Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

3 Péntek, 1984. 'április 6: A nemzetközi helyzetről, a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokról Konsztantyin Csernyenko válasza a Szocialista Internacionálé üzenetére e Moszkva (MTI) A nemzetközi helyzet megjavításának, a fegyver­zetkorlátozási tárgyalások felújításának lehetőségei­ről szólt Konsztantyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára a Szocialista In­ternacionálé vezetőinek hozzá intézett üzenetére szerdán közzetett válaszá­ban. Willi Brandt. a Szocialis­ta Internacionálé elnöke és a szervezethez tartozó több szocialista, szociáldemokrata én munkáspárt vezetői Konsztantyin Csernyenkóhoz intézett üzenetükben aggo­dalmukat fejezték ki a nem­zetközi helyzet nagymérvű romlása. a fegyverkezési hajsza egyre kiélezettebbé válása miatt. Állást foglal­tak a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd felújítása, vala­mint a leszerelési és fegy­verzetkorlátozási tárgyalások folytatása mellett, és megál­lapították. hogy a stockhol­mi értekezlet komoly szere­pet tölthet be a Kelet és Nyugat közötti bizalom helyreállításában, az európai háborús konfrontáció veszé­lyének csökkentésében. Válaszában az SZKP KB fótitkára egyetértését fejezi ki azzal a megállapítással, hogy a világhelyzetben fel­tétlenül szükség tvm a ja­vulásra. Az európai és ál­talában a nemzetközi hely­zet komoly mértékben rom­lott. a fegyverkezési hajsza egyre veszélyesebb mérete­ket ölt. miközben a nukleá­ris fegyverzetek korlátozásá­ról és csökkentéséről folyta­tott tárgyalások folyamata szétesöben van — egy előre kitervelt politika következ­tében. Mindez — szögezi le Csernyenko — az erőegyen­súly megváltoztatására, a Szovjetunió fölötti katonai­hadászati fölény kivívására irányuló politika következ­ménye. Ezt a rendkívül ve­szélyes politikát nem lehet elleplezni az olvasfajta meg­nyugtató kijelentésekkel, hogy tulajdonképpen mi sem történt, nem lehet az állítólagos békeszeretet szó. lamaival eltakarni. A Szovjetunió egvetért az­zal. hogv javítani kell ezen a helyzeten — mutat ró az SZKP KB főtitkára — Szükség van a pórbeszédre, egyebek között a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok közötti párbeszédre is. Ennek azonban becsületes, tárgyszerű.' az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvé­vel összhangban álló meg­állapodások kidolgozósára irányuló tárgyalásnak kell lennie. \ A Szovjetunió részéről -nem hiánvzik a szándék egy ilyen dialógushoz, de ehhez megfelelő készségre lenne szükség az Egyesült Álla­mok részéről is. Az ameri­kai kormánvzat azonban, bár az utóbbi időben gvak­ran hangoztatja, hogy pár­beszédre törekszik a Szov­jetunióval. nemcsak hogy nem támasztja alá ezt a készséget gyakorlati lépé­seivel. hanem kifejezetten | cáfolja is azt. Minden új. Európaban elhelyezett nuk­leáris rakéta veszélves ha­tárvonalhoz visz közelebb, és egyáltalán nem tanúsítja a tárgyszerű megbeszélések­re, az európaiak számára olv fontos kérdések megol­dására irányuló szándékot. Igv hát -nem a megnyilat­kozások. nem a tárgyalási készségről szóló nyilatkoza­tok jelentik a lényeget, ha­nem az. hogy eltávolitják.e az akadályokat. amelyek hátráltatják a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott tárovala sokat hátráltató aka­dályokat. .4 Szovjetunió emellett áll ki. Csernvenko leszögezi: a Szovjetunió továbbra is meggyőződéses híve a fegv. verkcittg hajsza megfékezé­sének és visszafordításának. Ezt szolgálják javaslatai is, többek között a minden ¡nukleáris fegyvereset hala­déktalan befagyasztására, a hadászati fegyverek korláto­zására és számottevő csök­kentésére, az európai nuk­leáris szembenállás radiká­lis csökkentésére, a világűr militarizálósának elhárításá­ra. a vegyi fegyverek betil­tására és megsemmisítésére tett indítványai. Ezeket a háborús veszély kiküszöbö­lésére szolgáló javaslatokat maga az élet diktálta. Ezek a javaslatok reálisak, s azo­nos mértékben megfelelnek minden állam érdekeinek, a népek várakozásának. Ugyanez érvényes arra a közelmúltban tett szovjet ja­vaslatra is — mutat rá Konsztantyin Csernyenko —. hogv szülessen megállapodás azokról a normákról, ame­lyeket kötelező érvénnyel valamennyi nukleáris hata­lomnak meg kellene tarta­nia egymás közötti kapcso­lataikban Fontos. hogy minden nukleáris hatalom politikája céljának a nuk­• leáris háború elhárítását te­kintse. s e céllal összhang­ban alakítsa kapcsolatait más. hasonló országokkal. Az e kérdésben létrejövő megállapodás igazi áttörés kezdetét jelenthetné mind az általános nemzetközi helyzet, mind a szovjet— amerikai kapcsolatok szem­pontjából. Kellő politikai akarat esetén közös erőfeszí­tésekkel javítani lehetne a jelenlegi helyzeten, i Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban leszögezi, hogy helyre kell állítani a nemzetközi bizalmat, s eb­ben hasznos szerepet tölthet be a stockholmi konferen­cia. A Szovjetunió így értel­mezi a tanácskozás felada­tait. és ezért javasolja, hogv a svéd fővárosban elsősor­ban olyan átfogó lépésekről szülessen megállapodás, mint a nukleáris fegyver el­sőként való alkalmazásáról, s általában a katonai erő alkalmazósóról való lemon­dás. Az utóbbi időben külön­böző nyugati körök, igy a Szocialista Internacionálé és sok szocialista, valamint szociáldemokrata párt is ja­vaslatot tettek a nukleáris háború veszélyének csök­kentésére. a nemzetközi fe­szültség mérséklésére. Mind­ez azt bizonyítja, hogy meg­van az óhaj az enyhülési folyamat felelevenítésére. A háborús veszély csök­kentése és a béke megerősíté­se érdekében a Szovjetunió kész széles körben és aktí­van együttműködni minden országgal, minden békesze­rető társadalmi erővel, köz­tük a Szocialista Interna­cionáléba tartozó pártokkal is. Továbbra is szakadatla­nul a fegyverkezési hajsza megfékezésére, az enyhülés­hez való visszatérésre, az európai és egyetemes biz­tonság megerősítésére törek­szik — szögezi le a Szocia­lista Internacionálé vezetői­hez intézett válaszában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára. Rakes Sarma a Szaljuton 0 Moszkva (MTI) Szerdán. moszkvai idő szerint 18 óra 30 perckor a Szojuz T—11 űrhajó, fe­délzetén az első indiai űr­hajóssal. Rakes Sarmával, összekapcsolódott a Szaljut —7 űráilomással. Csütörtökön este a földi irányítóközponton keresztül közvetlen műholdas televí­ziós összeköttetést létesítet­tek 15 percre a Szaljut—7 és az indiai főváros. Üj-Del­hl között. Az élő adás segít­ségével Indira Gandhi mi­niszterelnök meleg szavak­kal köszöntötte a közös űr­repülés hat résztvevőjét, és a program tartalekszemély­zetét. RÁDIÓTELEX ÜZLETKÖTÉSEK Pekingben befejeződtek a magyar vegyipari napok, amelynek keretében — a Chemolimpex külkereske­delmi vállalat szervezésében — öt vállalat termékeit mutatták be és előadásokon ismertették gyartasukat, al­kalmazásukat. Különösen nagy érdeklődéssel fogad­ták a kínai szakemberek a növényvédő szerekről. a műtrágyákról és a különféle intermedierekről szóló elő­adásokat. A vegyipari na­pok kínálta lehetőségeket üzleti tárgyalásokra is fel­használták, ezek egy része mór is eredményre vezetett. HITELMEGALLAPODAS A hét első felében Was­hingtonban két hitelmegál­lapodóst írtak alá a Magyar Nemzeti Bank és az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt képviselői a Világ­bankkal. Az egyik megálla­podás érielmében a Magyar Nemzeti Bank 110 millió dolláros hitelt vesz fel ipari exportfejlesztési és szerke­zetátalakítási beruházások finanszírozására. A másik, 90 milliós hitelt az Orszá­gos Kőolaj- és Gázipari Tröszt veszi fel a hazai szénhidrogén-kutatás mély­fúrás, olaj- és gáztermelés fejlesztésére. Mindkét hitel 15 éves lejáratú és a tör­lesztését hároméves türel­mi idö után kell megkez.de­KAPCSOLATAINK THAIFÖLDDEL Kedvezőek a lehetőségek a magyar és thaiföldi válla­latok gazdasági kapcsolata­inak bővítésére — ezt hang­súlyozták thaiföldi üzletem­berek a közelmúltban, Bangkokban a Magyar Ke­reskedelmi Kamara által rendezett magyar gazdasági napokon,, ahol-számos -elő­adás köretében, tájékoztatást kaptak többek között a ma­gvar iármű-. szerszámgén-, erőműgyártás. az alumíni­umipar és a biotechnológia kínálatáról. BEFEJEZŐDÖTT ZSIVKOV LÁTOGATÁSA Csütörtökön befejezte négynapos lengyelországi hivatalos, baráti látogatását, s elutazott Varsóból a Todor Zsivkov vezette magas szin­tű bolgár párt- és állami küldöttség. Üdvözlet, jókívánság testvérmegyéinkből Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkal­mából távirat érkezett dr. Komócsin Mihály. az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára és Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács elnöke címere Odesszából. Az alábbiakban ismertetjük a távirat szövegét: Kedves Elvtársak! A szocialista Magyarország nem-eti ünnepe, a fa­siszta ioa alóli felszabadulásának 39. évfordulója al­kalmából az Ukrajnai Kommunista Párt Odessza Te­rületi Bizottsáoa. az Oaessza Területi Tanács Végre­hajtó Bizottsága szívélyes üdvözletét és sok jókíván­ságát küldi a testvéri Csongrád menye valamennyi kommunistájának és valamennyi dolgozójának. 1945. áprilisában a szovjet hadseren győzelmének eredményeképpen a magyar nép a kommunista párt vezetésével örökre megszabadult a Hnrthy-fasiszta el­nyomástól. és megkezdte az új társadalom építését. Odessza terület dolgozói — mint minden szovjet ember — őszintén örülnek a névi Magyarország szo­cializmus építésében elért sikereinek. Mélyen meg va­avunk győződve arról, boav barátságunk kötelékei a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvein alapulnak, és a jövőben is erősödni és fej­lődni foavak a szovjet és a maoyar nép javára, a szo­cialista államok együttműködése erősítésének érdeké­ben. Teljes szívből kívánunk Önöknek új. nagy sikere­ket a- M9ZMP XII. konnresszusa határozatainak vég­rehaitásában a békéért és a szocializmusért folytatott közös harcunkban. Kommunista üdvözlettel: A. Nocsovkin. tz Odessza területi pórtbizottsáa eUŐ titkára: V. Pohodin. az Odessza területi tanács vb-elnöke Ugyancsak üdvözlő távirat érkezett többi testvér­megvénkből is. A Lódzból érkezett táviratot Tadeusz Czechowicz. a I.EMP lódzi bizottságának első titkára és Jozef Níewiadomski. Lódz város polgármestere ír­ta alá Üdvözlő táviratot küldött Cornel Pacoste. az RKP Temes megyei Bizottságának első titkára és Slavko Veselinov. a Vaidasági Kommunisták Szövet­eóaa Tqrt/vmZnvl R i /nrtcá "ép plnöke. Feszültség Indokínában # Hanoi (MTI) A vietnami—kínai és a thaiföldi—kambodzsai hatá­ron kialakult feszültségről nyilatkozott a hanoi hírügy­nökségnek; ' ,'Nguyén . Go Thacl^Wetnami külügymi­niszter. A külügyminiszter veszé­lyesnek mondotta, hogy Thai­föld a polpotistáknak nyúj­tott közvetlen katonai segít­ségnyújtásával élezi a hely­zetet a thai—kambodzsai ha­tárövezetben. Mindez annál fenyegetőbb — mondotta — mivel ezzel egyidejűleg Kí­na is fegyveres provokáció­kat indított a Vietnammal határos övezetekben Thach éles szavakkal elítélve az indokínai országok ellen folytatott agresszív politikát, ismét hitet tett az indokínai országok rendezési javasla­tai mellett. Visszautasította azokat a rágalmakat, ame­lyek szerint a kambodzsai néphadsereg és a vele szö­vetséges ' vietnami önkénte­sek egységei a polpotisták elleni harcuk során megsér­tették volna Thaiföld szu­verenitását. Emlékeztetett a thai hadsereg főparancsno­kának minapi bejelentésére, miszerint Bangkok legierere néhány, napja szétbombázta a polpotisták egyik fegyver­raktárát, mivel az a kam­bodzsai népi kormány csa­patainak kezére került. Ez­zel — hangsúlyozta Thach — Bangkok maga ismerte el beavatkozását Kambodzsa belügyeibe. Nemzetközi fizetőképességünk megőrzéséért Hetényi István pénzügyminiszter nyilatkozata Az idei népgazdasági terv alapvető célja a gazdasági egvensúlv megszilárdítása. verseny­képességünk fokozása, a lakossági reáljövedelem és az áruellátás elért szintiének megőrzése mel­lett. A számunkra is immár tartósnak bizonyuló kedvezőtlen külgazdasági feltételek, továbbá a mezőgazdaságot ért tavalvi aszálykárok nyomán óhatatlanul felvetődik a kérdés: főbb célkitűzé­seink megítélésében nem következik-e be vál­tozás? Erre és más gazdaságpolitikai, gazdaság­irányítási kérdésekre válaszolt Hetényi István pénzügyminiszter Pichler Ferencnek, az MTI munkatársának adott interiúiában. — Céljaink között az első helyen továbbra is nemzetközi fizetőképességünk megőrzése, a kon­vertibilis viszonylatú külkereskedelmi aktívum növelése és a külső adósságállomány csökken­tése. továbbá a termelési és exportszerkezet ja­vítása áll. Céljainkat úgv kell teljesítenünk, hogy — nem lebecsülve az importlakarékossáu leien' «séuét. a belföldi felhasználás, ezen belül a beruházások mérséklésének importfékező ha­tását — meghatározó ténvező az export növelé­se legven. Gondjaink oldódására, gazdaságunk cMénkülésére ugvanis csak akkor számíthatunk, ha a gazdaságos kivitel növelésében sikereket érünk el. Elmondhattuk, hogv átfogó társadalmi­gazdasági feladataink tellesítéséhez megfelelő alapot adott a tavalvi év. amely eredménves volt És — hadd tegvem hozzá — abból a szem­pontból is annak tekinthető, hogv az 1983-as ta­pasztalatok ráirányították a fievelmet néhánv feszültségpontra. Arra. hogv a kővetkező idő­szakban a gazdálkodásban mire kell különösen ügvelni. A gazdasági egvensúlv megszilárdításában a korábbinál is nagyobb felelősség és szerep var az iparra, mivel a tavalvi gyengébb termésered­mények nyomán — bár a mezőgazdaság sokat tett. az állattenyésztés gyorsabb fejlődéséért — az. ipar teljesítménye lényegében meghatározza az egész export alakulását,. Az eredmény jó­részt attól függ. hogv vállalataink exportképes­ségük javítására hogvan tudiák lehetőségeiket jobban kihasználni. A piaci adottságok szemfü­les felmérése, a kereslethez való rugalmasabb alkalmazkodás, a fegyelmezett munka — nem egyszerűen a formális munkafegvelem —. mind­mind olyan ténvező. amelv vállalaton kívüli eszközökkel nem pótolható. Remélhető, hogv az iránvítás ói elemei — a keresetszabályozás, az áralkalmazás és a tartalékképzés .rugalmasabb szabálvai — az ésszerűbb gazdálkodáshoz a tava­lyinál némileg kedvezőbb feltételekel teremte­nek. legalábbis a vállalatok egv részének. Az utólagos vásárlóerő-korlátozás elkerülése érdekében nagv gondot kell fordítani a teljesít­mények és a jövedelmek özötti összhang biz­tosítására. Ugyanis ez az alapja a vásárlóerő és az árufedezet egyensúlyban tartásának. Sok függ attól, hogv mennyire sikerül a vállalatok­nak a teljesítményekre építeniük a jövedelem­képzést Ennek kialakításában mind a vállala­toknak. mind az iránvító szerveknek feladatuk, felelősségük vari. Saiátos szereppel és eszközök­kel is rendelkeznek ahhoz, hogv e folvamatot a maeuk módián elősegítsék vagv hátráltassák. A vállalati gazdálkodásban különösen arra kell ügvelni: az alacsonv. hatékonyságot ne szente­sítsék közgazdaságilag indokolatlan áremeléssel, mert ez. fedezetlen vásárlóerő-kiáramláshoz ve­zetne. Emellett fontos hogv a gazdálkodók ne vállaljanak nagvobb kötelezettségeket — például a beruházásoknál —, mint amire a jövedelmük fedezetet nvújt. Az Irányításnak határozottan kell segítenie a hatékonvság javulását, a terme­lési szerkezet változását. El kell kerülni. hoRV liberális támogatásokkal, aprólékos intézkedé­sekkel fékezzék, bénítsák a közgazdaságilag in­dokolt iövedelemalakulást. a munkaerő-áram­lást és a termelés szerkezetének korszerűsítését. Igv ugvanis fenntartanánk az alacsonv haté­konyságú termelés feltételeit, s ez a jövő szem­Dontiából is káros lenne. — Milyen lehetőség kínálkozik a termelési szerkezet átalakítására egy olyan időszakban, amikor csökkenő beruházásokkal vagyunk kénytelenek számolni? — A kérdés logos. csak re higgvük. hogv tú­lontúl egyszerűsíthető, valahogvari igv: több beruházás egvenlő a nagvobb hatékonysággal a kevesebb pedig a kisebbel. Elég sok olyan idő­szak volt gazdasági életünkben, amikor époén a túlzott beruházási tevékenvség vezetett egyen­súlyhiányhoz és megtorpanáshoz. Persze, egv ki­csivel több beruházás jól jönne — de nincs. Je­lenlegi helyzetünkben a beruházás minőségi jel­lemzői az elsődlegesek. Sokat lehet tenni a fej­lesztések eredményességének növeléséért, példá­ul az építési kínálat fokozásáért, az építkezések gyorsításáért, a specializált termelés létrehozá­sáért. továbbá azért, hogv kiegészítő beruház« ­sokkal segítsük a meglevő kapacitások iobb k«­használását. Ezek egvébként is olvan alapvei ' célkitűzések, amelvek megoldása nélkül — tei ­melői beruházásokról beszélve — a beruházások mennyiségi növekedésének hatékonysága is két­ségessé válna. A felhalmozás korlátozott szín­vonala más okok miatt is a kívánatosnál keve­sebb lehetőséget ad a termelési szerkezet átala­kítására. Egyrészt a felhalmozásból még mindig viszonvlae sokat kötnek le a készletek, más­részt kétségtelen ténv. hogv egv sor beruházási eszköz viszonylag magas ára sem kedvez szok­nak. akik feilesztésre szániák el magukat. Érez­teti hatását egvebek kőzött az. hogv a beruházá­si anvaeokat. termékeket előállító iparágakban a termelékenység meglehetősen alacsonv színvo­nalon van. Ezekben a kérdésekben bő tere van a iavítás lehetőségének, és e javulás eredmé­nyezheti azt. hogy a fogyasztás sérelme nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents