Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

10 MAGAZIN Hétfő, 19S4. április 30: E/% St v t. Komputerdiagnosztika Légzésfunkciós vizsgálatok a gyermekklinikán r^KÉ i;;i.ii,n!iMuaiiifflf *"' « B? • EJT uj •••• Ji" í • * 1 %W • —fr "f illfiliÉiii! |i Hl • IBPi §§f -m ' * lllllt- ^Plllt i * ís & s beavatkozás fájdalommen tea V. Tamás: testsúlya 3« kilogramm. magassága 145 centiméter. Barna-kreol kisfiú. Az osztály jó tanulói közé sorolja tanító nénije, pajtásai a legkedvesebb cimborának tartiák. Rutinnal lép a vizsgálóasztalra, végigfekszik. Nem tiltakozik az átlátszó műanyagmaszk ellen, amely fejére buraként zárul. Lehunyja szemét. Koncentrál a vizsgalatra. A vizsgálat 10. percében kóros adatokra figyelmeztet a display, a nermálér1 ékektől eltérő görbét formál a regisztráló készülék, a kattogó . automatikus írógép számokkal jelzi a rendellenesség fókáit T. Eszter: testsúlya 31 kftogramm, magassága 120 centiméter. Vékonyka kislány. Mármár azt hitték kinövi asztmáját oly sokáig, egy évig volt panaszmentes. Egy váratlan roham figyelmeztette a szülőket, újból kell kezdeni a gyógyszerkúrát, újbóli vizsgálat szükséges. Aggodalmuk beigazolódott. A légzésfunkciós kontroll második percében Eszter már köhögéssel tiltakozik a trisztamminger ellen. A hagyományos vizsgálati módszerekkel más tünetet az orvos nem is észlelhetne. A légzésfunkciós eljárással azonban az enyhe asztmás roham múló tfinéteit percről perce nyomon követhetjük. Hogy a kislány jól van, az csupán látszat. Majd 20 esztendeje, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet felkérésére megalakult a klinikai farmakológiai — a gyógyszerek klinikai kipróbáláséval foglalkozó — munkacsoport. Vezetője Ar. Murányi László professzor honosította meg a kompoterdiagnosztikát A vizsgálati eredményeket korábban még a SZOTE Számítástechnikai intezetében értékelték a számítógépek. A munkacsoport mérnök tagja — Ar. Szekeres István — dolgozta ki a diagnosztika on line (azonnali) rendszerét. Ha hűek kívánnánk lenni a gyógyítás tudományában használatos szakkifejezésekhez, mondhatnánk: „magisztrális" automatizált rendszert fejlesztett ld. Mint ahogyan a gyógyszerész a porokból, folyadékokból dolgozik, úgy a ma nyugdíjas mérnök a különböző orvosi műszereket rokonította a rendszer agyával, a számítógépijei. Murányi professzor nem érhette meg az immár három éve kitűnően működő rendszer áldásos eredményeit. A gyógyitó-kutató-oktató munkára hivatott intézet egésze két szakterületre specializálódott. Az anyagcsere-betegségek és a keringési-légzőszervi megbetegedések mind tökéletesebb gyógymódjainak kidolgozásán fáradozik. A klinikára felvett kis páciensek mintegy 30 százaléka hirtelen lezajló, vagy hosszan tartó légúti megbetegedésben szenved. — „Már megint köhög a gyerek" — e panasszal fordulnak a szülök legtöbbször a gyermekorvoshoz. De. vajon miért ez a tünet a leggyakoribb? Or. Gyurkovits Kálmán. a gyermekklinika tudományos főmunkatársa, a légzésfunkciós laocaatonuai yeaotónti — Statisztikák szerint, a szakrendelőkben a betegek közel 50 százaléka valamilyen légúti panaszról, tünetről tesz említést. Rögtön hozzáteszem. ezeknek asak egy része könyvelhető el betegségnek. A tünetek, tünetegyüttesek (láz, nehéz légzés, fájdalom, köhögés, orrváladékozás) és a betegség közti átmenet gyakran nehezíti a diagnózis megállapítását. A gyermekpopuláció leggyakoribb panasza, tünete valóban a köhögés. Szinte számlálatlanul sok kiváltó oka lehet. Légutaink állandó harcra, védekezésre kényszerülnek az elkerülhetetlen külső hatásokkal szemben. Köhögési ingert váltanak ki a köd, a hideg, a különböző szerves, szervetlen anyagok, a vírusok, a baktériumok. a virágpor, egyes gyógyszerek ... — Ezek szerint rendkívül nehéz diagnosztizálni és a szükséges terápiát megállapítani még egy jellegzetesnek mutatkozó tünet esetében is. — Valóban igen körültekintően kell eljárni, minden egyes esetet önmagában vizsgálni. Ez meglehetősen időigényes munka. De, .hol van erre lehetőség? Ha megnézi a szakrendelők betegforgalmi naplóját..., egy-egy járvány idején a várókat... Ám az sem tagadiható — s egyrészt éppen az előbbiekkel magyarázható —, hogy óvatos az orvosi gyakorlatúink. Túlságosan kötődik az antimikrobás terápiás szemlélethez. Az antibiotikumra még mindig úgy tekintünk, mint a kizárólag leghatásosabb gyógyszerre: 1978-ban például 33 tonnát fogyasztott az ország csak penicillinből. — Hol a helye a légzésfunkciós laboratóriumnak a gyermekpulmonológiai betegellátás rendjében? — Integrált része, „végállomás" jelleggel veszünk részt benne. Nem nélkülözhető az alapellátás a szakrendelők, valamint a szakgondozók és a kórházak gondozó- és gyógvító munkája. A mi dolgunk a diagnózis pontosítása, a betegek gyógyszeres kezelésének beállítása ós ellenőrzése. Ki kell térjek a gyógyszerekkel történő klinikai vizsgálatok megítélésére. Sokan ..kísérletezésnek" tekintik. Ez a szemlélet igen nagy tájékozatlanságra vall. ugyanis gyógyszerpróbáink során inkább a gyermekeket vizsgáljuk, hogy a számukra ismeretlen gyógyszert hogyan bírják, a terápiás válasz jobb-e — rendszerint jobb — az addig hagyományosan alkalmazott gyógyszereknél. A gyógyszereket mielőtt mi kézhez kapjuk, természetesen előzőleg számos kísérleti és farmakológiai próbáknak vetik alá. — Mi a légzésfunkciós vizsgálat lényege? — Ingerlő aerosolködöt áramoltatunk a légutakba, orron keresztül. Műszereinkkel az idő függvényében tudjuk mérni a kóros elváltozás mértékét. Egészséges ember az Ilyen terhelésre sem köhögéssel, sem a légzésfunkció romlásával nem reagál. Eljárásunkkal megállapítható tehát, hogy a vizsgált személynek van-e légzészavara, ha igen. akkor milyen fokú és milyen típusú, valamint van-e hajlama a légzőszervi betegségekre, s végül hogy milyen gyógyszer segíthet. — Hogyan foglalná össze a laboratóriumi gépek működési mechanizmusát? — Rendkívül leegyszerűsítve: a gázelemző készülék, a kapnográf és a légzés térfogatát, sebességét vizsgáló műszer, a pneumotachográf összeköttetésben áll a megfelelő programmal ellátott számítógéppel. Az „válaszol", értékeli a kapott jeleket, amelyekről mi, a folyamatos adatjelző eszközök — a display, a regisztráló készülék, az írógép — által értesülünk. Nagy erénye rendszerünknek, hogy az * értékelési módszerek változtathatók. — Az olvasó számára nem közömbös a kérdés: mekkora a laboratórium kapacitása menynyit bírnak a gépek, s nem utolsósorban önök? — imént már említettem, az alapellátásban részt vevő szakrendelőikön. gondozókon, kórházakon múlik, hogy a leginkább rászoruló gyerekek kerülnek-e hozzánk. Időről időre egyeztetjük a kivizsgálás szempontjait, és így, elmondhatom, munkánk hatásfoka egyre javul. Előzetes konzíliumra lehetőség van a pulmonológiai szakgondozók ambuláns rendelésén, ily módon megyénk minden krónikus tüdőbeteg gyermekének lehetővé tudjuk tenni a korszerű vizsgálatot. A légzésfunkciós vizsgálatokat mi a komplex klinikai tevékenységünk részeként végezMAG EDIT Tandori Dezső Lovak a parton Lovak. Nézd. jönnek a régi árterületről; egy nem tudott világ fájdalma dobrokol. (Vladimir Beekman) Az a régi árterület, zsombékosán napkorong rőtie. melvbe merre-honnan fő-és-sörénv hailik át. a csábító mezőség melv pipitértelen borong még de iószag csiklandozza már a lovak orrlikát: és az árnvas facsoport is. a ködből bontakozó, víztisztán feldörömbölő szelek, zúdulásaik. és a füves alkonvat. mit visszhangossá üt a 16. nyugtalanság nyugovása, itt van mind. s nincsenek itt: csak a vers fellüktetése, e tűnő és szüntelen, félrehaíló ritmusából szempárok néznek felém, tekintetek egv világból, ahol nem vagyok jelen, csak tudom, hogv nem hagv el. nem — angyal s ló. lény s tünemény. Adósok és hitelezők „Mi hajlandók vagyunk a nadrágszíj meghúzására, csak az a baj, hogy már túl sok az olyan mexikói, akinek nincs szíja, amit szorosabbra húzhatna" — jelentette ki Mexikó pénzügyminisztere az úgynevezett davosi fórumon, amely a legnagyobb érdeklődéssel kísért gazdasági eszmecserék egyike. A svájci fürdőhelyen szervezett értekezleten januárban elhangzott kijelentés jól tükrözi a fejlődő országok helyzetét. A pénzügyi bizonytalanságok korábban sem voltak ismeretlenek az ülésszak résztvevői előtt, hiszen esztendők óta, értekezletről értekezletre . törekszenek a pénzügyi problémák megvitatására és a megoldások keresésére. KINEK A ROVÁSÁRA? Mindeközben — ha igazi megoldás még nem is született — az évek múlásával más színezetet kapnak a korábbi álláspontok. Az Egyesült Államok bankjai például annak idején nyakló nélküli hitelezésekkel vádolták nyugat-európai partnereiket, a lengyel adósságterhek növekedése és az átütemezési kérelmek miatt. Miután később Mexikó, majd több más latin-amerikai ország is rákényszerült a hitelek átütemezésére (s ezek már az USA bankjait érintették), megszelídültek az egykori vádak. A megértőbb állásponthoz kétségtelenül hozzá járult~az is, hogy a nyugat-európai pénzügyi szakembereknek ugyancsak volt mit tengerentúli társaik szemére vetni. Az eladósodási gondok egyik eredője ugyanis az volt, hogy a második olajárrobbanás (1979—80) után a fejlett tőkésországok (úgy is, mint hitelezők) az infláció elleni harcot tartották elsőrangú feladatnak. Ennek érdekében megálljt parancsoltak az állami kiadásoknak, és a visszafogott beruházások a kamatok Hőként a dollárkamatok) emelkedéséhez vezettek. Ennek viszont egyenes következménye volt az adós országok helyzetének szédületes romlása. A szakemberek szerint ugyanis a kamatlábak minden 1 százalékos emelése mintegy 4 milliárd dollárral növeli az olajjal nem rendelkező országok adósságterheft. EGYMÁSRA UTALTAN. Az év eleji adatok szerint a fejlődő és a KGST-országok adósságállománya mintegy 830 milliárd dollárra rúg. Az óriásinak tűnő summa egyes pénzügyi körök szerint nem vésztjŐ6ló nagyságú, ha a fejlett országok évi produktumához viszonyítjuk. Az összeg ugyanis mindössze 10 százaléka a fejlett ipari államok nemzeti össztermékének (GNP), ami azt jelenti, hogy ha az adósságállomány egy esztendő alatt 10 százalékkal nőne, finanszírozásához elegendő lenne a GNP 1 százaléka. Nagy figyelmet érdemel az adósságállomány megoszlása is. A kelet-európai államok adóssága 1983 végén körülbelül 60 milliárd dollár volt — a fejlődőké ennek a tízszeresét is meghaladta. Az utóbbi esztendők egyébként is azt igazolják, hogy a szocialista országok — relatíve — kedvezőbb helyzetben vannak. Nekik ugyanis az 1981. évi 73 milliárd dollár adósságból 13 milliárdot sikerült lefaragniuk. Mindez azonban az országok belgazdaságán is nyomot hagyott. A kölcsöncsökkentés ára változó: le kellett mondani a magánkiadások és a beruházások növeléséről, sót: olykor túl drágának, költségesnek bizonyult a törlesztéshez nélkülözhetetlen export Az adósságok ledolgozását nehezíti a fejlett országok gazdaságát jellemző protekcionista légkör. Hiszen lehetetlen visszafizetni a tartozásokat, ha a fejlett ipari államokban vám- és más gazdasági sorompók nehezítik az adósok áruinak bejutását. / MEGŐRIZNI A FIZETŐKÉPESSÉGET. Az adósságok helyes kezeléséhez nemzetközi összefogásra van szükség. E tekintetben is egymásrautaltak a hitelezők és az adósok. Egy-egy bank megtehetné (és ezzel jól is járna), ha mérsékelné hitelezési tevékenységét, amennyiben túlzottan kockázatosnak, veszélyeztetettnek látja az összes törlesztést. Az azonban kétségkívül csődhöz vezetne, ha valamennyi bank ezt a gyakorlatot vallaná helyes útnak. Ez a — gazdasági, társadalmi katasztrófához vezethető. — csapda csak úgy kerülhető el, hangsúlyozták márciusban Bécsben egy nemzetközi pénzügyi konferencián, ha a bankok most nem elsősorban a hitelállományuk visszaszerzésén munkálkodnak. Ehelyett a többiek között arra kell ügyelniük, hogy adósaik rendesen fizessék a kamatokat, ami kétségtelen jele íizefeőkéDnEégüknek. WLM .