­los találkozás. A szegedi Volán gépkocsi vezetője. Oláh Károly kamiont vezet. Alacsony és iz­rnos férfi. Szerény minden te­kintetben. Bár lehet, hogy kol­légái irigylik beosztasa miatt. Csoda tudja miért? Irigyelni ugyan lehet, de elgondolkodni is lehel a munkája fölött Ami­kor a kamionosoikkal beszélge­tek, mindig „beugrik" Yves Momtand híres száma: „Hosz­s»ú szürke sáv az út..." A mokány férfiút faggatom, hogyan került erre a pályára, s a szegedi vállalathoz. Ez az út nem is szürke, hanem kacska­ringós volt. Kiskunfélegyházi gyerek, öten voltak testvérek. A félig paraszt-, félig munkásfa­mflia tagjai szétszóródtak az or­szágban. Karcsi gyereket min­den érdekelte, ami mozog. s ami berreg. A félegyházi ta­nyáktól nem volt messzi a kis­teleid határ. Beleszeretett egy kisteleki lányba, • összeházasod­lak, és keresték a maguk út­ját Munkaalkalmat, ió fizetést sok helyütt Ígértek: a pécsi uránbányánál is. „Gyerünk oda. Pénz kell!" Gépkezelői vizsgá­val szívesen alkalmazták, de az igazi pénz a föld alatti mun­kahelyeken csordogált, nem a napszinten. S maga a környe­zet, a vidék. — Nem alföldi embernek va­ló — mondja —, nem is érez­tük jól magunkat a Mecsek al­ján. Igyekeztünk visszafelé. A szegedi Volán akkor adott föl egy hirdetést, hogy hivatások gépkocsivezetőket képez. Hat­vankjlenc januárjában kopog­tattam a Volán irodájában. FöL­yie+tek. A fölsorolás: teherautóra, pót­kocsisra is. „E" kategória, majd később a mátraaljai telepen nemzetközi gépkocsivezetői (ka­mionos) jogosítványt szerzett, sőt a veszélyes anyagokat száU litó kocsikat is rábízták. — Milyen színvonalon Isme­rik el a gépkocsivezetői szak­mát? — Az emberek többsége álta­lában nem tartja komoly fog­lalkozásnak. _ » — Nem tekintik kvalifikált szakmának, hogy valaki kocsit vepat. Azt általában mindenki lud. meg a rokkant ember is. ne ez azért más. Én komolyan otinálom, attól függetlenül, hogy a közvélemény Ítélete nem túl magas. — Az ön kocsija milyen? — Egy kiváló Rába pótkocsis. Tizennyolc méter hosszú, és 4 méter magas. Hetvenhat óta ez­zel járok. Amikor megkaptam, új volt, és l.B millió forintot ért, most körülbelül 2,5 millió­be kerül. — Ha jól számolom. nyolc esztendeje fut a kocsija. Szép teljesítmény. Ez a kocsi a régi kocsi ? — Az. csak fódarabcseréje volt. eddig 590 • ezer kilométert futottam vele. Természetesen évente van egy nagyjavítás és alapos vizsgálat. Eleinte nem én voltam a „főnök", hanem az el­sópilótával indultam. Később egyszemélyes lett a kamionveze­tés. Takarékosság? Nem is tu­dom A nyugatiak kezdték, az­tán mi is átvettük. — Emlékszik az első útjára? — Regen volt. a „kishatár" útján. Szabadkára vittük át a vásárra menő kiállítókat. Az első szolgálati útlevelemet is akkor állították ki. — Melyik volt az első komo­lyabb útja? — Segéd vezetőként kocsiz­tunk Moszkvába. Papp István kollégám volt a vezető. A moszkvai magvar üzletbe vit­tünk árut. s visszafelé egy dip­lomata költöztetését intéztük. — Milyen élmény volt az az út? — Izgultam egv kicsit, de készültem is rá. Tiz napot vol­tunk távol, fölváltva bájtot­Akupunktúra és realitások — S mikor lett főpilóta? — Amint említettem, hetven­hatban kaptam ezt a kocsit, az­óta vezetek egyedül. Megjegy­zem, hogy ketten indulunk út­nak abban az esetben, ha sür­gős és komoly az út. vagy az időjárás olyan, abban az eset­ben jobb. ha ketten vagyunk. — Van-e valamilyen normá­juk. valamiféle nemzetközi sza­bály? — Nagyon is szigorú. Tizenöt órát szabad vezetni, és kilen­cet pihenni kell. Kétszázötven kilométer vezetés után egy óra műszaki pihenőt kell tartani. Egy kávé. egy uzsonna. — Ezt ki ellenőrzi? — A technika. , f — Van egy csodálatos műszer, a tachográf, a németek találták ki. Olyan, mint a repülőgépe­ken a fekete doboz. Mindenről árulkodik: sebesség. állásidő satöbbi. — Ezt a műszert ki ellenőrzi, a főnökei, vagy a rendőrség? — Mind a kettő. Eleinte ide­genkedtünk tőle, de ma már megszokás az egész. Mehetünk 50. 70. 80 kilométeres sebesség­gel. Ha túllépjük lebukhatunk, „rafinált" egy műszer. — Nem volt eddig semmi gon­dom a rendőrökkel. —. Merre, melyik országokba szeret járni, vezetni? — Azt mondom erre, hogy sohasem válogattam. Sokan ide­genkednek Olaszországtól. Tö­rökországtól, vagy Iraktól. Ne­kem mée nem volt semmi gon­dom ezekben az országokban. Az igaz. hogy mindig fizető ka­mionparkolóban tanyázok. Ed­dig minden jól ment, lehet, hogy szerencse kérdése is. — Gondolom előny a nyelv­ismeret — Előny, bár én csak a leg­szükségesebb szavakat ismerem, de eligazodom külföldön. — Ne haragudjon, de meg­kérdezem öntől; a kamionoso­kat „vastag bukszáiú" emberek­nek mondják, külföldi cuccok árusítóinak, sőt olykor a osem­pészvilág láncszemeinek. — Nem igaz. A kamionos nem lesz milliomos, legfeljebb kilométerben. Aki .mellékuta­kon" jár. lebukik. Erre a becsü­letes kamionosoknak semmi szükségük nincs. — Elárulná, hogy mennyit keres havonta ? — Meglepődik, nyolcezer kö­rül. Ha a napidíjaimat szeré­nyen beosztom, akkor hozhatok a családomnak apróbb dolgokat. — Melyik ország, vagy város került közel a szívéhez? — Talán a finneket szeret­tem meg a legjobban. Barátsá­gos. kedves emberek, lehet, hogy a rokonság az oka. De az er­dők. a tavak közel kerültek a szivemhez. Az osztrákokban a pontosságot, a precizitást tisz­telem. — Mondja eJ a legutóbbi út­ját. — Vásárhelyről vittem porce­lánárukat Bécsbe. Onnan egy vidéki városkába küldtek, s 6r­löhengereket hoztam a lábatla­ni papírgyárba majd hazafelé Budapestről rézhuzalokat a sze­gedi kábelgyárba. A leghosz­szabb távollétem huszonegy nap volt. De szeretném megemlíteni, hogv ezt a kamionos szakmát csak a legjobb családi környe­zetben, közérzetben lehet mű­velni. Az én feleségem és a gyerekeim mindenben megérte­nek. támogatnak. szeretnek, mint ahogyan én is őket. Ha pauzám marad idehaza, „oázist" a csaladom jelent. GAZDAGH ISTVÁN A Délmagyarországban megjelent sorozat nyo­mán szükséaesnek érzem, hogy mind a laikus, mind a szakértő olvasónak jogaimat, történeti át­tekintést nw'ntsak az akupunktúráról mint gyógyí­tó eljárásrólA Ötezer év tudománya A kutatások szerint mintegy 5 ezer éves tu­dományról van szó. melvet régészeti leletek és 2—3 ezer éves irásos dokumentumok igazolnak. Eredetét Indiába, mások Kínába teszik. Az első. rendelke­zésre álló. összefoglaló irodalom a „Nagy Sárga Császár" ideiéből való könvv. a ..Su Ven", amely­ben e tudománv mint pvógvitó eliárás szerepei. A középkort megelőzően Kínából Európába is elju­tott. alkalmazták is. de azután a középkorra jel­lemző szellemi ..sötétség" miatt feledésbe merült. Magyar vonatkozásai a XVIII. századból ismerete­sek. Körösi Csorna Sándor is leíria ezt a gvógvmó­dot. de hazánkban, néhány esettől eltekintve, nem alkalmazták. Mint gvógvító eliárás. messze megelőzte