Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-20 / 143. szám

7?. évfolyam 143. szám 1984. június 20., szerda Ara: 1,40 forint VILÁG PRO LETÁRJ AJ, EGYESÜLJETEK! A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Megkezdődtek a Csongrád megyei barátsági napok A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányunk 22. paragrafusának második bekezdése alapján június 20-ra, mára összehívta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirendjén várhatóan két téma szerepel:. a. Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásával foglalkozó törvényjavaslat, valamint az a beszámoló, amelyet a Külkereskedelmi Minisztérium készített az országgyűlés részére a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. * Zárszámadásunk — vagyis a törvényjavaslat a Népköztársaság tavalyi költségvetésének végrehajtásáról — összhangban volt a mai követelményekkel. Ezt állapították meg az ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági viták során a képviselők. Az üléseken hangsúlyt kapott: gazdasági munkánk fő célja tavaly külső egyensúlyi helyzetünk megszilárdítása, a nemzetközi fizetőképesség folyamatos fenntartása volt, ezért a termelés és a belföldi felhasználás színvonalának, szerkezetének változását ennek a célnak kellett alárendelni. A népgazdasági terv végrehajtását évközben számos külső és belső körülmény nehezített^:, egyebek között kedvezőtlenül alakultak a külkereskedelmi árak, romlottak a piaci lehetőségek, az aszály meglehetősen jelentős termés- (és így exportárualap-) kiesést okozott. A gazdaságszervező munka a teljesítmények fokozására, a kapacitások jobb kihasználására, az aszálykárok enyhítésére, s mindezek eredményeként: a kivitel növelésére, illetve a takarékos importgazdálkodásra- törekedett. A- kormányzati szervek intézkedései á beruházási vásárlóerő szűkítésére törekedtek,' valamint azt ' igyekeztek elérni, hogy a lakossági fogyasztás a tervezett keretek között maradjon. A népgazdaság tavalyi fejlődése az alapvető célókat tekintve megfelelt . az évés népgazdasági terv és az állami költségvetés előirányzataiban tükröződő . gazdaságpolitikai törekvéseknek. A külgazdaság egyensúlyi helyzete javult, nemzetközi fizetőképességünket megőriztük. A lakosság életszínvonalának alakulásával kapcsolatos célok teljesültek: társadalmi méretekben sikerült megőrizni az elért életszínvonalat, és a lakossági fogyasztás, ha csak szerény mértékben is, de bővült. Ivan Ivanovics Bagyul köszönt-' a barátsági napok megnyitó ünnepségének résztvevőit. (Fotó: Hauer Lajos — KS) Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának lépcsőcsarnokában Mozart muzsikája szólt; a szegedi Weiner kamarazenekar nyitotta meg a Csongrád megyei barátsági napok rendezvénysorozatát. Ivan Ivanovics Bagyul, a szovjet nagykövetség tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok magyarországi képviselője magy jelentőségű . eseménynek nevezte a Csongrád' megyei bemutatkozást. Ez szimbolikus jelentőségű, hisz az Odessza terület a közelmúltban ünnepelte felszabadulása 40. évfordulóját, a Csongrád megyeiek pedig erre az ünnepre készülődnek. Köszöntötte az ünnepi esemény résztvevőit, akik között ott volt Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az országgyűlés és a Magyar—Szovjet Baráti' Társaság elnöke, Győri Imre, az MSZMP KB tagja, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke. Részt vettek az ünnepségen Csongrád megye városainak vezetői: ott volt Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnöke. Eljöttek a barátsági napok nyitóeseményére Csongrád megye dapés'tt iesíberkériiletéhek, a •VII. kerületnek párt-,' álla-' mi- és" társadalmi szerveinek vezetői. A rendezvénysoro-' zatot, ' dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkába nyitotta meg. Hangsúlyozta, örömmel tölti el a Csongrád megyeieket; hogy immár hagyománnyá válik bemutatkozásuk Budapest e rangos intézményében. Szólt azokról a történelmi eseményekről, amelyek Csongrád megyét és Odessza területet erős szálakkal kötik össze. Ezután művészi műsor következett. Fölléptek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, a Canticum kvartett és a Szeged Táncegyüttes. HáCsongrád megye Aratás előtt rom kiállítás nyílt: az egyik fotódokumentumokon mutatja be Csongrád megye fejlődését, az elmúlt négy évtized eredményeit; a másik tárlaton kortárs alkotók festményeit és szobrait mutatják be. míg a harmadik gyermekrajzok. csokra. A Csongrád megyei barátsági napok programja ma, szerdán találkozókkal, haÜáti ' t>qgzé"tgétés$kkél és a Magyar Rádió irodalmi műsorává! folytatódik. Holnap tapasztalatcséréket tartanak, záröréndezvényként bemutatja műsorát az Ullési Fonó együttes. Tegnap a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és Csongrád megye vezetői baráti találkozón vettek részt. Ott volt Apró Antal, a Társaság elnöke és Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára vázolta a Társaság országos tapasztalatait, kiemelve a magyar és szovjet testvérvárosok, illetve megyék együttműködésének jelentőségét. Dr. Komócsin Mihály, «a megyei pártbizottság első titkára Csongrád megye és Odessza terület testvéri együttműködésének tapasztalatait ismertette. Méltatta a barátsági hetek szerepét egymás jobb megismerésében, a barátságok elmélyítésében. 1 VÍZ, víz, víz ... Jó ütemben épül az Északi vízmű Álgyőn Szegeden az utóbbi években elfelejtettünk, mert szerencsére nem használtunk néhány kifeiezést. A „locsollsi tilalmat", a „yízkoríátozást", a ..csak hörög a vízcsaptot. Hogy milyen áron és milyen erőfeszítésekkel sikerült a legasgályosabb időszakokban is biztosítani o város ivóvízszükségletét, azt csak a vízművek dolgozói tudnák megmondani. Nem tartják ezt dicsekvésre érdemesnek, de azért az elismerés megilleti őket. Hiszen naponta 90—100 ezer köbméter víz kell a város nyári biztonságos vízellátásához. S van ennyi. Ma még. Ezt persze kétféleképpen is érthetjük: van elég. de ha megnő — márpedig ez a természetes — a város vízigénye, vajon lesz-e elég? S úgy is fordíthatjuk a szót, hogy ma még 100 ezer köbméter vizet adhatnak a kutak. de a jövő év végére nagyobb lesz az összteljesítményük. Mint arról már korábban is hírt adtunk, az algyői Tisza-töltés mellett, a városközponttól' 15 kilométerre épül ugyanis az új vízbázis. az Északi vízmű. Eddig jórészt föld alatti munkálatokról, vezetéképítéshői számolhattunk-be. Az építkezés mostanában érkezett a látványosabb szakaszába. Élénk narancspirosra festett műanyag házikók védik már a 15 víztermelő kutat az időjárás viszontagságaitól — 270—.110 v éter mélységben találták a kutatók a víztermelésre alkalmas réteget. Két vezeték fűzi fel a kutakat, melvek naponta 30 ezer köbméter vizet adhatnak. Nem közvetlenül a gerincvezetékbe, hanem először a két, egyenként 2500 köbméteres vasbeton tárolómedencébe nyomják a kúlszivattyúk az ivóvizet. Ezeket a tárolókat ezekben a hetekben zsaluzzák, betonozzák a KEVIÉP brigádjai. A víz — egyelőre képze-. letbeni — útját követve a gépházba jutunk, mely jói-észt elkészült már. Berendezései automatikusan ellenőrzik majd a vízműtelep minden technológiai folyamatát. így aztán mindössze háromtagú lesz a kezelőkarbantartó személyzet. S hogy a vizművék főmérnökének. Szillérg Lászlónak kedvenc'mondása (.,a tervező tervez egy évig. a kivitelező épít kettőig, az üzemeltető káromkodik hatvan esztendeig") ne jöjjön be. Ezúttal szorosan együttműködtek a tervezési és építési folyamatban részt vevők a megbízóval és leendő gazdóval, a szegedi vízművekkel. A félmilliárd forint értékű beruházás jó ütemben épül. Ügy tervezik, a jövő év végére elkészül, s tehermentesíti a most már teljesítőképessége végső határán termelő többi szegedi vízbázist. P. K. Hazánkban rendszerint a Dél-Alföldön. Csongrád megyében indul meg elsőként az „aratási gépezet". Az idén — az eddigi határszemlék tapasztalataiból ítélve a nagy mezőgazdasági munka kezdete nyolc-tíz napot késik a sok évi állaghoz viszonyítva. Valamikor szinte hagyomány volt a búza aratásának Péter-Pál-napi megkezdése, most viszont az első kombájnok egy hét múlva állhatnak be az ősziárpatáblákba, s csak július 10. körül vághatják a búzát. Az érés a legelőrehaladottabb a Duna-Tisza-közi homokvidéken, ahol szőkül az árpa és sárgul a rozs. Az utóbbi negyedszázad statisztikai adatai szerint Csongrádban két évben volt nagyon korai aratás. Tavaly, amikor június 3-án és 1968-ban, amikor június 8-án indultak meg a kombájnok. Az ennyire korai kezdés azonban nem kívánatos, mert azt mindig a kényszerűség, az aszály diktálta, ami szinte kizárja a kedvező terméshozamot. Ma már a nyolc-tíz napos késedelem egyáltalán nem jelenti azt, hogy a betakarítás befejezése is halasztást szenved. A rendelkezésre álló mintegy 800 kombájnnal ugyanis' 14 munkanap alatt le lehet vágni és el lehet csépelni a csaknem 100 000 hektár kalásgost.. A kooperáció is fontos szerepet játszik a betakarításban. Csongrádban, ahol a laza homokföldektől az erősen kötött, fekete földekig úgyszólván minden talajtípus megtalálható, és a gabonák ennek megfelelően különböző időpontban érnek, különösen nagy lehetőség van arra, hogy kombájnokkal és szállító járművekkel egyaránt kisegítsék egymást a nagyüzemek. Az átcsoportosításnál arra is ügyelnek, hogy a vendégkombájnoknak minél kevesebb utat kelljen megtenniük, illetve üzemanyagot felhasználni üresjárattal az egyik területtől a másikra utazva. 1 A falvak népességmegtartó képességéről A falvak népességmegtartó képességének növelésével kapcsolatos kérdésekről társadalmi vitát kezdeményezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az első ilyen tanácskozást kedden tartották meg Öriszentpéteren a jellegzetesen aprófalvas Vas és Zala megye településeinek képviselői. A megbeszélésen szó esett arról, hogy a falvak lakosságának városokba áramlása, ami világszerte régóta tartó folyamat, hazánkban a múlt század második felében vált jelentőssé. Az elvándorlás üteme a felszabadulás, de kiváltképpen a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, a társadalmi és gazdasági változások hatására meggyorsult. Az őriszentpéteri társadalmi vita résztvevői közül többen felvetették: ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a munkaképes korú népesség képzettségének megfelelően foglalkozási alkalmat találjon helyben, vagy elfogadható ingázási távolságon belül. Javítani kell továbbá a lakáshoz, az egészséges ivóvízhez, a villamos energiához és a közszükségleti cikkekhez való hozzájárulás feltételeit, s ki kell építeni a községek telefonösszeköttetéseit. Nagy hangsúlyt kapott, hogy mérsékelni kell a városi és a községi lakosság teherviselésében meglevő indokolatlan különbségeket. 1 A víztároló medencék építését előregyártott gyorsítják zsaluzattal