Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

MAGAZIN 78 Szombat, 1984. március T0.' Találkozások Az állatgondozó Hogy pontosabbak legyünk, ksbora tórium! törzsállattenyésztő­ra gondozó a hivatalos státusza Popáa Jómosnak, a Szegedi Or­vostudományi Egyetemen, Érde­kes birodalom munkahelye a bőrklinika alagsorában. Állat­kák futkosnak a ketrecekben, bogr később a tudomány oltá­rán fejezzék be pályafutásukat. Kísérleti (nyulak — ahogyan «•ondarri szokás, bár nyuszi mar évek óta nem tette be a lábat Popán János ketreceibe. (Nézegetem a parányi jószágo­kat. Szaglószervem könnyűszer­•eí jelzi, hogy nem a Dior-labo­•atóriumban vagyok. A mester bemutatja az állományt: Egé­nek patkányok (nem szürke, hanem fehér albínók}, tengeri malacok, ezek között vannak fe­hér színű, piros szemű albínók, vbros, fekete ós tarka bundások. Figyelem Popán János szak­nerü munkáját. Éppen egy óa­rany i egeret szondáz. — Ez igényli a legnagyobb Agyelmet, ügyességet — mondja. Elgondolkodom magamban, hogyan lesz valakiből egy klini­ka kísérleti állattelepén szak­ember? S Popán Jánog is nagy­jából azt mondja el, amit sok kortársa. Akármilyen munka­alkalmat hajdanában két kézzel kapkodtak. A Popán família va­lamikor tősgyökeres alsóvárosi volt. de mivel János édesapja tel lábbal jött meg az első vi­lágháborúból, a vasúthoz nem vették vissza. Elszegődött gróf Kárász István horgosi birtokára éjjeliőrnek. Popán János ott szü­letett 1920-ban, s huszonegy év múlva, amikor a délvidéki te­rület Magyarországhoz tartozott, sokan Szegeden találtak mun­kaalkalmat. Egy ismerőse vitte a szerencsés hírt. „Gyere János komám, a szegedi egyetemen van fölvétel." Akkor, — 1941. június 1-én — adta le életében először a munkakönyvét, ame­lyet azután csak negyven év múlva lótott újra, amikor nyug­állományba vonult. Az aktus mindössze adminisztratívnak te­kinthető. hiszen ma is ott dol­gozik, éppen úgy ég annyit, anint korabban. — Előbb kifutók voltunk — emlékezik a kezdetre — az aí­tiszti kinevezés később történt. Kaptunk havonta 29 pengőt, s mint nőtlen ember kosztot, mosást és lakást, amiért 2 pen­gőt kellett fizetni. A katonasá­got es a frontot, meg a hadi­fogságán nem kerülhettem el. Munkács mellett voltunk, ami­kor Horthy beolvasta a prok­lamacsol Egy rezignált parancs­nokunk volt. M erényi-Solcz György százados, aki azt mond­ta. hogy nem esküszik föl Szál­lásira és minket se esket föl. Éppen a munkácsi híd mellett reggelizéshez fogtunk, amikor körülvettek a szovjet tankok­Négy év múlva értem haza a szegedi klinikára, s folytattam ott. ahol hat évvel előbb abba­hagytam. — Milyen ydU akkor „ fcfl­vüco? — Minden normálisan ment • maga útján. Dr. Rávnay Ta­más volt a bőrklinika igazga­tója. Egy ideig az alosztályos laborban dolgoztam, majd nem­sokára a kísérleti állatházba tettek. Lényegében utónpótlás­nak szántak. Ábrahám Márton volt a mesterem, aki 1934 óta gondozta az állatokat és segí­tett a kísérletekben. — Milyen tanulmányokat igé­nyel a munkája? — Asszisztensi tanulmány az egyetem berkeiben, majd egy külön szaktanfolyam és vizsga a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (Törzsállattenyésztő­*s Gondozó Intézet) intézeté­ben. — De látom, hogy nem csak eteti, gondozza az állatokat. •. — A kísérleti munkák a lé­nyegesek. Az orvosokkal pon­tosan megbeszéljük, mit kell tennem, milyen kezelést kell elvégezni az állatokon. Injek­ciózok. szondázok, vért veszek, boncoiok, kiszedem a szüksé­ges szerveket, májat, lépet, ve­sét. mtrieveket és mindent, amit szükséges a kutatásoknál, ki­sfirtrtcknó 1 — £z m» kamata topyvajó. A Szeged—Nagyvárad színi szövetkezet Mennyire becsülik az On mun­káját? — Nem panaszkodhatom, el­ismerik, anyagilag talán nem a legjobban, de erkölcsileg, bará­tilag igen. Nemegyszer sóhaj­tott már Dobozy tanár úr is, hogv iai. ¡mi lesz velük, ha en elmegyek nyugdíjba. — Amint említette, már el­ment nyugdíjba. S bizony va­lóban igaza lehet a tanár úrnak, hiszen ' ezt a szakmunkát csak igen hosszú idő alatt lehet jól elsajátítani. Hol az utánpótlás? — Azt magam is szeretném tudni. Pedig, higgye el. meg le­het szeretni ezt a munkát, s az állatokat is. — Annyit hallani az állatok­kal kapcsolatban pro és kontra. Vannak, akik tiltakoznak a kín­zás ellen hogyan van ez? — Inkább csak a kutyák és a macskák tartoznak a vitatott listára. Itt az emberek érdeké­ben történik minden. — Szereti az állatokat? — Szeretem. s a munkámat is úgy végzem, hogy minden tökéletes legyen, hogy annak a tengeri malacnak se fájjon a szúrás. A tengeri malac egyéb­ként édes kis jószág, megszelí­dül, szeretetre méltóvá válik, követi az embert, a gondozót. — Hogyan?. — Volt nekem egy kis vörös tengeri malacom, az szabadon iárt-kelt. de ha meghallotta a hangomat, már sietett elő, tud­ta, hogy csemegét hozok neki, almadarabkát. salátalevelet. Jött a nyomomba, kísérgetett. — Mi lett vele? — Természetes halállal nrrútflt. ki. őkelme nem is vett részt a kísérleti munkákban. — Ereznek-e valamit ezek az átlátok, van-e bennük félelem? — Amelyek hosszabb kísérleti sorozatban vesznek részt talan érzik; olykor a fájdalmat. A hangra is érzékenyek és megis­merik a gondozó hangját. Rám nem is reagálnak, de idegenre igen. összerezdülnek és a sarok­ba húzódnak. — Nagyobb áUatok soha nem voltak itt? — Még a kezdetkor volt két majom is. Emlékszem, hogy a kísérletek szüneteiben, szomba­ton és vasárnap tömegesen jöt­tek a szülők, gyerekek majmot nézni. Kutyák is voltak koráb­bak. Jelenleg csak ezek az állat­kák vannak segítségünkre. — Mondjon valami érdekeset hosszú pályafutásának történései­ből. — Mit lehet mondani olyan embernek, aki 43 éve dolgozik ugyanazon a helyen? Semmi ér­dekeset. Nyugdíjas vagyok és rendesen dolgozom. — Nem volt soha unalmas, nem akart soha pályát változtat­ni. máshová menni? — Eszembe se jutott, akkor sem amikor az egyik kutató, akit Budapestre helyezték. na­gyon csalogatott. Ma is örülök, ha látom az orvosok arcán: ered­ményesen dolgoztunk. — Meddia marad még a kísér­leti laborban? — Ebben az évben végleg el­megyek. S legalább több időm jut az unokákra. A lánvom Bu­dapesten él előbb egy leány. majd egy fiú unokám született, hét hónapja pedig egyszerre két kisfiú. — A hétvégi napokat mivel tölti el? Rámnéz. s csak aztán mond­ja: — Szombaton és vasárnap három-három órára bemegyek, most is folyik kísérlet. Én tu­dom, hogy az állatokat mivel kell etetni itatni. Nem is tudom, senkire rábízni. Meg őszintén szólv^ nem is akarom. OA2DAGU ISTVÁN A múlt század 80-as éveiben rövid időre ösz­szekapcsolódott Szeged és Nagyvárad színházi éle­te. Bár a váradi színjátszás ekkor már 300 éves múltra tekinthetett vissza, állandó színháza még nem volt a városnak. A három évtizede folyó színházépítési küzdelem az ötvenes években újra­éledt A váradi polgár fényes színházról, tetemes profitról ábrándozott, de amikor fizetni kellett, be­gombolkozott Miközben a színházépítési huzavo­nák folytak. egy Reck Rudolf nevű vállalkozó csendben felépítette a nyári színkört, vagy ahogy a váradiak nevezték, a ..fabódét". Egyszerű faépü­let volt a színészet váradi otthona, mégis négy év­tizedig versengtek érte a vidéki színtársulatok. Ál­talában ősszel nyújtották be pályázataikat a vá­rosi tanács mellett működő színügyi bizottságnak. A oalyázat tartalmazta a művészszemélyzet név­sorát. a műsorrendet, valamint az igazgató kötele­zettségét, mely szerint a Váradon tartandó prózai és zenés előadások színvonala nem maradhat el a téli székhelyen tartott előadásokétól. Az alkudozá­sokról a direktorok egymásra licitáló ígéreteiről a lapok azonnal értesítették a közönséget. Miután valamelyik igazgató megkapta a színügyi bizottság jóváhagyását, szerződést kötött a színkör tulajdo­nosával Mivel a színkört nehéz volt fűteni, az előadá­sok április végén—május elején kezdődtek, és szeptember—október végéig tartottak. A 70-es évek közepéig még csak 108—130 előadást rendeztek évadonként, mivel az igazgatók péntekre rendsze­resítették a szünnapot, és délutáni előadást ritkán hirdettek. A század utolsó két évtizedében az elő­adások száma 150—200-ra emelkedett. Ekkor már minden este játszották, és a matinék is megszo­kottá váltak. Sajátos az egész magyar nyelvterületen egye­dülálló színi kultúra bontakozott ki ekkor Váradon. A színügyi bizottság igyekezett a legiobb társulato­kat lekötni, s ami még ennél is fontosabb. nincs még egv vidéki társulatunk: ahol annyi nagy szí­nész lépett volna fel. mint éppen Nagyváradon; mivel itt akkor élt a színház, amikor másfelé zár­tak. a nagy színészegyéniségek — szabadság idején — néha heteket hónapokat töltöttek a színkörben. A lehetőségekkel élni tudó direktorok az állandó vendégszereplésekkel, újonnan szerződtetett színé­szek bemutatásával pezsgést vittek a váradi éva­dokba. melyek nem egyszer színesebbek, érdeke­sebbek — és kifizetődőbbek — voltak, mint a téli évadok. Erdély leghangulatosabb premierjei, szín- . házi estiei zajlottak a színkörben, melyekre a szomszéd városokból is szépszámmal látogattak színházi szakemberek, újságírók, vagy egyszerű ér­deklődők. Az igazgatók azzal is kedveskedtek a váradiaknak. hogy vállalkozásukat, színi szövetség­nek tekintették. Így jött létre a Debrecen—Nagy­várad. Kolozsvár—Nagyvárad. Arad—Nagyvárad színi szövetkezet után a Szeged—Nagyvárad színi szövetkezet. 1884 tavaszán Nagy Vince — szegedi igazgató — kötött szerződést a színkörre. Mivel a szegedi színház leégett a társulat játékhely nélkül ma­radt Várad igv — két nyári évadban — egyfajta menedéket jelentett a szegedi színészek számára, aimíg színházukat- 1885 őszére rendbe hozták. Nagy Vincze április 13-án már bérleti hirde­tést tett közzé száz előadásra, s áltálában féláron bocsátotta áruba a bérelt helyeket. A társulat mű­vészszemélvzete 42 tagból állót — akik között olyan kiemelkedő egyéniségek voltak, mint: Ditrói Mór, Soss Ervin Hármasvers szavaimat nem találom tegnap négy volt ma csak három holnapra ha kettő marad meggyűlölnek mind a szavak de ha lesz egy győzhetetlen virágot nyit a sebekben van-e egy is aki tiszta ha az élet vizét itta van-e aki azt is állja ha gonosz szó térdig rágja van-e egy is aki hallgat ha nem kap egy birodalmat versem a lerkedbe látok szavaidban elkószálok félelmeidet megvetem gondolat maradi meztelen versem a lelkedbe látok te dideregsz én kiáltok Arcom ez is én vagyok az is én egy csillanás a nap szemén szolgálója annyi másnak rossz királynak jó királynak ez is én vagyok az is én atomtöltetem a remény mindennapos Hirosimám a versem, ha szólni kíván ha hozzád elérni akar egyetlen szó már diadal Makó Lajos. Somló Sándor. Szirmai Imre. Hubai Aranka. Hunyadi Margit. Perlaki Gizella és má­sok. Nagv Vince nem tartott külön művezetői A zenés játékokat ő maga rendezte, a drámákat meg Beödy Gábor. Müller Ottó és Barna Izsó vezényel­te a zenekart, amely tizenkilenc tágból állott. A bemutatkozó előadásra május 10-én került sor (Bérezik Árpád: Nézd meg az anyját), az utol­sora szeptember 26-án (Szigeti József: Falusiak). Nagy Vince az első igazgató, aki nem tartotta meg a pénteki szünnapot. Így elérte, hogy a nyári idény­ben 140 előadást tarthattak. Igyekezett alkalmazkodni új közönsége ízlésé­hez és elvárásaihoz. A váradi idényekre mindig a tarkaság volt a iellemző. a műfajok keveredése. S mivel az igazgató már eleve száz különböző elő­adásra adott ki bérletet, ez a tarkaság már a kez­det kezdetén biztosítottnak látszott. Operaegyüttese nem voll operett-előadásainak száma harmincöt, tehát az összes előadások negyedrésze. Annyiban igyekezett az operakedvelőket is megbékéltetni, hogv ooerettegvüttesével betanittattá Auber A fe­kete dominó című operáját, mely háromszor került színre. összesen tizennégy magyar újdonságot muta­tott be — népszínművet, drámát, vígjátékot —. ám kevés köztük az igazán értékálló (Ábrányi Kornél: Cselhatatlanok. Olga. Almási Tihamér: Cigány Panna. Bartók Lajos: Kendi Margit, Csiky Gergely: Buborékok. Cecil házassága. Deréky Antal: Búza­virág, Dóczy Lajos: Utolsó szerelem. Gerő Károly: Turi Borcsa. Hetényi Béla: Csicsóné. Márkus Jó­zsef: Egy ballépés. Szigeti József: Csókon szerzett vőlegény. Rang és mód). Mivel a klasszikus drámairodalomnak ebben a társulatban is volt egy megszállottja — a költő Somló Sándor —. a prózai repertoár nagyrészt az ő személvéhez igazodott. Egész sor klasszikus drá­mában játszott főszerepet (Shakespeare: Szentiván­éji álom. Rómeó és Júlia. Hamlet. A velencei kal­már. Schiller: Ármány és szerelem. Stuart Mária. Moliere: A fösvény. Nők iskolája). Nagy Vince Váradon nem adott színészeinek jutalomjátékot. bizonyára azért, mert a szegedi színház bizonytalan jövője miatt minél magasabb jövedelemre volt szüksége. Ezt szolgálhatta a szá­mos vendégművész meghívása is: Spányi Lenke, Gabánvi Árpád. Szigeti József, Solymosi Elek. Hor­váth Zoltán. Müller Katinka stb. 1884 érdekes — bár nem túlságosan nagy faj­súlyú színháztörténeti eseménye: az első igazi ma­gyar operett ősbemutatója. Konti József Eleven ördög című operettjét szentember 13-án mutatta be társulal és 18-án ismételte meg. Mivel a szegediek a következő évben nem űiították fel az operettel nyilvánvaló. hogy az ősbemutató nem járhatott különös sikerreL Blaha Lujzának kellett jönnie ahhoz, hogy a Várszínházban pár hónappal később bebizonyosodjék: ez már igazi muzsika, igazi ope­rett, 1885. május 2-án ismét Nagy Vince vezeti a szegedieket Váradra, és nyitja meg az idényt Som­ló Sándor Prológ jávai és a Schönthat testvérek nagy sikerű bohózatával. A szabin nők elrablásával. Az űi esztendőt baljós előjelek kísérték. A Debreceni Hírlap például megjósolta, hogy a szegediek nem is jönnek többet Váradra, mert Nagy Vince szín­háza államosítását kérte, valamint azt. hogv a bu­dapesti kiállítás ideiére színkört kapjon a fővá­rosban. Az tény. hogv Nagy Vince valóban anyagi gondokkal küzdött. Ennek oka nemcsak a váradi színkör, sokkal inkább az. hogv egész télen nem tudott megfelelő jövedelmet biztosítani. Félt az esetleges váradi ráfizetéstől is. ezért május 27-én lemondott, lobban mondva átadta a társulat igaz­gatását egv öttagú konzorciumi bizottságnak A bi­zottság (Bokodi Antal. Egri Kálmán. Kiss Ferkó. Somló Sándor és Valentin Lajos) május 28. után részesedési rendszer alapján vezette a társulatot. Ilyen körülmények között elsősorban a jövedelem volt a fontos. Egv nagy vállalkozást leszámítva, ez az évad visszaesést jelentett az előzőhöz képest. A műsornak mostmár egyharmada operett, s előre­tör a francia bohózat, valamint a vaudville (Lalou Az ördög pilulái című vaudville-ja hatszor ment). Magyar újdonságokban ugvan még gazdagabb volt ez az év (tizenöt űi darab), ám jóval keve­sebb a klasszikus. A magyar újdonságok ebben az évben is nagy közönségsikerek, mindenik több elő­adást ért meg (Bérezik Árpád: Bálkirálynő, A pro­tekció. Csiky Gergely: Anna. Nóra. Gerő Károly: Vadgalamb. Győry Vilmos: A jeles kompánia. He­vesi József: A harmadik. Jókai Mór: Az arany em­ber. Klárné Angyal Ilka: Az árendás zsidó. Ma­dách: Az ember tragédiája. Rákosi Jenő: Magdo na. Rátkay lAszló: Toborzás. Somló Sándor: Els, szerelem. A szerzetes. Szigeti József: A nőemo.n­cipáció. Klasszikusok. Shakespeare: Rómeó és Jú­lia. Moliére: Képzelt beteg, A fösvény). Az operett-társulat két operát mutatott be — Offenbach: Hoffmann meséi, Auber: Az ördög része —. melyek közül a Hoffmann meséi • később is a Váradi színház kedvelt repertoárdarabjává vált. Az év nagy eseménye Az ember tragédiájának bemutatása, június 14-én. Madách drámai költemé­nyét öt szakaszban vitték a közönség elé. Ditrói Mór rendezésében. Ádám első váradi alakítója lvánfi Jenő, Lucifer Bokodi Antal, Éva Hubay Aranka. Váradon az ezt megelőző évtizedben még egy operettnek sem volt akkora sikere, mint. a Tragédiának: egy szériában nyolc alkalommal töl­tötte meg a közönség a színköri A színi évad szeptember 16-án feieződött be. A Nagyvárad című lapban Veiszlovits Vilmos állí­totta fel a színi évad mérlegét. Pozitív ez a mér­leg. A szegedi konzorcium összesen 138 előadást tartott. és_ 94 különböző művet adott elő. melyek­ből huszonhatot először váradi színpadon. 1885 szeptemberében felbomlott a társulat. A színészek Kolozsvárra. Sopronba. Aradra. Debre­cenbe táneztak, BELEMEN ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents