Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

MAGAZIN 78 Szombat, 1984. március T0.' Találkozások Az állatgondozó Hogy pontosabbak legyünk, ksbora tórium! törzsállattenyésztőra gondozó a hivatalos státusza Popáa Jómosnak, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, Érdekes birodalom munkahelye a bőrklinika alagsorában. Állatkák futkosnak a ketrecekben, bogr később a tudomány oltárán fejezzék be pályafutásukat. Kísérleti (nyulak — ahogyan «•ondarri szokás, bár nyuszi mar évek óta nem tette be a lábat Popán János ketreceibe. (Nézegetem a parányi jószágokat. Szaglószervem könnyűszer•eí jelzi, hogy nem a Dior-labo•atóriumban vagyok. A mester bemutatja az állományt: Egének patkányok (nem szürke, hanem fehér albínók}, tengeri malacok, ezek között vannak fehér színű, piros szemű albínók, vbros, fekete ós tarka bundások. Figyelem Popán János szaknerü munkáját. Éppen egy óarany i egeret szondáz. — Ez igényli a legnagyobb Agyelmet, ügyességet — mondja. Elgondolkodom magamban, hogyan lesz valakiből egy klinika kísérleti állattelepén szakember? S Popán Jánog is nagyjából azt mondja el, amit sok kortársa. Akármilyen munkaalkalmat hajdanában két kézzel kapkodtak. A Popán família valamikor tősgyökeres alsóvárosi volt. de mivel János édesapja tel lábbal jött meg az első világháborúból, a vasúthoz nem vették vissza. Elszegődött gróf Kárász István horgosi birtokára éjjeliőrnek. Popán János ott született 1920-ban, s huszonegy év múlva, amikor a délvidéki terület Magyarországhoz tartozott, sokan Szegeden találtak munkaalkalmat. Egy ismerőse vitte a szerencsés hírt. „Gyere János komám, a szegedi egyetemen van fölvétel." Akkor, — 1941. június 1-én — adta le életében először a munkakönyvét, amelyet azután csak negyven év múlva lótott újra, amikor nyugállományba vonult. Az aktus mindössze adminisztratívnak tekinthető. hiszen ma is ott dolgozik, éppen úgy ég annyit, anint korabban. — Előbb kifutók voltunk — emlékezik a kezdetre — az aítiszti kinevezés később történt. Kaptunk havonta 29 pengőt, s mint nőtlen ember kosztot, mosást és lakást, amiért 2 pengőt kellett fizetni. A katonaságot es a frontot, meg a hadifogságán nem kerülhettem el. Munkács mellett voltunk, amikor Horthy beolvasta a proklamacsol Egy rezignált parancsnokunk volt. M erényi-Solcz György százados, aki azt mondta. hogy nem esküszik föl Szállásira és minket se esket föl. Éppen a munkácsi híd mellett reggelizéshez fogtunk, amikor körülvettek a szovjet tankokNégy év múlva értem haza a szegedi klinikára, s folytattam ott. ahol hat évvel előbb abbahagytam. — Milyen ydU akkor „ fcflvüco? — Minden normálisan ment • maga útján. Dr. Rávnay Tamás volt a bőrklinika igazgatója. Egy ideig az alosztályos laborban dolgoztam, majd nemsokára a kísérleti állatházba tettek. Lényegében utónpótlásnak szántak. Ábrahám Márton volt a mesterem, aki 1934 óta gondozta az állatokat és segített a kísérletekben. — Milyen tanulmányokat igényel a munkája? — Asszisztensi tanulmány az egyetem berkeiben, majd egy külön szaktanfolyam és vizsga a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (Törzsállattenyésztő*s Gondozó Intézet) intézetében. — De látom, hogy nem csak eteti, gondozza az állatokat. •. — A