Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-27 / 98. szám

2 • Péntek, 1984. április TI­r El jen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból) Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról.) eJetnüzemben. ahol évi 16 millió darabos teirmelésük­ma már maradéktalanul képesak kielégíteni az itt­honi igényeket. zömében lányok, asszonyok fogadták Kádár Jánost Gresa lMjos­né, a Zrínyi Ilona szocia­lista brigád vezetője kérte meg a Központi Bizottság első titkárát hogy a bri­gádnaplóba írt bejegyzéssel is tegye emlékezetessé a látogatást majd szeretettel invitálták a vendéget: né­gyén részt a munkásünne­pet köszöntő ropgyülésükön. — Bizakodón, jó hangu­latban készülünk május el­sejére — mondotta felszóla­lásában Schlovicskó Gézáné, az üzemrész szakszervezeti főbizalmija. — Ehhez az is hozzájárul, hogy tegnap ve­hette át kollektívánk a Ki­váló Vállalat kitüntetést. Bügakék vagyunk erre a címre, hiszen megdolgoz­tunk érte; önállóságunk há­rom éve alatt a termelés 40. jövedelmünk 30 száza­lékkal emelkedett. Tudjuk, hogy ez az önállóság na­gyobb felelősséget is jelent; nemcsak a vezetők, hanem a gyári közösséget képvise­lő dolgozók, szakszervezeti aktívák számára is. akik érdemben részt vesznek az irányító testületek munká­jában. a döntésekben. Ezután Kádár János kö­szöntötte a munkásgyűlés resztvevőit. Kádár János megköszönte a meghívást és a szíves fo­gadtatást' Elmondta, örül, hogy ismét ellátogathatott az Akkumulátor- és Száraz­elemgyárba, amely most el­nyerté a Kiváló Vállalat cí­met. Látogatására — tette hozzá — a párt Központi Bizottságának nagy fontos­ságú ülése után került sor, amelyen a legjelentősebb mai kérdésekkel a nemzet­közi helyzettel és a gazda­sági épitómunkóval foglal­koztak. A nemzetközi kér­désekről szólva emlékezte­tett arra, hogy az elmúlt napokban hazánk vendége volt a Szovjetunió nagyra­becsült képviselője. GrOmi­ko elvtárs, és fővárosunk­ban tanácskoztak a szocia­lista országok külügyminisz­terei. Ma reggel is folyta­tódlak a tárgyalások az Al­gériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elnökével. Rámutatott: ezek az esemé­nyek kapcsolatban vannak azokkal a kérdésekkel, ame­lyek ma az embereket leg­inkább foglalkoztatják, vagy­is, hogy a világon béke le­Ryen, s népürtk is békében élhessen, építhesse a szocia­lizmust. Pártunk, kormá­nyunk is ezen munkálkodik, mert a béke létünk alapve­tő feltétele. Most a nemzetközi hely­zet feszült, s ez kiváltkép­pen megköveteli a szocia­lista országoktól, hogy gon­doskodjanak népeik bizton­ságáról — mondotta Kádár János. — Nem engedjük, s nem engedhetjük meg, hogy az imperialisták erőfölénybe korüljenek, mert akkor dik­tálni akarnának. Mi nem ke­ressük az összeütközéseket, a mi politikánk az, hogy min­ijén kérdést valamennyi ér­dekelt fél biztonsagának megfelelő megállapodások­kal rendezzük. Bár a múlt év végén Nyugat-Európá­han megkezdték a közép-ha­tótávolságú amerikai raké­ták telepítését, ezt az állás­pontunkat fenntartjuk. De látszattárgyalásokra sem a Szovjetunió, sem a Varsói Szerződés többi tagországa nem hajlandó. Ml valódi tárgval ásókat. tisztességes megoldást akarunk. Ez a mi külpolitikánk lénvege. ezért tanácskozunk egymás között, ezért tárgyalunk a fejlődő országok és a failett tőkés országok képviselői­vel. Meggyőződésünk, hogy az erőegyensúly és annak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén való létrehozása nemcsak a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tag­országának, hanem minden országnak, minden népnek egyformán érdeke. Mi ezért a tisztességes álláspontért dolgozunk, s bíznunk kell abban, hogy munkánk ered­ményes lesz. Bíznunk kell, mert a normális emberi ész parancsa az, hogy meg kell egyeznünk. Kádár János ezek után a gazdasági kérdésekről szólt Hangsúlyozta, hogy a csak­nem 16 éve eredményesen működő gazdaságirányítási rendszer betölti feladatát, de a növekvő követelmények­nek megfelelően tovább kell fejlesztenünk. Rámutatott, hogy a gazdaságirányítási rendszer csak eszköz a haté­konyabb munkára, nagyobb eredményeket az eddiginél termelékenyebb, gazdasá­gosabb munkával, az áruk minőségének javításával, fo­kozottabb anyag- és ener­giatakarékossággal érhetünk el. Csak a munka teremthe­ti meg a feltételeit annak, hogy hazánkban az embe­rek, a családok kielégíthes­sék alapvető szükségleteiket, nyugodtan. tisztességesen él­hessenek. Az a cél. hogy oki jól dol­gozik, az többet keressen, de aki nem végzi el tisztesség­gel a dolgát, az anyagilag se járjon jól. így ösztönözhet becsületes, tisztességes mun­kára, életre a meggyőződés és az érdek. A Központi Bizottság első titkára a szociálpolitikáról szólva hangsúlyozta a társa­dalmi igazságosság érvénye­sítésének fontosságát. Ki­emelte, hogy csak az része­süljön a társadalom támo­gatásában, aki ténylegesen rászorul, de aki nem erde­mes rá, az ne élhessen visz­sza rendszerünk, humaniz­musával. Kádár János felhívta a fi­gyelmet, hogy a gazdaság­irányítási rendszer tovább­fejlesztésének egyik fontos célja: növelni a dolgozó kol­lektívák részvételét a dön­tések meghozatalában, s ezen keresztül a felelősségü­ket is a helyi feladatok meg­oldásában. A mai kedvezőtlen külgaz­dasági körülmények között különösen fontos — hangoz­tatta Kádár János —, hogy jobban hasznosítsuk a ren­delkezesünkre álló gépeket, jobban takarékoskodjunk anyaggal és energiával, mert csak így tudunk még dinamikusabban, fej­lődni, így lehet emel­ni az életszínvonalat, és még inkább érvényesíteni a társadalmi igazságot. Ez a .mi politikánk, s enneik meg­valósításához kérjük az önök megértését és támogatását is — fejezte be felszólalását Kádár János, majd gratu­lált a gyár dolgozóinak a jó eredményekhez, és kellemes május elsejei ünnepséget, jó egészséget, további sok új­kert kívánt a jelenlevőknek, munkatársaiknak. Kádár János angyalföldi látogatása a gyár dolgozói­val folytatott kötetlen be­szélgetéssel fejeződött be. Befejeződött a Varsói Szerződés egyesített fegyyeres erői katonai tanácsának ülése 0 Prága (MTI) A Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyvere« erőinek Katonai Tanácsa április 24—26. között Prágá­ban Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsall jának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának elnökle­tével megtartotta soros ülé­sét. Az ülésen részt vettek a katonai tanács tagjai, va­lamint a bolgár néphadse­reg, a csehszlovák néphad­sereg, a magyar néphadse­reg, az NDK nemzeti nép­hadserege, a lengyel nép­hadsereg, a Román Szocia­lista Köztársaság hadsere­ge és a Szovjetunió fegyve­res erői küldöttségei. A katonai tanács meg­vizsgálta a Varsói Szerződés tagállamainak az egyesített fegyveres erők keretén be­lül kifejtett gyakorlati te­vékenységét, amelyet a po­litikai tanácskozó testület és a honvédelmi miniszteri bizottság ülésein elfoga­dott határozatok végrehaj­tása érdekében folytattak. Az ülés tárgyszerű lég­körben, a barátság és a köl­csönös megértés jegyében zajlott le. LESZERELÉSI ÉRTEKEZLET Csütörtöki ülésével befe­jezte tavaszi ülésszakát a genfi leszerelési értekezlet. A csütörtöki ülésen többek között felszólalt a szovjet küldöttség vezetője. Az ülé­sen Meis/ler Dávid, a ma­gyar küldöttség vezetője, a leszerelési értekezlet hiva­talos okmányaként előter­jesztette a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszte­reinek április 19—21-i bu­dapesti tanácskozásáról ki­adott közleményt. REAGAN KÍNÁBA ÉRKEZETT Ronald Reagan amerikai elnök feleségével csütörtö­kön hatnapos hivatalos lá­togatasra Kínába érkezett. Kíséretében van George Shultz külügyminiszter is. CSERNYENKO— KOIVISTO TALÁLKOZÓ Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben ta­lálkozott Mauno Koivisto finn köztársasági elnökkel, aki a Legfelsőbb Tanács El­nökségének meghívására pi­henni érkezett a Szovjet­unióba. FOGADÁS Kazuo Wachi, Japán bu­dapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adotf csütörtökön a Hilton Szállóban. A foga­dáson részt vett Kapolyi László ipari. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter. Lázár György látogatása Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke csütörtökön látogatást tett a Magyar Rádiónál. Az intézmény munkájá­ról és terveiről Hárs István, a Magyar Rádió elnöke adott tájékoztatót, majd Lázár György időszerű tár­sadalmi, gazdasági ós tájé­koztatáspolitikai kérdések­ről folytatott eszmecserét az MR elnöksége tagjaival, ve­zető munkatársaival. A Minisztertanács elnöke a látogatás során megismer­kedett a korszerű rádiózás lehetőségeivel, megtekintett néhány új stúdiót és meg­hallgatott egy kvadrofon­bemutatót is. (MTI) Afganisztán nemzeti ünnepe alkalmából Magvar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Babrak Karinait, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtitkárát, az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökét Afganisztán nemzeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ez alkalomból Szul­tán Ali Kistmandnak. a Minisztertanács elnökének küldött üdvözlő táviratot. © üdvözlő táviratot küldött partnerszervezetének a Szakszerveztek Országos Tanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az Or­szágos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság, a Magyar Nők Országos Tanácsa és a Magyar Vörös­kereszt. Á Minisztertanács tárgyalta Gazdaságpolitikai elgondolások a népgazdaság 1985-1990. évi fejlődésérői A VII. ötéves népgazdasá­gi terv kidolgozását szolgá­ló eddigi munka az 1990-ig terjedő fejlődésre vonatkozó gazdaságpolitikai elgondolá­sok kialakítására irányult. E munka keretében a ter­vezők elemezték ós értékel­ték a népgazdaság 1979— 84. évi fejlődését, előrejelzé­seket készítettek az 1990-ig terjedő gazdasági fejlődés várható külső és belső fel­tételeiről. Feltárták a gaz­daságpolitika mozgásterét, és ,— a hosszú távú terve­zésből adódó következteté­sek figyelembevételével — több változatban előzetes el­képzeléseket készítettek a gazdasági fejlődés lehetsé­ges irányairól. A konkrét gazdasági cse­lekvések részletesebb ki­dolgozása a további terve­zömunka feladata. Ehhez a Minisztertanács határozatot hozott a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai elgondolá­sairól, és a tervkoncepció kidolgozásának feladatairól. Az ötéves terv kidolgo­zása során sokoldalúan fi­gyelembe kell venni a külső és belső gazdasági feltételek változását. Ettől, illetve a gazdasági tevékenység ered­ményességétől függően több tervváltozatot szükséges ki­dolgozni. Cél a minél ked­vezőbb, a gazdasági fejlő­dést előrevivő, az elért vív­mányainkat tovább fejlesztő változat megalapozása. Ki­emelt tennivaló az 1987-ig terjedő időszak feladatainak konkrétabb meghatározása. A tervező munkának a hatékony és kiegyensúlyo­zott gazdasági feilődés fel­tételeinek meghatározására, elsősorban a termelő ágaza­tokban történő forrásképző­dés erősítésére kell irányul­nia. azoknak az eszközök­nek és cselekvési irányok­nak a feltárására, amelyek­kel az anyagi és emberi erőforrásokat a legnagyobb hatásfokkal lehet hasznosí­tani. Mindenekelőtt a mű­szaki megújulás, az export­növelés. az importkiváltás, a visszafejlesztés és a költ­ségvetési megtakarítások programszerű kialakítása érdemel nagy figyelmet. Az elosztási politika elő­terébe is azok a módszerek kerülnek, amelyek a haté­konyság növelését, a telje­sítmények fokozásának ösz­tönzését eredményezik. A tervező munkában sokolda­lú mérlegelés alapián kell kialakítani és rangsorolni az eloszt+si körben érvé­nyesítendő társadalmi és gazdasági célokat. A VII. ötéves tervet a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatko­zó elgondolásokká! össze­hangolva. a gazdasági me­chanizmus korszerűsítésétől várható kedvező hatásokat számításba véve, a fő gaz­daságpolitikai célokat az irányítás eszközeivel is alá­támasztva kell kialakítani. A terv további kidolgozá­sa során az illetékes mi­nisztériumok és országos hatáskörű szervek koncep­ciókat alakítanak ki töb­bek között a termelő és infrastrukturális ágazatok, ezen belül a szerkezeti vál­tozások szempontjából alap­vető jelentőségű tevékeny­ségek fejlődéséről, a tudo­mányos kutatás és a műsza­ki fejlesztés, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a foglalkoztatás és az élet­színvonal-politika, a beru­házások. a területfejlesztés, az ár- és a pénzügypolitika fő irányairól. Ennek alapján készül el a VII. ötéves nép­gazdasági terv koncepciója. A kormány felkérte a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerve­ket. hogy az eddiginél szé­lesebb körű részi-ételükkel segítsék a VII. ötéves nép­gazdasági terv kidolgozását. E szervezetek, illetve szer­vek vezető testületei a gaz­daságpolitikai elgondolások­ról vitát rendeznek, részt vesznek a tevékenységüket közvetlenül érintő problé­mák feldolgozásában, egyes részkoncepciók, valamint a népgazdasági tervkoncepció tervezetének vitájában, t-s ez utóbbiról társadalmi vi­tát szerveznek. E tevékeny­ségükben az Országos Terv­hivatallal együtt kidolgozott, közös munkaprogram sze­rint járnak eh A tervkoncepció kialakítá­sa során az érintett gazdál­kodó szervezetek is ..részt vesznek a műszaki-gazdasá­gi koncepciók és tanulmá­nyok kidolgozásában. be. kapcsolódnak a nemzetközi tervkoordinációs tárgyalások előkészítésébe. Több mint száz gazdálkodó szervezet stratégiai elgondolásait a népgazdasági tervező szer­vek is megvitatják, és a tervező munkában haszno. sít ják. Ez év második felében a vállalatok és szövetkezetek is megkezdik saját középiá­vú terveik önálló kidolgo­zását. A tanácsok tervező munkájukat annak tekintet­be vételével végzik, hoav növekszik gazdasági önálló­ságuk. felelősségük, fokozó­dik a lakosság és a társa­dalmi szervek bevonása a döntések előkészítésébe és végrehajtásába. (MTI) Országgyűlési bizottság ölése A háztáji és kistermelés anyagi, technikai ellátottsá­gáról, szabályozásáról és fejlesztésének távlatairól tanácskozott csütörtökön a Parlamentben az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsá­ga Cselötei László akadé­mikus elnökletével. Az ülésen részt vett és felszó­lalt Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium jelen­téséhez Szabó Ferenc mi­niszterhelyettes fűzött szó­beli kiegészítést. A jelentés többek között megállapítja: a háztáji és kisegítő aazda­ságok hasznosan egészítik ki a nagyüzemek termelé­sét, bővítik a választékot. A nagyüzemi háttérre alapo­zott kistermelés döntően kézimunka-igényes termé­keket állít elő. A háztáji és kisegítő gaz­daságok tevékenysége igen sokszínű. Előállított termé­keik skálája is széles. A hazai piaci igények mellett a közvetlen exportalapot is növelik (nvúl. galamb, má­jasliba. toll. méz, gyógynö­vények, stb.), * ez éves szinten mintegy 158 millió dollár bevételt jelent. A kistermelök által elő­állított termékekre népgaz­daságunknak hosszú távon is nagy szüksége lesz, így jelentős gazdasági érdek fűződik a termelés fenntar­tásához, a népgazdasági igényekkel óssze.hangolt fe ­lödéshez. Ez azonban csak az anyagi érdekeltség fenn­tartásával valósítható meg. A vitában Kovács Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezető­helyettese megerősítette: a kistermelés a mezőgazdasá­gi termelésnek természetes része, ezért fejleszteni kell. Szükséges, hogy az integrá­ció folytatódjék, mert ez a kistermelés éltető eleme, ezáltal válik tervezhetővé, beilleszthetővé a gazdaság szervezetébe. Cselőtei László elnöki zársza­vában utalt arra. hogy a vita is igazolja, milyen széles körű az érdeklődés a ház­táji és kistermelés iránt. Érthető ez. mert olyan te­vékenységről van szó, amely fontos, egyértelműen reális társadalmi igényeket. elé­gít ki. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents