Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

2 Szombat, 1984. április 14., Befejezte munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka Sarlós István beszéde Közérdekű interpellációk (Folytatás az 1. oldalról.) dolgok természetes rendje szerint másképp látja mindazt, ami van. mint azok, akik mai életünk kimunkálói voltak. Ezért kritikusabb a meglevő állapotokkal szemben. Jó, ha a felnőttek tudják eít, és türelemmel, az okos észrevételek elfogadásával segítik hozzá a ma megértetéséhez és az értelmes életvitel megteremtéséhez a fiatalokat. A társadalom egészének közreműködésével kialakuló, fejlődő iskola kepes lesz arra, hogy önállóan gondolkodó, az új iránt érzékeny, a közösségével harmonikus ízlésű, életszerető új nemzedéket neveljen. Ebben a folyamatban minden iskolatípusnak önálló, de a többiéhez is kapcsolódó feladatai, sajátos funkciói vannak és lesznek. Az élet új és új követelményeket állit fel. ezeket az iskolarendszerünket irányító és fenntartó szerveknek idejekorán fel kell ismerniük, hogy képesek legyenek az új igényeket kielégíteni, új tipusú intézményekkel, a régiek fejlesztésével, vagy oktatási és nevelési kísérletekkel. Ez az alapelv már napjainkban is érvényesül, hiszen a gimnáziumi oktatás súlyát olyan intézkedések bevezetésével növeljük, amelyek lehetővé teszik, hogy az érettségi birtokában azonnal, vagy más esetekben rövid idejű átképzés útján, önálló munkakör betöltésére is al- sőfokú oktatás megújulására kalmasak legyenek a fiatalok. Fontos lépés a technikumi oktatás visszahozatala intézményrendszerünkbe. Célja, hogy a termelésben és a szolgáltatásban olyan felkészültségű dolgozók tevékenykedjenek, akik a munkafolyamatok elvégzésére, is 6zükség van. Főként arra törekszünk, hogy a tanárok és a diákok önálló cselekvési, döntési lehetősége növekedjék. Ennek megfelelően növeljük a fakultativitást, módot adunk az úgynevezett DU. TÓTH DANKÖ ISTVAP (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.) encsi körzeti orvos a közlekedési miniszterhez interpellált az Encsen áthaladó nemzetközi gyorsvoaz elváltak esetében. Meg- hát, hogy a jogi szabályozás kérdezte a minisztert: lát-e megfelelő. Ennek ellenére a lehetőséget az ilyen helyze- családjogi törvény soron letek megoldására. vő felülvizsgálata keretében Válaszában dr. Markója foglalkoznak ezzel a kérdésImre igazságügy-miniszter sel is: a házasság felbontámegállapitotta, hogy a valós sa esetén hogyan lehetne áthallgatásra, amit nyilván a megáIU!ásá.na;k gyében, többet, a más szakmák kép, —zésá anyagát is megismerni azok szervezésére, vagy ki- kívánók vesznek majd igény- ten , k»rését: gyorsvonaton . . iitn^t)APnnnnlr n rnifncnrkn Kérte a minisztert, hogy támogassa az encsiek több eszsebb egységek irányítására egyaránt alkalmasak. Jelentős az a törekvés, amelyik a szakközépiskola es a technikum első két évfolyamának képzését egyesíti, mert így jó színvonalú közismereti oktatást kap minden tanuló, ugyanakkor a szakmaelméleti képzés a továbbtanulást alapozza meg. Nagyobb gondot akarunk fordítani a szakmunkástanulók képzésére. Itt az lesz az alapvető változás, hogy a nagyobb tudást igénylő szakmákban az érettségizettekéhez közelálló szintű közismereti oktatásban részesülnek a fiatalok. Szorosabb lesz a munkahelyek és a szakmunkásképzők közötti kapcsolat, így a fiatalok idejében megismerkedhetnek jövendő munkahelyükkel, az pedig be. Bővül az intézmények belső demokráciája, az ifjúság több lehetőséget kap a főiskola, illetve az egyetem jóléti ügyeinek eldöntésében, szervezeti életének kialakításában és az oktatás módszereinek megítélésében. Szigorítjuk a nyelvtanítással és -tanulással kapcsolatos követelményeket, s bővítjük az intézmények oktatóinak bevonását a szakterületükkel kapcsolatos intézkedéseket megelőző társadalmi vitákba. A felsőfokon tanulók beilleszkedését kívánjuk megkönnyíteni azzal, hogy időlegesen megszakíthatják tanulmányaikat, illetve — azokkal párhuzamosan — részt vehetnek nemcsak az egyetemi-főiskolai, hanem a helyi, sőt az országos közéletben is. Mindezzel egy lehetőséget kap arra, hogy a időbon növeljük a tanulással saját igényeinek megfelelő szembeni követelményeket, adjon segít- szigorítjuk az előmenetel elutazhassanak a fővárosba. Válaszában Pullai Árpád elmondotta: a jelenlegi határőrizeti és vámkezelési eljárások, valamint a vasútprobléma megoldásának keresése során két kérdés merül fel: vajon megfelelő-e a jelenlegi jogi szabályozás, illetve helyesen, kellő következetességgel hajtják-e végre a döntéseket Mint mondotta, 1982-ben átfogóan felülvizsgálták a lakásügyekre vonatkozó jogforgalmi feltételek lehetővé szabályokat, hogy jobban előteszik a nemzetközi gyorsvonat megállítását Enes városegítsék a lakásellátás lakáselosztás javítását a a jósában. Ezért június 3-tól, az gi szabályozás eszközeivel. A szakképzéshez séget. A helyzet körültekintő elemzése után alakult ki az az állaspontunk, hogy a felbírálását. Azt akarjuk elérni. hogy kemény munkával jussanak az arra érdemesek a diploma birtokába. új vasúti menetrend életbe lépésétől az encsj lakosok kérésének eleget tudnak tenni. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés két ellenszavazat, s három tartózkodás ellenében tudomásul vette. MAG PAL (Csongrád m.), 11. vk.), a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója az igazságügy-miniszterhez interpellált a lakásügyekben rendkívül nehezen végrehajtható jogerős bírói ítéletek tárgyában. Felhívta a figyelmet arra, hogy különösen gyakoriak az ilyen ügyek korszerűsített jogszabályok minden feltételt biztosítanak a törvényes és színvonalas jogalkalmazáshoz. E rendelkezések ugyanis pontosan meghatározzák azt is, hogy a lakás kiürítésére kötelezett személy milyen esetekben és milyen elhelyezésre tarthat igényt, illetőleg, mikor kell az elhelyezésről saját magónak gondoskodnia. A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai lakáselosztási tervükben — amelyek kétéves időszakra szólnak — írják elő: hány lakást biztosítanak a bírósági és más határozatok végrehajtására. Ügy tűnik teKöpeczi Béla válaszbeszéde Az Alkotmányjogi Tanács tagjai, tisztségviselői A minisater bevezetőjében megköszönte az elhangzott észrevételeket, javaslatokat. Majd igy folytatta: a szakmai és társadalmi viták után különösen jó volt azt tapasztalni, hogy az országgyűlésben a társadalom különböző rétegeinek képviselői szólaltak meg és fejezték ki egyetértésüket programunkkal. Ez a társadalmi konszenzus szükséges ahhoz, hogy ne csak a tervek véglegesítésére kerüljön sor, hanem arra is, hogy elkezdjük, vagy inkább folytassuk annak az akciótervnek a végrehajtását. amelyet a Minisztertanács az 1983 decemberi ülésén jóváhagyott. Köpecei Béla néhány témát emelt ki a vitából. Többen kifejezték aggodalmukat: vajon a tartalmi korszerűsítési programnak megvan-e a megfelelő tárgyi. személyi bázisa, rendelkezünk-e azokkal a feltételekkel, amelyek ezeknek a céloknak a megvalósításúhoz szükségesek. — Mi a fejlesztési terveinkben az.t vettük számitásba — mondotta a miniszter —, hogy ha a társadalom elismeri a közoktatás es a felsooktatas jelentőségét, előrehaladásunk szempontjából. akkor biztosítania kell azokat az eszközöket, amelyek szükségesek e célok eléiéséhez. Elvégeztük számításainkat : biztos, hogy a jelenleginel nagyobb anyagi eszközökre lesz szükségünk. A második kérdéscsoport: a pedagógusok ügye. Középponti helyüket általánosan elismerték. Tudjuk, ismerjük helyüket es felelőssegüket nemcsak az oktatásban, hanem az egész társadalomban. Biztatni kell a pedagógusokat azzal is, hogy anyagilag segítjük helyzetük javítósót. A kormány napirenden tartja a pedagógusok béremelésének es más objektív feltételek javításának ügyét. Köpeczi Béla az irányítás kérdéseiről elhangzottakra reagálva leszögezte: a nevelőtestületek önállóságát eröDr. Bognár Rezső akadémikus Hajdú-Bihar m.. 6. vk.). a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékveze,, . *: ' tő egyetemi tanóra lett az Alkotmányjogi Tanács elnöke, sitem kívánjuk, es ehhez tar- vizsgálasa. hogy bizonyos Dr Röder Kdit< (Budapest- 51. vk.) az Országos Ügyvédi tozik az is, hogy az igazga- szakmákban «me+ük-e a be- tanács elnökhelyettese lett az Alkotmányjogi Tanács tiltok pályazati rendszerben iskolázási létszámot, különös karu nyerik el állásukat. Az irányítás ügyében tolmácsolta a minisztérium elismerését azért a nagy segítségért, gondért, felelősségért, amellyel a tanácsok az iskolaügyet fejlesztették. Szerepelt a hozzászólásokban az idegen nyelv oktatásának kérdése. Az e tárgyban született határozat megvalósítása meglehetősen nagy nehézségekbe ütközik — álfigyelemmel természetesen a munkaerő-szükségletre. Az intézményhálózat fejlesztési tervét később dolgozzuk ki, tekintetbe véve egyrészt a szétaprózottságot, másrészt a túlcentralizáltságot is. Befejezésül Köpeczi Béla szólt arról, hogy oktatási törvény készül és a jövő év Az Alkotmányjogi Tanács tagjai: Avar István (Budapest. 67. vk.). a Katona József Színház színművésze; dr. Csendes Beláné (Budapest. 60. vk.). a XX. kerületi. Ady Endre utcai általános iskola igazgatója: dr. Eleki János (Békés m.. 7. vk.). a TOT főtitkára: Fock Jenő (Gvőr-Sopron m.. 5. vk.). az MTESZ elnöke: Herczeg Károly (Borsod-Abaúj-Zemplén m.. 11. vk.). a Vas-. Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára: Huszár István (Borsod-Abaúj-Zemplén m.. 19. vk.). az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója: Medvetzky Antalné (Baranya m.. 4. vk.). a Pollack első felében a törvényjavas- Mihálv Műszaki Főiskola docense: Szépvölgyi Zoltán (Butet cT^zöPovüIés elé ke- daPest. 57. vk.). Budapest Főváros Tanácsának elnöke, ororeza8»yules ele Ke szággyűlési képviselők: továbbá dr. Gellért György, a mindkét felet érdekeltté tenni abban, hogy nem kívánt együttlakásukat megszüntessék. — A rendelkezések gyakorlati végrehajtása már több nehézséggel jár. A gondok akkor tapasztalhatók, amikor a tanácsnak lakást kell biztosítani ahhoz, hogy a végrehajtás megtörténhessen. Erre már nem jut elegendő otthon, sokszor még szükséglakás sem. A lakáshiány miatt ugyanis érthető, ha a tanácsok is előbbre sorolják a sokgyermekes, nehéz körülmények között élő családok gondjainak megoldását. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy még sz • mos olyan rnódsz van, amellyel a bírós.és a bírósági végrehajtók, valamint a lakásügyi hatóságok javíthatják, gyorsabbá, rugalmasabbá és hatékonyabb.', tehetik a lakásügyi végrehajtást. Ígéretet tett arra, hogy erre felhívja a bíróságok és a bírói végrehajtó apparátus figyelmét, és megfelelő szervezeti, személyzeti intézkedéseket tesznek a végrehajtási eljárások meggyorsítására. Felkérik a tanácsi szerveket is, hogy lakáselosztási tervük meghatározásánál nagyobb figyelmet fordítsanak a feszültségek feloldásóra. Hozzátette: szükség esetén a kormány segítségét is kérni fogják. A miniszteri választ az interpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés — 19 ellenszavazattal és 26 tartózkodással — tudomásul vette. KOVÁCS ISTVANNÉ (Pest m., 1. vk.), a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse a Magyar Posta elnökéhez interpellált, kérdezvén, hogy választókerületében, a 2ü ezres lélekszámú Kerepestarcsán, mikor számíthatnak a telefonhálózat bővítésére, korszerűsítésére. Tóth Illés államtitkár váA Parlament folyosójón a művelődési miniszter expozéja után egykori kitűnő tanárom példás magyarázata jutott eszembe. Néhai mesterem húsz évvel ezelőtti megjegyzése mindig figyelmeztetésként hatott. Mert az a gondolat, hogy amit a diák az iskolában nem tanul meg, azért később kamatostul megfizet — eddigi pályafutásomon végigkísért. Ismerőseim. barátaim, szűkebb környezetem köznapi történetei mindig rádöbbentettek a tanári magyarázat ijölcsességére. Köpeczi Béla előadói beszéde. amikor felidézte bennem az iskolai emléket, úgy éreztem, hogy az egész társadalom figyelmét most az iskolák padjai felé kényszeríti. Oda, ahol jövőnk fundamentumait rakják le, a jövő boldogságát alapozParlamenti jegyzet lapította meg a miniszter, rül. Így tehát mód lesz még Legfelsőbb Bíróság nvugalmazott elnökhelyettese: dr. Ki- laszában emlékeztetett arra, gon ,,. összefüggnek hogy 5Lzonyos most iénvi Géza. az Államigazgatási Szervezési Intézet igazea- hogy a kormány a közela peoagogusellatassal, es az- kérdéseket úiból tóhelvettese: dr. Kovács István akadémikus, az MTA Al- múltban foglalkozott a posta zal. hogy az idegen nyelvi teiveieu seroesesei ujuoi ]am_ ^ Jogtudománvi Intézetének igazgatója: dr. Nagy munkájával, ennek reszeoktatás időszaka meglehető- megvitasson az országgyűlés László a Mf)^var jogasz követség főtitkára és dr. Takács ként a telefonhálózat fejleszsen rövid, ráadásul gyenge, — ha szükségesnek tartja. Imre. az ELTE egyetemi tanára. tésével. vagy nem megfelelő módszereket alkalmazunk e téren. Ami pedig a túlterhelést jelenti, Köpeczi Béla elmondta: — Már ebben az esztendőben változtatunk az óraterveken, hogy fokozatosan, 1987-ig. új tanterveket és tankönyveket dolgozunk ki. Nem kívánunk egyik évről a másikra azonnali változtatásokat végrehajtani, inkább különböző módszerekkel hívjuk fel a figyelmet a hiányosságok és a korrekciók szükségességére. Az oktatásbeii minőség, mennyiség összefüggéséről szólva kifejtette: a szocialista oktatás nem mondhat le arról, hogy a nagy tömegek műveltségi szintjét emelje. hogy a kultúrát mindenkihez igyekezzék eljuttatni. Ugyanakkor fontos, hogy a tehetséget gondozzuk, a kiválóságra figyelemmel legyünk, hogy teremtsük meg a lehetőséget a kitűnőségek számára az előbbrehaladáshoz. E tekintetben különösen fontos támogatni a kollégiumi mozgalmat, amely lehetővé teszi a kiválasztást is. A felsőoktatásról szólva elmondotta : közismert, hogy az egyetemi hallgatok létszámát tekintve Magyarország nem foglal el előkelő helyet a világban. Szükségesnek látszik annak megvolna el a reform, hiszen az 1961-es alapelvek 1984ben is változatlanul aktuálisak. A tegnap elfogadott fejlesztési program természetesen nemcsak a Parlament folyosóin váltott ki vitát. Azok az országgyűlési képviselők, akik a tárleg- sadalmi, szakmai eszmecsehét- rékben e jelentős téma előkészítésében részt vettek, ja itt és most végrehajtható. A célkitűzések a 80-as évek magyarországi közállapotait veszik alapul. Azokat a gazdasági, társadalmi körülményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a programot megvalósítsuk. Az országgyűlés után újragondolva és újraolvasva a miniszteri expozét, a hozelmondták, hogy egyes zászólásokat, feltételezhető, szakmai csoportok, így például a közgazdászok, már régebbi idők óta radikális változtatás igényével jelentkeztek. Velük szemben a pedagógusok az iskola és az oktatás stabilizálását hangsúlyozzák. Az utóbbi évtizedben annyi újítást éltek át, hogy attól tartanak, a zók. A miniszter mondatai sűrű változtatások esetleg a megszámlálhatatlan felkiáltójelet hordoztak. Szavainak címzettjei nemcsak a pedagógusok. egy szűk szakmai réteg, hanem az egész társadalom. Az oktatás koi-szerűsítésének kérdései nem mai keletűek. Nem most. az országgyűléssel nevelés színvonalának csökkentését eredményezhetik. Az országgyűlés által jóváhagyott köz- és felsőoktatás távlat! fejlesztési programról sok mindent el lehet mondani, mert bizonyos területeken a gyors szemléletváltást akarja, másutt mértéktartó. Annyi örökös megújulás kezdődött bizonyos, valamennyi pont- képes a vezetésre. hogy bárkinek eszébe jut egy olyan javaslat, ami beférhetne a parlamenti okmányba. Am még egyszer hangsúlyozom. a Tiszteit Ház csak akkorát markolt, amennyit meg is lehet fogni. Elnézést a szubjektivizmusért, de nekem egyebek között nagyon tetszik az az elvárás, amelyet a szakemberképzéssel szemben támasztanak. Az egyetemek és főiskolák olyan értelmiséget neveljenek, amely nemcsak arra alkalmas, hogy az íróasztal mellett művelt fejekben gazdagabb „kreatív" lesz. hanem a lehetne. Ezért tűzött le egy közéletben is helytáll. Az újabb útjelző táblát a T. ez a szándék nem hat az újdonság varázsával. Ha sori-a vesszük a program óbszes pontját, kiderül, valamennyi téma eddig is ott volt mindennapjainkban, de a megvalósuláshoz a feltételek nem voltak elegendők. Mennyit beszéltünk, cikkeztünk arról, hogy az élet igényeit vegye jobhan figyelembe az iskola. Vagy: az egyetemek. főiskolák szolgálják ki a termelés korszerűsítésének igényeit. Mindig is szerettük volna, hogy „különb és tanultabb emberfajtát" neveljünk. E nemes szándékhoz a feltételek megteremtését mos' kikényszeríti az élet. Neír könnyű, de nagyobbat ke! lépni az oktatás, a neve lés és a tudomány szervezésében. Többek között ez az ára annak, hogy felzárkózzunk az iparilag fejlettebb onszágok mögé. Jövőnk építőkockáit ott rak juk le, és ezt soha nem szab—i elfelejteni. Ügy tanítják ma az iskolákban, hazánk ásványi kincsekben szegény ország. Már én teszem hozzá: kimellett Persze Ház. Halász Miklós