Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-06 / 81. szám

3 Péntek, 1984. 'április 6: Elutazott Csongrád megyéből a román párldelegácíó :s¡ mmm Szegvári látogatásuk során a román vendégek megtekintették a szetét Pintér József felvétele Puskin Tsz kertémegyénkbe érkezett gedi intézményeket kerestek Temes megyei pártdelegáció tagjai április 4-én. felszabadulásunk ünnepén Szegvárra utaztak. A nagyközségi pártbizottságon Labádi Sándor, a szentesi városi pártbizottság első titkára köszöntötte a vendégeket — Viorica Boiboreant. a Román Kommunista Párt Temes megyei Bizottságának titkárát, a megyei tanács alelnökét. Coriolan Popot, a megyei pártkollégium elnökét és Emil lovat, a Temesvári Elektrobánát Vállalat pártbizottságának titkárát —, majd Tonomár István, a szegvári nagyközségi pártbizottság titkára és Pokorny János tanácselnök, tájékoztatta megyénk vendégeit Szegvár életéről, a pártszervezetek munkájáról. Ezt kbvétően a román vendégek megtekintették a közelmúltban, nagyrészt társadalmi munkában elkészült községi tornatermet és az egészségházat. A községi program a Puskin Tsz-ben folytatódott, ahol Ternai Sándor tsz-elnök és Kovács Jánosné párttitkár beszélt a szövetkezet életéről. majd az üzemlátogatás során a vendégek megtekintették a kertészetet és a szarvasmarhatelepet. Április 4-én délután szeföl a temesvári vendégek. A kórházban dr. Bánfalvi Géza, az egészségügyi intézmény igazgató főorvosa tartott tájékoztatót, majd az intézmény különböző osztályait keresték föl a vendégek, s megtekintették a rekonstrukciós munkálatokat. Ezt követően a Tolbuhin sugárúti emelt szintű szociális otthonba látogattak a delegáció tagjai, majd a Móra Ferenc Múzeumban Szeged múltjával, kulturális értékeivel ismerkedtek. Tegnap, csütörtökön a szegedi városnéző sétát követően Csongrád megye kereskedelméről alkothattak képet a román pártküldöttség tagjai. Előbb a Szeged Nagyáruházat keresték föl. majd meglátogatták a szegedi Centrum Áruházat is. délután pedig Makóra utaztak. Itt dr. Varga Dezső, a városi pártbizottság első titkára és Sarró Ferenc tanácselnök fogadta a román vendégeket, majd a makói Maros Áruház megtekintése szerepelt a programban. A hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából megyénkbe látogatott temesvári vendégek tegnap az esti órákban utaztak haza. Képviselők tanácskozásai A népi ellenőrzésről, a köz- és felsőoktatásról A parlament tavaszi ülés- kenysége minden munkafá- alárendelten működik, neki szakának napirendjére tű- zisában. Egyértelműen meg- számol be tevékenységéről, zött két törvényjavaslatot vi- határozzák az új rendelke- és a tanács, illetőleg tagjai tattak meg és ajánlottak be- zések — az alkotmánymódo- választására és visszahívásáterjesztésre csütörtökön, az sításra is tekintettel — a ra is — a Hazafias Népfront Országházban rendezett bi- KNEB, mint a Miniszterta- közbeiktatásával — az orzottsági munkaülésen. nács közvetlen irányítása Az országgyűlés jogi. igaz- alatt álló testületi szerv felqatási és igazságügyi bizottsága először közösen tanácskozott a terv- és költségvetési bizottsággal a népi elszággyűlés jogosult. Csütörtöki ülésén a Parlamentben a köz- és felsőoktatás fejlesztési programjáról szóló téziseket vitatta meg az országgyűlés kulturális bizottsaga. A nagy jeadatait. másrészt az elnökének jogállását, tennivalóit. Ezután a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság folylenőrzésről szóló, 1968-ban tatta munkáját: ugyancsak megalkotott törvény módosí- az igazságügyi miniszter tá- lentőségü témáról készült — fásáról. Ennek szükségessé- jékoztatója alapján mégis- kutatók, gyakorló szakembegéről és céljairól dr. Markója merkedett az alkotmányjogi rek és társadalmi szervezeImre igazságügyi miniszter tanácsról megalkotandó törtájékoztatta a képviselőket, vény kidolgozásának előzkommentálva a módosításra ményeivel. főbb rendelkezéváró jogszabály új rendelke- seivel. zéseit. Mint elmondta: a népi ellenőrzésről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelkezések módosítását mindenekelőtt a gazdaságirányítás hatékonyabbá tételére, a gazdálkodásért viselt felelősség következetesebb érvényesítésére, a törvényesség és az állampolgári fegyelem erősítésére irányuló igények indokolják. További indok, hogy az alkotmány A néhány hónappal módosított alkotmány rendelkezik arról — emlékeztetett dr. Markója Imre —, hogy a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése céljából létre kell hozni az alkotmányjogi tanácsot Ez az új, önálló szerv — amelynek majdani működésével továbbfejlesztik az alkotmányosság védelmének állami és jogi ,,, , biztosítékait —, a jogalkomódositasa _ során tást inetően utólagos ellenBizottság elnökének; tagja lett a Minisztertanácsnak. Fesféhújdonságok az iparnak A Budalakk festék- és nek. Egvre több az olvan Ú1 Az Épfa ferencvárosi gvára műgyantagyár az ipari vál- termékük is. melvet a fel- után nemsokára soproni gyulaiatoknak mintegv har- használó külön kívánságá- rában is űi festési technolómincféle olvan festéket ké- ra, annak speciális ieénve giára térnek át. amihez szít. amelv korábban hiánv- alapján fejlesztenek ki. Az ugyancsak a Budalakkzott a hazai festékipar kí- Épületasztalosipari és Fa- nál dolgozzák ki a megfelelő nálatából. ipari Vállalatnak dolgozták termékcsaládot. A DunaEgyik újdonságuk a Ther- ki azokat a festékeket lak- Tiszaközi Építőipari Vállalat motek nevű homlokzatvédő kokat és a fát tartósító, a úi nyílászáró üzeméhez oefesték. amellve] az épületek gombák ellen is védelmet dig már elkészültek a technemcsak csinosíthatok, ha- adó anvagokat. amelyekkel nológiáiuknak megfelelő nem a hazak utólagos, kül- „z ajtók ^ az ablakok fe. anyagok gyártási tervei, előmegváltozott a jogállása a őrzési iogosultsógot kap te. Kozponti Nepi Ellenorzesi hát konkrétan nem kapcsolódik be a jogszabály-előkészítő tevékenységbe. Nem A törvénytervezet — mond- foglalkozik majd a bírósáta a miniszter — továbbfej- gok, továbbá az államigazgalesztj a népi ellenőrzés jel- tási szervek és egyéb más legének meghatározását, ki- szervek által elbírált egyedi mondva azt, hogy a népi el- ügyekkel, az ezekkel kaplenőrzés általános hatáskörű csolatos problémák megoldnáliami ellenőrző szervezet, sára ugyanis jól kiépített amely feladatait az állam- jogorvoslati rendszer van. Az polgárok széles rétegeinek állampolgárok, ha jogszaaz ellenőrzési munkába való bály, vagy jogi iránymutatás bevonásával, társadalmi szer- felülvizsgálatát tartják szükvezetekkel együttműködve ségesnek, indítványt tehetoldja meg, mégpedig tevé- nek az erre illetékes szermmb^_mmmmmmmmmm^—^m veknek, amelyeket — az országgyűléstől kezdve a megyei szintű tanácsokig — a törvényjavaslat is pontosan felsorol. Az alkotmányjogi tanácsinak közre kell majd működnie — ha erre szükség mutatkozik — az alkotmány rendelkezéseinek hiteles értelmezésében, amelyben a végső szó kimondása terso mas hőszigetelésére is Ebből az idén alkaltek vitái nyomán kikristályosodott — tervezethez Köpeczi Béla művelődési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az oktatás helyzete, gondjai és javításának lehetőségei első alkalommal kerülnek dokumentum formájában a képviselők elé. Kiemelte, hogy a köz- és felsőoktatás korszerűsítése csak folyamatként, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális öszszefüggések figyelembevételével mehet végbe. Szólt arról, hogy a koncepciót elsősorban a tartalmi korszerűsítésre törekvés jellemzi. A legfontosabb célok között említette a közismereti képzés színvonalának javítását, vagyis azt, hogy minden iskolatípusban növekedjék a tanulók általános műveltsége. E szempontból az általános iskoláké az elsőbbség, A középfokú iskolarendszer az elképzelések szerint alapvetően nem változna. Ám a szakközépiskolákat az itt elsajátítható általános műveltség szempontjából közelíteni kell a gimnáziumokhoz, amelyeknek pedig a jövőben az is feladata lenne, hogy a később nem továbbtanuló fiatalokat felkészítse a bekapcsolódásra a társadalmi munkamegosztásba. Más szempontból veti fel a gyakorlati élettel való kapcsolat szükségességét az a szakmai képzésre vonatkozó elképzelés, amely szerint az mar lületkezelését nagyüzemi állításukat még az idén meg- . ségévei gyakorolja. Ezért a meszetesen az országgyűlés iskoláknak az eddiginél jójogkore. A készülő szerveze- Val szorosabb egvüttműkoti rendelkezések szerint az dést kell kiépíteniük az üzealkotmanyosság védelmének mekkel A miniszter szólt a legfőbb szerve továbbra is fejlesztési tervek megvalósímaga az országgyűlés, amelv tásában döntő szerepet játazonban ezt a feladatkörét az J^Ó pedagógusok helyzetéről, alkotmányjogi tanács segít- képzéséről, továbbképzésómintegv 800 tonnát készíte- módszerekkel végezhetik el. kezdik I tanács az országgyűlésnek legyenek növelhetőek a produktív beruházások. Az adott lehetőségen belül az is szoleálhatja a termelési szerkezet átalakítását, ha vállalaton belül és a vállalatok között fokozódik a beruházási eszközök, illetve pénzeszközök áramlása a gazdaságosan nem megújítható, nem fejleszthető termelésből a hatékonvan gazdálkodó ágazatokba. amelyek iól megfelelnek a műszaki haladás szempontjainak, és az úifaita igényeknek. A fejlesztés nem képzelhető el úgv. hogv a meglevő mellett hozzunk 1-Hre újat: a kevésbé hatékonv helvét kell elfoglalnunk, úiial felváltanunk. Mostanában nem a mammutberuházások' ideiét éliük meg keli elégednünk a kisebb fei'esztésekkel anélkül azonban, hogv ezek gazdasági ielen'öségét lebecsülnénk, hiszen az ésszerű profilváltás, diverzifikálás nagv lendítő e-ő lehet, és erre szerencsére ma is bőven van ió példa. — Miképpen segíti a költségvetés a népgazdasági egyensúly megteremtését? — Az állami költségvetés egyensúlyának megteremtésére irányuló erőfeszítéseink a népgazdasági egyensúly létrehozását célozzák.^ A költségvetési egvensúiv megszilárdítása elsőrendű követelmény. A költségvetési hiánv az 1982. évi 12.2 milliárd forintról 1983-ttan mintegy 7 nvlliárd forintra csökkent, és az idén már csak 3.5 milliárd forint hiányt tervezünk. Az egyensúly megteremtése látszólag egyszerű: növelni ke'I a költségvetés bevételeit és mérsékelni kiadásait. illetve fékezni, megakadályozni azok növekedését. A dolog lén vege és nehézsége abban van. hogy meg kell találnunk az ehhez szükséges legiobb módszereket és megválasztanunk, hogv hol vannak az igazi lehetőségek: azaz. kit és hogyan érint ez a folyamat. Szigorú takarékosságot érvényesítünk a kiadások terén. 1983-hoz képest nem növekednek az idén az állam felhalmozási kiadásai. Csökkeniiük a költségvetésből folyósított vállalati és ártámogatásokat is. Mérsékeljük — körülbelül 5 százalék körüli szintre — a költségvetési intézmények kiadásainak növekedési ütemét. Minden költségvetési szervnél meg2 követel iük a takarékosságot, és ahol lehetséges, ott kezdeményeztük az intézmények szervezetének korszerűsítését. Ügyelünk azonban arra. hogv az intézmények — takarékosabb gazdálkodással — képesek legyenek társadalmilag alapvető és elsőbbséget élvező egészségügyi, oktatási. továbbá kulturális feladataik ellátására. A költségvetés bevételeit — rpint ismeretes — elsősorban a vállalatok, szövetkezetek és intézménvek befizetései határozzák meg. A befizetések 4—5 százalékos növekedésével számolunk. A kiadások növekedésének mérséklése azért is fontos, hogv ne legven szükség a vállalati adóterhek aránvtalan. mértéktelen növelésére, ami keresztezhetné érdekeltségünket. Sajnos, még nem mondható el. hogv a bevételek megteremtését teljesen összhangba tudtuk hozni a vállalati érdekeltség szempon'iaival. Vannak kényszermegoldások is. A »zabálvozók iövő évi változtatásának egv'k cé1 ia éppen az. hogy ezeket minél inkább szűkítsük. — Hogyan összegezhetők a vállalati gazdálkodás általános tapasztalatai, s miben látja a további tennivalókat ezen a téren? — Az 1983. évi vállalati gazdálkodás számszerű jellemzői tanulságokkal szolgálnak. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége tavaly. az 1982. évinél. 5.5 százalékkal több volt. Ugyanakkor 70 gazdálkodó egység veszteséggel zárta az évet. ennek összege — a tröszti belső nyereségátcsoportosítás után — 6.3 milliárd forint. Az egy évvel korábbihoz képest növekedett a veszteséges és alaphiányos vállalatok száma. Ez azt mutatja: a nehezebb gazdasági feltételek között erősödik a vállalatok pénzügyi-gazdasági helyzetének differenciálódása. A nyereségből képzett vállalati alapok' összege — a növekvő költségvetési elvonás hatására — csökkent, örvendetes ugyanakkor, hogv a <*azdáikodók nem kis része rugalmasan alkalmazkodott a kialakult helvzethez. erősödött vállalkozói magatartásuk, és ezzel több-kevesebb sikerrel ellensúlyozták a nehéz gazdasági körülményeket. Figyelmeztető viszont, hogv elég gvakori a pénzügyi fegvelem megsértése, pedig a ioaszabályok megtartásának követelménye nem valamiféle túlzott pénzügvi nedantéria. A ..tévedés" egyértelműen azt jelenti. hogv valaki vagy valakik megkárosodnak. Egyáltalán nem tekinthető — úgymond — bocsánatos bűnnek, ha az a ..valaki" történetesen az állam, hiszen az állami feladatok ellátását csak a tervszerűen érkező bevételekből lehet biztosítani, és a jelentkező bevételkiesést követő szabályozószigorítás másokat sújt vétlenül, másoknak kell pótolniuk az elmaradást. Azt hiszem. ezúttal is szólnom kellett ezekről a gondokról. ám a vállalati gazdálkodás egészét mégis az minősíti talán legérzéfcletesebben. hogy a nemzeti jövedelem növekedik. Ez a vállalatok érdeme. — Milyen főbb vonásai vannak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos terveknek, elképzeléseknek? — A gazdaságirányítási rendszert úgv kívánjuk fejleszteni hogv az a tényleges vállalati önállóság erősödését, a rugalmas vállalkozói magatartás térhódítását eredményezze: tehát még jobban késztessen és ösztönözzön a hatékonyabb gazdálkodásra. Ezt célozzák a gazdaságirányítási rendszer komplex továbbfejlesztésére irányuló munkák, amelyek nyomán a fő irányok már kialakultak. A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése — az ár-, adó- és támogatási rendszerben végrehajtandó összefüggő lépéssorozat révén — a nyereségérdekeltség erősítését és a bérgazdálkodás szabadabbá tételét tűzik ki célul. A változások az indokolatlan termelési és a társadalomoolitikailag sem "zükséees támogatások fokozatos megszüntetését szolgáliák. Változtatni kívánunk az erőforrások értékelésén, drágítva az élőmunka terheit, elősegítve az élő- és holtmunka-ráfordítás ésszerűbb megválasztását. A szabálvozók módosításától. a gazdasági versenv kibontakoztatásától azt várjuk, hogv a vállalati nyereség jobban fejezze ki a ténvleges hatékonyságot, és differenciálódása érdemben befolyásolja a gazdálkodó szervezetek fejlődési lehetőségeit. Mindez akkor valósulhat meg. ha a gazdaságirányítás többi' elemének továbbfejlesztése is elősegíti a piaci viszonyok fokozottabb érvényesülését, a vállalati önállóság növekedését, a vállalkozói magatartás ről, valamint az iskolák életében, irányításában szükséges — a nyitottságot, a demokratizmust szolgáló — változtatásokról is. . A felsőoktatási fejlesztési koncepciójában ugyancsak a tartalmi korszerűsítések állnak előtérben — hangsúlyozta. — Ide tartozik többek között a korszerű műveltség elsajátíttatása, az alapozó szakképzés után különböző szintek kialakítása, s az egyetemi élet nyitottabbá tétele a társadalomban bekövetkező változásokra. Az elképzelések megvalósulásának garanciáiról szólva Köpeczi Béla rámutatott, hogy a terveket folyamatosság. realizmus, bizonyos fokozatosság jellemzi, hiszen ígv lehet megteremteni — az előre nem pontosan felmérhető társadalmi-gazdasági változások közepette is — a fejlesztés feltételeit. A képviselők kérdéseire Köpeczi Béla, valamint Guzsó Ferenc és Földiák Gábor művelődési miniszterhelyettesek válaszoltak. A napirend tárgyalása Óvári Miklósnak, a kulturális bizottság elnökének zárszavával ért véget. A képviselőket ezután Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes tájékoztatta a közgyűjtemények állapotáról, biztonsági helyzetéről. A kulturális bizottság tudomásul vette az e területen eddig tett lépéseket, és szükségesnek tartotta, hogy a további hatékony intézkedéseket tegyenek nemzeti kinterjedését, valamint olvan eszközök. intézmények létrehozását, amelyek a vállalatok mozgás- i csünkhóz tartozó műtárgya terét, cselekvési lehetőségeit bővítik. (MTI) 1 ink védelméért. (MTI)