Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

Játszani is engedjük F ülemben cseng egykori boldog, fölszabadult ka­cagás a forgón, az izgatott pus-mus. nyakken­dőkötés előtt, az osztályban. Űjra érzem a hüsi szódás, csípős ízét. az édes selyemcukorkáét. Kiöltöz­tettek bennünket, csinosra. Olvan tiszták voltunk, fe­hérben és sötétkékben, olyan egyszerű, érthető volt a világ. Piros pontok, csillagok, ötösök szépítették ap­rócska életünket, kiiárt értük a simogatás, büszke­könnves pillantás és értékes forint (takarékbélvegre). Égető lázzal, gyulladt mandulákkal, gipszes, törött láb­bal. undok fogszabályozóval, a mama korai elveszté­sével. pöttyös, csíkos olvasmányokkal fénvesedett ama bizonyos tükrünk. Nőtt. egyre nagyobbra, többet és mindig többet láttatott. Hogv évek múltán legyen mit illesztgetni az apróra tört tükörcserepekből. A gyer­meknapok szabad, szabados hangu'atában édesebb, kedvesebb lett a iáték. a színes építőkocka, a pislogó alvós baba. a bicikli, a foci... Elnézem naoiaink kis ünnepeltjeit. Mintha több lenne gondiuk iátékuknál. Fölnőttnek is riasztó már az elsős órarendje, fájdalmasan nehéz iskolatáskája, túl sok keserű percet kénytelen egyedül tölteni a szülői házban, otthonában is. Az esti fölolvasás helyé­be kéredzkedett a képernyő macija, monoton géphang mesél kazettáról: félek, sok a különóra. Nyelvóra, sportkör. ..fölzárkóztató". Vad és komplikált (készség­feilesztő) szórakozásuk. Panelünk gyermekei szilaj kuriongatással kacsáznak egvmásnak. biciklistül. Győztes az. ki földönti ellenfelét, s annak fájdalmat okoz. Nem húznak krétával startot és célt a betonra, s mintha a labdában is eszközt látnának erejük fitog­tatására. Nem cseleznek, nincs Albert-példa, van he­lyette dühösen ágaskodó energia. Szálljon a foci mi­nél messzebbre, mentül magasabbra. Igyekezetünk bi­zonyítékai. a funkcionális eszközök (mászóka. mérleg­és láncos hinta, csúszda), ott kínáltatiák magukat a tereken, legtöbb helyütt ú; ráfestve, megszépítve. Igen ám. csakhogy a hintán hin'ázni kell. a csúsz­dán másodpercnyi öröm a siklás. Ráadásul mindezek kemény vasból és betonból. Sajgón koppan rajtuk a csont, viszik a plezúrt rögvest. Az élménvt adó tévé­műsor (ijgv 1,2—13 éves korig) gügyög, hümmög va­sárnap délélőttönként/kis nézőinek! (Az utóbbi időben már 8-tól úgy déltáiig. tiszteletre méltó erőlködéssel — ez is valami már.) Az óvodások műsora után Szergeit még lelkes szervusszal köszöntik, de a Lakótelepi gye­rekek már nem igazi humor. Az már valóság. Hisz. ha tegnapelőtt az ablakhoz állt. szemközt igaziból ott tor­nyosult az óriás daru. épp egy szobafalat illesztett he­lyére. látta a szakikat is iddogálni, duhajkodni, s a szomszéd gverek is. ugyanúgy, mint a filmbéli, mad­zagot kötött a nyúl nyakába, úgv vitte sétálni. S ne­kik is van a közelben szeméttelep, raita legalább tur­i kálnivaló. Aztán játszhatna a távirányításos hold­kompautóval (ez már egy kész csoda), már-már azt hiszi, hogv benne ül. de mikor a holdra lépne, elő­fordul. kimerül az elem. oda az álom. Kecsegtető a Lego (nem is ió apa és anya. ha meg nem veszi va­lamelyik fajtáját), ám tehetség nélkül haszontalan 1 csecsebecse, merthogy azzal tudni kell játszani. Könnveztető. múltidéző történelem Árvácska sor­sa. Nosztalgia a rongylabda, a csutkababa. Soha ne iöiiön vissza, vészterhes világunkba, az az idő. Ko­runk diktálta követelmény a kora gyermekkorban kez­dődő hajsza. Hisz kik inspirálják a többre, a jobbra gyermekeinket, ha nem azokban, akikben fogant, s kik életet adtak nekik? De ez a nap most legyen az övék. Játék — igaziból. Drukkoltunk, hogv ne essen az eső. öltöztessünk szép ruhába, vegyünk fagyit és lufit! Nem bai. ha rácsöpög a kis blúzra, kis ingre, s az se ingereljen, ha elővigvázatlan. és szétpukkad kezében a drága léggömb. Muzsika, film. kiállítás, verseny, ve­télkedő. néptánc, iáték vária a '-'csiket ma az egész Szegeden is. S nemcsak a Belvárosban, a Vidám Park­ban. hanem a városrészekben is. A Kodály téren pél­dául reggeltől estig szórakozhatnak. Ünnepi hangulat­ban ülhetnek a mozikba, a Dugonicsba, a Fáklyába, a Vörös Csillagba. Tárt ajtók fogadiók őket » művelő­dési házakban, a Bartók Bélában, a Juhász Gyulában, no és az Ifjúsági Házban. A már megszokott rendez­vények úiakkal gazdagodnak, a könyvesünnep alkal­mából egyebek között vetélkedővel, olvasmánvaikból. Rajtunk múlik azonban, hogv eliutnak-e a nekik szánt programokra. B udapesten máius 21-től 27-ig a gyermekek hete volt. A fővárosi úttörőelnökség a fővárosi ta­náccsal szervezte a programokat, e gondolatok iegvében: ..Kedves szülők, kedves gyerekek! 1981-ben volt a gyermekek nemzetközi éve. de bennünket, fel­nőtteket az vezérel, hogv minden év. hónap' és nap a gyermekeké legven! Ehhez szeretnénk a mi lehetősé­geinkkel maximálisan hozzájárulni. Megteremtve a boldog, vidám gyermekkor hangulatát. *a nemzedékek kapcsolatát, utódaink békéiét, derűiét..." Legyünk hát gyermeknapon itt. a mi szépülő vá­rosunkban is mindannyian szülők! A buszon, a trolin, a villamoson, hol ma díimentesen utazhatnak ők. Hagyjuk büszkélkedni, kiket avattak és kitüntettek. Segítsük maximálisan a gondtalan szórakozásokat! „Játszani is engedjük, szép. okos fiainkat..." Mag Edit Szeged és környéke A közigazgatási átszervezés után Közérzetünket alapvetően meghatározza, hogy miképp intézik ügyeinket. Mivel a hivatalokban és szinte min­denütt tudatossá vált ez a gondolat, ezért nem lehetett azon csodálkozni, hogy köz­véleményünk élénken fi­gyelte a közigazgatás át­szervezését. a járási hivata­lok megszüntetését. Január elseje után sokan töpreng­tek Röszkén. Deszken és az egykori szegedi járás min­den községében, hogy köny­nyebb, gyorsabb vagy jobb lesz-e az ügyek intézése. Néhány hónappal az átszer­vezést követően felelőtlen­ség lenne számon kérni az eredményeket. Két okból is, hiszen rövid idő telt el az intézkedések óta, másrészt a közigazgatás változásainak egy folyamatáról van szó. Am a szűk fél esztendő ele­gendő ahhoz, hogy a lakos­ság komfortérzetében új elemeket fedezzünk fel. A tanácsi szakemberek egybehangzóan állítják, rég volt már olyan közigazga­tási átszervezés mint a mos­tani, ami a kampány voná­sait nélkülözte. Talán ez annak köszönhető, hogy a közigazgatási apparátus idő­ben felkészült, hogy a hely­beliekkel megismertesse az átszervezés következmé­nyeit. Falugyűléseket tar­tottak a községekben és eze­ken a fórumokon elmond­ták, mielőtt bárki autóbusz­ra szállna, hogy Szegedre utazzon, előbb a tanácshá­zán erdeklődjön, vajon szük­ségés-é az ügyintéző ván­dorút, .Ennek ellenére ja­nuárban többször hallottam olyan történetet, amikor va­laki fölöslegesen megfordult a városi tanács vb hivatalá­ban. Volt aki ' Röszkéről jött hatósági bizonyítványt kérni — amit az átszerve­zés előtt is már a községben lehetett beszerezni —, de Sándorfalváról és máshon­nan is érkeztek „üresjárat­ban". Azonban két-három hónap után a tizenegy Sze­ged városkörnyéki község lakossága megtanulja újdon­sült állampolgári jogait. Nem volt könnyű jártas­ságot szerezni az új helyzet körülményei között. Annál is inkább mert az átszerve­zés, Szeged és a városkör­nyéki községek • kapcsolatá­ban érinti a törvényességi felügyeletet, a hatósági mun­kát és nem utolsó sorban más minőségi alapra he­lyezte a települések együtt­működését. A helvbeliek talán ezt a két utóbbi dol­got vették észre legelőször és a törvényességi felügyelet új vonásairól — természete miatt is — értesültek utol­jára. Pedig ez sem a tanácsi apparátus belügye, hiszen a járások megszüntetésével a „kályhától való elindulás" azzal kezdődött, hogy a városkörnyéki községek irá­nyításában a megyei tanács mellett Szeged is közremű­ködik. Ez a megfogalmazás — és nem lehet elégszer hangsúlyozni — nem sérti a helyi tanácsok önállóságát, hiszen a tizenegy városkör­nyéki község, így Domaszék, Bordány, Röszke, Sándorfal­va—Dóc, Deszk, Szatymaz, Zsombó, Tiszasziget—Üj­szentiván, Köbekháza, ön­álló. Sokkal önállóbb mint az elmúlt években, mert ff hatósági ügyek 90 százalé­kát már helyben intézik. A városi tanácsi szervezet a községi tanácsi testületeknek bizonyos területeken segítsé­get nyújt. A községek . lakossága az: elmúlt. hónapokban legha­marabb azt -vette -észre, hogy bizonyos ügyekben már nem kell felkeresni a megszűnt járási hivatal va­lamelyik osztályát. Az ügy a községházán intézhető. Hosszadalmas lenne félso­rolni, hogy melyek azok. Ezért csak annak a jelzésére szorítkoznék, amiért nap­jainkban Szegedre kell utáni. Gyűjtőnévvel úgy fo­galmazhatok ; a nagyobb szakmai hozzáértést igénylő eljárások ezek. Így Szeged megyei városi tanács vb hivatal intézi Röszke, Bor­dány, Domaszék állampol­gárainak építési-hatósági ügyeit. Egy héten egyszer az a bizonyos tanácsi szak­ember a faluban tart fo­gadónapot. A többi község­ben már megvannak a fel­tételek ahhoz, hogy ezt a kérdést helybén rendezzék. Valamennyi városkörnyéki község lakója még Szegedrfe utazik bizonyos gyámható­sági vagy kisajátítási kér­dések rendezésére. Az ár­ellenőrzésnek a központja is még a Tisza partján talál­ható. A „még" azt is jelenti, hogy átmeneti állapotot él át a közigazgatás. A járá­sok megszüntetésével nem fejeződött be a korszerűsö­dés. És a községek a jövő­ben, ahogy a feltételek en­gedik, még nagyobb önálló­ságot kapnak. A mikor és a hogyan már újabb feje­zetet érdemel. Mint az is, hogy a megszűnt szegedi járás többi települése: Mó­rahalom, Kistelek, Ullés ... szakigazgatása miként tet­te meg első lépéseit a fris­sen festett államigazgatási, jelzőkarók között. Szeged és a városkörnyéki községek viszonyában, a szo­rosabb és hatékonyabb együttműködésben olyan jo­gi garanciák is felfedezhe­tők, amelyek fél évvel ezelőtt még hiányoztak. Nem lenne igaz azt állítani, hogy ez a kapcsolat január elsejével égy intézkedési sorozattal kezdődött. Hiszen aki ezen a tájon él, tudja, a város és környékének együttműkö­dése történelmi, hagyomá­nyokon alapszik. Szeged távlati fejlesztési elképzelé­seinél már tizénöt évyel ezelőtt is számba vették Deszk, Domaszék, Sándorfal­va aglomerációs szerepét. De az újsütetű kapcsolatnak nap mint nap tanúi lehe­tünk. Hírül adtuk a közel­múltban a Szegedi Város­környéki Bizottság megala­kulását. Ez csak egy szerv a sok közül, ami összehan­golja a közös érdekű felada, tokát és közreműködik a végrehajtás ellenőrzésé­ben. Az együttműködés tervszerűségén és összehan­golásán többféle társadalmi szerv is őrködik. Hogy a jobb kapcsolatnak milyen sok a kölcsönös előnye, ar­ra egyik példa Sándorfalva. A Szegedi Városgazdálkodá­si Vállalat teherautói gyűj­tik össze a nagyközségben a szemetet és ezzel is urba­nizáltabb körülményeket teremtenek. írásom elején a jogsza­bályi változások alapján fej­tegettem, hogy a lakosság komfortérzetében bizonyo­san új elemek fedezhetők fel. Talán nem túlzás állí­tani, hogy a közigazgatási átszervezés az egyéni szem. leletben is változást hoz és ami ma még tünetenként vehető észre, az nemsokára az életmódban is felfedez­hető lesz. Halász Miklós Szedik o májusi cseresznyét Csongrád megye Duna—Ti­sza közi homokvidékén meg­kezdték a májusi cseresznye szedését. A legkorábbi hazai gyümölcs nagyon rövid idő, körülbelül két hét alatt le­fogy a fákról, de nem sok­kal utána megjelenik a sok­kal ízletesebb és nagyobb szemű zsabolai fajta. Ez is már színesedik. A cseresz­nyét — akárcsak a meggyet, a kajszi- és az őszibarackot — virágzásban érte a tava­szi fagyhullám. Ezért mind­egyikből a sokévi átlagosnál kevesebb termés várható a Dél-Alföldön. Orom, Somogyi Károlyné felvételei Gyerekek örömére, felnőttek dicséretére leiesült egy játszótér, beton, kő és vasak nélkül, fából kifaragva a.mártélyi üdülőkörzetben. Két ügyes népi fafaragó iparművész. Helyes Károly és Szatyor Győző munkáját dicséri ez a játékcsoport, amelyet a hódme­zővásárhelyi tanács megbízásából készítettek. Képriportunk a IIolt-Tisza partján levő, többféle hintából, mászókából álló szén, új játszótérről készült, amelyeket Szegedről ia órd«men fölkeresni — már csak egy jó kirándulás kedvéért is. 74. Ivfolyam 123. szám . 1981. május 27., vasárnap Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents