Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

2 Csütörtök, 1984. júnitis 21. Jelentés az országgyűlés nyári ülésszakáról (Folytatás az 1. oldalról.) vetelményeket állítsunk 1984-ben az ország, a gazdaság elé. Így a nemzeti jövedelem tavalyi csökkenő mértékű növekedésével szemben idén másfél-két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan. több mint 4 százalékkal emelte termelését, és ezt csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenseg, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban. de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis elszámolású exportbevétel eddig nem érte el, az időarányosan tervezettet. és ebben nemcsak a tavalyi gyengébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet. hanem egy-két iparág nem kielégítő export, teljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását — amit mindenképpen el kell kerülni —. akkor még tevőlegesebben kell' minden területen segíteni az export növelését. Ahhoz, hogy növekedhessen a társadalmi jólét, olvan eszközök kiépítésére, működtetésére van továbbra is szükség, amelyek a termelés súlypontját a jövedelemképződés növekedése irányába mozdítják. A gazdaság teljesítményét azzal is serkenteni kivániuk. hogv a tel iesítménvkénvszert gyengítő támogatásokat csökkentjük. Ez nehéz feladat. de mindenképpen előrevivőbb. mint tovább terhelni a jól dolgozó vállalatokat, vagy engedni az életszínvonal védelméből. Persze, amikor az életszínvonal védelmét első feladatunknak tartjuk, akkor arra is gondolnunk kell, hogy a lakossági bevételek terven felüli alakulása miatt a tervezett fogyasztói árszínvonal-növekedés idén sem lesz elkerülhető vagy mérsékelhető. Hetényi István emlékeztetett rá. hogy az iparban idén lezajlik a 40 órás munkahétre való átállás. Szólt a műszakpótlék es a melegüzemi pótlék emeléséről is. — Ezen túlmenően tervezzük — a szakszervezetek javaslatait figyelembe véve — az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok bérének idei 10 százalékos emelését, valamint néhány további központi bérintézkedést, amelyek egvütt közel negvedmillió dolgozót fognak érinteni. Befejezésül felhívta a figyelmet építőmunkánk külső és hazai feltételei szempontjából egyaránt nagy fontosságú két eseményre. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó jelentőségűek a szocialista gazdasági közösség tagállamaival fenntartott kapcsolataink. Ezek tudatos fejlesztése hozzájárul a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk eredmé-ivesséeéhez. Ezért a KGST-tagállamok közelmúltban lezajlott felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok hosszú időre meghatározzak a szocialista gazdasági közösség. íev hazánk gazdasági fejlődésének kereteit is. Magyarország közvetlenül érdekelt a tagállamok közötti integráció, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés elmélyítésében. A másik jelentős esemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának áprilisi ülése, illetve az azon hozott állásfoglalás a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről. Az. állami szervek elsőrendű feladatúiénak tekintik, hogy a kijelölt cselekvési irányok alapján a konkrét intézkedéseket kidolgozzál^, bevezetésüket időben előkészítsék — mondotta befejezésül Hetényi István. A miniszteri expozét követő vitában elsőként felszólaló Klabuzai Miklós (Somogv megye) a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese. a törvényjavaslat bizottsági előadója az egves országgyűlési bizottságok véleményét tolmácsolta. Ezután felszólalt Kangvalka Antal (Csongrád megye, 15. választókerület. Makó), a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági és Szolgáltató Vállalat makói gyárának igazgatója (Felszólalását külön ismertetjük) majd Szabó Kálmán (Budapest). Jávorkai István (Komárom megye), Kadlecsik Miklós (Fejér megye). A törvényjavaslathoz többen nem kívántak hozzászólni. Az elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Határozathozatal következett. az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. csak a GATT szerződésben mér kikötött és a Közös Piac számára is kötelezően előírt feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás és diszkrimináció-mentesség érvényesítése alapján történhet. v A miniszter ezután a fejlődő országokkal kialakult államközi kereskedelmi kapcsolatokról szólt. Ezután Veress Péter a külkereskedelem ós a termelés összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta: ma már nyilvánvaló, hogy a külkereskedelmi eredmények alapvető meghatározója a termelés. Ahol értékesítési problémáink vannak. azt döntően termékeink gyengébb versenyképessége okozza. Nagyon gyakran az, hogy a termék nem készül el időre, vagy a kívánt minőségben, a szerződés előírásai szerint. Az ilyen hibák kiküszöböléséhez általában nem többletberuházások kellenek, hanem csak több figyelem, törődés. A versenyképesség javításában a termelők mellett a külkereskedelemnek is jelentős feladatai vannak. Az 1984-es esztendőről szólva Ve>-ess Péter elmondta: « külső piaci körűimé, nyek számunkra lényegesen előnyös, új feltételeket nem ígérnek. A nyugati gazdaságokban helyenként észlelhető — visszaesésekkel tarkított — élénkülés nem jelez általános fellendülést. Ha ez mégis bekövetkezne, mivel mindenki erre vár, még élesebb piaci versenynyel találjuk szembe magunkat. Teendőinket a következőkben fogalmazhatjuk meg: — erőteljes tervező, gazdaságtervező és exportértékesítő munkával biztosítanunk kell a szükséges külgazdasági egyensúlyt 1984-ben, csak ezáltal alapozhatjuk meg az 1985. évi és a VII. ötéves tervet. A miniszteri beszámolót vita követte. Szabó Imre (Hajdú-Bihar megye). a Hajdú-Bihar megyei tanács elnöke, az országgyűlés kereskedelmi bizottságának képviseletében elmondta: a testület szerint a jelenlegi helyzetben különösen f<mtossá vált a külkereskedelmi kapcsolatok szervezése, fejlesztése az állami munka egész területén. A bizottság határozottan állást foglal abban, hogv az önálló exportjog további kiterjesztése kívánatos: a vállalati monopolhelyzeteket tovább kell korlátozni, főleg azokon a területeken, ahol az árualapok folyamatos biztosítására mód van. Ezután Marton János (Győr-Sopron megye). Juhász Mihály (Budapest). Radnóti László (Somogy megye). dr. Varga János (Pest megye), Tóth István (BácsKiskun megye) fejtette ici véleményét. A vitát Veress Péter foglalta össze, majd határozathozatal következett. .41 országgyűlés a külkereskedelmi miniszter beszámolóját a külkereskedelemről szóló 1974. évi 111. törvény végrehajtásáról, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólaa tudomásul vette. Veress Féter expozéja Ezután'Veress Péter külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Bevezetőben emlékeztétett arra. hegy ez év októberében tíz. éves lesz a külkereskedelmi törvény. Tíz év alatt a világgazdaság és saját belső gazdaságunk helyzete is alapvető változásokon ment keresztül. A nemzetközi pénzügyi rendszer szétesésével párhuzamosan bekövet, kezett robbanásszerű árvái, tozások következtében valamennyi energia-importőr or. s?ág érzékeny cserearányveszteségeket szenvedett. Országunk külkereskedelmi forgalmának cserearányveszteségei alapvetően négy tényezőre vezethetők vissza: az importunkban jelentős részarányt képviselő energiahordozók és egyes nyersanyagok árának tartós emelkedésere; a kivitelünk jelentős hányadát kitevő mezőgazdasági es élelmiszeripari termékek hullámzó, de a rendkívül erős verseny miatt összességében alacsony árszintjére, arra, hogy késztermékeink exportárai elmaradtak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával füaf ófSte; cs végül egyebeit közt a külkereskedelmi munka egyes gyengeségeire. A cserearányok romlása, valamint a tőkés világgazdaság elhúzódó válsága országok, pénzintézetek, vallalatok fi/etőkrpesM gének megrendülése, a nemzetközi politikai helyzet éleződésé alaposan próbára tette álló- es teljesítőképességünkét. A ránk zúduló új gondok még nyilvánvalóbbá tették gazdaságunk gyengeségeit, sebezhetői égét. tjíertizetközt fizetőképességünk meRŐrzése már évek óta megköveteli, hogv konvertibilis elszámolású kereskedelmi mérlegünk jelentős bevételi többlettel zárjon. Ezt a követelményt gazdaságunk — nagy erőfeszítések aran — immár harmadik éve teljesiti. A külkereskedelmi törvény első mondatai is hangsúlyozzák, hogy a Magyar Népköztársaság számára kiemelkedő jelentősége van a szocialista országokkal, különösen a Kölcsönös Gazdasági Segítseg Tanácsa tagországaival folytatott kereskedelemnek és a szocialista gazdasági integrációnak. A Szovjetunióval kötött megál. lapodásaink gazdasagunk valamennyi területén alapvető jelentőségűek — mondotta a miniszter. Fejlődésünk szempontjából ugyan, csak fontosak a többi KGSToiszaggal kötött aruforgalmi megallapodasaink. Az áruforgalom szintje hosszabb időszakot alapul véve kiegyensúlyozott volt. Szocialista partnereink egyre in kább korszerű, jó minőségű ipari és fogyasztási cikke ket igényelnek tőlünk. Tény. leges politikai és gazdasági érdekünk, hogy hazánk mi. nél hatékonyabban működjön közre a szocialista integráció továbbfejlesztésében, az együttműködés formáinak és tartalmának gazdagításában. Érdekeltek vagyunk a kölcsönös kötelezettségek pontos teljesítésében A KGST-tagországai vezetőinek csúcsértekezletén is megfogalmazódott, hogy ((angyalka ítnfal felszólalása „A KGST-tagországok minden szükséges eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy a kölcsönös együttműködést új szintre emeljék". A magyar népgazdaság számára is kiemelkedő jelentőségű, felsőszintű értekezlet előkészítésében aktívan közreműködtünk, az abból adódó feladatok végrehajtásának tevékeny résztvevői leszünk a külkereskedelemben is. A magyar kereskedelempolitika feladata, hogy nem szocialista országokban is biztosítsa azokat az alapfeltételeket, amelyek nélkül nem lehet a nemzetközi munkamegosztás előnyeiből részesülni. Ezek: a feltétel nélküli legnagyobb kedvezményes elbánás és a diszkriminációmentesség. Magyarország ezeknek a jogoknak teljes birtokába jutott, amikor 1973 szeptemberében csatlakozott a Kereskedelemről és a Vámtarifákról szóló Altalános Egyezményhez, a GATT-hoz. A gyakorlat viszont arról árulkodik, hogy a nemzetközi kereskedelemben olyan tendenciák nyertek teret, amelyek ellentétesek ezzel az altalános szer. ződéssel. Különösen érzékenyen érint bennünket a legfőbb nyugati piacunk, a Közös Piac mezőgazdasági protekcionizmusa. Problémát okoznak az Atlanti Szerződés tagországai által politikai célból elrendelt intéz'kedések. Az elmúlt évtized,ben az EGK-ba tömörült nyugat-európai országokkal ipari, gazdasági és műszaki együttműködési megállapodásokat kötöttünk. E megállapodások keretében a két fél képviselőiből álló vegyes bizottságok rendszeresen áttekintik, értékelik és előmozdítják a kétoldalú államközi és vállalati kapcsolatok alakulását. Mind a< tagországokkal, mind a Közös Piac egészével szemben következetesen azt . képviseljük, hogy kapcsolataink további szabályozása Kangyalka Antal. Csongrád megye 15. számú választókörzetének országgyűlési képviselője (székhely; Makó) parlamenti felszólalásában beszélt arról, hogy a 70-e«s években megszokott dinamikus gazdasági növekedést a 80-as évek elején a gazdálkodással összefüggő környezeti hatások fékezték. Míg 1970-től 1980-ig a nemzeti jövedelem növekedése átlagosan 5.6 százalék volt; addig 1981—83 között nem érte el a 2 százalékot. A fogyasztás pedig évente átlagosan 3,7 százalékkal növekedett. E néhány összevetésből világosan látszik a kormány erőfeszítése a XII. pártkongresszus életszínvonal-politikájának végrehajtását illetően. Kangyalka Antal felszólalását így folytatta: — összességükben kedvezőek az eredmények mértéküket illetően, ugyanakkor számos területen elmaradtak a tervezettől. A vártnál alacsonyabban nőtt a termelés és a nemzeti jövedelem. miközben a lakosság jövedelme és fogyasztása nagyobb lett, a külkereskedelmi egyensúlyjavulás mértéke nem érte el a számítottat. Ez az összefoglaló mondat a feladatokat is megszabja az évre, és a jövőt illetően is. — Az ilyen bevezető után szabadjon szólni Makó város és környéke .gazdáságitevékenységéről. és arról, hogy a tudást, a műveltséget miként igyekszünk a termelőerők növelése szolgálatába állítani. Munkánkban fontos helyet foglalt el a kiemelt népgazdasági feladatokhoz, programokhoz való hozzájárulás; az export növelése, az állattenyésztés fejlesztése, anvagés energiatakarékosság és gazdasugi egysegettik együttműködésének javítása. — Az ipari termelés a megszokottnál mérsékeltebben. 4,4 százalékkal növekedett. a munka termelékenysége a termelést meghaladó ütemben, 14,2 százalékkal nőtt. Korszerűsödött a termékszerkezet, a piaci igépv változásának és a gazdasági követelményeknek megfelelően. A központi programok követelményeit magunkévá téve változott az energiafelhasználás szeri kezete, csökkent a kőolai és kőolaj temiakek íoeyaszta&a. Említésre méltó' eredményeket értünk el az anyagtakarékosság és a hulladékfelhasznáfással. A városunk es környéke iparában javult a gazdálkodás hatékonysága. Az export értékesítése a számítottnál dinamikusabban, több mint 15 százalékkal növekedett. Az építőéi! építőanyag-iparban a teljesítmény értéke közel 19 százalékkal nőtt. Javult az épületfenntartás! munkák aránva. — Hiányosság a más területekhez képest: a beruházási piacon kialakult helyzet nem ösztönzött a tartalékok gyorsabb mobilizálására. Alacsony színvonalú e szervek gépesítettsége, s ennek számottevő javítása fejlesztési alap hiányában nem valósulhatott még meg. A mezőgazdasági üzemeink termelése összességében célkitűzéseinknek megfelelően fejlődött. Megjegyzem, hogy ennek ellenére a termelésnövekedés üteme elmaradt — ha nem is számottevően — a megyei átlagtól. A szövetkezeteink eredménye 1983-ban 64 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban volt. Jelen-tős az előrelépés a gabona- és a hűsprogram teljesítésében. A tsz-ek fennállása óta legmagasabb szintet érte el az állatállomány. Bővült — főleg az alacsony hatékonysággal gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetekben — az alaptevékenységen kívüli tevékenység részaranya, ez hozott gyobb eredményt. A megyei ütemtervnek megfelelően valósult meg a melioráció, s így javult a termelés fettétele. A VI. ötéves tervidőszaki beruházások, fejlesztések több mint fele megvalósult. Térségünkben a párthatározatoknak megfelelően alakult az életszínvonal, a fő ágazatok jövedelemarányai alig érzékelhetően változtak. Az iparban 14.2, az építőiparban 10,7 és a mezőgazdaságban 14,7 százalékkal nőtt a személyi jövedelem, ha nem is nagymértékű. de van előrelépés. — Az eddig elmondottakban a feladataink is benne vannak. Bízunk, hogy mint eddig, á jövőben is szorgalmas. jó minőségű munkával mi is hozzájárulunk az nr,szág gazdálkodásénak javulásához. Beszédének további részeben foglalkozott Makó közművelődési intézményhálózatának helyzetével. — Művelődési házunk tárgyi feltételeiben sajnos alig, vagy éppen hogy nem következett be változás, s ennek nem az igénynövekedes az oka. Városunkban közel 50 évvel ezelőtt épült úgynevezett hagymaház áll rendelkezésünkre művelődés céljaira. Nem korszerű, de 1936-ban. amikor a makói hagymások szövetkezeiének gyülésterem és iroda céljára épült. Makónak még voit színháza. Céljaiban ez a hagymaház műszaki állapom ta miatt sem elégítheti ki a szereny, de növekvő tgenyeket. — Tisztelettel kérem a művelődési es pénzügyi kormányzatot. hogy a jövőbe* vegye figyelembe kérésünkét. hogy a VII. ötéves terv végén dicsekedhessünk azzal. elfogadható tárgyi fel. tételek állnak rendelkezésre Makón a művelődéshez. Megérdemelné Makó és környéke szorgalmasan dolgozó társadalma. Befejezésül javasolom, hogy az or., szággyűlés ismerje el azon. nak a vezetőknek. dolgezóknak munkáját, erőfeszítéseit, akik hozzásegítették gazdaságunkat ahhoz, hogy az 1983. évi költségvetést kisebb hiánnyal zárjuk a tervezettnél. Felszólalásét így fejezte be: — A költségvetés elfogadását javasolom. Köszönöm a képviselőtársak megtisztelő figyelmet.