Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

A ' AZ MSZMP S Z E G E D VÁROSI BIZO TT SÁGÁNAK LA P J A 74. évfolyam 116. szám 1981. május 19.,' szombat Ara: 1,80 forint Határnéző— eső után ültetik a fűszerpaprikát, kikelt a kukorica Hazánk legnagyobb fCiszer­vaprika-termö vidékén. a szeaedi tájkörzetben munka­hoz láttak a palántaültetök. Az idén a tavalvinál némi­leg nagyobb területen. 4100 hektáron termesztik e vidék ..Diros aranvát". A paprikát kétféle módon ültetik: már kora tavasszal végeztek a termőhelyre történő magve­téssel. most oedig a palán­tákat tűzdelik ki. A palán­tázás mindig május második felében, a fagweszélv el­múltával kezdődik. Ezt a ha­gvománvos eljárást az össz­terület egyharmadán alkal­mazzák. Előnve. hogv a pa­lántákról nevelt növénvek termése két héttel korábban érik pirosra. A korai termé­sért pedig magasabb árat fi­zet a feldolgozó ipar. A magvetés és a oalántá­zas különben iól kiegészíti egvmást: a magvetést a nagyüzemi táblákon alkal­mazzák. a munkaigényesebb palántázást pedig a háztáji­ban. valamint a részesműve­lési-e kiadott területeken. Mintegv félszáz ültetőbe­rendezésen kívül kézi erővel is palántáznak. Teljes mű­szak van a paprikás tájkör­zetben. meit a bőséges csa­padék után igyekeznek ki­használni a kedvező talajvi­szonyokat. Öntözni, locsolni sem kell a zsenge növénye­ket. s ígv egv munkafolya­matot megtakaríthatnak az ültetők. Kedvező hírek érkeznek a földekről: a kiadós májusi csapadék nyomán ország­szerte kikeltek, illetve meg­erősödtek a növények. A hétvégi napsütés várhatóan tovább fokozza fejlődésüket. A kukorica országszerte ki­kelt. Az áprilisi-vetések már szépen meg is erősödtek, a mezőgazdászok nem egv he­lyen 4—6 levelet is megszá­moltak. s ez azt jelzi, hogv a kukorica fejlődése megfe­lel várakozásuknak. Másutt, ahol később került földbe a mag. vagv a szárazság kés­leltette a kelést, csak most figyelhető a zsenge növénv. A cukorrépatáblák egy ré­sze is már az úgynevezett hatleveles állapotban van. Sokfelé azonban máius ele­ién ki kellett, szántani a ma­gokat. mivel a szélviharok elsodorták a szaporítóanyag 1ó részét, és a gazdaságok­ban nem várhattak ezek után megfelelő termést. A megismételt vetés az eső­zések nyomán kapott lábra, és rriosl zavartalanul fejlődik a fontos ipari növénv. Ugyanúgy jól jött az esö a napraforgóra is. Az őszi ve­tésű gabonák közül az öszi árva és rozs már kalászt ho­zott, és rövidesen a' búzánál is bekövetkezik ez a nö­vénvtanilag fontos folyamat. A kalászos gabonák egyéb­ként szintén erőre kaptak a csapadék és a napsütés ha­tására. A gyümölcsfák elvirágoz­tak. Megkezdődött a tisztu­lás amikor is a fák ..eldob­ják" a meg nem terméke­nvült virágokat, illetve a faav Vagv má.s. okok miatt nem életképes ..gyümölcs­kezdeménveket". Egy-két héten belül lehet véleménvt mondani arról, hogv végül is mi maradt a fákon. A ki­látásokat egyértelműen javí­totta a gvümölcsöskertekben is a csapadék-utánpótlás. A betakarítóaépek az őszi keveréktakarmányok és a lu­cerna tábláiban dolgoznak. Friss zöldtakarmányokat kapnak az állatok. A növénvek felgyorsult érése a hétvégi piaci kíná­latban is kedvezően érezteti hatását. A Zöldker Egyesü­léstől kapott információk szerint emelkedik a friss ter­mékek piaci felhozatala. Az árak az elmúlt hetihez ké­pest csökkentek, ám még ívy is magasabbak, mint tavaly máius közepén. A hosszú, hűvös tavasz miatt ugyanis a termelőknek többet kellett füteniük. s ez emelte a ko­rai zöldségfélék előállítási költségét. A piacra kerülő tavaszi cikkek zöme vidékünkön is a kistermelők kertiében, fó­lia alatt terem. Csongrád és Bács-Kiskun megyéből a hét végén a budapesti Zöldért­hez érkezik nagvobb menv­nviségben a saláta, a kara- ' lábé. s az uborka. Megindult] a nagvobb arányú szállítás a tölteni való paprikából is.' Magyar-belga tárgyalások A belga parlament kül­döttsége — ^jmelv a magyar országgyűlés meghívására, Josef Édward Leemansnak. a szenátus elnökének és Jean Defraigne. a képvise­lőház elnökének vezetésével tartózkodik hazánkban — pénteken Budapesten meg­koszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. Ezt köve­tően a Parlamentben meg­kezdődtek a magvar—belga tárgyalások a két ország törvényhozásának képvise­lői között. • A tárgyaló csoportokat Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, illetve Josef Ed­ward Deemans és Jean Defraigne vezette. Jelen volt Willy L. E. Tilemans. a Belga Királyság budapes­ti réndkívüli és meghatal­mazott nagykövete. A tár­gyaló felek tájékoztatták egymást országaik törvény­hozó testületének munkájá­ról. a kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségei­ről, és véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszélés után Lo­sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke hivatalában fo­gadta a belga parlament delegációját. A .találkozón jelen volt Péter János az országgyűlés alelnöke is." Tegnap pénteken a sze­1 gedi Ifjúsági Hazban meg­kezdődött a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egye­sület nyomdaipari szakosz­tályának mérnök-technikus köre által rendezett 1984. évi szakmai találkozó. A nyitó ülés résztvevőit Szabó C. László, a Csong­rád megyei tanács elnökhe­lyéttese üdvözölte, és kívánt nekik sikeres munkát. Majd Qobó József igazgató tar­tott ismertetőt a Szegedi Nyomdáról a (vendégeknek. Szólt a nyomdászat szegedi megalapítóiról, történetéről, a város első napilapjáról, áz , 1849. január elsején megjelent Tiszavidéki Új­ságról. Áttekintést adott a Szegedi Nyomda jelenlegi műszaki felszereltségéről, felsorolta az elmúlt időszak­i ban történt fejlesztéseket. ; Jelenleg a dolgozók íét.szá­j ma közel ötszáz fő. Azigaz­1 gató a gondok közt emiitet­te. hogy a magasabb szak­j képzettséget igénylő mun­kakörökből néhány szakem­, ber hiányzik. Dobó József tájékoztatta a megjelente­ket a Szegedi Nyomda gaz­dálkodásáról, termékössze­tételéről.- A specialitások közül megemlítette a mate­matikai folyóiratok és szak­könyvek gyártását. Az üzem exportmegrendelések­nek is eleget tud tenni. A tervek között szerepel űj tanműhely kialakítása, a napilapok előállításának re­mélhetőleg még az idén megvalósuló korszerűsítése, a fotopolimer eljárás beve­zetése. Növelik a nyamóka­pacitást, és bövitik a könyv­kötészetet. Délután a vendégek üzemlátogatásra indultak a .Szegedi Nyomdába, autóbu­szos városnézésen és tiszai sétahajózáson vettek részt. Ma, szombaton délelőtt a tanácskozás két szekcióban folytatódik. A témakörök: elektronika és szedéstechni. ka. illetve a nyomdaipar a 80-as évek második felében. Délben plenáris üléssel zá­rul a találkozó. amelyen fíevitz Lászióné, az Ipari Minisztérium főtanácsosa az Iparvállalatok gazdasági szabályozásának fejlesztése címmel tart előadást. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Építőanyag-ellátás Az építőanyag-ipar az év első négy hónapjában, vagy. is a nagy építési idény megkezdéséig összességében 1.3 százalékkal teljesítette túl előirányzatát, ezen be­lül a keresett anyagokból jóval nagyobb arányban nö­velte termelését. A saját­ház-építők anyagellátásának javítására a tégla- és cse­répiparban. a vasbetonelem­gyártó és az épületasztalos­ipari üzemekben gyakran szombat-vasárnap is dolgoz­tak. Ígv a múlt év azonos időszakához viszonyítva 8 8 százalékkal több falazó­anvngot gyártottak. ezen belül 50 millióval több tég­lát szállítottak az építők­nek. Kemény tetőfedő anva­gokból — eternitlapokból, hullámpalából, cserépből — 560 ezer négyzetméterrel gyártottak többet az egv évvel korábbinál. A tető­cserén gyártását 22 száza­lékkal bővítették, ez a többlet megközelíti a hat­millió darabot. A Beton- és Vasbetonipari Művek ava­rainak dolgozói vasbeton födémgerendából majdnem 25 százalékkal, vagyis 573 ezer méterrel gyártottak többet mint a múlt év azo­nos időszakában, s 585 ezer födém béléslest tel is növel­ték a kínálatot Az energiatakarékossáaot jól szolgália. hoau a szinc. telőaniiaa-inar 11 százalék­kal teljesítette túl előiránu­satát. A faablakokból 6.2 százalékkal. finomkerámia­ipari és üvegipari termékek­ből jóval több mint tíz szá­zalékkal növekedett a ter­melés. Változatlanul kielé­gítő az ipar kínálata kötő­anyagokból. burkolólapok­ból. mennyiségben és terü­leti eloszlásban is. A kő- és kavicsiparban pedig inkább a megrendelések csökkenése okoz gondot. összességében érezhetően javult az építők anyagellá­tása. bár a leakeresettebb cikkelc iránti iaények kielé­gítése még nem zavartalan. Az építőanyaggyárak segí­tették a sajátház-énítkezése­ket a vásárlók közvetlen, gvári kiszolgálásának kiter­jesztésével is. A lakosság ellátását szolgálja, hogy a kisméretű téglákból. és egyéb keresett hagyomá­nyos termékekből korlátoz­ták a közületek kiszolgálá­sát. A magánépítkezők számá­ra fontos termékek hazai árualaniát importszállítások egészítik ki. elsősorban a szomszédos országokkal kö­tött árucsere-forgalmi és termékcsere-megállapodá­sok alanián. Ilv módon egyebek között 32 millió tetőcserén, több mint 300 ezer aitó és ablak, vala- 1 mint 50 millió tégla beho- 1 zatalát kötötték le eddig a 1 külföldi partnerekkel, s biz- ' tató tárgyalásokat folytat- | nak további tételek szállí­tásán^ is. (MTI) í a Nem száll pernye Nagy Lásztó felvtéelei A szegedi öntöde az elmúlt években nagy összegű bírságo­kat volt kénytelen kifizetni a környezet szennyezése miatt. Most három úi kúpolókemencét helyeztek üzembe, amelyeket a Kohászati Gyárépítő Vállalat készített. A kemencékre az NDK-ból vásárolt yizfüggönyös pernyeleválasztókat te­lebítettek. tgv már nem kerül szilárd anyag a levegőbe. A beruházás értéke 6 millió forint. Az építkezés nem za­varja a termelést, az első negvedévi tervet 3 millió forint­tal túlteljesítették

Next

/
Thumbnails
Contents