Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

Szombat, 1984. április 14., Munkásőrségi parancsnoki továbbképzés Pénteken befejeződött B1- jelenlegi gazdasági helyze- szágos parancsnok kifejtette, dapesten a munkásőrség ve- téről. a gazdaságpolitikai hogyan készüljön a munkás­zető beosztású parancsno- stratégia továbbfejlesztésé- őrség hazánk felszabadulá­kainak egyhetes politikai és nek feladatairól. Horn Gyu- sának 40. évfordulójára, mi­szakmai továbbképzése. A la, az MSZMP KB külügyi lyen feladataik vannak eb­résztvevőknek Havasi Ferenc, osztályának vezetője a nem­az MSZMP Politikai Bízott- zetközi helyzetről. Lad­ságának tagja, a Központi vánszky Károly altábornagy, Bizottság titkára Gazdaság- belügyminiszter-helyettes pe­politikánk időszerű kérdései dig a közrendről és a köz­eimmel előadást tartott, biztonságról adott tájékoz­amelyben beszélt az ország tatást. Borbély Sándor őr­ben az időszakban a mun­kásőröknek a termelésben, a közéletben, az ifjúság neve­lésében, valamint a kikép­zésben és a fegyveres szol­gálatban. Vörös vándorzászló a Volán KISZ-eseinek A Volán 10. számú Válla­lat több mint 500 fiatalja az idei Forradalmi ifjúsági napokon kimagasló elisme­résben részesült. A vállalat Lékai János KISZ-szervezete tegnap, pénteken a Tisza Szálló nagytermében ren­dezett kitüntetésátadási ün­nepséget. Ezen ott volt a megyei pártbizottság képvi­seletében dr. Sebe János osztályvezető, Török József, a városi partbizottság első titkára, Baló Zoltán, a me­gyei tanács osztályvezetője, Prágai Tibor, a városi ta­nács elnökének általános he­lyettese, Tóth Tamás, a vá­rosi KISZ-bizottság első tit­kára. Solti Antal, a vállalati KISZ-bizottságának titkára emlékeztetett az utóbbi esz­tendők mozgalmi munkájá­ra. eredményeire. A válla­latnál dolgozó fiatalok mint­egy fele vállalta a KISZ­tagságot, s kiemelkedő ered­menyeket értek el a fiatal tehetségek a különböző pá­lyázatokon. Sikerült megva­lósítaniuk a vezetők nagyobb önállóságát, s valamennyien igyekeztek legjobb tudásuk­kal segíteni a vállalati cél­kitűzések megvalósulását. Dr. Bódi György (balról) átadja a vándorzászlót Solti Antalnak amelyet a fiatalok a vállalat vezetésével együtt alakíta­nak. Majd Solti Antalnak Ennek eredményeként nyer- adta át a Vörös vándorzász­te el a KISZ-szervezet a leg­magasabb kitüntetést, a KISZ KB Vörös Vándorzász­laját. Sebők Imre, a válla­lati pártbizottság titkára gra­tulált a fiatalok elért ered­ményeihez. Szólt azokról a tervekről, amelyekhez to­vábbi odaadó munkát kér­nek tőlük. Dr. Bódi György, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára elismerően szólt ifjúságpolitikai lót. A KISZ KB Dicsérő Ok­levelét nyerte a személyi forgalmi üzemegység, vala­mint a műszaki főosztályok és üzemek KISZ-szervezete, Juhász Ferenc, Tóth István. A vállalat igazgatója a Volán ifjúsági nívódíját ad­ta Sebők Imrének, Kiváló Dolgozó kitüntetést hét, egy fiatalnak a Kiváló Ifjú Szak­ember elismerést. Egy fiatal vette át a vállalat innová­ciós diját. A KISZ-titkár nyolc fiatalnak nyújtotta át a KISZ-bizottság Elismerő Az Ifjúságért Érdemérem el- Oklevelét, a vállalat Elisme­ismerésben részesült dr. Kar­dos János, a vállalat igaz­tója. Kiváló Ifjú Vezető Sol­ti Antal, aranykoszorús KlSZ-jelvényt kapott Csépi arról az Zoltán, Bánfi Tibor, dr. Sze­munkáról, ri István. rő Oklevelét tizenegyen kap­ták. Az ünneplő fiatalokat Vass Gábor, a Szegedi Nem­zeti Színház művésze és a Dalstaféták együttes műsora is köszöntötte. Maipr-szovle! áruforgalom Az idén tovább bővülnek a magyar—szovjet kereskedel­mi szállítások, s újabb te­rületekre is kiterjednek a gyártási kooperációk, szako­sítások. A kölcsönös szállí­tások értéke előreláthatóan meghaladja a 8,5 milliárd rubelt, ennek jelentős rész? gépipari termék. Az iparban összesen 35 kétoldalú szako­sítási és kooperációs egyez­mény van érvényben, az ezeken alapuló szállítások adják az 60—70 százalékát. Ezek a kooperációk felölelik az ipar, elsősorban a gépipar valamennyi ágát. Hatékony munkamegosztás, közös fej­lesztés és gyártás alakult ki egyebek között az építő és útépítő gépek, a szerszámgé­pek, a festékszóró automa­ták, a különféle csomagolási és gumiipari berendezések előállításában is. A legjelen­tősebb együttműködés a jár­műiparban bontakozott ki, az idei szállítások értéke megközelítően egymilliárd rubel. Híradástechnikai és számítástechnikai termékek­ből pedig mintegy 250 mil­lió rubel értékű áru cserél gazdát. Az Ipari Minisztériumban elmondták: a kétoldalú egyezmények többsége rövi­desen lejár, meghosszabbí­tásukról megkezdődtek az egyeztetések. Az egyezmé- a Magyar Hajó- és Daru­nyek továbbfolytatásával gyárnak is legnagyobb meg­kapcsolatos gazdasági elem- rendelője. Az év végéig zés is folyamatban van. A csaknem százmillió rubelért tervkoordinációk keretében szállítanak Angyalföldről és döntenek az együttműködés Óbudáról úszó- és portálda­távlatairól, ezen belül is a rukat, valamint tolóhajókat. választék bővítéséről, a köl­csönös szállítások növelésé­ről. A gépiparon belül az átla­gosnál gyorsabb ütemben fejlődik az együttműködés a „.,„, Ai*,^'!™ járműipari vállalatok között, pari termekcsere . „ . . ... . . A Szovjetunióba ebben az évben csaknem 7500 Ikarus­buszt szállítanak, köztük vá­rosi, távolsági és csuklós járművéket. Az év első ne­gyedében már mintegy 2100 autóbuszt átadtak partne­rüknek. Az Ikarus részt vál­lal a Szovjetunióban a Li­kinói Autóbuszgyár rekonst­rukciójában is. Ennek első szakaszában egy közösen ki­alakított autóbusztípus rázó­padon való próbáit az Ikarus dolgozói befejezték, és ösz­szeállították a gyártáshoz szükséges technológiai elő­terveket. A rekonstrukció második szakasza most kez­dődik, ennek keretében az alkalmazandó gépsorokra műszaki feladattervet készí­tenek a magyar mérnökök. Ennek alapján nyújtják be gépszállítási ajánlataikat a szovjet cégnek. A szovjet külkereskedelem Ez utóbbiból rövidesen már a nyolcadikat adják át. a to­lóhajókat a szibériai vizeken használják. Valamennyi ha­jógyári terméket az MHD műszaki gárdája tervezte, egyes típusokat kifejezetten a szovjet vevő igényeinek megfelelően. Tanácstagi beszámolók után A végrehajtó bizottság az idei tapasztalatokról Egy hónapon keresztül — február 20. és március 19. között — a tanácstagbeszá­molók jelentették Szegeden a közélet napi eseményeit. Száztizenkét estén követték akadályokba, az emberek a választókerü- Szinte valamennyi letekben zajló eseményt. Hatezer érdeklődő sereglett össze együttesen a beszámo­lókra és több mint ezer kért szót e közéleti fórumokon. havat; helyenként elmarad a fák nyesése; megoldatlan számos állami lakóépületben a házkezelői szolgáltatás; lakótelepieken hiányos, ké­..... , . . sedelmes vagy elégtelen a nem túlzott, de bizonyos garanciális ja8vítások meny­goknak és a választóknak kosság a hét végi gyer­szem benézniük, hogy ko- mekörvosi ügyelettel szem­rábban megfogalmazott és ben. jogosnak elismert kérések Sokan tették szóvá, hogy teljesítése ütközött anyagi a közterülethasználat meg­szűntét követően a megsé­tanács- rült járdákat nem állítják tagi beszámolón kifogásolta helyre. Szívesen venné a a lakosság, hogy városszerte közvélemény az állampolgá­sok a szemét, az utcákról, rok döntő többségét érintő járdákról. közterületekről jogszabályok nagyobb nyil­nem takarítják el időben a vánosságát (p>éldául: adó­Sajnos. e számok csak önmagukban tetszenek ran­gosnak. viszonyításban már elég szerények. Pár évre visszatekintve az érdeklődés visszaesését jelzik: 1981 óta kereken 2 ezer választóval kisebb a részvétel, ha az aktivitás nem is esett vissza. nyisege es minősege. A lakosság igen érzékeny a parkosított területeken el- az intézkedésre . , . . . , .. követett rongálásokra, s a szervekhez folyik 5?, taP,affISi^Tl0" rongálok általános büntet­siti azt a vélekedést, hogy a tanácstagi beszámolók iránti érdeklődés egyenes arányban áll a választóke­rületek helyzetével — neve­zetesen: ahol több a gond, a feszültség, a panasz, a megoldásra váró probléma, ott az emberek mozgéko­nyabbak; ahol a lakossági ellátás gondjai enyhébbek, a közéleti mozgolódás is csöndesebb. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága az idei tanács­tag-beszámolók tapasztala­tainak summázását a fen­tiekben foglalta össze, mint általánosítható tanulságokat. De azt is megfogalmazta csütörtöki ülésén: az állam­polgári aktivitást valamifé­le „elkedvetlenedés" is be­folyásolta. Arról van szó ugyan i6, hogy ismétlődően felmerülő gondok megoldat­lansága kedvetlenítően hat. Márpiedig számos olyan lenségére. Az újszegediek a Holt-Maros környékének rendezését sürgették; Béke­telepen, Kiskundorozsmán a Szélmalom környékén és az új híd táján a kereske­delmi ellátatlanságot pana­szolták. Városszerte elége­detlenségét fejezte ki a íz­rendelet). Felvetették, hogy nagyon elhúzódik az építési tilalmak felülvizsgálata (például: Újszegeden). A tanácstagi beszámoló­kon, munkahelyi tájékozta­tókon elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok feldolgozása. továbbítása, jogosult illetve kisebb részben az írásbeli választ a bejelentők a köz­érdekű javaslatokra már megkapták. A közérdekű javaslatok ügyében tett in­tézkedéseket követően — a korábbi évek gyakorlatá­nak megfelelően — a vég­rehajtó bizo-'tság részére jelentést adn„k. Elismerés a múzeumnak Ünnepséget tartottak teg­nap délután a Móra Ferenc Múzeumban abból az alka­lomból, hogy a 100 éves in­tézményt a Minisztertanács Jubileumi Oklevéllel tüntet­te ki. Dr. Trogmayer Ottó megyei múzeumigazgató kö­szöntötte a résztvevőket, köztük Gyárfás Mihályt, a megyei, és dr. Székely Sán­dort, a városi pártbizottság esettel "kellett a tanácsta-1 titkárát, valamint dr. Mül­ler Józsefnét, a városi ta­nács elnökhelyettesét. Szabó G. László, a me­gyei tanács elnökhelyettese értékelte az intézmény mun­káját, majd átnyújtotta a Jubileumi Oklevelet. Kö­szöntötte a múzeum kollek­tíváját dr. Korek József, a Magyar Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese. Az ese­ményt művészi műsor gaz­dagította. Hídépítés Csongrádon Döntő szakaszához érkezett a csongrádi vasúti híd épít­kezése: a földbe mélyítették az árterület fölötti szakasz betoncölöpjeit, s megkezd­ték rájuk a pillérek építé­sét. Ezek a pillérek tartják majd az ártéri hídrész 700 tonnás acélszerkezetét, amelynek a Ganz-MÁVAG altal elkészített részegységei már megérkeztek a hely­színre. A 168 méter hosszú szerkezetet előre összeszere­lik, s csörlőkkel egyben húz­zák rá a pillérekre. A teljes hosszúságában 500 méteres híd másik sza­kasza a Tisza medre fölött ivei majd át. A víz mélyé­be kerülő cölöptalapok építé­sének előkészítéséként tisz­títják a Tisza medrét. Kotróhajóval már több ezer tonna követ hoztak fel­színre. Ezek a szomszédos régi híd pilléreinek védel­mére kerültek korábban a mélybe. A tisztogatás befe­jezése után még ebben a hónapban hozzáfognak a cö­löpök helyének fúrásához,; egy duplatestű hajóról, amely már ugyancsak a helyszínre érkezett. Névtudományi konferencia A magyar névtudomány je- zető főiskolai tanár, amikor les kutatója, dr. Inczefi Géza arra hívta fel a figyelmet, tanszékvezető főiskolai tanár tíz esztendeje hunyt el. A Fiatal művészek klubja . Szegeden A megyei tanács szakszer- ria, a megyei KlSZ-bizott­vezeti klubjába invitálta a ság titkára köszöntötte a meghívó Csongrád megye resztvevőket, köztük a- me­jiatal alkotóit. A KISZ gye és a város párt-, állami Csongrád megyei bizottsága, és tömegszervezeteinek kép­valamint a megyei tanács viselőit. Szabó G. László, a erőfeszítéseinek gyümölcse- megyei tanács elnökhelyette­ként Szegeden ismét van se adta át a klubot rendel­klubja: lehetősége a közös- tetésének, amelyben máris ségj élet megteremtésére, láthatóak Nánai Szilamór egymás informálására, be- textiltervező festményei. A mutatkozásra — alkotásaik megnyitón két fiatal előadó­altal — a meghívottaknak. ... . • ,„,.. A fiatal művészek klubja- muvesz- Janunk Marta és nak tegnapi, pénteki meg- Felletár Melinda adott rö­nyilójún Turcsikné Süli Má- vid zenei műsort. Magyar Nyelv Hetének ese­ményeként, emlékének adóz­va, kétnapos névtudományi konferencia kezdődött teg­nap, piénteken a Juhász Gyu­la Tanárképi» Főiskolán. Inczefi Géza akkor jelent­kezett névtudományi kutatá­saival, amikor e szakágnak apálya volt hazánkban, el­sősorban piolitikai meggon­dolásokból. Példátlan szor­galommal készítette első je­lentős művét, a Szeged kör­nyékének földrajzi nevei cí­mű munkát, amellyel bebi­zonyította e tudományág fon­tosságát, értékeit és jelentő­ségét. Névtani működésének legfontosabb ismérve, hogy az élő nyelvi gyűjtést nagy műgonddal, gondossággal és következetességgel szembe­sítette a történeti névkuta­tással. Elméleti munkásságá­val is sajátos színt hozott a nyelvtudományba. Máig első és egyetlen olyan kutató, aki az országos mozgalommá te­rebélyesedett földrajzi név­gyűjtő munka eredményeit a gyakorlatban igyekezett hasz­hogy a tanárjelöltek, illet­ve a pedagógusok jelentik az összekötő kapcsot a nyelvtudomány és a nép kö­zött. Szendrei János főisko­lai főigazgató nyitotta meg a kétnapos konferenciát, s idézte Inczefi Géza alakját úgy is, mint egykori tanítvá­nya a makói gimnáziumban. A tegnapi plenáris ülésen Nyiri Antal szekcióelnök tar­totta az első előadást, mely­ben Inczefi Géza tudomá­nyos munkásságát elemezte. Ezt követően nyolc előadás hangzott el. Bachát László: A ragadványnevek néhány kérdése, Kristó Gyula: A Kárpát-medencei helynév­anyag kontinuitásának kér­déseihez; Hajdú Mihály: A helynévvé válás folyamata; Mező András: A helynevek vándorlása a középkorban; Ördög Ferenc: A magyar céhek védöszentjeinek hagi­ográfiai és ikonográfiái vo­natkozásai; Pesti János: Te­gyünk többet a névkutatók nevelése érdekében!; Szabó Géza: A földrajzi nevek és a nyelvjáráskutatás; Várko­nyi Imre A somogyi hely­nosítani, az életében megje- ségnevek típusai címmel tar­lent névtani munkák egybe­vetésével általánosításokra is vállalkozott. Kitartóan fi­gyelte a földrajzi nevek alak­és jelentéstanát, vizsgálta szerkezetüket, nyomon kö­vette a változásokat. Élete fő műve, a Névtudományi vizsgálatok Makó földrajzi tott előadást. Délután a sze­mélynévkutatási szekció résztvevői meghallgatták Farkas Ferenc, Adám Imre, Varga József, Szabó József, Mizser Lajos, Vitányi Bor­bála és Galgóczi László elő­adását. Ezt követően a TIT Kárász utcai székházának neveinek alapján, melyről klubjában kötetlen beszélge­mindmáig nem jelent meg tést is tartottak. méltó elemzés, kritika. A tegnapi nyitórendezvé­nyen ott voltak a hazai név­kutatás legjelesebb szakem­berei, a felsőoktatási intéz­mények nyelvészeti tanszé­keinek munkatársai és a ta­nárjelöltek. őket is köszön­tötte Békési Imre tanszékve­Ma, szombaton a földraj­zinév-kutatási szekció ülé­sezik, ahol előadást tart J. Soltész Katalin, Balogh László, Pesti János, Nagy Lajos, Bognár András, Mé­szárosné Varga Mária, Ju­hász Dzsö, Vörös Ottó, Hév­vizi Sándor és Szegfű László.

Next

/
Thumbnails
Contents