mo­dern orvostudományunkat, és keleten jelenleg is az egészségügy szerves része, míg Európában és a vi­lág többi részén az évszázad közepe táián fedezték fel úira. és egyre szélesebb körben alkalmazzák. Több országban már tudományos országos intéze­tekben folytatnak kutatásokat és klinikai szintű gyógyítást. Külön említést érdemel az osztrák, fran­cia és a szoviet iskola. Az úgynevezett nyugati or­vostudomány sok helven mereven elzárkózik az akupunktúra hivatalos elismerése és bevezetése elől. mert. mint mondia. nem ismerik a hatásme­chanizmusát. és misztikusnak, mágikusnak nevezik. Valószínűleg ezért nem fogadta el eddig Magvar­ország és az NDK orvostudománya. A tűszúrásról Miről is van szó gyakorlatilag? Az akupunktú­ra tűszúrást ielent. Az emberi és állati testen bi­zonyos rendszerben vezetékek helyezkednek el. több száz olyan ponttal. melynek megszúrása egyenként vagv csoportosan a beteg szervezetet sa­iát maga meggvógvítására készteti, saiát energia­és védelmi rendszere célzott helyre történő irányí­tásával. a vegetatív idegrendszer közvetítése révén. Az akupunktűrás tűvel semmilyen gyógyszert nem iuttatnak be! Az igazi kínai akupunktúra tö­mör. igen vékonv tűkkel történik, s maga a tű­szúrás ideginaere feiti ki gvógvító hatását. Ez a hatás ott várható csak. ahol úgynevezett funkcio­nális megbetegedésről van szó. valamint az organi­kus (szervi) megbetegedések nem végleges, vissza­fordítható (reverzibilis) stádiumában. Magvarán: a működési zavarok összehangolásánál és a szervi elváltozások elfaiulásos állapota előtt, a gyulladá­sos szakban. Egvszerű példával magyarázva: a tű­szúrás a törzsfejlődés alatt elvesztett, illetve el­aludt regenerációs képességűnket aktiválja. Gon­doljunk csak egv kettévágott gilisztára. Az rege­nerációs képességénél fogva két gilisztává válik. Feii részére farok farki résszére fei regenerálódik, két élő egvedet képezve. Ilven a gvík menekülése közben leszakadó, de regenerálódó farka is. (Már­mint amelvik része a gvíkon marad úiranő. Ter­mészetesen a farkon nem nő úi gvík!) Ez a tulaj­donság a faiok fejlettségi fokával arányosan csök­ken. Minél szervezettebb, bonyolultabb szövetről van szó. az annál kevésbé regenerálódik. Embernél ilven nem regenerálódó szövet a legfejlettebb szö­vetünk. az idegszövet. Az előbbiek részben már magyarázatot adnak arra. hogv az akupunktúra nem nanacea. azaz mindenre ható ..csodaszer"! Aki műveli. nem is tartia annak. Az idegrendszeren keresztül történő hatását igazolja az a ténv. hogv előzetes novokainos in­iekciózással az akupunktúra hatását fel lehet füg­geszteni. Terápiás célból röntgennel besugárzott te­rületen megszűnik a tűszúrásos gvógvmód ered­ményessége. Érdekes jelenség az akupunktűrás ve­zeték sérülése amikor például sebészeti beavatkozá­sok alkalmával átvágják azt. A sérült vezetéken le­vő pontok vagv nem. vagv csak alig hatásosak, ha a kezelésbe bevoniák azokat. Hazánkban akupunktúrával ae 1950—70-es évek eleiéig foglalkoztak félhivatalosan. Utolsónak 1974-ben küldtek ki Kínába orvost tanulmányútra. Azóta a képzés autodidakta módon, magánerőből folyik. Ez a képzési idő az anyaggyűjtést, a tanul­mányok folvtatását és külföldi tapasztalatszerző utakat ielent. E cikk szerzőiének hét (hetes!) évé­be került, míg az első betegébe be mert vezetni egv tűt. Nem igaz az a kijelentés, melvet felelőtlen nyilatkozók adnak hoev elég 1—2 hetes ..nvusati turistaút", és ezzel már az. illető orvos kész aku­Dunktúrálóvá válik! Ezek értenek a legkevésbé az akupunktúrához. Tizedrésznyi költséggel Mivel akupunktúrával foglalkozni a hetvenes évek második felében a kialakult közítélet szerint maidnem kuruzslásszámba ment érthető, hogv az ilven munkát végző orvosok egvmás között is mé­lyen hallgattak róla. hogv művelik. Ezért is oly nehezen szerveződött csoporttá a magvar akupvink­turáló orvosok testülete. 1980-ban először egv 4 tagú baráti kör a'akult. maid 1983-ban. a VIII. aku­punktűrás világkongresszusra Szófiába egv kilenc­tagú orvoscíáinort állt össze, s tagiai IBUSZ-űtnn egv-egv előadással vettek részt a kongresszus mun­káiéban. melvet a szervezők oklevéllel honoráltak, és rövid összefoglalójukat a többi előadással egye­temben könyvben megjelentették. A kis csoport fellelkesedve, itthon nvomozn! kezdett, és rövid idő alatt igen sok jelentkező or­voskolléga belépési szándékát közlő nyilatkozata mellett elkészült a Magvar Akupunktúra Társaság alapszabály-tervezete és szervezeti szabályzata, me­lvet a MOTESZ elé terjesztettek elfogadásra. A Magvar Orvosok Tudományos Egyesületének Szö­vetsége elutasította a beadvánvt. A csoport tovább kutatott, s talált. A Magvar Biofizikai Társaság haj­landó volt a csoportot befogadni, és tudományként az akupunktúrát, elismerni. Ennek keretén belül az idén. máius 12-én megtörtént az első hivatalos ösz­szeiövetel. száznál több résztvevővel az ország min* den tájáról. A Hévízen tartott konferencián a bio­fizikai társaság elnöke Tigvi József akadémikus elnökölt, Hivatalos szakmai fórumon először hang­zottak el Magyarországon, magvarul, magyaroktól tudományos, szervezési és kauzisztikai (esetek megoldásával foglalkozó) előadások az akupunktú­ráról. valamint a tudománv iövőiét illetően. Eddig csak külföldön, német, francia, vagv angol nyelven volt ilven! Mit tudna nvúitani az egészségügyi ellátásnak az akupunktúra? A hévízi összeiövetelen előadott felmérések kedvező gazdasági aráriyszámpkát mu­tattak. Egv kórházban létesítendő önálló akuounk­túrás részleg létrehozása és fenntartása például eav tizede lenne a hagyományos köi'házi részlégé­nek. Ha a létesítés költségeit nézzük másfél millió helvett 150 ezer. fenntartás esetén 500 helvett 50 forint lenne ágyanként. Miután az orvostudomány sokféle ágazatában alkalmazható ez az igen olcsó gvógvmód. igen te­kintélyes mennyiségű gvógvszert lehetne megtaka­rítani. Ez Deciig szűkös mindennapjainkban nem elhanyagolható szemoont. Eeves meetegedések esetében gyógyszerfelhasz­nálás és eevéb anvagi ráfordítás nélkül is teljes svóevulást lehet elérni az akupunktúra segítségével. Rövidíteni lehet a kórházi ápolás, a táppénzes idő tarlamát is. Különlegesen szerencsés esetekben 20. azaz húsz nerc alatt meg lehet gvógvítani a 14— 21 napos táppénzt igénvlő betegséget! Más. az or­ganikus (szervi) megbetegedések csoportjába tar­tozó betegségeknél a megfelelő szakban belépve, szintén csak tűszúrással gvógvíthatók az úgyneve­zett neurovegetatív kórkének. Magvarországon akupunktúrához szükséges ké­szülékeket már gvántanak. Kapható még lézerpunk­turáló készülék is. Egyedül megoldatlan kérdés a tűk gyártása, ám ez aligha lehet akadály, mert akár magánvállalkozással is szinte azonnal megoldható. Mindezt forintért... DR. RENDEST GERNE szakorvos

Next

/
Thumbnails
Contents