Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

4 Szombat, 1984. április 14., kérdés Grezsa Ferenc irodalom­történészhez — A megyei tanács Alko­tói Díját kapta meg nemrég az ön által vezetett Kincs­kereső szerkesztőségének kol­lektívája. A gratuláció után először csak azt kérdezhet­jük: mit szólnak hozzá, mi­hez kezdenek vele? — Azon túl, hogy termé­szetesen nagyon örülünk a díjnak, ami, úgy érezzük, a szerkesztőségben hosszabb ideje tartó közös munka el­ismerése is, el kell monda­nom: mindenekelőtt az in­dított bennünket arra, hogy a Délmagyarországban meg­jelent felhívást megpályáz­zuk, hogy valamilyen, ne csak „munkaköri leírásból" következő feladatot is vé­gezzünk. Mivel a lap tízesz­tendős, az első évtized év­folyamaiból antológiát állí­tunk össze, amely előrelát­hatólag októberben jelenik meg az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat gondozásában. Első­sorban erre az akcióra hi­vatkozva pályáztunk — s erre fordítjuk az Alkotói Díj összegét is. — Három éve, hogy átvet­te a főszerkesztői tisztet Deme Lászlótol. Változott-e azóta valami a folyóirat struktúrájában, s egyáltalán: miként vélekedik erről az időszakról? — Hát először is: túlságo­san nagy változást eleve nem jelentett, hogy átvettem a főszerkesztői stafétabotot Deme Lászlótól, hiszen már — egyféle „irodalmi al­szerkesztőként'' — előzőleg is a lapnál dolgoztam. Gyö­keres változás a Kincskereső profiljában sem történt a már előzőleg kialakult „arc­él" megőrzésére, folytonos­ságra törekedtünk és töre­kedünk ezután is. Bizonyos „reformok" persze történ­tek, például a folytatasos re­gény. vagy az időnkénti te­matikus számok megjelené­se, a legszembetűnőbb közöt­tük persze a küllem, az új formátumú borító. Ez utób­bi összefügg a megjavult nyomdái feltételekkel, azzal, hogy immáron fényszedéssel készül a lap. Így jobb lett a technikai színvonal, nem csekély mértékben Tildy Ka­talin művészeti szerkesztőnk jóvoltából. Példányszámunk 55—60 ezer körül stagnál évek óta, ám az előfizetők száma mindössze ötezer, s a terjesztés igencsak mecha­nikus, amin, sajnos, változ­tatni nemigen lehet. Így jó­szerével egyenként kell ol­vasókat szereznünk... — Egy évtized már te­kintélyes idő egy folyóirat életében, hat még ha az egyetlen országos gyermek­irodalmi lapról van szó. Mi­lyen elképzelésekkel vágnak neki a következő tíz eszten­dőnek? — Továbbra is vonzó, gyermekközpontú lapot aka­runk készíteni, anélkül, hogy elvi-esztétikai engedménye­ket tennénk például a rossz képregényeknek, az öncélú humorizálgatásnak. vagy a „direkt" nevelés dldakticiz­musának. Azt az egységes szemléletmódot kívánjuk megőrizni és továbbfejle6Zr­teni, amely, azt hiszem, már nemcsak kialakult, de fejlő­dött is. S hogy kicsit konk­rétabban is fogalmazzak: szeretnénk jobban betölteni a gyermek- és a felnőttkorú olvasók közötti, pár évnyi űrt, vagyis a korai kamasz­években levőket, a 13—14— 15 éveseket az eddigieknél na­gyobb mértékben ellátni hasznos, értékes és érdekes olvasnivalókkal. Méghozzá több műfajban: kifejezetten nekik szóló regényeket, sőt műelemzéseket, miniesszéket ls közölve, a gyermekélet nagyon is mai problematiká­ját irodalmi eszközökkel megközelítve. Célunk az is, hogy bővítsük a jövőben a Kincskereső-klubok számát, valamint elérni, hogy tovább „osztódjanak" a megyekben a Kincskereső-táborok. És a legfontosabb: a rendelkezé­sünkre álló eszközökkel, megfelelő eszmei orientálás­sal olvasó, irodalomértő és -szerető generációkat föl­nevelni. D. L. Zenei naptár Hangversenycsokor Mintha csak a tavasz rügy­fakasztó, bimbórepesztő len­dületét, életerejét utánozná a város hangversenyélete is, oly hirtelen kivirágzott! Egy­mást érik a koncertek, a bő­ség zavara örvendeztet. A zeneiskola, a főiskola, a fil­harmónia. s az Éneklő ifjú­ság hangversenyeit látogat­hatták a héten a zenekedve­lők. Hétfőtől pedig a zene­művészeti főiskolán, a sze­les közönség érdeklődésére is számot tartó Mai magyar zene hete rendezvénysorozat gazdag, színes programja ígér ritka, élvezetes cseme­gét. „Hangverseny a Nemzeti­ért" hirdette a Liszt Ferenc Zeneiskola meghívója a ked­di tanári koncertre invitál­va. Túl a nemes s példaadó gesztuson, igen kellemes es­tét szereztek a publikumnak. a szereplők, valamint a tanárok s a szegedi Ope­ra vendégként közreműködő művészei. Hidas Frigyes jazzos ihletesü II. fúvósötö­sét hallottuk elsőként Grek­sa László (fuvola), Szélpál Szilveszter (oboa), Paragi Je­nő (klarinét), Marosvári At­tila (fagott) és Monostori Ist­ván (kürt) gondos előadásá­ban. Rossini és Donizetti operáiból énekelt áriával és duettekkel emelték a han­gulatot Egri László, Gregor József és Varsányi Mária, aki még Muszorgszkij Hopak című dalának kifejező, szí­nes előadásával is lelkes tapsot aratott. A hangver­senyt Dvorák Dumky triója (I., II. tétel) zárta Pintér Sarolta (hegedű), Gárdián Gábor (gordonka) és Kopiás­né Egri Gabriella (zongora) tolmácsolásában. Kopiásné még az énekszámok nagy­szerűen alkalmazkodó, ügyes, igen muzikális zongorakísé­rője is volt. Szerdán a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola enek­zene tanszekének tanári hangversenye hívogatott. Szép műsort kínáltak. Mu­szorgszkij pompás zongora­darabját. az Egy kiállítás képeit Maczelka Noémi, s a zeneszerző ritkán hallható tündéri dalciklusát, a Gye­rekszobát Békési Magdolna tolmácsolta, aki őszinte él­ményt nyújtott Avasi Béla Ady Endre s Juhász Gyula verseire komponált dalainak szintén igen szuggesztív, szí­nes előadásával is. A dal­ciklus ősbemutató volt, s r Tavaszváró — ez a cfme annak a néprajzi foglalko­zásnak. amelyet Markos Gyöngyi vezet a gyerekeknek a Móra Ferenc Múzeum múzemi matinék sorozatá­ban ma. szombaton délelőtt 10 órától. A Filmbaráti kör szokásos előadásai a Vörös Csillag moziban holnap, vasárnap a műsoron levő Lucien La­t'ómbe című film hosszúsága miatt délelőtt fél 0. 11 és délután fél 2 órakor kezdőd­nek. Fogjuk a hasunkat! — ez a címe a budapesti Mikrosz­kóp Színpad műsorának. amelyet április 16-án dél­után 6 és este 8 órai kezdet­tel mutatnak be a Tisza Szálló emeleti naevterme­ben. A közreműködők között találiuk a népszerű Markos —Nádas-duót. továbbá Vere­bes Istvánt és Koós Jánost. Az Ifjúsági Ház Hétfőn Hétkor című programjának vendége április 16-án. este 7 órától Szilágyi János, a Mngvar Rádió riportere, az Ádám magazin főszerkesztő­je lesz. Szilágyival Regős Sándor, az estek házigaz­dája beszélget Babits Mihálu költészeté­ről Czine Mihály egyetemi tanár tart előadást április 16-án. este 7 órakor a Ju­hász Gvula Művelődési Köz­pontban megrendezendő iro­dalmi szabadegyetem foglal­kozásán. Micimackó kuckója cím­mel rendeznek gycrmekfog­lalkozast április lö-an. dcl­M űsor­ajánlat után 5 órától az Ifjúsági Házban. Az ifjú részvevők korábban a mackókkal és a rókával barátkozhattak ösz­sze. most. húsvét előtt — természetesen a nyuszi lesz a vendég. Madártani és természetvé­delmi hét kezdődik a Ma­gvar Madártani Egyesület szegedi csoportjának rende­zésében április 16-tól a No­vember 7. művelődési ház­ban. A rendezvénysorozatot délután 6 órakor dr. Molnár Gvula. az egvesület szegedi csoportiának titkára nvitia meg. maid levetítik a Noé bárkái című magvar filmet. A madártani és természet­védelmi hét orogramjában április 17-én. délután 6 órától Teleobjektívvei a madarak után címmel Péchy Tamás. 18-án. ugyanebben az idő­pontban Színes madárvilág címmel Gvovai Ferenc elő­adása szerepel, április 19-én. I ugyancsak délután 6-tól. Hencz Alajosnak a madár- i világra' készített kisfilmjeit ' i mutatják be. április 20-án pedig dr. Molnár Gvula elő­adását hallgathatják meg az érdeklődők a Dél-Alföld ter­mészetvédelmi problémáiról. kepékkel illusztrálva. A madártani kiállítás 17-én és 18-án délután 2-től 6-ig. 19­én reggel 8-tói' délután 4-ig. 20-án pedig reggel 8-tól délután 6 óráig tekinthető meg. A Molnár-dixieland kon­certjét rendezik meg április 16-án. este 7 órától a DÉ­LÉP Vár utca 1. szám alatti inlerklubiában. Kecskeméten, a művelő­dési központban vendégsze­repel április 16-án a DÉLEP Zenebarátok Kórusa, Pál Tamás vezényletével. Az együttes Bach János-passió­ját adia elő. Az Ecranul nostru, a sze­aedi tévéstúdió román nyel­vű nemzetiségi műsora áp­rilis 19-én 19 óra 10 perckor jelentkezik legközelebb a 2­es programban. Az adást 21­én. 8 óra 5 perckor az l-es műsorban megismétlik. szép sikert aratott különö­sen az Ady-vers, a Cseng az élet áradó zeneisége, s a Ju­hász Gyula verseire szerzett Két etűd, melynek első da­rabja „A végeken, északon" érdekes, csupa moll harmó­niákkal delejező, a vers hangulatát hűen tükröző mu­zsika. Az igen kényes, nehéz zongora partneri közreműkö­dést Mészáros Emma vál­lalta. Csütörtökön este a Zenés Színházban a Jereváni Ka­marazenekar mutatkozott be Zaven Vartanjan vezényle­tevei. Jó képességű együt­test ismerhettünk meg a tár­sulatban. Csiszolt, összeszo­kott, simulékony szólamok, kiművelt technika, ami gyö­nyörködtet. A koncert szó­listája Medea Abramjan csel'lóművésznő Gyenyiszov Variációk gordonkára és ze­nekarra egy Haydn-kánon témájára című művét szólal­tatta meg mély művészi alá­zattal. odaadussal, megnye­rő technikai fölénnyel. Ma­ga a mű kissé „bőbeszédű", a művésznő azonban min­dent megtett a kompozíció tetszetős bemutatásáért. A zenekar korrekt előadá­sában Haydn f-moll „la Pas­sione" szimfóniáját hallot­tuk elsőként, melyet Bartók Divertimentója követett, s Csajkovszkij Vonósszerenád­jával zárták műsorukat. A hangzásnak, sajnos, nem volt kedvező a színdús fel­hangokat elnyelő, tompító, hatalmas bársonyfüggöny a színpadon. Valószínű ez még csak erősítette azt a benyo­mást, hogy az est folyamán végig visszafogottnak tűnt játékuk, kivéve a ráadásként játszott örmény népzenei ih­letésű ízes, hangulatos dara­bokat. Főként a karmesteri elképzelés tesz fel kérdője­leket, amivel vitatkozni le­hetne akár a Bartók-, akár a Csajkovszkij-mű ben. Ezeknek a zeneműveknek sokkal szélesebb az érzelmi skálája, sokkal árnyaltabb a színvilága, mint amit az in­terpretálásokban kaptunk. Például a Divertimento II. tételének lélekhasogató fáj­dalma, borzongató szomorú­sága helyett halott pianókat, amelyek sehova nem vezet­nek, s nem igazán a szerző szellemében fogant zenei ér­telmezést, agogikát, hang­súlyokat, frazeálást kaptunk. Vagy a Vonósszerenád in­dító tételében felhangzó s a mű végén ismét megjelenő jellegzetes, eget ostromlóan szenvedélyes, szép téma is tárgyilagos racionalizmussal szólalt meg. E romantikus alkotásban annyi zenei tör­ténés van, oly tárháza a leg­rafináltabb intim vagy leg­szélsőségesebben patetikus hangulatoknak, a villanásnyi gesztusoknak, hogy sajnál­juk, ha inkább passzív s nem membránérzékenységü hozzáállással közvetítik az előadók. A zenekar muzsiku­sai, úgy tűnt, sokkal többre képesek, mint amit a diri­gensi elképzelés megkövetelt tőlük. Így, sajnos, az adott­ságait tekintve egyébként magas színvonalú együttes nem tudott valódi katartikus élményt nyújtani. Berényi Bogáta Debreceni kórus Szegeilen A debreceni Kölcsey ifjú- László, zongorán kísér: Duf­sági kórus koncertjét rende- fek Mihály. Közreműködik a zik meg ma. szombaton dél- , ., , . után fi órai kezdettel a Bar- S7egedl Itju Zenebaratok Ko' tók Béla Művelődési Köz- Erdős János vezenyle­puntban. Vezenyel Tamási lével. fi Legfelsőbb Tanács elnökségének ülése Konsztantyin Csernyenko beszéde Pénteken Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió LegíelsoDb Tanácsának el­nöksége. Az ülésen Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB íőtitkara, a Leg­felsőbb Tanács elnökségé­nek euiöke elnökölt. Az ülésen áttekintették azokat a feladatokat, ame­lyek a különböző szintű tanácsoKra hárulnak az SZKP KB áprilisi ülésén elfogadott határozat alap­ján. Megvitatták továbbá a Legfelsőbb Tanács ez évi és jövő évi munkájával kap­csolatos feladatokat, az el­nökség határozatot fogadott el, amely megállapítja: az SZKP Központi Bizottságá­nak áprilisi ülésén a tana­csókról elfogadott határo­zatnak kell alapul szolgál­nia a tanácsok munkájá­ban. Az ülésen beszédet mon­dott Konsztantyin Cser­nyenko. A Legfelsőbb Tanács te­vékenységi kőiének kiszéle­sítéséről, ellenőrző szerepé­nek növeléséről szólt Konsz­tantyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa elnökségének elnöke. Megállapítva, hogy az SZKP KB Politikai Bizottságának véleménye szerint tovább kell megvitatni egy-egy nép­kérdésesnek a körét, ame­lyekkel a Legfelsőbb Ta­nács foglalkozik, Konsz­tantyin Csernyenko aláhúz­ta: a szovjet parlament ülésszakain gyakrabban kell megvitani egy-egy nép­gazdasági ágazat helyzetét, a társadalmi, kulturális építés, a külpolitika, a ta­nácsok munkájának kérdé­seit. A tanács egyik legfon­tosabb ¡feladata a törvény­hozói tevékenység fejleszté­se és tökéletesítése. A Legfelsőbb Tanács mindennapi munkájának egyik fő elemévé kell ten­ni a legfelsőbb szintű el­lenőrzést — hangsúlyozta Csernyenko. A Legfelsőbb Tanács munkájának aktí­vabbá tételében jelentős szerepet játszhatnak az ál­landó bizottságok — han­goztatta. Kitartóan törekedni kell arra. hogy a demokratikus munkamódszerek tökéle­tesebbé váljanak és konk­rét politikai tartalommal telítődjenek. A Legfelsőbb Tanács munkájának na­gyobb nyilvánosságot is kell biztosítani. Szélesebb kör­ben kell ismertetni a sajtó­ban, a rádióban és televízi-­óban az állandó bizottságok munkáját, a képviselőknek választókörzetükben vég­zett tevékenységét — mon­dotta Csernyenko. A Legfelsőbb Tanács el­nökségének elnöke végeze­tül szólt arról, hogy maga­sabb szintre kell emelni a helyi tanácsok munkáját, s ezeknek a szerveknek töb­bet kell tenniük az igazga­tásuk alá tartozó terüle­tek lakossága életkörülmé­nyeinek javításáért, a he­lyi gazdasági munka sike­rének elősegítéséért. A VSZ katonai tanácsának ülése Ez év április második fe­lében a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság fővárosá­ban. Prágában tartja soron­következő ülését a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek ka­tonai tanácsa. Befejezte finnországi látogatását flczél György Aczel György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Finn Kommunista Párt és a Finn Szociáldemokrata Párt kö­zős meghívására április 9— 13. között látogatást tett Finnországban. Kíséreté­ben volt Kovács László, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője és Oláh Jó­zsef, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Megbeszélésre került sor Jouko Kajanojával, a Finn Kommunista Párt elnöké­vel, Arvo Aalto főtitkárral és a párt más vezetőivel, Kalevi Kivistö-vel, a Finn Népi Demokratikus Szö­vetség elnökével és Jorma Hentila főtitkárral, továbbá a népművelési szövetség vezetőivel. Megbeszélések folytak Kalevi Sorsá-val. u Finn Szociáldemokrata Párt el­nökével, miniszterelnökkel, Veikko Helle alelnökkel, Erkki Liikanen főtitkárral és más szociáldemokrata vezetőkkel, továbbá a mun­kás-művelődési szövetség vezetőivel. Találkozóra került sor a munkás szakszervezeti szö­vetség, valamint a finn— magyar társaság vezetőivel, A szívélyes légkörű ta­lálkozókon véleménycsere­re került sor a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről, különösen az európai feszültség enyhítésének, a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti pár­beszéd folytatásának lehe­tőségeiről. Áttekintették a finn—magyar állam-, illet­ve pártközi együttműködés és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok helyze­tét és megerősítették az ezek bővítésére irányuló kölcsönös szándékot. A szívélyes légkörben le­zajlott találkozókon egyet­értés volt abban, hogy az MSZMP és a Finn Cent­rumpárt közötti kapcsola­tok fontos szerepet játsza­nak a két ország és a két nép hagyományos barátsá­gának erősítésében, az eu­rópai biztonság és együtt­működés ügyének előmoz­dításában. Aczél Györgyöt finnor­szági tartózkodása során fogadta Mauno Koivisto. a Finn Köztársaság elnöke. Aczél György és kísérete pénteken este hazaérkezett Budapestre. Egyházügyi küldöttség Genlben Az Állami Egyházügyi Hivatal küldöttsége, Miklós Imre államtitkár vezetésé­vel — nemzetközi egyházi szervezetek meghívására — április 9—12. között látoga­tást tett Genfben. Dr. Phi­lip Potterrel. az Egyházak Világtanácsa főtitkárával, dr. Carl Mauval. a Luthe­ránus Világszövetség főtit­kárával. dr. Edmond Perret­vel. a Református Világszö­vetség főtitkárával és dr. Glen Garfield WUüams­szel, az Európai Egyházak Konferenciája elnökségé­nek főtitkárával és vezető munkatársaikkal őszinte és hasznos eszmecserét foly­tattak azokról a lehetősé­gekről, amelyekkel az egy­házak és világszervezeteik a jelenlegi nemzetközi helyzetben elősegíthetik a béke megőrzését. hozzájá­rulhatnak a párbeszéd erő­sítéséhez, a társadalmi igazságosság érvényesülé­séit«^

Next

/
Thumbnails
Contents