kísérleti munkák a lényegesek. Az orvosokkal pontosan megbeszéljük, mit kell tennem, milyen kezelést kell elvégezni az állatokon. Injekciózok. szondázok, vért veszek, boncoiok, kiszedem a szükséges szerveket, májat, lépet, vesét. mtrieveket és mindent, amit szükséges a kutatásoknál, kisfirtrtcknó 1 — £z m» kamata topyvajó. A Szeged—Nagyvárad színi szövetkezet Mennyire becsülik az On munkáját? — Nem panaszkodhatom, elismerik, anyagilag talán nem a legjobban, de erkölcsileg, barátilag igen. Nemegyszer sóhajtott már Dobozy tanár úr is, hogv iai. ¡mi lesz velük, ha en elmegyek nyugdíjba. — Amint említette, már elment nyugdíjba. S bizony valóban igaza lehet a tanár úrnak, hiszen ' ezt a szakmunkát csak igen hosszú idő alatt lehet jól elsajátítani. Hol az utánpótlás? — Azt magam is szeretném tudni. Pedig, higgye el. meg lehet szeretni ezt a munkát, s az állatokat is. — Annyit hallani az állatokkal kapcsolatban pro és kontra. Vannak, akik tiltakoznak a kínzás ellen hogyan van ez? — Inkább csak a kutyák és a macskák tartoznak a vitatott listára. Itt az emberek érdekében történik minden. — Szereti az állatokat? — Szeretem. s a munkámat is úgy végzem, hogy minden tökéletes legyen, hogy annak a tengeri malacnak se fájjon a szúrás. A tengeri malac egyébként édes kis jószág, megszelídül, szeretetre méltóvá válik, követi az embert, a gondozót. — Hogyan?. — Volt nekem egy kis vörös tengeri malacom, az szabadon iárt-kelt. de ha meghallotta a hangomat, már sietett elő, tudta, hogy csemegét hozok neki, almadarabkát. salátalevelet. Jött a nyomomba, kísérgetett. — Mi lett vele? — Természetes halállal nrrútflt. ki. őkelme nem is vett részt a kísérleti munkákban. — Ereznek-e valamit ezek az átlátok, van-e bennük félelem? — Amelyek hosszabb kísérleti sorozatban vesznek részt talan érzik; olykor a fájdalmat. A hangra is érzékenyek és megismerik a gondozó hangját. Rám nem is reagálnak, de idegenre igen. összerezdülnek és a sarokba húzódnak. — Nagyobb áUatok soha nem voltak itt? — Még a kezdetkor volt két majom is. Emlékszem, hogy a kísérletek szüneteiben, szombaton és vasárnap tömegesen jöttek a szülők, gyerekek majmot nézni. Kutyák is voltak korábbak. Jelenleg csak ezek az állatkák vannak segítségünkre. — Mondjon valami érdekeset hosszú pályafutásának történéseiből. — Mit lehet mondani olyan embernek, aki 43 éve dolgozik ugyanazon a helyen? Semmi érdekeset. Nyugdíjas vagyok és rendesen dolgozom. — Nem volt soha unalmas, nem akart soha pályát változtatni. máshová menni? — Eszembe se jutott, akkor sem amikor az egyik kutató, akit Budapestre helyezték. nagyon csalogatott. Ma is örülök, ha látom az orvosok arcán: eredményesen dolgoztunk. — Meddia marad még a kísérleti laborban? — Ebben az évben végleg elmegyek. S legalább több időm jut az unokákra. A lánvom Budapesten él előbb egy leány. majd egy fiú unokám született, hét hónapja pedig egyszerre két kisfiú. — A hétvégi napokat mivel tölti el? Rámnéz. s csak aztán mondja: — Szombaton és vasárnap három-három órára bemegyek, most is folyik kísérlet. Én tudom, hogy az állatokat mivel kell etetni itatni. Nem is tudom, senkire rábízni. Meg őszintén szólv^ nem is akarom. OA2DAGU ISTVÁN A múlt század 80-as éveiben rövid időre öszszekapcsolódott Szeged és Nagyvárad színházi élete. Bár a váradi színjátszás ekkor már 300 éves múltra tekinthetett vissza, állandó színháza még nem volt a városnak. A három évtizede folyó színházépítési küzdelem az ötvenes években újraéledt A váradi polgár fényes színházról, tetemes profitról ábrándozott, de amikor fizetni kellett, begombolkozott Miközben a színházépítési huzavonák folytak. egy Reck Rudolf nevű vállalkozó csendben felépítette a nyári színkört, vagy ahogy a váradiak nevezték, a ..fabódét". Egyszerű faépület volt a színészet váradi otthona, mégis négy évtizedig versengtek érte a vidéki színtársulatok. Általában ősszel nyújtották be pályázataikat a városi tanács mellett működő színügyi bizottságnak. A oalyázat tartalmazta a művészszemélyzet névsorát. a műsorrendet, valamint az igazgató kötelezettségét, mely szerint a Váradon tartandó prózai és zenés előadások színvonala nem maradhat el a téli székhelyen tartott előadásokétól. Az alkudozásokról a direktorok egymásra licitáló ígéreteiről a lapok azonnal értesítették a közönséget. Miután valamelyik igazgató megkapta a színügyi bizottság jóváhagyását, szerződést kötött a színkör tulajdonosával Mivel a színkört nehéz volt fűteni, az előadások április végén—május elején kezdődtek, és szeptember—október végéig tartottak. A 70-es évek közepéig még csak 108—130 előadást rendeztek évadonként, mivel az igazgatók péntekre rendszeresítették a szünnapot, és délutáni előadást ritkán hirdettek. A század utolsó két évtizedében az előadások száma 150—200-ra emelkedett. Ekkor már minden este játszották, és a matinék is megszokottá váltak. Sajátos az egész magyar nyelvterületen egyedülálló színi kultúra bontakozott ki ekkor Váradon. A színügyi bizottság igyekezett a legiobb társulatokat lekötni, s ami még ennél is fontosabb. nincs még egv vidéki társulatunk: ahol annyi nagy színész lépett volna fel. mint éppen Nagyváradon; mivel itt akkor élt a színház, amikor másfelé zártak. a nagy színészegyéniségek — szabadság idején — néha heteket hónapokat töltöttek a színkörben. A lehetőségekkel élni tudó direktorok az állandó vendégszereplésekkel, újonnan szerződtetett színészek bemutatásával pezsgést vittek a váradi évadokba. melyek nem egyszer színesebbek, érdekesebbek — és kifizetődőbbek — voltak, mint a téli évadok. Erdély leghangulatosabb premierjei, szín- . házi estiei zajlottak a színkörben, melyekre a szomszéd városokból is szépszámmal látogattak színházi szakemberek, újságírók, vagy egyszerű érdeklődők. Az igazgatók azzal is kedveskedtek a váradiaknak. hogy vállalkozásukat, színi szövetségnek tekintették. Így jött létre a Debrecen—Nagyvárad. Kolozsvár—Nagyvárad. Arad—Nagyvárad színi szövetkezet után a Szeged—Nagyvárad színi szövetkezet. 1884 tavaszán Nagy Vince — szegedi igazgató — kötött szerződést a színkörre. Mivel a szegedi színház leégett a társulat játékhely nélkül maradt Várad igv — két nyári évadban — egyfajta menedéket jelentett a szegedi színészek számára, aimíg színházukat- 1885 őszére rendbe hozták. Nagy Vincze április 13-án már bérleti hirdetést tett közzé száz előadásra, s áltálában féláron bocsátotta áruba a bérelt helyeket. A társulat művészszemélvzete 42 tagból állót — akik között olyan kiemelkedő egyéniségek voltak, mint: Ditrói Mór, Soss Ervin Hármasvers szavaimat nem találom tegnap négy volt ma csak három holnapra ha kettő marad meggyűlölnek mind a szavak de ha lesz egy győzhetetlen virágot nyit a sebekben van-e egy is aki tiszta ha az élet vizét itta van-e aki azt is állja ha gonosz szó térdig rágja van-e egy is aki hallgat ha nem kap egy birodalmat versem a lerkedbe látok szavaidban elkószálok félelmeidet megvetem gondolat maradi meztelen versem a lelkedbe látok te dideregsz én kiáltok Arcom ez is én vagyok az is én egy csillanás a nap szemén szolgálója annyi másnak rossz királynak jó királynak ez is én vagyok az is én atomtöltetem a remény mindennapos Hirosimám a versem, ha szólni kíván ha hozzád elérni akar egyetlen szó már diadal Makó Lajos. Somló Sándor. Szirmai Imre. Hubai Aranka. Hunyadi Margit. Perlaki Gizella és mások. Nagv Vince nem tartott külön művezetői A zenés játékokat ő maga rendezte, a drámákat meg Beödy Gábor. Müller Ottó és Barna Izsó vezényelte a zenekart, amely tizenkilenc tágból állott. A bemutatkozó előadásra május 10-én került sor (Bérezik Árpád: Nézd meg az anyját), az utolsora szeptember 26-án (Szigeti József: Falusiak). Nagy Vince az első igazgató, aki nem tartotta meg a pénteki szünnapot. Így elérte, hogy a nyári idényben 140 előadást tarthattak. Igyekezett alkalmazkodni új közönsége ízléséhez és elvárásaihoz. A váradi idényekre mindig a tarkaság volt a iellemző. a műfajok keveredése. S mivel az igazgató már eleve száz különböző előadásra adott ki bérletet, ez a tarkaság már a kezdet kezdetén biztosítottnak látszott. Operaegyüttese nem voll operett-előadásainak száma harmincöt, tehát az összes előadások negyedrésze. Annyiban igyekezett az operakedvelőket is megbékéltetni, hogv ooerettegvüttesével betanittattá Auber A fekete dominó című operáját, mely háromszor került színre. összesen tizennégy magyar újdonságot mutatott be — népszínművet, drámát, vígjátékot —. ám kevés köztük az igazán értékálló (Ábrányi Kornél: Cselhatatlanok. Olga. Almási Tihamér: Cigány Panna. Bartók Lajos: Kendi Margit, Csiky Gergely: Buborékok. Cecil házassága. Deréky Antal: Búzavirág, Dóczy Lajos: Utolsó szerelem. Gerő Károly: Turi Borcsa. Hetényi Béla: Csicsóné. Márkus József: Egy ballépés. Szigeti József: Csókon szerzett vőlegény. Rang és mód). Mivel a klasszikus drámairodalomnak ebben a társulatban is volt egy megszállottja — a költő Somló Sándor —. a prózai repertoár nagyrészt az ő személvéhez igazodott. Egész sor klasszikus drámában játszott főszerepet (Shakespeare: Szentivánéji álom. Rómeó és Júlia. Hamlet. A velencei kalmár. Schiller: Ármány és szerelem. Stuart Mária. Moliere: A fösvény. Nők iskolája). Nagy Vince Váradon nem adott színészeinek jutalomjátékot. bizonyára azért, mert a szegedi színház bizonytalan jövője miatt minél magasabb jövedelemre volt szüksége. Ezt szolgálhatta a számos vendégművész meghívása is: Spányi Lenke, Gabánvi Árpád. Szigeti József, Solymosi Elek. Horváth Zoltán. Müller Katinka stb. 1884 érdekes — bár nem túlságosan nagy fajsúlyú színháztörténeti eseménye: az első igazi magyar operett ősbemutatója. Konti József Eleven ördög című operettjét szentember 13-án mutatta be társulal és 18-án ismételte meg. Mivel a szegediek a következő évben nem űiították fel az operettel nyilvánvaló. hogy az ősbemutató nem járhatott különös sikerreL Blaha Lujzának kellett jönnie ahhoz, hogy a Várszínházban pár hónappal később bebizonyosodjék: ez már igazi muzsika, igazi operett, 1885. május 2-án ismét Nagy Vince vezeti a szegedieket Váradra, és nyitja meg az idényt Somló Sándor Prológ jávai és a Schönthat testvérek nagy sikerű bohózatával. A szabin nők elrablásával. Az űi esztendőt baljós előjelek kísérték. A Debreceni Hírlap például megjósolta, hogy a szegediek nem is jönnek többet Váradra, mert Nagy Vince színháza államosítását kérte, valamint azt. hogv a budapesti kiállítás ideiére színkört kapjon a fővárosban. Az tény. hogv Nagy Vince valóban anyagi gondokkal küzdött. Ennek oka nemcsak a váradi színkör, sokkal inkább az. hogv egész télen nem tudott megfelelő jövedelmet biztosítani. Félt az esetleges váradi ráfizetéstől is. ezért május 27-én lemondott, lobban mondva átadta a társulat igazgatását egv öttagú konzorciumi bizottságnak A bizottság (Bokodi Antal. Egri Kálmán. Kiss Ferkó. Somló Sándor és Valentin Lajos) május 28. után részesedési rendszer alapján vezette a társulatot. Ilyen körülmények között elsősorban a jövedelem volt a fontos. Egv nagy vállalkozást leszámítva, ez az évad visszaesést jelentett az előzőhöz képest. A műsornak mostmár egyharmada operett, s előretör a francia bohózat, valamint a vaudville (Lalou Az ördög pilulái című vaudville-ja hatszor ment). Magyar újdonságokban ugvan még gazdagabb volt ez az év (tizenöt űi darab), ám jóval kevesebb a klasszikus. A magyar újdonságok ebben az évben is nagy közönségsikerek, mindenik több előadást ért meg (Bérezik Árpád: Bálkirálynő, A protekció. Csiky Gergely: Anna. Nóra. Gerő Károly: Vadgalamb. Győry Vilmos: A jeles kompánia. Hevesi József: A harmadik. Jókai Mór: Az arany ember. Klárné Angyal Ilka: Az árendás zsidó. Madách: Az ember tragédiája. Rákosi Jenő: Magdo na. Rátkay lAszló: Toborzás. Somló Sándor: Els, szerelem. A szerzetes. Szigeti József: A nőemo.ncipáció. Klasszikusok. Shakespeare: Rómeó és Júlia. Moliére: Képzelt beteg, A fösvény). Az operett-társulat két operát mutatott be — Offenbach: Hoffmann meséi, Auber: Az ördög része —. melyek közül a Hoffmann meséi • később is a Váradi színház kedvelt repertoárdarabjává vált. Az év nagy eseménye Az ember tragédiájának bemutatása, június 14-én. Madách drámai költeményét öt szakaszban vitték a közönség elé. Ditrói Mór rendezésében. Ádám első váradi alakítója lvánfi Jenő, Lucifer Bokodi Antal, Éva Hubay Aranka. Váradon az ezt megelőző évtizedben még egy operettnek sem volt akkora sikere, mint. a Tragédiának: egy szériában nyolc alkalommal töltötte meg a közönség a színköri A színi évad szeptember 16-án feieződött be. A Nagyvárad című lapban Veiszlovits Vilmos állította fel a színi évad mérlegét. Pozitív ez a mérleg. A szegedi konzorcium összesen 138 előadást tartott. és_ 94 különböző művet adott elő. melyekből huszonhatot először váradi színpadon. 1885 szeptemberében felbomlott a társulat. A színészek Kolozsvárra. Sopronba. Aradra. Debrecenbe táneztak, BELEMEN ISTVÁN