Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 74. évfolyam 110. szám 1984, május 124 szombat Ara: 1,80 forint A mindennapok számítástechnikája Befejeződött QZ Akadémia A vasút gépei, szakemberei közgyűlése Szegeden, a Marx téri piac melletti vasutasudvar egyik sarkánál levő panelház be­iáratánal tábla hirdeti: MÁV Számítástechnikai Üzemegység. Területi Üzem. A tantermek szomszédságá­ban néhány szobában húsz felsőfokú végzettségű szak­ember a vasút számítástech­nikai rendszerének fejleszté­sén dolgozik. Elsősorban nem helyi problémákkal) fog­lalkoznak. feladataik orszá­gosak. vagy az országos rendszerhez kapcsolódók. Matematikusok, programter­vezők. villamosmérnökök. Átlagéletkoruk nem több huszonhat évnél. n Régiségek n A gépi adatfeldolgozáson mé" sok helvútt csak azt ér­tik. hogy a kézzel. írógéppel elkészített számviteli bizony­latokat egy gépteremben lyukszalagokra, lyukkártvák­ra rögzítik, és ezután dolgoz­hat a számítógép. Ilyen, ha­nvományos munkát is végez a számítástechnikai üzem­egység. A szegedi igazgató­Ság pénzügyi és személvpénz­tári bevételi bizonylatait, egészségügyi lapjait és más. manuálisan készült adathor­dozókat billentyűznek át mágnesszalagra. Ez az adat­hordozó korszerűbb és hosz­szú távon olcsóbb, mint a régebben használt papirlyuk­szalag. Az adatrögzítők előtt képernyőn is megjelenik a bebililentvűzött szöveg és a számadatok. így a hibák 75 —80 százaléka azonnal ki­szűrhető. A számítógép automatiku­san méri az adatrögzítők tel­jesítményét is. Napi és idő­szakos összesítést tud adni személvre szólóan az elvég­zett munkáról. Mi van a vagonban? Budapesten, a MÁV Vezér­igazgatóságon működik egy R—40-es számítógép. Ez az úgynevezett kétverziós adat­bázis. Adattárba épülnek be az úi információk az or­szágba belépő valamennyi tehervagonról, és ugyanab­ban az időben 14 vonalon tud adatokat közvetíteni a vasúti kocsik állapotáról, műszaki adatairól, rakomá­nyáról. Spiák Sándor éppen ..le­kérdez". Közli az azonosítá­si adatokat a központi géppel, maid felvilágosítást kér a Jugoszlávia felé tartó vago­nokról. A képernvőn megje­lenik. hogy a röszkei határ­állomás irányába 59. megra­kott vasúti kocsi tart ebben a pillanatban. Ebből 5 a KGST közös vagonparkjához tartozik. Ahogy a képernyőn megjelennek a betűk es a számok, a szomszédos sor­nyomtató is dolgozni kezd. és az adatok papírra rögzít­ve is azonnal olvashatók. A memória külön gyűjti a hálózaton mozgó tartályko­csik adatait. A kocsik eset­leges sérülését is regisztrál,ja. Meg lehet a géptől kérdezni például azt hogy Bulgáriá­ból az NDK-ba tartó vago­nok közül jelenleg hány tar­tózkodik hazánkban, és eze­ket miiven áruval rakták meg. Ha a megrendelő egy .speciális szállításra kér szál­lítóeszközt. az R—40-es a telies vagonpark műszaki adataiból kikeresi az alkal­masakat. közli jelenlegi tar­tózkodási helyüket, úticél lu­kat. rakományukat. Az ál­landó kérdezési lehetőségen kívül a központ segíti a kö­vetkező időszak forgalom­szervezését és kocsigazdálko­dását. Számítógép a munkahelyen Ennek a szervezési rend­szernek a segítségével jelen­tősen gyorsíthatók a tranzit­szállítások. kiküszöbölhető a nemzetközi kocsibér-elszá­molások manuális munkája, cegíti a hatékony gazdálko­dást ígv jelentős a pénzügyi haszna is. Dolgoznak a továbbfejlesz­tésen is. Hamarosan a szál­líttató vállalatok rá tudnak kérdezni áruik tartózkodási helyére, és arra hogy a várt importáru belépett-e már az országba. Tavaly decembertől a MÁV Szegedi Igazgatósága épületében dolgozik eev MERA 9150-es számítógép. Január elsejétől a szegedi igazgatóság tel ies könyvelé­sét végzi. Már próbálgatják az úi programot, amely a készpénz-beszállításokat és kifizetőhelyekre történő pénzigénvléseket gyűiti. Még ebben az évben a gépre ke­rül a teljes költséggazdál­kodás. A jövő év eleiétől a bérszámfejtést is a számító­gép végzi. De az időközben jelentkező, igényekkel is fo­lyamatosan . bővülhetnek a rendszer szolgáltatásai. A vasúti teherkocsik, a mozdonvok. a személv- és tehervonatok, valamint az áruszállítás irányítása által kívánt adatgyűjtést, is a gé­pek vállalják hamarosan a vasúti üzemirányító helyett. Az ebben a munkakörben dolgozók asztalára is önálló display kerül, a gép segíti a döntések előkészítésében. A professzionális személyi számítógépek elterjedése újabb lehetőségeket nyit a számítástechnika mind szé­lesebb körű alkalmazására. A vasút élni akar ezekkel a le­hetőségekkel A Biztosítóbe­rendezési Fenntartási Főnök­ségen a költségvetés és a számlák elkészítésére egy MICKEY—80-as személyi számítógépet alkalmaznak. A Szeged körzetéhez tartózkodó konténerek nyilvántartását, közúti szállításuk irányítását és a telies folyamat követé­sét egv ROBOTRON 5130-as gén végzi maid júliustól'. . . Segítségével remélhetőleg lé­nyegesen csökken a konté­nerek forduló ideje. Dr. Papp László egy érde­kes kis szerkentyűt: mutat. Ez a szerevénvfelirók kezé­ből veszi maid ki a tollat. A vagonok adatait ellenőrzöt­ten lehet rögzíteni a kézi ké­szülék memóriiában. Egy­szerre két kocsisor adatai is gyűjthetők. Amikor végzett munkájával a felíró, bemegy az állomásépületbe. Egy magnetofoncsatlakozó segít­ségével összeköti a kis készü­léket és a terminált. Másod­perceken belül eljutnak az adatok az országos gyűjtőig, és minden irányítási szintre azonnal lehívhatók. Kérdések Egy délelőttöt töltöttünk el a vasút számítástechniku­sai között. A hosszú beszél­getésekből hadd idézzünk most csak három kérdést és három választ — A hazai számítástechni­ka legnagyobb gondja az alaogepek és a terminálok kábellel való összekötése. Önöknek nagy távolságokat kell áthidalni. Hogyan old­ják meg ezt a problémát? — Szerencsénk van — mondja Kojnok Jerw. a sze­gedi számítástechnikai ütem vezetőie. A vasútnak önálló telefon- és telexvonalai szá­munkra is nagy segitseget jelentenek. — Ha nagy is a számítás­technika alkalmazásának haszna, egv-egv gép beszer­zése milliókba kerül. S mos­tanában kevés a pénz . .. — Tavaly sok új gépet si­került beszereznünk. A meg­levő számítógépeken még legalább két évig lehet fej­leszteni. A programokat a változó utasításoknak meg­felelően módosítani is szük­séges. Fejlesztési szakembe­reinknek tehát bőven van munkája. — Mennyit lehet rábízni a számítástechnikára? — Lénvegében kimeríthe­tetlen a feladatok sora. B. I. Pénteken befejeződött a Magyar Tudományos Aka­démia idei közgyűlés.4 zárónapon az elnök és a főtitkár beszámolóját hall­gatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA rrárbeli kongresszusi ter­mében tartott tanácskozá­son. Szentágothai János elnöki beszámolójában gondolatait három fő téma köré cso­portosította. Szólt az Aka­démiának, mint tudományos testületnek szerepéről a tár­sadalmi-gazdasági döntések előkészítésében; vázlatosan áttekintette a jövő szem­pontjából kulcsfontosságú­nak ítélt kutatások eredmé­nyeit, és végül elemezte a tudományos közélet egyes jelenségeit. Az MTA elnöke egyebek között hangsúlyozta, hogy az Akadémia politikai és tu­dományos szempontból is fontosnak tekinti a részvé­telt az országos jelentőségű döntések előkészítésében. Míg a korábbi években jó­részt prognózisok készítésé­vel. majd koncepciók, illetve különböző feladatok részkér­déseinek felvázolásával fog­lalkozott az ország legfőbb tudományos testülete, addig az elmúlt évben összesen ki­lenc nagy koncepció egészé­nek megvitatásában vettek részt. Mindezek mellett se­gítséget nyújtott az Akadé­mia a társadalom előtt álló más nagy feladatok megol­dásához is; így véleményü­ket. állásfoglaiásáikat már előzetesen megfogalmazhat­ták az oktatás-nevelés kor­szerűsítését szolgáló átfogó tervezetről s az MSZMP KB fórumán megvitatott, a gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésével foglalkozó dokumentumról. A jövő feladatairól szólva az elnök aláhúzta, hogy a hazai gazdasági, termelési struktúra jelentős megvál­toztatásának igénye megha­tározza a tudományos mun­ka' továbbfejlesztését is. Kiemelt feladat a mikro­elektronika, a szellemi ex­portot elősegítő, a kivitel ér­tékét növelő rendszerek, technológiák és szolgáltatá­sok fejlesztése, az agroökoló­giai potenciál, a biotechnoló­gia lehetőségeinek jobb ki­aknázása. Mindezek jelentős Elvetették a kukoricát Az esőzések közötti szü­neteket is kihasználva a me­zőgazdasági nagyüzemek be­fejezték a kukorica vetését. A munkával időben készül­tek el. s az értéke® magot jol előkészített talajba ve­tették. A legnagyobb terü­letre az amerikai eredetű Pioneer-hibridek kerültek, ezek magas ' termésátlaggal hálálják meg a gondosko­dást és érési időpontjuk is megfelel a követelmények­nek. Az őszi kalászos gabonák továbbra is várják az esőket. Mindenekelőtt a tiszántúli te­rületeken lenne szükség újabb és újabb esőkre, mi­vel e területeken a talaj alsó rétegéből is jelentős mennyiségű nedvesség hi­ányzik. így a növények gyö­kérzetük révén a későbbiek­ben — amennyiben nem kap­nak folyamatosan csapadék­utánpótlást — nem jutnak majd elég vízhez. A máju­si határszemlék egyik ta­pasztalata különben, hogy a csapadékhiányos földeken a búzának az úgynevezett fő kalásza erősödött csak meg, a sarj hajtások többsége nem fejlődött ki annyira, hogy kalászt remélhetnének a ter­melők. A jobb vízgazdálko­<iásű talajokon ez bekövet­kezhet, legalábbis ebben re­ménykednek a mezőgazdá­szok. Az állattartó nagyüzemek területén kaszálják a lu­cernát. A be takarítógépek először mennek végig a táb­lákon. Az első kaszálás ter­mése gyengébb a tavalyinál, amit a hiányzó csapadékkal magyaráznak és' azzal, hogy a május elejei fagyok „meg­perzselték" a növények te­nyészcsúcsát. Ezeket a sé- | rült részeket is természete- ! sen eltávolítják a betakari-1 tásnál, s a következőkben remény van arra. hogy az újabb hajtások kellóképpen megerősödnek, és jó ter­mést adnak. A zöldségtermelők ülte­tik a palántákat. Most ke­rül a földbe a paprika, a paradicsom és a dohány. Kü­lönösen ott iparkodnak, ahol öntözésre van lehetőség. új kutatásokat — köztük alap- és fejlesztő kutatást, valamint technolóiai innová­ciót — igénylő területek. Az MTA elnöke a továb­biakban részletesen szólt a tudományos közéletet erősen foglalkoztató kérdésekről, például a holnap tudósainak kiválasztásáról', az ezt segí­tő. illetve gátló jelenségek­ről Ennek kapcsán egyebek között kifejtette, hogy sok tehetséges fiatal szakember külföldön dolgozik, megbí­zást nyerve vezető nemzet­közi tudományos munkahe­lyek betöltésére rövidebb­hosszabb idei. Szükséges len­ne a kiemelkedő tehetségek­nek itthon is megadni az elismerést, a lehetőségeket. Éreztetni kellene velük, hogy nálunk is számítanak tevékenységükre, számolnak velük itthoni vezető pozíciók várományosai közt. — Nem a kivételezést, hanem a tel­jesítmény objektív mérle­gelését és saját elemi érde­keink figyelembevételét, a valódi zsenialitás felismeré­sét javaslom — mondotta Szentágothai János, Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára vitaindítójában el­sőként a tudomány lehetősé­geiről, korlátairól és a ku­tatás fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: az utóbbi evekhen a kutatási eredmé­nyek hasznosságának meg­ítélésében hazánkban is mindinkább a józan realiz­mus érvényesül; mind a tudomány művelői, mind a tudományos eredmények fel­használói tudomásul vették: a gyakorlat által felvetett kérdésekre a tudományos kutatás eredményei alapján gyakran csak alternatív vagy hozzávetőleges, illetve bi­zonytalan válaszokat lehet adni. A tudományos eredmények hatásának megítélésében egyre inkább éryenyesül az a felismerés — fejtette ki a továbbiakban a főtitkár —, hogy társadalmi, gazdasági, kulturális előrehaladásunk­ban a tudás és a gondolko­dás minősége, eredetisége kiemelkedő fontosságú té­nyező, hogy a hasznos új meglátására és eredményes felhasználására sarkalló er­kölcsi, anyagi húzóerők nél­külözhetetlenek az alkotó tu­dományos élethez. Az akadémiai kutatás hosszabb időre, 5—10 évre ) szóló fejlesztési irányaival kapcsolatos elgondolásokról szólva a főtitkár hangsú­lyozta: a jövőben növelni szükséges az új tudományos eredmenyeket ígérő alapku­tatások állami támogatását, mivel ezen a területen a kutatási eszközök korszerűt­lensége a kitűnő szellemi érőket is kis hatékonyságú, nemzetközileg kevéssé ver­senyképes munkára kénysze­ríti. Az arra alkalmas kuta­tóintézeteket érdekeltté kell tenni a kutatási eredményeik A KISZ KB Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Baranyai Tibor. az MSZMP KB osztályvezetője. A testület tagjait Feiti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 17-i üléserői. Ezután Ernőd Péter. a KISZ KB titkára terjesztett elő javaslatot a XII. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozó magyar nemzeti előkészítő bizott­ságának létrehozására. A Központi Bizottság üdvözölte a XII. VIT nemzetközi előkészítő bizottságának azt a dönté­sét. amelv szerint a fesztivált — a Lenini Komszomol kez­deményezésére — 1985. július 27. és augusztus 3. között Moszkvában rendezik meg. hasznosítását szolgáló, nye­reséget hozó vállalkozások — társulások, leányvállala­tok — létrehozásában. A kutatás finanszírozásában a mainál egyszerűbb, rugalma­sabb rendszert kívánatos kialakítani — mutatott rá az előadó —, olyan struktú­rát, amely lehetővé teszi a kutatói jövedelmeknek az érdemekhez igazodó növe­lését, A továbbiakban az anyag­tudományi, a biológiai és a társadalomtudományi alap­kutatások fontossága mel­lett érvelt az előadó. Vége­zetül az MTA főtitkára rá­mutatott: a társadalomtu­dományi kutatásoknak nagy fontosságú feladata jelenle­gi szocializmusképünk ki­alakulásának mélyreható történeti vizsgálata, a vég­bement változások hatásá­nak sokoldalú tanulmányo-. zása. Az elnöki beszámolót és a főtitkári vitaindítót követő felszólalásokban többen szól­tak az oktatás gondjairól és a fiatal kutatók helyzetéről. Hangsúlyozták: az Akadé­miának mindent meg kell tennie a közoktatási reform sikeréért. A vitában többen beszéltek az Akadémiai Ki­adó tevékenységéről, arról, hogy a szűk kiadói kapaci­tások miatt kéziratok hal­mozódnak fel, hosszú az át­futási idő, és késve jelen­nek meg a könyvek. A hoz­zászólók lényeges teendő­ként jelölték meg az akadé­miai intézetekben folyó ku­tatások számítástechnikai hátterének javítását. A ku­tatómunkát ugyanis nagy­ban hátráltatja, hogy nem rendelkeznek az intézetek megfelelő számítógép-ka­pacitással. A következő öt­éves tervidőszakban szüksé­gessé válik az Akadémia számítástechnikai bázisának teljes megújítása, teljesítő­képességének megsokszoro­zása. Az elnök és a főtitkár beszámolójának elfogadása után a közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia tisz­teletbeli tagjává választotta Lokesh Chandra indiai ori­entalista professzort. A közgyűlés ezután meg­választotta a jövő évi tiszt­újító közgyűlést előkészítő jelölő bizottságot, amely személyi javaslatot tesz majd az .Akadémia megvá­lasztandó tisztségviselőire. Az elnöki és a főtitkári be­számoló, valamint a vita alapján a közgyűlés határo­zatot fogadott el. Egy nagy jelentőségű feladatnak mi­nősiti az alapkutatások fel­tételeinek javítását; a szá­mítógépesítés kiterjesztését a tudományos vizsgálatok­ban : az anyagtudományi, biológiai és társadalomtudo­mányi alapkutatások fokozott támogatását. Az Akadémia feladatául tűzte ki a fiatal kutatók helyzetének vizsgá­latát, az ifjú szakemberek tehetségének megfelelő kuta­tási lehetőségek fokozott biz­tosítását, továbbá a külföl­dön tartózkodó magyar ku­tatók és a hazai tudományos élet kapcsolatainak erősíté­sét. t Az Akadémia 144. közgyű­lése Pach Zsigmond Pál al­elnök zárszavával ért véget. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents