Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

39 Szerda, 1984. április 18: Tanácskozás az öntözésről Újabb kedvezmények az öntözési kedv fokozására üzemeltethető úgynevezett növényvéde- tömlős — áztató — öntöző berendezések. Ilyen beren­dezéseket készít az ócsai jelenlegi Vörös Október Tsz és a meghatározták az idei ten- gyakorlatban viszont a gaz- Szekszárdi Mezőgén Válla­nivalókat a mezőgazdasági daságok még kevéssé élnek lat. s telepítésükhöz, müköd­Á Vízgazdálkodási Tudo- zottabb tápanyagpótlással mánvos Kutató Központban hatékonyabb kedden országos tanácskozá- lemmel és nagyobb termő­son értékelték az öntözés képességű kultúrák ter­mált évi eredményeit és mesztésévéL nagyüzemek és a vízügyi ezekkel a lehetőségekkel, igazgatóságok, a vízgazdái- A tanácskozáson kodási vállalatok, társulatok visszhangot keltettek vezetői, szakemberei. az újabb központi intézke tetősükhöz számos közremű­nagy ködő nyújt szaktanácsadást, azok segítséget. A tanácskozáson több fel­Dénes Lajos mezőgazda- ^énZ^ttö^ik Kz ^goztatta. hogy sági és élelmezésügyi mi- öntözőberendezések kihasz­niszterhelyettes vitaindító nálását. a régi gépek kor­előadásában megállapította hogy a múlt év ősze óta a központi intézkedések jelen­tős segítséget nyújtanak a vízpótlásba gazdaságoknak öntözési gondjaik megoldásához. a 100 milliméter a szerűsítését, a bevont területek növelését. sokéves átlaghoz viszonyít- így azok a mezőgazdasági Ezért most itt a kedvező al­va jelentős csapadékhiány nagyüzemek, amelyeknek te- kalom. hogy szervezetten, a keletkezett — márciusban is rületén a sokévi átlaghoz partnerek szoros együttmű­kevesebb volt a szokásosnál viszonyított csapadékhiány ködösével minden rendelke­—. s jelenleg az Alföld meghalad ja a 80 millimétert zésre álló lehetőséget kihasz­egyes területein 200—400 a mentesülnek az öntözővíz nálianak az öntözésre. Ja­Dunántúlon pedig több mint alapdíjának megfizetése alól. vasolták. tegyenek további hiány. Ez az intézkedés a jelenleg lépéseket az öntözési idény kiterjesztésére, a rendelke­zésre álló víztartalékok ban kihasználják a gazdasá- fejlesztést segíti az az in- ésszerű hasznosítására. El­gok az öntözési lehetősége- tézkedés. amely szeript az mondották, hogy a Ezért alapvető feladat, hogy öntözésre berendezett va­a tavalyinál lényegesen job- lamennyi területet érinti. A kedvező elején kezdték meg és a támogatást vízpótlásra kellőképpen fel- gazdaságok. Somogyi Sándor köszöntése Somogyi Sándort, a Köz­ponti Bizottság tagját, az MSZMP Budapesti Bizott­ságának nyugalmazott tit­kárát 60. születésnapja al­kalmából kedden az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titká­ra. Jelen volt Baranyai Ti­bor. a Központi Bizottság osztályvezetője. II békehónap programja Már formálódik a májusi, immár hagyományos béke­és barátsági hónap prog­ramja: az előzetes tervek szerint az eseménysorozat nyitányaként kibővített ülést tart az Országos Béketa­nács, amelyen — egyebek között — megemlékeznek a fasizmus felett aratott győ­zelem napjáról. Május 10-én — a SZOT­ket. Kedvező, hogy az idén újabb öntözögépek. beren- lehetőségek alapján időszerű az öntözési előidényt egy dezések beszerzéséhez pénz- az öntözési módszerek kor­hónappal korábban, március ügyi kedvezményt és állami szerűsítése olyan műszerek­kaphatnak a kel is. amelyek segítségével Azok a mező- pazarlás nélkül hasznosíthat­készültek a vízszolgáltatók gazdasági nagyüzemek pedig, .iák az öntözővizet. Többen f. közösen munkásnagy­is. Bíztató, hogy a nagyüze- amelyek az öntözés miatt is foglalkoztak az öntözés ] gydjégt rendeznek a Magyar Hajó- és Darugyárban. Szé­kesfehérvárott, az Országos Béketanács leszerelési bi­zottsága és a TIT szervezé­sében konferencián vitatják meg azokat a javaslatokat, amelyeket a szocialista or­szágok terjesztettek a Stock­holmban. az európai biza­lom- és biztonságerősítő ér­tekezlet résztvevői elé. A Magyar Tudományos Akadé­miával karöltve „Szülőföld, hazaszeretet, internacionaliz­mus, béke ' címmel értelmi­ségi fórumot hívnak össze, majd a Magyar írók Szövet­ségével közösen „Felelősség a hazáért, felelősség az em­beriségért" címmel azt elem­zik, hogy a művészetek kép­viselői — s főként az írók — mit tehetnek a béke ügyé­ért Az elképzelések szerint ismét számos rétegtalálkozót rendeznek: Veszprémben a vegyipari dolgozók, Baranyá­ban a bányászok és a vasa­sa^, Szombathelyen pedig a szakszervezeti aktivisták részvételével összegzik ez időszerű békemozgalmi fel­adatokat. Győrben az Orszá­gos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága, valamint a KISZ Központi Bizottsága a békeklubok konferenciáját rendezi meg. Május utolsó hetében „Az atomfegyver­mentes Európáért" elneve­zéssel nemzetközi kerekasz­tal-beszélgetésen taglalják ugyanezeket a kérdéseket, keresve az ellentétes néze­tek közelítésének módozata­it. Ebben az időszakban több kulturális és egyéb rendez­vényt is szerveznek; mi gazdaságok a múlt évi- kényszerülnek munkadíj- távlataival, s megállapítot­nél jóval nagyobb területre adó fizetésére egvedi felül- ták hogv ebben különösen jelentették be öntözési víz-' vizsgálat alapján ez alól is nagy szerepet kap a melio­igényüket. A vízpótlás mentesülhetnek. Az öntözött ráció, mert ilv módon ösz­azonban csak akkor iár iga- rét- és legelőterületek kitér- szehangoltan lehet megol­zán jelentős eredménnyel, ha jesztésére kedvező lehetősé- dani a káros víz elvezeté­párosul a korszerű agrotech- get kínálnak a viszonylag sét. a vízrendezést és az nikai eljárásokkal, a fok©- olcsón megvásárolható és öntözést. Vöröskeresztes fiatalok leien vannak tudásukkal, emberségükkel 1 Valaki megvágta az ujját, sa közben — környezetükre gatója előadásaival a hely­megrándította a lábát, hír- is kisugárzik. telen táplálkozás veszélyei-' telen rosszullét fogta el, le- jv}em terméketlen talajba re hívja föl az általános és forrázta a bőrét? Tudjuk-e hull hát a mag, ha a SZO- középiskolás tanulók figyel­minden helyzetben, minden TE vöröskeresztesei Egész- mét. A JATE fiatal szerve­pillanatban, hogy mi az ségvédelem címmel plakát- zete is e§>'re inkább megta­azonnali teendőnk, ha oda- pályázatot hirdetnek, és ki- lálja a módját, miként kap­haza. az iskolában, a mun- állításokat szerveznek, ha az csolódhatna be jobban az kahelyünkön, az utcán va- egészségügyi főiskola hall- iskolások egészségnevelésébe, laki azonnali segítségre szo- gatói bemutatót rendeznek rul? Tudjuk-e, milyen^táp- az egészségnevelésben föl­lálkozósi szokásokkal, mi- használható lyen életmóddal előzhetünk eszközökről, .._ _ meg bizonyos betegsegeket? diákjai az ' egészség szolga- lüket. Gyakori látogatói ők Tisztában vagyunk-e vala- iatába állítható kozmetiku- a szociális otthonoknak, az mennyien azzal, hogy az mokkal ismerkednek meg, ha egyedül élő, idős emberek­egészséges ember egészséges hozzáértő szakemberek tar- nek is- Segítenek, ha kell a marad, ha vérét fölajánlja tanak előadásokat efféle té- takarításban, bevásárlásban beteg társának, aki viszont mákban ezzel a gyógyulás lehetősé- Az egyetemisták azonban get kapja, ajandekba? nemcsak passziv „befoga­Egy nép egészsége egész- dók", tudásukat szívesen át ségkultúrájától is függ. Min- is adják, és hasznosítják. A "j"ílf **J ... den ezzel kapcsolatos tudni- medikusók rendszeresen ve- fi**?* T„ Jtw valót közkinccsé kell tenni, zetnek elsősegélynyújtó tan- IS veluk' fhhez szak.?e hogy bízva bízhassunk: oko- folyamokat általános és kö- ff,®J,f'ferec„«««¿v«,rf san élő gyerekeinkből ép zépiskolásoknak, mintegy ® "íff£HáVr Ai 1+oÍ' felnőttek és öregek lesznek 16o-an, de részt vesznek a meStalalJak teendőiket majd. házi betegápolás tudniva­Az egészségnevelésre — lóinak terjesztésében is. A egyebek között — a Vörös- leendő fogorvosok a fogápo­kereszt is hivatott. Munka- ias fontosságáról igyekeznek ja hatékonysága növekedett meggyőzni a náluk fiatalabb azóta, hogy fölismerte: akis diákokat. A gyógyszerész­és nagy diákokat is meg hallgatók az orvosságok ká­kell nyernie humanitárius ros hatásairól beszelgetnek ^^a^Tkö^mönl A hallgatók a családvéde­lem és a szociálpolitika te­demonstrációs r®n is hasznosítják tudásu­ha a JATE ka*> ®s kevés szabad ide­is. A tanárképzősök kitár tóan — immár tizedik éve — patronálják a gyermek­kórház betegeit, tanítják őket a gyógykezelés ideje is velük. Az ehhez szüksé­ges ismereteket s: giumon sajátítják el. De a nyári táborokban is, csak­úgy, mint a medikusok. S végül, ne feledkezzünk el róla: az egyetemistákra, fő­iskolásokra mindig lehet szá­mítani a véradó napokon. Ezek a fiatalok tehát a tantermek falain kívüli „ka­hatják: „Jelen". Mert tu­az dásukkal. emberségükkel fa­eszméinek . Különösen fon- az iskolásokkal, tos lépés volt, amikor a 70­es évek derekán a felsőok- Ujdonságszámba megy tatási intézmények hallgatói orvosegyetem vöröskeresztes lóban jelen vannak a varos is sorra léptek be a szerve- és KISZ-szervezetének közös eleteben. zetbe. Jelenleg Szeged öt egészségügyi akciója: vál- ' Ch. A. felsőoktatási intézményében laliák, hogy a város legfor­müködik diáktagokat is galmasabb pontjain — a számláló vöröskeresztes alap- Centrumban, a Szeged Nagy­szervezet, a SZOTÉ-n azon- áruházban, a Marx téri pá­ban külön szervezetbe tö- lyaudvaron — 6—8 tagú cso­mörültek a hallgatók. portok szóróanyagot oszto­Mit nyújt a fiataloknak a gatva fölvilágosítják az ér­Vörös/cereszt, és mit adnak deklődőket a dohányzás és ők a szervezetnek, a város- az alkohol káros ártalmai­nak? A leendő orvosok, rók emellett, ha valaki egészségügyi dolgozók, élei- óhajtja, megmérik vérnyo­mezésügyi szakemberek, pe- mását, testsúlyát, Az ötlet dagógusok sajátjává válik igen népszerűnek bizonyult, az a szemlélet, hogy min- A tanárképző és az egész­dennapi életünk elengedhe- ségügyi főiskola hallgatói tetlen tartozékát alkotják az szintén leendő hivatásukra egészségnevelés, a családvé- is készülnek, miközben a vá­delem tudnivalói. Amellett, ros általános iskoláiban hogy ezek az ismeretek se- egészségügyi témájú elő­gítik a hallgatókat saját adásokat tartanak, elsőse­egészségügyi, szociális gond- gélynyújtó tanfolyamokat jaik megoldásában, a tudás vezetnek, vetélkedőket, já­egyéniségükbe beépülve — tékokat szerveznek. Az élel­naajdan hivatásuk gyakorlat miszeripari főiskola 32 hall­Negyvenek és a munkaerő A lig hét év alatt. 1975 és 1982 között, nem kevesebb, mint tíz százalékkal, vagyis 160 ezerrel csökkent az iparban dolgozók száma. 'A legnagyobb veszteséget a gépipar szenvedte, s azon belül is a fémtömegcikk-ipar (ahol 30 százalékkal dolgoztak kevesebben 1982-ben. mint 1975-ben): s a gép- és gépiberendezés-iparág, ahol 11 szá­zalékkal csökkent a létszám. A folyamat minden fejlett ipari államra jellemző, ám ez aligha vigasztalja a hazai iparvállalatok vezetőit, ök változatlanul és egvre hángo­sabban panaszkodnak, mondván: létszámhelyzetük annyira kritikus, hogv az már nemcsak a folyamatos termelőmun­kát. de a valamennyire is megbízható vállalati tervezést is veszélyezteti. Ez a felszín. Ám a mélyebb vizsgálódások esetenként másfajta következtetésekre engednek. Nemrégiben egy úiabb dokumentum jelent meg. arra figyelmeztetve, hogy .¿essék csak újra és újra átgondolni: valóban olyan fenye­gető rém-e a munkaerőhiány, mint ahogv azt az iparvál­lalatoknál hiszik és fennhangon hirdetik? Negyven vállalatnál — köztük nagv és jelentős expor­tőröknél — végzett felmérést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, kérdezvén: ugyan, mondják már meg. hogy ex­oortkötelezettségeik teljesítésében mennyire akadályozza őket a munkaerőhiány? Kiderült: a szóban forgó vállalatokat sok minden hát­ráltatja az exportmunkában. Például — és elsőként — a többnyire importált anyagok, alkatrészek, félkésztermékek krónikus hiánva. vagy késedelmes beszerzése. A késői importszállítások gyakorta eleve meghiúsítják az esedékes exportüzleteket, mert mire az importanyag megérkezik, a külföldi vásárló visszalép az üzlettől. Továbbá: esetenként és mind gyakrabban nem kecsegtet üzleti sikerrel az ex­oortvállalkozás. A jelenlegi ár- és jövedelem- és bérsza­bályozás — mondják a vállalati szakemberek — nem is­meri el. nem honorálja kellőképpen a külpiacok megszer­zéséhez és megtartásához nélkülözhetetlen egvre nagyobb erőfeszítéseket. Vannak cégek, vállalatok, ahol hovatovább lemondanak az exportról, s egvre inkább a belföldi piaco­kon keresik az üzleti érvényesülés lehetőségeit. Azért is. mert — s továbbra is szigorúan csak a vállalati vélemé­nyeket idézem — az exportot ösztönző bérpreferencia sem olyan, mint amit valóban ösztönzőnek nevezhetünk. Ráadásul: e preferenciaszabályok értelmében és követ­kezményeként hátrányosabb helyzetben van a már elismert nagy exportőr, az akinek tovább kellene növelnie a kül­földi eladásait, és sokkal előnvösebb helyzetben van az a cég. amely az épp' csak említésre méltó exportját szeretné növelni. Az exportmunka alapfeltétele persze a piaci — a kül­piaci! — versenyképesség. A versenyképesség alapfeltétele pedig — megannyi más tényező mellett — a vállalat min­denkori műszaki fejlettsége, technikai és technológiai szín­vonala. s ez ügyben ugyancsak nem állunk jól. A műszaki fejlesztésre fordítható pénzforrások évek óta csak szűkül­nek. s ennek végül is kivédhetetlen következményei van­nak. A magyar ioar termékszerkezete — a külpiacokon egyre inkább leértékelt termékszerkezete — azért is olyan, amilyen, mert az ipar műszaki, technikai felszereltsége is olyan, amilyen ... I smétlem: mindez nem valamiféle felsőbb, ha úgy tet­szik. „központilag" megfogalmazott helyzet jelentés, hanem az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal szak­emberei által megkérdezett negvven vállalat vezetőinek általánosítható véleménye. Meglehet: a véleményük vitat­ható. a helyzetértékelésük korrigálhafó. kiigazítandó. Ám e „negyven" úgyszólván egybehangzó véleménye szerint a munkaerőhiány sem első-, sem másod-, sem pedig harmad­sorban. csak valahol a sokadik tényezőként nehezíti az ex­oortfeladatok teljesítését. Mondom, az ABMH-vizsgálat egv újabb dokumentum, Részleteinek ismeretében ismét csak végiggondolandó, hogv érdemes-e. szabad-e. értelmes dolog-e olyan — már­már hisztérikus jellegű — hangulatot kelteni az állítólagos munkaerőhiány miatt, ami nálunk, mostanság ismét divat­ba jött? Vértes Csaba n természet- és környezetvédelemről A természet- és környe­zetvédelmi nevelésről, isme­retterjesztésről rendezett fórumot kedden a TIT ter­mészettudományi stúdiója, valamint az Országos Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Hivatal. Autóalkatrész-kiállítás Az Autóker Népköztársa, igen széles, a karosszéria­ság úti bemutatótermében elemektől a biztonsági és kedden kiállítás nyílt, ame- elektromos berendezéseken lyen a vállalat két másik keresztül a motorikus alkat­kereskedelmi vállalattal, az részekig terjed. Autótechnikával és a Mo. A kiállítók az április 27­billal közösen csaknem ha- ig nyitva tartó bemutatóra romszazfele — mar hosz- mintegy húsz lehetséges szabb ideje hiánycikknek gyártót hívtok meg. autója­szamito — teher- es sze- vító vállalatokat, Volán-vál­melygepkocsi-alkatreszt al- latotokat. kisvállalkozások itt let hogy ezekre hazai és szövetkezetek képviselőit, qyartokat talaljanalc. A be- valamint kisiparosokat, mutató másik célja a tőkés . . importból vásárolt alkatré- szamitanak arra. szek hazai termeltetésének h°gy megoldjak jó néhány megoldása. hiányalkatrész hazai gvártá­A kiállításon felsorakoz- sát. mert az eddigi eredmé­tatott alkatrészek skálája nyek biztatóak. A stúdió Bocskai úti köz­pontjában szervezett eszme­cserén Kormos Sándor, a Müvelődesi Minisztérium közművelődési főosztályá­nak vezetője arról szólt: a mai műveltségeszménybe a természeti környezettel kap­csolatos ismeretek is bele­tartoznak, s hogy ezek az emberek tudatában megfe­lelő helyet kapjanak, a je­lenleginél többet kell tennie a közművelődésnek. A mód­szerek, a szemlélet megújí­tására van szükség, hogy ne az intézmények, szervezetek, hanem az ember oldaláról közelítsék meg a közmű­velődésben. tevékenykedők a környezet- és természetvé­delmi kérdéseket. A továbbiakban hangsú­lyozta: nem elég a gyere­kekkel. a fiatalokkal csupán elsajátíttatni a környezet­védelmi ismereteket, de meg is kell szerettetni velük a természetet. Az eredményes munka érdekében kívánatos felhasználni a közművelődés valamennyi eszközét. a szakköröktől, Wuboktól kezd­ve a természettudományos előadásokon át a művészeti nevelésig. A tudati és ér­zelmi felkészítés nem lehet csak a TIT vagy a Termé­szetvédelmi Hivatal felada­ta: e tevékenységbe be kell vonni minden olyan szer­vezetet. intézményt, amely segíthet a természetbarát magatartás kialakításában. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a közművelődési intéz­ményhálózat együttműködési lehetőségeiről Domokos Sán­dor, az OKTH osztályveze­tője referált. Egyebek közt elmondotta: Magyarországon sok száz kisebb-nagyobb te­lepülés van, amelyen a ta­laj és rétegvizek szennye­zettsége miatt csak zacskó­ban szállított ivóvízhez jut­nak az emberek. Évente 18 millió tonna ipari hulladék keletkezik az országban, 3 ennek csupán egynegyed ré­szét semlegesítik a másod­lagos felhasználás során. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents