Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

2 Szerda, 1984. április 18: Üdvözlő fáviratok # Budapest (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Róbert G. Mugabét, Zim­babwe Köztársaság minisz­terelnökét, a Zanu-HF (Zim­babwe Afrikai Nemzeti Unió — Hazafias Front) elnökét, a függetlenség elnyerésének negyedik évfordulója alkal­mából. Losonezi Pál, az El­nöki Tanács elnöke ugyan­csak táviratban üdvözölte Canaan Sodindo Bananát, Zimbabwe Köztársaság el­nökét, az ország nemzeti ün­nepe alkalmából. Sikeres dokkolás 0 Moszkva (MTI) Kedden moszkvai idő sze­rint 13 óra 22 perckor a Progressz—20 teherűrhajó automatikusan összekap­csolódott a Szaljut—7—Szo­juz T—11 orbitális űrkamp­lexummaL A teherűrhajót vasarnap indították útnak a Szovjetunióból. A teherűrhajó és az orbi­tális űrállomás keresését, kö­zelítését, rögzítését és ösz­szekapcsolását a fedélzeten elhelyezett önműködő beren­dezések segítségével hajtot­ták végre. A ^műveleteket a földi irányítóközpontból, valamint az orbitális űr­komplexumról a három űr­hajót. — Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov — ellenőriztek. A Progressz—20 üzem­anyagot, műszereket, kísérle­ti berendezéseket, az űrha­jósok létfenntartásához szükséges anyagokat es pos­tai küldeményeket vitt a több, mint három hónapja az űrben tartózkodó, három űr­hajósnak. Díszvacsora a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködés bővítésének, a barátság erősítésének út­ján. * Andrej Gromiko válaszá­ban megköszönte Lázár György meleg szavait, ame­lyek az SZKP-ról, a szovjet államról és népről hangzot­tak el. Leszögezte: — Pár­tunk Központi Bizottsága, Politikai Bizottsága és sze­mélyesen Konsztantyin Cser­nyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkara. a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Magyarország közötti barátság erősítésének, és együttműködésünk sok­oldalú fejlesztésének. Tud­juk, hogy ilyen irányú poli­tikát folytat a Magyar Szo­cialista Munkáspárt is. élén a magyar nép kipróbált ve­zetőjével, Kádár János elv­társ saL Az országaink és népeink közötti együttműködés ér­demben és szilárdan fejlő­dik. mind mélyebb tartalom­mal telítődik és átfogja az élet valamennyi fontos terü­letét. Elvi fontosságú tény, hogy jó ütemben fejlődnek, bővülnek kapcsolataink a szovjet és a magyar nép ja­vára, segítve a szocialista és kommunista építőmunka fel­adatainak megoldását — tet­te hozzá. — Egyetértünk abban, .hogy tovább szükséges erősíteni a szocialista országok közötti összeforrottságot, valamint a hatékony együttműködést a kollektív szervezetekben, mindenekelőtt a Varsói Szer­ződésben. E szerződés meg­bízhatóan védelmezi népe­ink vívmányait; különösen érvényes ez a mai, bonyo­lult nemzetközi helyzetben — mondotta, majd így foly­tattam • .tllt j- ' J.USU ; „ — Az agresszív imperia­lista körök — elsősorban az .Egyesült Államok -»-vezető szerepre törnek a világban. Heves harcok több frontszakaszon 0 Managua. Tegucigalpa (MTI) A sandinista fegyveres erők hétfőn és kedden több frontszakaszon heves harcot vívtak az országba betört el­lenforradalmárokkal. Kü­lönösen kemény összecsapá­sok voltak az ország déli ré­szén fekvő San Juan del Norte kikötőváros térségé­ben. Az ottani harcokba a szárazföldi erők mellett légi­es haditengerészeti egysége­ket is bevetettek. Victor Hugo Tinoco kül­ügyminiszter-helyettes visz­szautásította azokat az állí­tásokat, amelyek szerint az ellenforradalmi erők elfog­laltak Volna San Juan del Norte városát. A nicaraguai politikus hétfő esti sajtóérte­kezletén elmondta, hogy egy ötszáz fős ellenforradalmi erő megközélitette ugyan a várost, de a helyőrseg és a A Costa Rica irányából be­hatolt ellenforradalmi cso­portok napok óta támadják a sandinista állásokat, a te­lepüléseket és gazdasági lé­tesítményeket Rio San Jüan déli megye területén is. A matiaguai kormány leg­újabb közleménye szerint a hondurasi és Costa Rica-i támaszpontokról kiinduló ellenforradalmi támadások­ban 11 ezer — CIA-zsoldban álló — ellenforradalmár vesz részt. A Fehér Ház felszólította Gustavo Alvarez tábornokot, a hondurasi hadsereg volt főparancsnokát, hogy vegye át a mostani támadások egyik fő erejét képező Nica­raguai Demokratikus Front (FDN) nevű ellenforradalmi szervezet vezetését — jelen­tette egy meg nem nevezett amerikai diplomata. A tá­bornokot a hondurasi kor­mány a múlt hónapban vál­helyszinre küldött csapat- totta le tisztségéből, és szám­erősítések a kikötőváros el- űzte külföldre, mert bebizo­foglalására tett többszörös nyosodott, hogy államcsinyt kísérleteket mind ez ideig szervezett a kormány meg­Sikeresan verték vissza. döntesere. Nicaragua panasza a hágai nemzetközi bíróságon 0 Ilúga (MTI) A hágai nemzetközi bíró­ság kedden megtartotta első, zárt ülését Nicaragua Egye­sült Államok ellen beadott panasza tárgyában. Az ülés három és fél órán át tartott. Az első nyilvános tárgyalást április 24-re tűzték ki. A nemzetközi bíróság, Ni­caragua kérésének helyt ad­va, sürgősséggel kezeli az ügyet, s keddi ülésén eljárá­si kérdéseket tisztázott. Washingtont Davis Robin­son külügyminisztériumi jogtanácsos képviseli az ügy­ben. Hágai amerikai diplo­mata körök azonban értésre adták: a jogi képviselő csu­pán az amerikai álláspontot fejti majd ki a törvényszék előtt, nevezetesen, hogy Wa­shington nem ismeri el an­nak illetékességét a közép­amerikai ügyekben. A hágai törvényszék elnö­ke felszólította az amerikai kormányzatot, „függessze fel a nicaraguai keresetben felsorolt ellenséges tevé­kenységet a bírósági eljárás idejére". Nicaraguát hágai nagykö­vete kepviseli az ügyben. Az erőre, a fegyverekre szá­mítanak, katonai fölényre próbálnak szert tenni. Egy­másután dolgozzák ki a fegy­verkezési verseny program­jait. Az amerikai atomfegyve­rek európai telepítéséről szólva hangsúlyozta: — az Egyesült Államok kötele­zettséget vállalt, hogy Genf­ben komolyan és becsülete­sen tárgyal a közép-hatótá­volságú nukleáris fegyver­zetről a megállapodás eléré­se érdekében. Valójában az, ahogyan tárgyaltak, nélkü­lözte a komolyságot, a be­csületességet; a rakéta telepí­tés politikájával elmélyítet­ték a szakadékot a megálla­podáshoz vezető úton. Végül megtorpedózták a tárgyalá­sokat, értelmetlenné tették azokat. — A testvéri országok ve­zetői moszkvai tanácskozá­sukon egyértelműen megál­lapították, hogy a szocialista közösség semmi esetre sem engedi meg katonai fölény elérését vele szemben. Vá­laszként az amerikai nukle­áris rakéták telepítésére — más szocialista országokkal együtt — megtettük a szük­séges lépéseket a megbon­tott egyensúly visszaállításá­ra. S ehhez az elvhez teljes mértékben ragaszkodunk. — Mi változatlanul azon vagyunk, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján a nukleáris fegyver­zetek nagymértékű, maxi­málisan lehetséges csökken­tését érjük el. Ez vonatko­zik a közép-hatótávolságú és a hadászati eszközökre egy­aránt. Az európai nukleáris fegyverzetekről folytatott tár­gyalások akkor újíthatók fel, ha az USA és NATO-szövet­ségesei készségüket fejezik ki, hogy visszatérnek az ame­rikai rakéták európai tele­pítésének megkezdése előtti helyzethez. Annak kell te­hát elhárítani az akadályo­kat, aki a tárgyalások elé gördítette azokat. — Ebben, s más kérdések­ben továbbra is a fegyver­kezési versenyre, az erőre alapozza politikáját az Egye­sült Államok — állapította meg a továbbiakban a kül­ügyminiszter. E politika fegyvertárának részévé vált a fegyverek alkalmazása — a háború meghirdetésével vagy anélkül; a terrorizmus, a felforgató tevékenység. E törekvéseket elítélve ki­tért arra, hogy az Egyesült Államok a világűr militari­zálására készül; visszauta­sítja a nukleáris fegyverkí­sérletek betiltásáról szóló háromoldalú — Anglia rész­vételével folytatandó — tár­gyalások felújítását, pedig egy ilyen megállapodás gya­korlatilag megakadályozná a nukleáris fegyverek új faj­tái létrehozásának lehetősé­gét Szólt arról is, hogy a Szovjetunió szövetségeseivel együtt határozottan ellenzi, hogy a vegyi fegyverek be­tiltásával kapcsolatban tisz­tességtelen játékot űzzenek. Ám a legújabb washingtoni nyilatkozatok ilyen méltat­lan manőverekre utalnak. Ha lehántjuk a szóvirágokat, kiderül, hogy továbbra is az ilyen fegyverek megtartásá­nak és felhalmozásának ka­tegóriáiban gondolkodnak. Andrej Gromiko a stock­holmi konferenciáról szólva megállapította: az USA és követői el akarják terelni e fórum figyelmét a legfonto­sabb kérdésről, arról, hogy jelentői intézkedésekkel se­gítsék elő a katonai szem­benállás tényleges csökken­tését az európai és a világ­helyzet kedvezőbbé válását — Az Egyesült Államok ma már szinte a Föld csak­nem minden térségében a saját rendjét szeretné meg­teremteni. Így cselekszik a Közel-Keleten, Közép-Ame­rika és a Karib-tenger tér­ségében, Afrika déli részén; mindenütt kísérletet téve az államok függetlenségének, a népek önálló fejlődéshez va­ló jogának aláásására. — Ha Washingtonnak és NATO-partnereinek a pár­beszédre való felhívásait tényleges nemzetközi poli­tikájukkal vetjük össze, minden arról tanúskodik, • hogy jelenleg az Egyesült Államok és a NATO egé­szében nem kész a kérdések lényegét érintő beszélésekre, a Tégy" verseny megfékezésére. A Szovjetunió sohasem határolta el magát a pár­beszédtől. Olyan párbeszéd mellett foglal állást azon­ban, amely nemcsak sza­vakban, hanem ténylegesen szolgálja a világon meglevő feszültség enyhítését, a nuk­leáris háború veszélyének el­hárítását. Annak érdekében, hogy minden nép számára biztosítsuk a békés jövőt, a Szovjetunió a szocialista Ma­gyarországgal, és a többi testvéri országgal együtt to­vábbra is megsokszorozza erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi együttműködés politikájának megvalósításá­ban — mondotta végezetül Andrej Gromiko. Hazánkba érkezik Sadli Bendzsedid A Budapest (MTI) Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Losonezi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Sadli Bendzsedid. az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) vártja főtitkára. A fejlődő Algéria Nyolc év után újra Algé­riába indulva türelmetlenül, nem kis izgalommal vártam a viszontlátást: vajon mi változott az országban? A repülőtérről Algíron keresz­tül a szállodáig a mintegy másfél órás út alkalmas volt arra. hogy az első be­nyomásokat megszerezzem. A kikötő rakpartján halad­va a láthatóan nemrégen festett parti épületek és hullámfogó falak azúrkék szine jelezte az első válto­zást. Talán a gyarmati kor­ból örökölt „fehér Algír" elnevezést szándékoznak ekképpen is megváltoztatni vagy csupán a mediterrá­numhoz tartozást hangsú­lyozni? E színnel többször is találkoztam a városban. Algériai barátaim mondták, hogy a lakosság a várost így is szépítve készül az antikolonialista nemzeti fel­kelés kirobbantása (1954. november 1.) 30. évforduló­jának megünneplésére. Al­gírt nyugat felé elhagyva az emlékezetes Szidi Fredzsbe itt szálltak partra a hódító franciák 1830-ban) üzemek, állami gazdaságok fóliaren­getegei mellett suhanunk a sűrű autóforgalomban. Ez a látvány már a gazdasági­társadalmi változás, fejlő­des szembetűnő jele^­A ratfwná£Tévek második felétői tudatosan tervezett beruházási politikát folytat, tak Algériában. Ennek eredményeként az ország ma már fejlett nagyiparral rendelkezik. A jövő szem­pontjából pedig nem lebe­csülendő társadalmi követ­kezménye egy több százez­res munkásosztály kialaku­lása lett. Agrárreformot hajtottak végre amelynek célja a társadalmi igazsá­gosság megteremtésén túl az élelmiszer-termelés növe­lése volt. Az első célt ille­tően. főként, ha a harmadik világ viszonylatában érté­keljük, kimagasló eredmé­nyeket értek el. Az utóbbi cél megvalósítása azonban bonyolultabb feladatnak bi­zonyult : az ország még min­dig jelentős élelmiszer-be­hozatalra szorul. Az 1980­ban indult ötéves tervben — a korábbi gazdaságpoli­tikai koncepcióval szemben India fogadta Sarlós Istvánt 0 Űj-Dclhi (MTI) Zail Szingh, az Indiai Köztársaság elnöke kedden délelőtt fogadta Sarlós Ist­vánt. az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sét, aki küldöttség élén tar­tózkodik Indiában a Körösi Csorna Sándor születésének kétszázadik évfordulója al­kalmából rendezett ünnep­ségeken. A szívélyes légkö­rű találkozón jelen volt dr. Turi Ferenc, a Mngvar Nép­köztársaság új-delhi nagy­követe. * Az új-delhi Dzsaváharlá] Nehru-emlékmúzeumban, a nagy indiai államférfi egy­kori otthonában kedd este tartották meg a Körösi Cso­rna Sándor születésének két­századik évfordulója alkal­mából az Indiai Kulturális Kapcsolatok Tanácsa által rendezett központi indiai ün­nepséget. Az ünnepi meg­emlékezésen részt vett a Sarlós István által vezetett magyar küldöttség. Seila Kaul indiai művelő­dési államminiszter megnyi­totta azt a kiállítást, amely bemutatja a tibetisztika nemzetközi hírű úttörőjének vándorútját és tudományos pályáját. Beszédében hang­súlyozta, hogy a keletkuta­tás úttörője tevékenységével nemcsak a tudományt, az egyetemes kultúrát. így az indiai kultúrát gazdagította, hanem megvetette a magyar —indiai barátság és tudomá­nyos együttműködés alapjait is. Ezután Sarlós István nyitotta meg a szintén az ünnepség keretében ren­dezett tudományos konfe­renciát. Emlékeztetett arra, hogy bár Körösi Csoma Sán­dor nem találta meg a ma­gyarok rokonait Ázsiában, de rokonok helyett barátok­ra lel! Indiában. A magyar nép büszke erre a barátság­ra, amelyet a jövőben is ápolni kíván. A tudományos konferen­cián előadást tartott Lofces Csandra, az indiai parla­ment felsőházának tagja, pz indiai történeti kutatások ta­nácsának elnöke; Térjék Jó­zsef, a Kőrös; Csoma Tár­saság főtitkára; Kirit Dzso­si, az Indiai Filozófiai Ku­tatások Tanácsának titkára, valamint Hazai György aka­démikus. Az ünnepség után Turi Ferenc nagvkövet fogadást adott az indiai és a magyar vendégek tiszteletére. Ezen Sarlós István átadta Brun­ner Erzsébet magyar szár­mazású indiai festőművész­nőnek a Népek közötti ba­rátságért emlékplakettet is a Körösi Csoma Sándor-em­lékérmet. A festőnő több mint fé] évszázada munkál­kodik a magyar—indiai kul­turális kapcsolatok előmoz­dításán. — a mezőgazdaság kapott prioritást: az olaj jövedelem­re épített iparosítás „petro­dollár" korszakából a bel­ső. főleg a mezőgazdasági tartalékokat kiaknázó „ag­rodollár" szakaszba lépett a f ország. Kulturális területen is szembeszökő a fejlődés. A függetlenség évében az egyetlen algíri egyetemnek mindössze néhány száz al­gériai hallgatója volt. Ma a tucatnyi egyetemen 110 ezer egyetemista tanul. Befeje­zés előtt áll a világviszony­latban is korszerű, s emel­lett impozáns constanönei egyetem (Oscar Niemeyer tervezte). Az oráni műszaki főiskola magyar tervek alapján készült, az oiktatói kar egy része is magyarok­ból áll. Egy magyar válla­lat. a Technoimpex kapott megrendelést négy komplett vízügyi szakiskola építésére és berendezéseinek szállítá­sára. Magyarország és Algéria kapcsolatai igen jók es di­namikusan fejlődnek. A kapcsolatok — nyilatkozta 1983-ban Brahmia vízügyi miniszter — az algériai nép nemzeti felszabadító harcá­nak időszakára nyúlnak vissza. Az első államközi .-.--J*' IttreSkeUeimi es fizetesi) egyezményt hazánk 1965­ben kötötte AigérjávaJ, Egy évvel később műszaki-tudo­mányos együttműködési megállapodás aláírására ke­rült sor. A gazdasági kap­csolatok, de főként a keres­kedelmi forgalom egyenle­tes fejlődése az 1970-es években figyelhető meg, az Elnöki Tanács elnökének 1971 decemberi látogatása után. Jelenleg mintegy harminc építkezésen dolgoznak ma­gyarok. Az említett oktatá­si intézményeken túl ke­nyérgyárat. malmokat. ta­karmánykeverőket és egész, ségügyi intézményeket épí­tenek. Terveznek utakat, hidakat. Magyar tervezők munkáját dicséri az algíri olimpiai stadion. Jelentős állomása volt a magyar— algériai kapcsolatok fejlő­désének az 1983 novembe. rében Algírban rendezeti | magyar hét. A magyar kül­kereskedelemben Algéria re­latíve egyre jelentősebb he­lyet foglal el. Kivitelünk az utóbbi években dinamiku­san növekedett: 1981-ben 79 millió dollár. 1982-ben 112 millió. 1983-ban 162 millió. Jelentős szerepet vállalunk az algériai szakemberek képzéseben a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az élelmi­szeripar területén. Mező­gazdasági szakembereink — több mint kétszázan — eredményes munkát végez­nek. igen jó hírnévnek ör­vendenek. Az algériai sajtó­ban gyakran olvashatunk elismerő szavakat mezőgaz­daságunkról. A progresszív társadalom­építés programjával és an­tiimperialista külpolitikájá­val Algéria nagy tekintélyt vívott ki magának a világ­ban. Elért eredményeire a nemzeti felkelés kirobban­tása 30. évfordulójának megünneplésére készülő al­gériai nép méltán lehet büszke. J. Nagy László egyetemi docens

Next

/
Thumbnails
Contents