Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

AZ M S Z SZEGED VÁROS I BI Z OTTS ÁGÁN AK LAPJA fi. ev?o1yam 144. szám 1984. június 21.; csütörtök Ara: v i,40 forint Az országgyűlés nyári ülésszaka Elemezték és elfogadták a tavalyi költségvetés végrehajtását—Hazánk kereskedelmi politikájáról Szerdán délelőtt 10 óra-1 kor a Parlament ülésterme-' ten megkezdődött az or­szággyűlés nyári ülésszaka. I .egfelső törvényhozó testü­letünk fórumán megjelent I osonczi Pál, az Elnöki Ta­rács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antul. az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Kegyeletes sza­vakkal emlékezett mea a legutóbbi ülésszak óta el­hunyt dr. Boza József kép. viselőről. a Bács-Kiskun megyei képviselőcsoport ve­zetőjéről, az Állampusztai Célgazdaság igazgatójáról., aki 1975 óta volt az ország­gyűlés tagja. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyv­iben örökítette meg. s az ülésszak résztvevői egyper­ces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az ország­gyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának jelentését a tava­szi ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mos­\ tani tanácskozás napirend­jéről : L A Magyar Népköztár­Barátság Találkozások, emlékek Két zászló — a magyar adás pillantai, a találkozások trikolor és a szovjet vörös dokumentumai, a legutóbbi lobogó —, és két dátum — barátsági napok eseményei az 1944-es és az 1984-es — egy folyamat állomásait jel­vezeti be azt a fotódoku- zik. mentációs kiállítást, amely ^ Budapesten, a Szovjet Kul­túra és Tudomány-Házában Három találkozás — ezt a a Csongrád megyei Barát- címet is adhatnám az alábbi . sági Napok egyik legrango- soroknak. Éppen tíz eszten­Isabb rendezvénye. Már csak deje jártam szovjetunióbeli testvérlapunknál, az ungvári Kárpáti Igaz Szó című új­azért is, mert épp a felsza. badulás 40. évfordulója az a mérföldkő, mely újabb szám. ságnál. Kísérőm, ki hamar»^ vetésre készteti a Szovjet- san barátommá lett, Behun ^unió népeit, köztük testvér­megyénk, Odessza terület és székhelye, a legendás Feke­te-tenger melléki város, Odessza lakosait, valamint hazánk népét, köztük a sze­gedieket is. Két ünnep kö­zött rendezik meg a három­Határozathozatal: szavaznak a képviselők saság 1933. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat: 2. A külkereskedelmi mi­tartotta évi III. törvény végrehajtó- kedelml miniszter sáról. meg expozéját. Ezután az elfogadott na- Az országgyűlés nyári ülés. , , . , szaka — amelyen Apró An­pirendnek megfelelően Hi- tal> pétgr Ján^s és cserven­niszter beszámolója a kül- tényi István pénzügj-minisz- ka Ferencné felváltva elnö­kereskedelemról szóló, 1974. ter és Veres Péter külkeres- költ — befejezte munkáját. János volt, aki épp akkor érkezett egy hosszú iskolá­ról. Együtt jártuk a Kárpá­tok csúcsait, a vidék képző­művészeinek műtermeit. Aztán eltelt néhány év, s Leningrádban az első Szov­jet—Magyar Barátság Fesz­napos programsorozatot, ti válón ismét összefutottunk. Odesszában nemrégiben em- ö akkor Maróthy Lászlónak, lékeztek a felszabadulás nagyszerű pillanatára. Mi most készülünk, hogy ősztől a KISZ KB akkori első tit­kárának a tolmácsa volt, több szép órát töltöttünk a a jövő év április 4-ig föl- fehér éjszakák fővárosában. elevenítsük felszabadulá­sunk körülményeit, föltérké­pezzük a megtett utat. En­nek egyik első állomása a Csongrád megyei Barátsági Napok budapesti programja és a fotódokumentációs ki­állítás. Hetényi István expozéja A' költségvetési politika céljait a gazdaságpolitiká­ban megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősí­tése és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárazám­tidó törvényjavaslat azt mu­tatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, ja­vítanivaló — mondotta be­vezetőjében a pénzügymi­niszter. Az elmúlt évben eflért gazdasági fejlődés számsze­rűségét tekintve nem volt látványos, de az adott nem­zetközi politikai és gazda­sági környezetben — ami­kor tucatjával találhatók or­szágok. ahol magas a mun­kanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok átütemezését kel­lett kérni — a mi politi­kánk méltán kapott nem­zet közi elismerést, és belső támogatást itthon, a leg­szélesebb tömegek részéről. A nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlen maradt, és a protekcionizmus, a diszkrimináció nem csök­kent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzájárultak ah­hoz. hogy bár a két alap­vető célt elértük, az ezt alá­támasztó gazdasági folya­matban nem tudtuk a ter­vezett teljesítményt min­denütt elérni. Az export például elmaradt az elő­irányzattól. A nemzeti jöve­delem. amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. A cserearányok romlása, kötelezettségeink teliesítése nem tette és teszi elkerül­hetővé a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mérséklését. A lakosság ösz­szes fogyasztása szerény mértékben növekedett. és meghaladta a tervezett szinvonalat is. Az egy főre jutó reáljövedelem egy szá­zalékkal. a névleges jövede. lem nyolc százalékkal nö­vekedett. A fogyasztói ár­színvonal kisebb mértékben nőtt. mint ahogyan azt ter­veztük. 1983-ban a költségvetés összes bevétele • 543,7 ' mil­liárd forint, kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. A hiány így 6.1 milliárd forint. Ez 4.1 milliárd forinttal ke­vesebb. mint amennyit ter­veztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható kiadásokat nem kellett me­net közben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpoliti­ka, az oktatás és a művelő, dés terén — a szerény lehe­tőségek ellenére — a kiadá­sok tavaly 7,2 százalékkal növekedtek, ami meghalad­ja a nemzeti jövedelem nö­vekedését és a tervezett színvonalat is — mondotta Hetényi István. A lakásgazdálkodás űj rendszere nyomán érzékel­hetően nőtt a lakosság ér­deklődése a sajátlakás-épí­tés • iránt — állapította meg a miniszter. Ezt a folyama­tot fokozott állami segítség­nyújtással támogatjuk. A továbbiakban kiemelte: az életkörülmények alakulá­sában elért eredményeinkre büszkék vagyunk., még ak­kor is. ha ezek kétségtele­nül elmaradnak számos jo­g(i)S igénytől. Látni kell özonban. hogy mindaz, amit a vállalatok mindenekelőtt saját maguk, saját erejük­ből rendezzék pénzügyi hiá­nyaikat. Néhány vállalatnál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány rész­ben már tett és a jövőben is tenni kíván intézkedése­ket. A nehéz helyzetbe ke­rült vállalatok között sze­rencsére a többség saját erejéből tesz lépéseket az alaphiány megelőzésére vagy megszüntetésére. A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben ho­zott szervezési, pénzügyi in­tézkedések egyaránt hozzá­járultak ahhoz, hogy az e téren tettünk, nagy terhet aszálykár kedvezőtlen hati­ro a gazdaságra, és azzal a hatással jár. hogy mérsék­li a munkából származó jö­vedelmek arányát az össz­jövedelmen belül, és fékezi a teljesítménvek ösztönzésé­nek lehetőségét. Ennek alapján indokolt a juttatá­si rendszer folyamatos kor. szerűsitése. • amely jobban bi ztosítia az összhangot a gazdasági lehetőségek és a társadalom igazságérzete között. A vállalatok gazdálkodá­sát elemezve megállapítot­ta; fontosnak tartjuk, hogy sait az üzemek többségé­ben sikerült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazdasági üzemek szá­ma az előző évhez képest ős a nemzeti jövedelemben mutatkozó elmaradás nyo­mán kényszerűen bekövet­kező kisebb forrás és az összhangot elősegítő év kö­zi központi intézkedések csökkentik a teljesítményü­ket nem. vagy csak lassan növelő gazdálkodók mozgás­terét. A miniszter szólt a t>él­lalati szabályozásról, amely­lyel egyidejűleg bővítettük és folyamatosan bővítjük az erőforrások mozgósítását, a tartalékok feltárását se­gítő lehetőségeket. Mint mondotta: 1983-ban kísérle­teket kezdtünk mintegy 100 mezőgazdasági nagyüzemben és 117 ezer főt foglalkoz­tató 21 építőipari és 9 ipa­ri vállalatnál olyan jövede­lem- és keresetszabályozás­ra. amely a mainál rugal­masabb. és megfelelő adó­rendszer révén közvetlenebb kapcsolatot teremt a jöve­delmek és a bérek között. A kísérletbe bevont szerve­zetek nagyobb része megfe­lelt a várakozásnak, az át­lagosnál jobb eredménye­ket produkált, és fejlődött belső irányítási, érdekeltsé­gi rendszerük is. A kei-ese­tek növekedése ezeknél a szervezeteknél meghaladta az országos átlagot, és az az esetek többségében több­letteljesítményen alapult. A kísérleteket az idén kiszéle­sítve folytatjuk. Most már'' 380 ezer dolgozót érint a 1 kísérletbe bevont vállalatok | száma. A teljesítmények és j keresetek alakulását tovább- ' ra is figyelemmel kisérjük, és hasznosítani fogjuk a ta­pasztalatokat a jövő évi ke­Mcst Csongrád megyei Ba­rátsági Napokra érkezvén kibe botlok a pesti Belváros csodálatos palotájában? Az én János barátomba. A Szovjet Tudomány és Kul­túra Házának kulturális osztályvezetőjeként ő a házi­gazdánk. Elegáns és udva­. rias, nincs kérés, amit ne történelem ket metszetet teljesítene, bemutat és kon­szembesíti: az 1944-es ese- ferál, szervez és mindig A tárlat tulajdonképpen a mosolyog. Mint mondja, még egy évig lesz itt. aztán megy haza. mert ő mégis csak új­mények fönnmaradt, meg­sárgult fotóit és Csongrád megye mai arculatát. A régi sírónak vallja magát fotógráfiákon láthatják az # érdeklődők — tegnap dél­előtt például a hazánkban őszülő halántékú férfiak és ifjú diplomások ülik kö­vendegeskedő ukrán jégba- rül az asztalokat. A Csong­lett tagjai — az 1944 októ­beri szovjet előrenyomulás dokumentumait, a nyilasok által fölrobbantott tiszai ^^B^^BB^B hidat, s átkelést a sebesen Tudomány és Kultúra Haza­emelt pontonhídon, majd ban működő volt szovjet rád megyében élő és dolgozó, Szovjetunióban végzett értel­miségieket hívta meg ba­ráti beszélgetésre a Szovjet Szeged városparancsnokát, Hajtovicsot és 1945 május elsejének reményekkel teli képeit. S hogy ezek a re­mények négy évtizedes ke­ösztöndíjasok klubja. V. I. Vasziljev, a ház igazgató­helyettese „természetesen" oroszul mondta el tájékoz­tatóját. S azt követően oro­mény munkával valóra vál- szul idézték emlékeiket a tak. annak bizonyítéka a jelenlevők is. többi, jórészt színes fotó, • melyeken például büszkén feszül a Tisza két partján az új híd, messzire lobog­nak Algyő fáklyalángjai, az éjszakában is világítanak az SZBK világhírű tudományos műhelyei, gazdagon terem a határ, pompáznak az üveg­házak virágcsodái, s Őpusz­taszer történelmi emlékei között élményeket gyűjte­nek és újabb feladatokra ké­szülnek a látogatók. Külön aktualitása van azoknak a fényképeknek, amelyek a két testvérváros. Szeged és Odessza, illetve a két testvérmegye kapcsola- tétele." tait demonstrálják. A hála- T. L. A rendezés szeszélye foly­tán nem messze került egy­máshoz a gyermekrajz-kiál­lítás néhány darabja és az a tabló, amely Kádár János látogatása alkalmával ké­szült a ház megnyitásának 10. évfordulóján, a múlt év őszén. A krétarajz egy CCCP feliratú űrhajót ábrázol, három integető asztronautá­val, alattuk a sok színben pompázól földgolyó. S a tab­lón Kádár János szavai: '„Népünk testvéri kapcso­lotai: létünk, jövőnk, nem­zeti boldogulásunk alapfel­zal nőtt. az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály okozott gondot, ha­nem a mezőgazdasági ter­mékek exportárai is: 1983­ban 8 százalékkal csökken­tek, és a csökkenés várható­an az idén sem lesz keve­sebb. Tisztában vagyunk azzal, hogy e súlyos körülmények A miniszter ezután idő­szerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fontos és alapvető ered. ( menyei lehetővé, külső kö- i rülményeink pedig szüksé-\ pessé tették, hogy nagyobb de reálisan teljesíthető kö­(Folytatás a 2, oldalond Szovjetunióban végzettek találkozója VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents