Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

MAGAZIN 12 Szombat, 1984. június lÉ.' Találkozások A modelltervező Korábban beszélgettem egy szabómesterrel, aki átalakította m ismert szólást, s úgy fejezte ki magát, hogy madarat tolláról, embert ruhájáról... — Igaz ez? — kérdeztem Anrürko Károly ruhaipari technikust. a Szegedi Ruházati Szövetkezet modelltervező jét_ — Talán, valamikor, régen igazabbnak tűnhetett, de manapság nem lehet az ember jellemére következtetni a ruházatából. Az mindenesetre feltűnik egy szakembernek, hogy ki, milyen ruhában jár, hogyan viseli, elegánsan, vagy slendriánul, illik-e az alkatához, korához és így tovább S ha már szakemberrel találkoztam, azt » megkérdeztem tűié, hogy nekem vajon milyen szmű szövetet, fazont ajánlana. Megtudtam, hogy szerénységemnek szolid modellt képzel, rikítót nem. se színben, se fazonban. Péidaui megfelelne a barna bármely árnyalata, s az úgynevezett otaszos fazon, karcsúsított modellje Ezt tudná elképzelni Antörko Károly. — Hogyan lett szabómester? — Érdekes indítéka volt pályaválasztásomnak. Egy Debrecen kórnyéki tanyán laktunk, apám HUdműses volt, hatan voltunk testvérek, mind fhik. öt kilométerre jártunk iskolába. Nekem megfagyott a lábam, sokat szenvedtem, állandóan viszketett. A szüleim úgy gondolták, hogy olyan foglalkozást kell találnom, amelyet zárt műhelyben lehet végezni, nem szükséges a szabadban tartózkodnom. Így kerültem a debreceni Zombor Sándor mesterhez. Rendkívül jó mester volt embernek is kiváló. Amíg élt gyakran meglátogattam. Az inasokkal nem a cselédmnnkát végeztette, hanem a mesterséget tartotta elsőnek. Akiben volt igyekezet az a szabómesterség teljes skáláját elsajította magas színvonalon. Tisztelte az új generációt demokratikus, igazságszeretó ember volt — Hogyan került Szegedre? — Ez is érdekes fordulat az életemben. Behívtak katonának, de Tapolcára. Később az ottani alakulatot ketté osztották. ' s egyik feléből jött létre a szegedi gyalogezred. Ebbe a társaságba osztottak engem is. Néhány évig tiszthelyettesként szolgáltam, időközben megnősültem, tápéi lányt vettem feleségül, aki a textilművek ben dolgozott Amikor leszereltem, a Szegedi Divatszabó Vállalatnál helyezkedtem eL Két evig bírtam az ottani társaságot, a vezetéssel nem egyeztem, unszimpatikusak voltunk egymásnak. A szőrmében folytattam, nyolc esztendeig. Közben elvégeztem a technikumot, s mint tizem technikus végeztem a munkámat — Az mit jelentett? — Az üzemtechnikus a szalagszerű termelésben meghatározza a tennivalókat, ellenőrzi a gyártást — A szőrmében szűcsök, vagy szabók dolgoznak? — Inkább a szűcsöké a főszerep. Magam is állandó gondban voltam. Végül is szabómesternek, technikusnak éreztem inkább magam. Elhatároztam, hogy megválók a szóimétól. Bekopogtattam a ruházati szövetkezethez, próba, szerencse alapon. Ha jó, és kellek is. akkor megyek. Szívesen fogadtak. — Milyen beosztást kapott? — Üzemtechnikusként alkalmaztak. Érdekes volt, hiszen kevés volt a középfokú szakképzettségű ember. Lehetett alkotni, kipróbálhatta az ember, mit is tud. A beilleszkedés könnyen ment Sarkallt a szakmai becsvágy. valami újat adni, valami eltérőt alkotni. Ezen a helyen a technológiát irányítottam és ellenőriztem. — Akkoriban mit gyártottak a szövetkezetben? — Orkánkabátot, anorákot, ballonkabátot. Két év múlva áthelyeztek a Kölcsey utcai üzembe. vezetőnek. Ott abbahagyták a női ruhák és pongyolák varrását és áttértek a férfi ruházatra. Talán azért is helyeztek oda. — S kik tervezték a fazonokat? Hogyan alakították a moRába György — Hatvannyolcig az OKISZ Labor adta a modellt, de a szövetkezet ment a vevő után, anyag után. Hatvankilenctől tértünk át a saját tervezésre, ez időt és pénzt is hozott számunkra. A gazdasági helyzet is erre kényszerített bennünket. S kiderült, meg tudjuk azt mi is csinálni, amit eddig másoktól vettünk át. A fönök jött hozzám, hogy új modellek kellenek. Kérdeztem, ki tervezzen. Maga elvállalná? — kérdezte. Megpróbálhatom, mondtam, és elkezdtem a mintakészítést. Egy ideig sok volt a munkám, hiszen az üzemvezetés mellett modelleztem. Majd Bors Győző átvette az üzemet és én csak a tervezéssel, a modellezéssel foglalkozhattam. — Mennyi modellt készítenek? — Eleinte csak keveset terveztünk, jelenleg évente négyszázat, amelynek jó, ha 20 százaléka megvalósuL Viszont tervezünk exportra is, s gyártmányainkkal elégedettek a vevők. — Mely országokban? — Nagyobbrészt Svájcba, ezenkívül az NSZK-ba, Hollandiába, Belgiumba és Franciaországba jutnak el a szövetkezet konfekciói. A svájciak bérmunkáztatnak velünk, mintát, fazont, szövetet hoznak. — Elegendő az itteni emberek szakértelme és a gépi, technikai fölszereltség? — Nagyjából igen. Olykor hiányzik egy kicsiny figyelem, amely könnyen a minőséget rontja. Nem mondom, elkelne néhány korszerűbb gép, de manapság melyik cégnek van erre devizája? — Honnan veszi a modellező az ötleteit? — Annak több forrása is akad. Az egyik nagyjából adott, amikor a vevő, a megrendelő hozza saját modelljét, vagy „kötelező" ötletét Aztán ott vannak a divatlapok, a tanulmányutak és a saját kútfő. — A nagyüzem konfekciója versenyképes a mesterek egyedi, vagy kisebb szériáival? — Is-is. Az az igazság, hogy a jót, a szépet az elegáns ruhát a kézi munkát megfizetik. Nem szabad az időt sajnálni, ha valamelyik fazon néhány órával több munkát igényel, az később bejön anyagilag. Ezért élnek meg a butikosok. — Itt, a szövetkezetben igen sok szőrmés árut készítenek. Korábban azt mondta, nem a kar szűcs lenni. Végül is visszatért? — Lehet hogy kissé visszakerültem a saját zsákutcámba, de jó kollégáim vannak, velük mindent meg lehet beszélni. Persze a szőrmekollekció mégis a kisebb hányad. A bőrruha pedig nem szűcsmunka, hanem szabómestert igényel. — Mi o szép ebben a munkakörben? — Mondjak egy példát? Volt egy púpcs, féloldalas, hajlott hátú páciensem, akinek nem tudtak egy tisztességes öltönyt varrni. Majd én csinálok egyet, ajánlottam, s ha nem tetszik, nem kell fizetnie érte. Küszködtem vele, az igaz, a feleségem már szidott. Jobb eleje, háta, bal eleje, háta, mind különböző elképzelés és föladat volt. Sikerült, megdicsért az illető. Beszélgetésünk végén még egyszer rámkérdezett. Miért kerestem föl? „Nem vagyok jelentős személy, sem a cég hierarchiájában, sem más vonatkozásban." Lehet, de Ízlése, szakmai hozzáértése végű] is „rajtunk csattan". S ha kavargatni akarom az elején citált mondást, folytathatom, hogy az ember ruháját szabojaról... vagy fordítva. GAZDAGH ISTVÁN Hadifogság In memóriám Róbert Desnas Pállott göncök tampona a számban alattam priccs szálkás tutaia . fogoly-nóták sodrának feszülve éjszakánként indulok haza Kérő kezek testvériségében dermedeznék bár megint kopott csajkát nvúitva órákon keresztül mint aki csoportképre fagyott Repülőgép árnya alatt hasmánt az árvaság végre összefűz számkivetett uiiak s ránk borul sátorlap a fedélzeti tűz Maid a menet tág harmonikája nem is térd két merev gólvaláb mozdul csak akiért vajon ért még Győzhetetlen erő hajt tovább Alkonyatkor vállat vállnak vetve a mennv aliát beh jó kémlelni igazítiék elveszett léptünket torkolattűz oásztorfénvei A szögesdrót vékonv jégvirága befutotta égboltozatunk csillagképek hullnak görögnek mi mozdulatlan ábrában lakunk Számláláskor mint vérfokon zászló megkövülünk lengnek rongyaink körülöttünk mások boldogsága mint virágok kooonváia ing Mint vándornak templom intő tomva szemem elől nem tűnsz fa-köoenv a világ ott ábrándiát lerakia minden álmom feléd terelem Hatvan éve. 1924. június 13-án született Rába Guörau költő, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Költő és tudós ember, aki így irt: ..A versírás és a tanulmányírás egyaránt olyan szellemi állapot melynek nélkülözhetetlen mozzanata a kérdezés, sőt: a faggatás. S e kettős faggatás .. . mindig termékeny, sohasem nyomasztó." Születésnapián e versének közlésével köszöntjük Raba Gvörguöt. A szovjet tudomány és kultúra magyarországi hajléka Itt rendezik meg a Csongrád megyei napok programját B

udapesten, a Kossuth Lajos utca és a Semmelweis utca sarkán impozáns épület áll. Több mint tíz esztendeje. 1973. november 9én szögezték ki ajtajára: a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. A csodálatosan felújított palota méltó hajléka a világ egyik legjelentősebb országa magvarországi otthonának. Nincs olvan nap hogy ne érkezne a Szovjetunióból hír. mely a tudomány és technika úiabb és úiabb eredményeiről számol be. a telexgépek szinte állandóan kopogják a kultúra, a művészet, a művelődés úiabb és úiabb eseményeit. sikereit A szovjet tudomány és kultúra meghatározóvá vált az utóbbi évtizedekben földünkön. Gondoliunk csak az űrhajózásra, az atomkutatásra. az orvosok gyógvítómunkáiára. a BAM építkezéseire a szibériai szűzföldek feltörésére, a hatalmas erőművekre, és sorolhatnánk. De mindemellett fölidézhetjük a Moszkvai Nagyszínház világhírű operistáit és táncosait, a köztársaságok népi együtteseit, a filmművészet nemzetközi rangú alkotásait, a muzsika nagyköveteit, és a hatalmas ország pompázatos természeti kincseit. Mindez az elmúlt tíz esztendőben méltó otthonra talált a budapesti Belváros e szép épületében, a márvány lépcsőházak, tágas termek, kiállitócsarnokok. klubszobák. vetítőhelyiségek miliőjében. N

éhány számadat, melv összegezi az évtized történetét Az elegáns palotában fél magyarországnvi. mintegy 5 millió látogató fordult meg. Az épületben és az ország különböző részein tartott rendezvények száma meghaladta a tízezret, a filmbemutatóké 8 ezer fölött jár. Még akkor nem szóltunk a nyelvtanfolyamokról, baráti összelőve telek bői. Mindebből kitűnik, aki betér a súlyos tölgyfaaitón. otthon érezheti magát. Elsősorban azért, mert a Szoviet Tudomány és Kultúra Házában figyelmes vendégszeretettel, színvonalas programokkal, elegáns külsőségek között fogadiák a látogatót Bemutatták már a Szovjetunió több tagköztársasága képzőművészeinek alkotásait. az iparművészet sajátos termékeit. Láthattak az érdeklődők litván grafikákat, lett fémműves munkákat. üzbég festményeket orosz szőtteseket, hogv csak néhányat emeliünk ki a hosszú sorból. S ha a vendégkönyvet lapozgatjuk, kiderül, hogv járt e falak között Grigoríi Csuhraj filmrendező Jevgenyii Nyeszterenko operaénekes. Róbert Rozsgyesztvenszkii költő. Csingiz Aítmatov író. Viktor Kubászov űrhajós. S

zámos magvar társadalmi szerv és egyesület épített ki gyümölcsöző kapcsolatot a Szoviet Tudomány és Kultúra Házával. Az együttműködés igen szoros a Hazafias Népfronttal, a KISZ-szel. a Magyar—Szoviet Baráti Társasággal. Most is különleges eseményre készülnek. Felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója alkalmából ez év októberében az Odessza terület és Csongrád meave közötti testvérmegyei kapcsolatok keretében barátsáai napokat rendeznek a fekete-tenger-parti városban. Ezt megelőzően a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában bemutatkozik Csongrád megye. számot ad arról miként készül a vendégeskedésre. A július 19-tól 21-ig tartó program során kiállításokon mutatiák be a megve politikai, gazdasági és kulturális életének fejlődését repzerentáló fotókat, az itteni múzeumokban őrzött kortársalkotásokat. gyerekrajzokat, kisplasztikákat, fafaragásokat, batikokat és az e táion termelt mezőgazdasági termékeket és élelmiszer-ipari árukat. A rendezvények során föllépnek a megve művészeti együttesei, operaénekesei, muzsikusai, színművészei, népi táncosai. Találkozókat, baráti beszélgetéseket szerveznek — egyszóval, készülnek az októberi odesszai barátsági napokra. A

Szovjet Tudomány és Kultúra Háza. ez a reprezentatív belvárosi palota ad tehát hajlékot Csongrád megye küldötteinek a jövő hét közepén. Bizonyára, érdeklődést keltő programmal. tanulságos bemutatókkal, a barátság szálait erősítő rendezvényekkel.