Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

20 Csütörtök, 1984. április 26. 99 Csak a tetteknek hiszünk Cse rnyenko beszéde a moszkvai vasműben 0 Moszkva (MTI) Konsztantyin Csernvenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnóksegének elnöke má­jus 1., a munkásosztály nem-, zetközi ünnepe előtt, vasár­nap látogatást tett Moszkva egyik legnagyobb üzemében, a „Sarló és kalapács" vas­műben. Az üzem dolgozóinak nagygyűlésén Csernyenko kül- es belpolitikai kérdé­sekről mondott beszédet Nemzetközi kérdésekről szólva kijelentette: a Szov­jetunió és más szocialista or­szágok elleni keresztes had­járat szervezői térdre akar­ták kényszeríteni ezeket az országokat. Ez azonban so­hasem következhet be. — Megszenvedtük és meg­védtük forradalmunkat, fel­epítettük a szocializmust, s most megvalósítjuk orszá­gunk fejlesztésének átfogó programját, amelynek célja a nép életszínvonalának ja­vítása — mondotta. — Sen­kire nem akarjuk rákénysze­ríteni világnézetünket, tár­sadalmi rendszerünket, és nincs szükségünk idegen te­rületek elfoglalására. A Szovjetunió őszintén java­solja a békés egymás mellett élést, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést. — Érthető azonban, hogy nemcsak a mi jóindulatunk­tól függ minden. A politiká­ban mi csak a tetteknek hi­szünk, s nem a szavaknak. Ha a fegyverzetek csökken­téséről beszélnek, az legyen valóban kölcsönös fegyver­zetcsökkentés. Ha pedig a nukleáris fegyverzetek fel­számolásáról, akkor valóban számolja fel e fegyverzete­ket mindkét fél. Ha az Egye­sült Államok és a NATO hajlandónak mutatkozik er­re, rajtunk nem fog múlni a dolog. — A szovjet embereknek mélységes meggyőződésük, hogy a békét meg lehet vé­deni. az események fejlődé­sét a konfrontációtól vissza lehet fordítani az enyhüles felé. A Szovjetunió kész a párbeszédre, es hajlandó ak­tivan együttműködni min­den olyan kormánnyal és szervezettel, amely becsüle­tesen es konstruktívan elö akarja segileni a béke ügyét. Amíg azonban létezik a katonai es politikai feszült­ség. amig országunkra nuk­leáris rakéták veszélye le­selkedik az Egyesült Álla­mok es a NATO-országok részéről, addig szárazon kell tartam a puskaport, állan­dóan felkészültnek, ébernek kell lennünk. Ügyelnünk kell arra. hogy az erőviszo­nyok ne változzanak meg az imperializmus javára és ne kerüljünk a gyengébb fél helyzetebe — mondotta Cser­nyenko. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány tudatában van a szovjet nép iránti felelősségének. 1941 júniusa nem ismétlődik meg. Mindenkinek, barátainknak es ellenfeleinknek is tudniuk kell, hogy bárki is követ el agressziót ellenünk, azt utol­éri a kikerülhetetlen meg­torlás. Gazdasági potenciá­lunk, a védelmünk haté­konyságát növelő új techni­kai eszközeink lehetővé te­szik. hogy megbízhatóan sza­vatoljuk a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát — szögezte le az SZKP KB fő­titkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke. Konsztantyin Csernyenko beszéde nagyobbik részét belpolitikai kérdéseknek szentelte. Hangsúlyozta, hogv az SZKP őrzi a dolgozókkal való közvetlen kapcsolattar­tás lenini hagyományát. Ju­ril Andropovnak a Szergo Ordzsonikidze gépgyár dol­gozóival a múlt év január já­ban megtartott találkozóiát felidézve. Csernyenko emlé­keztetett rá. hogv az SZKP KB akkori főtitkára milyen mély benyomásokkal tért vissza e látogatásról, s ké­sőbbi tevékenysége során Is gyakran idézte fel a gyár munkásaitól hallott gondola­tokat. elképzeléseket. Az ilven találkozók rendkívül fontosak és nagyon haszno­sak. E mai beszélgetés ered­ményeként is pontosabban látunk korábban már ismert­nek tartott dolgokat — mon­dotta Csernyenko. Szólt arról, hogy a Szov­jetunió gazdasági életében ma rendkívül fontos a kü­lönböző iparágak műszaki megújítása, a tudomány leg­újabb eredményeinek. az élen járó munkamódszerek­nek széles körű elterjeszté­se. Erre annál is nagyobb szükség van. mert a jelen­legi demográfiai helyzetben a Szovjetunióban nem lehet a korábbiakhoz hasonló, nagy létszámú úi munkaerő belé­Desére számítani. A/, ipari munka fejleszté­sének egvik legfőbb mód­szereként Konsztantyin Cser­nyenko a megilevö üzemek rekonstrukcióját, a termelé­si alaook megújítását ielölte meg. Ennek során különösen nagv figyelmet kell fordíta­ni arra. hogv a rekonstruk­cióra szánt eszközök minél gyorsabban megtérüljenek. — A népgazdaság egészé­re érvényes az. hogy haté­konyabban kell felhasznál­ni a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokat. Saj­nos a propagandában is szokássá vált annak a frá­zisnak az ismételgetése, hogy a Szovjetunió határta­lanul gazdag szénben, ér­cekben. kőolajban és föld­gázban. A helyzet valójában nem ilyen egyszerű. A tar­talékok valóban számotte­vőek, de ezek meg nem újítható készletek, és kiter­melésük is egyre drágábbá válik. Gondolni kell arra is. hogy az erőforrásokat meg kell őrizni az eljöven­dő nemzedékek számára, s ezért kitermelésüket és fel­használásukat is nagyon ésszerűen kell folytatni — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra is. hogy a lehetőségekhez képest minél inkább meg kell gyorsítani az energia­takarékos ipari technológi­ák kifejlesztését és elter­jesztését, és arra kell töre­kedni. hogy az anyagi erő­forrásokkal való takarékos­kodásról mondott szavakat mindig kövessók a tettek is, ami ma még gyakran nem történik meg. Konsztantyin Csernyenko leszögezte, hogy az SZKP fő feladatának tekinti a dolgozók életszínvonalának következetes javítását. En-' nek kapcsán kitért arra is. hogy e célokra ma már a központi pénzeszközökön kí­vül jelentős vállalati ala­pok is rendelkezésre áll­nak. Ezek együttes összege meghaladja az 50 milliárd rubelt. Felhasználásuk azonban nem mindig ész­szerű. Gyakran másodrendű dolgokra fordítanak nagy pénzösszegeket, olyan fej­lesztésekbe kezdenek, amik­kel még nyugodtan várni is lehetne. Sok helyi vezetőt gigantománia kerít hatalmá­ba: ha például kultúrházat építenek, azt feltétlenül márvánnyal akarják burkol­ni kristólycsillárokkal és művészi domborművekkel akarják díszíteni. Ezzel a régmúltból örökölt kivagyi­sággal, értelmetlen pazar lássál feltétlenül le kell számolni — szögezte le Konsztantyin Csernyenko. Sztrájk Chilében O Santiago de Chile (AFP). A chilei szakszervezeteket tömörítő országos szövetség szombaton este általános sztrájkot hirdetett meg, amelynek időpontját három hónapon belül kitűzik. Ez az általános sztrájk lesz az el­ső 1973, Pinochet katonai ál­lamcsínye óta. A gyűlésen a szakszervezeteket képviselő mintegy ezer küldött elhatá­rozta azt is, hogy május 11­én újabb tiltakozó napot tar­tanak az országban. Testvérmegyei távirafváltás Május elseie. a nemzetközi munkásmozgalom nagy ün­nepe alkalmából dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csong­rád megyei Bizottságának első titkára és Szabó Sándor. a Csongrád megyei Tanács elnöke táviratot küldött a szov­jetunióbeli Odessza terület, a lengyelországi Lódz város, a romániai Temes megye és a jugoszláviai Vajdaság vezetői­nek. amelyben megyénk vezető testületeinek, dolgozóinak nevében jókívánságaikat fejezték ki a testvérmegyék dol­gozóinak. lakosságának, és további sikereket kívántak szo­cialista építőmunkáiukhoz. Az említett testvérmegyék ve­zetői is. a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepén, táv­iratban üdvözölték megvénk dolgozóit, lakosságát. A kozmikus háború megszállottai Az utóbbi időben feltűnő­en megszaporodtak az Egye­sült Államok űrhadviselési előkészületeiről szóló hír­adások. Mind több jel vall arra, hogy Reagan elnök múlt év márciusában kör­vonalazott nagyravágyó programja egyre inkább megvalósítás szakaszába lép, jóllehet a kutatásokra, egyes technikai problémák megoldására és bizonyos kozmikus fegyverrendszerek kikísérletezésére többéves határidőket szabtak meg. Azok az intézkedések és tervek, amelyekről a nagy nyilvánosság is tudomást szerezhetett, arról tanúskod­nak, hogy az amerikai poli­tikai és katonai vezetés újabb és újabb lépéseket tesz a világűr militarizálá­sára. a két vezető nukleáris hatalom között kialakult hadászati egyensúly felbo­rítására, s ezzel az általános biztonság destabilizálására. A NASA militarizálása Az előzmények ismertek. A stratégiai légierő aláren­deltségében már 1982 végén megkezdte tevékenységét a világúrhadviselési parancs­nokság, majd röviddel utána a vele szorosan együttmű­ködő speciális technológiai központ. A vezérkari főnö­kök egyesített bizottsága Reagan Hsziaobao # Peking (MTI) A kínai tömegtájékoztatás femet rövidítve hozta nvil­vanvossagra a Kinaban tar­tózkodó Reagan elnök egyik megnyilatkozását. A pohár­köszöntők. a parlament épü­letében elhangzott Reagan­beszéd megkurti tasa után szombaton este Reagan tv­interjúja is megcsonkítva ke­rült a kepernyöre. A koráb­bi gyakorlatnak megfelelően a IcinaJ illetekesek kihagy­ták az elnöknek egy ebként a kínai propaganda altal han­goztatott úgynevezett szovjet veszélyre rájátszó célzását* vagy az olyan megjegyzést, hogy az USA nem fenyeget más országokat. E lépések­ben egyes pekingi megfigye­lők olyan törekvést látnak, hogy Kína már csak a fej­lődő országokkal fenntartott kapcsolataira való tekintet­tel is, nem akarja az. Egye­sült Államok oldalán fel­lépő országnak feltüntetni magát. Ez nem akadálya an­nak, hogy, mint a kínai— amerikai tárgyalások is mu­tatják. Peking es Washing­ton ne éi-tsen egvet számos nemzetközi kerdesben. Vasárnap a fővárosban csak a kinai és az amerikai külügyminisztetr tárgyalt. Reagan egy napra az ősi császári fővárosba. Hszianba utazott, ahol megtekinti a Kínát egyesítő császár, Csin Si Huang idejéből fennma­radt egyedülálló gyűjte­ményt: az életnagyságú ter­rakotta katonakat. A legsürgősebb megoldást igenj'lő kérdésnek nevezte vasarnap. Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán. Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter a Taj­vannak szánt amerikai fegyvereladások problémá­ját. Emlékeztette az Egye­sült Államokat arra. hogy nem szabad korszerű fegy­vereket eladnia Tajvannak. Sürgette az amerikai kor­mányt, hozzon olyan intéz­kedéseket. amelyek révén a tajvani fegyvereladás kér­dése — mind mennyiségi, mind minőségi téren — ha­tékonyan megoldható. Shultz erről annvit mondott, hogv Washington ..tartani fogja magát a kinai—amerikai kö­zös közieménvekben rögzí­tett elvekhez". Vietnam A győzelem iileuc éve Kilenc esztendeje, hogv a felszabadító erők harc­kocsija átszakitotta a saigoni elnöki palota kerítését, s ezzel — jelképesen és valóságosan egyaránt *— veget ért a vietnami nép sok évtizedes hősi harca hazája ( újraegyesítésére. Elhallgattak a fegyverek, a szenve­dések és áldozatok esztendei után úi szakasz kezdőd­hetett a távoli baráti nép életében. Ám a történelem kiszámíthatatlansága, tragikus fordulata nvomán a béke. a valóság-; nyugalom ne­hezen akart beköszönteni. Előbb az egykor szövetsé­ges. a szomszédos Kambodzsa Pol Pot-ista vezetése, maid szövetségesük Kína indított nyílt háborút Vi­etnam ellen. A térségben ma is nagv a feszültség. Ezt iele/ték az idei tavaszi katonai feileménvek Vietnam és Kina határáp illetve a thaiföldi—kambodzsai kap­csolatok feszültsége, amelv tekintélves katonai terhet ró a vietnami népre. Ilven. ideálisnak egyáltalán nem mondható felté­telek közepette fogott hozzá Vietnam az újraegyesítés anvagi-szervezeti alapjainak megteremtéséhez. Ki­lenc esztendő tapasztalatai azt sejtetik, a béke meg­nverése nem kisebb, s nem könnvebb feladat, mint a háborúé volt. Ezernvi beidegződést, háborús megszo­kottságot és szemléletmódot kell feladni ahhoz, hogv az ország a békés építőmunka frontján ugypnolvan eredményesen tudjon helytállni, mint áldozatos füg­Setlenséei harcában. A győzelem utáni első évek abból a szemszögből különösen bonvolultak voltak hisz a gyökeresen más társadalmi rendszerű déli országrész integrálásával egvideiúleg kellett az Északon és Délen egvaránt je­lentkező háborús pusztításokat eltüntetni. A vietnami vezetés a tőle megszokott határozottsággal, időben haj­tott végre módosítást a gazdaság pályáján. Évtizedünk kezdete óta folyamatosan kutatják a vietnami szocia­lista viszonvoknak legjobban megfelelő ösztönzési, gazdaságirányítási rendszert. S a jelek szerint ered­ménvesen. A? e'műlt néhánv esztendőben a mezőgaz­dasági termelés örvendetesen stabilizálódott módot adva az életszínvonal szerénv de egyenletes emelé­sére. A felemelkedés útia azonban hosszú, hisz Vietnam hata'mas hátránnval kezdte mes egvséges. szocialista hazáia békés építését. Ebben a küzdelmes, kii'ső fel­tételeiben változatlanul összetett munkában Vietnam néne számíthat barátai, a szocialista ors+ások. köztük hazánk cselekvő támogatására íKSl Reagan az űrháború terveit tanulmányozza. 1983 novemberében azt ja­vasolta, hogy mielőbb ál­lítsák fel a v valamennyi haderőnemet felölelő közös kozmikus parancsnokságot. A széles körű szervezeti fel­készüléshez sorolható Wein­berger hadügyminiszternek az a legutóbbi döntése, hogy James Abrahamsont, az úr­repülőgép-kísérletek irá­nyítóját nevezte ki Reagan imént említett nagyszabású programjának igazgatójává. Ez a személyi kiválasztás még egyértelműbbé teszi a Pentagon és a NASA (az amerikai űrhajózási hivatal) szoros kapcsolatát, azt. hogy a hivatalt egyre inkább a katonai célok szolgálatába állítják. Reagan elnök az Unió helyzetéről szóló januári üzenetében jelezte, a legkö­zelebbi öt évben a NASA kiegészítésképpen további hatmilliárd dollárt kap majd a költségvetésből. Arról az elnöki döntésről is január­ban szerzett tudomást a vi­lág, hogy a belátható jövő­ben meg kell építeni és Föld körüli pályára kell állítani azokat az orbitális állomásokat, amelyek alkal­masak lesznek lézer. és egyéb fegyverek elhelyezé­sére. Mint James Beggs. a NASA direktora elmondta, az első részegységeket vár­hatóan 1992-ig szerelik majd össze a világűrben. Mind­ennek ismeretében jobban megérthető, miért folytat­ják mostanság olyan lázas igyekezettel a szállító esz­köznek szánt űrrepülőgépek­kel végzett kísérleteket. Ezekkel kívánják ugvanis eljuttatni a kozmikus harc­eszközöket a leendő állandó űrállomásokra. Kétélű elképze'ések Az űrben elhelyezendő fegyverek alaprendeltetése a potenciális ellenfél mes­terséges holdjainak elnémí­lása. az esetleges megtorló, visszavágásra indított raké­táinak megsemmisítése, még mielőtt célba érnének. Vagyis tulajdonképpen az lenne a legfőbb cél, hogy az Egyesült Államok a maga számára biztosítsa az első csapás képességét az öngyil­kosság kockázata nélkül. Más kérdés, persze, hogv ilyesmi egyáltalán lehetsé­ges-e egy olyan hatalommal szemben, amely a kozmikus és a rakétatechnikába leg­alább olyan teljesítmények­re képes, mint az USA. A Reagan-kormányzat, mitsem törődve úrfegyver­kezési elképzeléseinek rop­pant kétélúségével, nem akar megállni fél úton. Idén január végén például nagy sietve végrehajtották az el­ső repülési kísérletet a mú­holdromboló fegyverrend­szer megsemmisítő eszközé­vel, az ASAT rakétával. A rakéta indítására egy több mint 20 ezer méter magas­ságban haladó F—15-ös va­dászgépet használtak fel, amely a mintegy ezer kilo­méter hatótávolságú fegy­vert a kijelölt cél-múhold felé lőtte ki. Ügy hírlik, többszöri kipróbálás után 1988—89 táján állítják majd szolgálatba az első ASAT­okat. Az amerikai kozmikus tervek hatalmas összegeket emésztenek fel. A Fehér Házba még 1983 októberé­ben eljuttatott tájékoztató jelentésből tudjuk meg. hogy a rakétaelhárító rendszer legkevesebb 50 milliárd, a műholdelhárító rendszer pe­dig legalább 10 milliárd dollárba kerülne. Az USA­ban jelenleg ezen. a techni­kailag különböző két prog. ramon dolgoznak. Szovjet indítvány Bármelyik oldalról nézzük is, az Egyesült Államok gya­korlatilag kívül akarja ma­gát helyezni a szovjet— amerikai SALT-szerződések korlátozásain, igyekszik megszabadulni mindenféle megkötöttségtől. A reálisan gondolkodó nyugati szakér­tők úgy vélik, hogy az Egye­sült Államoknak semmi esélye nincs a Szovjetunió­val szembeni fölény kihar­colására. ugyanakkor a kö­telezettségek felrúgásával nagyon könnyen elszalaszt­hatja a saját nemzeti biz­tonságát is erősítő vissza­kozás lehetőségét. A szovjet fél már nem egyszer kifejezésre juttatta: a fegyverkezést nem szabad kiterjeszteni a világűrre, kölcsönösen le kell mondani arról, hogy bárki erőszakot alkalmazzon a kozmoszban, vagy a kozmo-zból A Szov­jetunió az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakan előterjesztett részleges javaslatában a tárgyalásos megoldás mel­lett szállt síkra. Egyoldalúan kötelezetfsé?«t vá''i" "—a hogy elsőnek nem iuttat Földközeli lér:.. féle múholdromboic vert. s mindaddig art magát ehhez, amíg a marik fél. ezt meg nem teszi. Meg nincs túl későn, még lenn« mód a mindkét léi erdekeit kielégítő megegyezésre: Csal­hat — amint azt mondani szokás —. kettőn áll a vá­sár. Ehhez nemcsak a» >anem a má : *.g> sült Államok kormányánál« — politikai akarata is szük­séges SERFŐZŐ I.ASZLO alezredes

Next

/
Thumbnails
Contents