Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-14 / 88. szám

k\\i\(cO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r \ • V- .'VS:,-.-; ;+> 74. évfolyam 88. szám 1984: április 14; szombat Arai 1,80 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János találkozott Bettino Craxival Véget értek a magyar-olasz tárgyalások Craxi elutazott •j mm a " ^ü tv jj nJU< Befejezte az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programját — Megválasztották az Alkotmányjogi Tanácsot — Interpellációk Kádár János az Országházban találkozott Bettino Craxi Olasz miniszterelnökkel. Képünkön: a találkozó résztvevői. (Telefotó — KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt az Országházban találkozott Bettino Craxival. az Olasz Köztársaság miniszterelnökével. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a kelet-nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—olasz kapcsolatok alakulásáról. A találkozón ielen volt Lázár György, a Minisztertahács elnöke. Várkonyi Péter és Giulio Andreotti külügyminiszter. valamint Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi. Olaszország budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ugvancsak a délelőtti órákban, parlamenti dolgozószobájában fogadta Bettino Craxit. A találkozón jelen volt Giűlio Andreotti. Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. valamint Szita János és Emilio Paolo Bassi. A nap folyamán partnertárgyalásra is sor került Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Antonio Ghirelli. az Olasz Köztársaság Miniszterelnöksége Sajtóirodájának vezetője. kormányszóvivő megbeszélést folytatott a tájékoztatás területén meglevő kapcsolatok jelentőségéről, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A délutáni órákban Bettino Craxi a Hilton Szállóban találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel. A sajtókonferencián — amelyet Bajnok Zsolt államtitkár nvitott meg — az olasz kormányfő rövid nyilatkozatot tett látogatásának tapasztalatairól. Többek között hangsúlyozta: budapesti megbeszélései meleg, baráti légkörben zajlottak le. kifejezve azt a közös, határozott akaratot, hogy a két ország kapcsolatai tovább fejlődjenek, szélesedjenek. Olaszország Magyarország nyugati partnereinek sorában jelenleg a harmadik helyen áll. azonban mindkét részről űev ítélték meg. hogy további kiaknázatlan lehetőségek kínálkoznak a szorosabb együttműködésre gazdasági, kereskedelmi. valamint kulturális téren. A nemzetközi helyzetről szólva az olasz kormányfő kiemelte: a magvar vezetőkkel folytatott őszinte hangulatú megbeszéléseken véleményt cseréltek a biztonság és a leszerelés kérdéséről is. Megállapították: függetlenül attól, hogv a két ország egyes nemzetközi kérdésekben különböző álláspontot képvisel, a kelet-nvugati viszony kiélezéséhez vezető helvzet envhítése érdekében keresni kell a kiutat. A magvar és az olasz népnek egvaránt érdeke a béke megőrzése, s ez mindkét nép legmélyebb vágva és törekvése. Bettino Craxi a továbbiakban válaszolt az újságírók kérdéseire. A sajtókonferenciát követően Bettino Craxi Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Megtekintette a Hilton Szálló műemléki nevezetességeit, valamint a Mátyás-templomot. maid a magvar főváros látképében gyönyörködött a Halászbástyáról. Hivatalos látogatását befeiezve. pénteken, az esti órákban elutazott budaoestről Bettino Craxi. A magyar és olasz zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták az olasz miniszterelnököt és feleségét, valamint kíséretét. A búcsúztatására megjelent Lázár Gvörgy. a Minisztertanács elnöke és felesége, a kormány több tagia. köztük Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége. valamint Szita János nagykövet. A légi kikötőben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Parancsnoka jelentést tett az olasz kormányfőnek, maid fölcsendültek a két ország himnuszának hangjai. A magyar és az olasz vezetők elköszöntek egymástól, kis úttörők virágcsokrot nyújtottak át a vendégeknek. Lázár György és Bettino Craxi kézfogással búcsúzott el egymástól. Pénteken a Parlamentben a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztési programja feletti vitával folytatta munkáiét az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfőbb népképviseleti szervünk fórumán részt vett Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke: Lázár György. a Minisztertanács elnöke, valamint a Magvar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának több más tagja: a Központi Bizottság titkárai. a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. Megielent az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja. A diplomáciai páholyokban helvet foglalt a budapesti képviseletek több vezetője és tagia. Apró Antalnak. az országgyűlés elnökének megnyitója után Sarlós István (Vas m.. 6. vk.). a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. (Beszédét külön ismertetjük.) A továbbiakban több országgyűlési képviselő mondott véleménvt a napirend kapcsán. A köz- és felsőoktatási fejlesztési programmal foglalkozó előterjesztés vitájában elhangzottakra Köpeczi Béla művelődési miniszter válaszolt. (Beszédét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Ezután — a napirendnek megfelelően — az Alkotmányjogi Tanács tagjainak és tisztségviseJ lőinek megválasztása következett. (Névsorukat lapunk 2. oldalán adjuk közre.) Apró Antal beielentette. hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő az Alkotmányjogi Tanács tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására. amellyel a képviselők megismerkedtek. A javaslatot az országgyűlés elfogadta. Az interpellációk és az azokra adott válaszok következtek (melyeket lapunk 2. oldalán ismertetjük), maid az országgyűlés tavaszi ülésszaka befejezte munkáját. Sarlós István beszéde — Köpeczi elvtárs expozéjából és a közelmúltban lezajlott országos méretű eszmecseréből egyaránt kiderül: hazánkban az oktatás és a nevelés nemzeti üggyé vált. Az is kell hogy legyen, mert ha képzési rendszerünk megfelel a követelményeknek, akkor adott lesz az a szellemi és erkölcsi alap, amelyre támaszkodva népünk és hazánk megállja helyét a vi| lágban — mondotta bevezetőjében Sarlós István. — A párt és a kormány vezető szervei ezért is foglalkoznak rendszeresen a magyar iskolaüggyel. Ezt tették 1972-ben és 1983-ban is, amikor a szakértők javaslatait elfogadva, kezdeményezték oktatási rendszerünk felülvizsgálatát. illetve továbbfejlesztését. Az 1972-ben elfogadott elvek ma is érvényesek és helytállóak. Iskolarendszerünk alkalmas oktatási és nevelési feladataink megoldására. A növekvő követelmények szükségessé teszik a már beidegzett módszerek és szokások kijavítása mellett a kor követelményeinek megfelelő, új elemek folyamatos bevezetései. Ha előre akarunk lépni, akkor nem hagyhatjuk magára az iskolát. Működtetésében nem szemlélőként. hanem aktívan kell részt vennie az egész társadalomnak! Eleven kapcsolatot kell kialakítani az iskola és a család, az iskola és a munkahelyek, az iskola és a társadalmi szervek, mozgalmak kőzött. A szervezett oktatás — attól függően, hogy ki milyen pályára készül — minimálisan 8. maximálisan 18 évet köt le a fiatalok életéből. Arra törekszünk, hogy a képzés bármelyik fokozatának elvégzése után a fiatalok tudása, felkészültsége megfeleljen a választott életpálya követelményeinek. Az általános, a középfokú és a felsőfokú oktatás mindegyikéből kikerülő fiatallal szemben jól megalapozott követelményeket állít fel a társadalom. Tisztában kell lenniük azzal, hogv az élet számtalan szállal köti őket hazájukhoz és népükhöz, ez a kötődés pedig hűségre, odaadásra kötelez minden-. kit. Elvárjuk tőlük: értsék, mi a jelentősége annak, hogy hazájuk a szocialista világrendszerhez tartozik, s szerepet vállalt a világ arculatának emberibbé formálásában. És azt is elvárjuk, hogy ez a felismerés egész életükön át munkálkodásra, vállalt kötelezettségeik magas színvonalú teljesítésére ösztönözze őket. A magyar oktatásügy feladata: a munkára, az emberségre. a haza szeretetére nevelés jegyében olyan jellemvonások kialakítása, amelyek az életben helytállásra, a közéletben való részvételre készítik fel az ifjúságot, s amelyek nemes érzelmekkel töltik el őket. Erre lehet és kell alapozni a sokirányú érdeklődést a világ, az emberiség dolgai iránt. A világról alkotott kép nem az óvodában kezd kialakulni a gyermekemberekben, hanem már korábban a család keretein belül. Ott ismerik meg anyanyelvüket, otl találkoznak először a társadalmi érintkezés formáival. ott ismerkednek meg a munka, a szeretet, az öszszefogás fogalmaival. A jó családban elsajátított ismeretekre és szokásokra a képzés és a nevelés során az iskola a családdal és a társadalmi környezettel együttesen. gazdag szellemi és érzelmi világot építhet. Az iskolában ki kell fejleszteni a fiatalok értékelő képességét, hogy minősíteni tudják az eseményeket, s képesek legyenek azok elhelyezésére ismereteik egészében. A tanulás nem válhat automatikusan elvégezhető feladattá. Figyelmet és elemzést igényel. Erre pedig az oktató- és nevelőtevékenység harmonikussá tételével válik képessé mindenki. Az a szándékunk, hogy a különböző iskolatípusok tanulmányi anyagát közelítsük egymáshoz. így a folyamatban levő oktatás egyúttal előkészítője is a magasabb fokra lépésnek vagy a későbbiekben az életpálya módosításának. E célt szolgálja majd — egyebek között — a szakmacsoportos tantárgyoktatás, a nyelvoktatás korai elkezdése, a fakultáció körének kibővítése, a gimnázium és a szakközépiskola közismereti anyagának közelítése. A követelmények kitűzésével egy időben biztosítani kívánjuk a szükséges feltételeket: a korszerű, könnyen elérhető, a gyermekek lakásához közei levő iskolaépületeket. a jó tankönyveket, a lehetőleg hosszabb ideig érvényes tanterveket, valamint a jól kezelhető és beszerezhető taneszközöket. Joggal van nálunk elégedetlenség a tankönyvellátottság miatt: gyakran változnak. olykor késve jutnak et a tanulókhoz, máskor színvonaluk nem a képzendők, hanem a már képzettek — a szakmában jártasak — igényeinek felelnek meg. A változtatás járható útja az, hogy a gyakorló pedagógusok kapjanak nagyobb szerepet a tankönyvi anyagok és a módszertani utasítá§ok összeállításában és bírálatában. Ez elősegítené tankönyveink választékának bővülését is. Az oktatási folyamat fontos feladata a világnézeti megalapozottság. Ennek vállalása nem könnyű. A szocialista-humanista elkötelezettséget és gondolkodásmódot nem lehet magolással elsajátítani. A fejlődésünket meghatározó okok, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek megértetése a cél az oktatás minden szintjén és minden tárgy oktatásában. Ehhez a pedagógus, a szülő és a tanuló közötti jó, őszinte, nyílt kapcsolatra, olykor vitákra, a téves és helyes nézetek ütköztetésére van szükség. Az ifjúság a (Folytatás a 2. oldalon.) RR'* ¿{zM ; . c ^Éfl Uhs J ; . c iSÜP - WlliÉteaíSS fKf% \/JWÁ Csongrád megyei képviselők az ülésteremben