Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

75 Szombat, 1984. március T0.' Nagy László felvétele A Déry Miksa Ipari Szakközépiskola forgácsoló tanműhelyében dolgozik a képen látható EEM 320-as programvezérlésű esztergagép. Nagy pontosságot igénylő, bonyolult műveletek elvégzésére képes. Alkalmas például autóalkatrészek gyártására is. Az egyszerűbb programokat a diákok írják a géphez, majd a gyakorlatban ki is próbálhatják elméleti munkájuk eredményét Szabadalom Szabadalmi oltalmat kapott a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat műszaki kollektívájának a termálvíz-kutak vízkövesedésének megakadályozására kidolgozott eljárása. A vállalat kezelésében levő zalakarosi gyógyfürdő berendezéseit ellátó kút termelőcsövét 3—4 hetenként kellett cserélni vizkövesedés miatt, a béléscsövet pedig másfél évenként kellett tisztítani. Ennek költségei ötévenként elérték az 50 millió forintot. A vállalat szakemberei olyan eljárást dolgoztak ki, és alkalmaznak, amely megakadalyozza a vízkőki válást és -lerakódást. Eljárásukat 1983. májustól alkalmazzák, és azóta nem tapasztaltak károsodást. A vízkőlerakódás nagyon sok termálkútnál okoz gondot-kezelése pedig nagy költséggel jár. Ezért jelentősége máris túlnőtt Zalakaros határán. Több dunántúli, alföldi vidékről és Európa több országából érdeklődnek az eljárás iránt. A szabadalom hasznosításával az Alkotó Ifjúság Egyesülés rendelkezik. Magánlakás *84 Kiállítás, előadások Újszegeden Nem lehet közömbös, hoev '84 kiállítást és építészeti az építtetők versengése, a heteket, kivagyiság, az ízléstelenség Magánlakások társas-. ..gyoz -e egy-egy utca. vagy ^jj és sorházak típusvarosresz arculatanak kiala- tervrajzaiból. tervekből, kitasaban. vagy a dinami- kész éDÜietek fotóiból. makus. a környezetbe 10I bele- kettekbőL burkolóanvagoksimuló. külselében: is váltó- ^ tapétákból rendeznek zatos. 30 térkihasználású kiállítást, bizonyítva. hogy egyre több helyen válik álépületek megtervezett együttese iellemzik-e utcáinkat. Érthető hát. ha fokozott értalánossá a korszerű, az utcaképbe jól illeszkedő hádeklődós kiséri napjainkban zak SOkasága Nagy segítséa maganlakás-enitéseket. s ha hozzátesszük mindehhez get adhatnak az éoíttetők,., ,, , ,, nek. kivitelezölcnek az Üjhogy a kozeliovoben felérni- szeKeden bemutatandó tíouslo lakasok nayvobb hanva- tervek JÓ1 tudiák a rende. da maganerobol valósul z5k ^ hosv a legtöbbet a legtöbbet a személyes találkozás. meggyőzés adhat. Ezért nem is elégednek meg a ió példákpuszta demonstrálásával, hanem előadásokkal. vetítésekkel. táiékoztatókkál. fórumokkal és folyamatos tanácsadó szolgálattal igyekeznek tájékoztatni az éoí. . . teni szándékozókat, a téma ufe-.. hanem mind- iránt érdeklődőket. meg. kitűnik, hogy egyre nagyobb felelősség hárul az építtetőre. a tervezőre, kivitelezőre. Egvre sürgetőbben jelentkezik az az igénv. hogy a folyamat minden résztvevőié együtt gondolkodjon, közös nyelven beszéljen. Hiszen a masánéoítés sem egy-egy építtető „saját nyálunk közös felelőssége. Ezt felismerve rendezik meg az újszeged! November 7. művelődési házban március 13—30. között a Magánlakás KlSZ-kiildöttértekeziet (illésen Nincs könnyű dolga az Ullés—Forráskút nagyközségi KISZ-bizottságának. A két település közötti hat kilométeres távolság éppúgy nehezíti szervező, irányító munkáját, mint az a tény, hogy a hozzátartozó hat alapszervezet 220 fiatalja a legkülönbözőbb területeken dolgozik. A távolság érzékeltetésére emlegetik is tréfásan, könnyebb a fővárosba telefonálni, mint a szomszédba. Komolyabb gondot okoz a közlekedés: délután 5órakor fordul utoljára az öszszeköttetest biztosító busz. Nehéz így közös programokat szervezni a kevéske szabad időre. A fiatalok egy része a forráskúti Haladás Tsz-ben dolgozik, másika Üllésen, az Aíésznél, de megtalálhatók a sütőüzemben és a paprikatelepen is. Különbözők gondjaik, célkitűzéseik. Az üllés—forráskúti KISZeseknek jórészt mégis sikerült végrehajtani az 1981ben, a KISZ X. kongresszusa évében elhatározott feladatokat. Ez derült ki tegnap. csütörtökön délután, a nagyközségi KISZ-bizottság küldöttértekezletén, amelyet az üllési művelődési házban tartottak. A résztvevő 24 küldött elégedetten summázhatta: 64 fiatallal gyarapodott taglétszámuk, eredményesen patronálták az úttörőket (bár közülük «fc kan továbbtanulnak, az iskolai KISZ-szervezetekben tevékenykednek), a Haladás Tsz fiataljai a betakarításban segédkeznek eredményesen, az áfészesek a vendéglő építésénél végeztek társadalmi munkát. A vitában szólók (Szolnoki Imre, Benkő Béláné, Tari Gyöngyi, Csóti Julianna, Kardos Ildikó) egyéni tapasztalataikkal gazdagították az írásos beszámolót. Ocskó Lajos, a nagyközségi pártbizottság titkára, a testület elismerő értékelését tolmácsolta. Felhívta a figyelmet a párttaggá nevelés, a közéleti tevékenység fontosságára, szükségességére. Hegedűs Gábor, a nagyközségi népfrontbizottság elnöke közvetlenebb együttműködést kért, s mint tanácstag, javaslatokat fiatal tanácstagjelöltekre. Szentgyörgyi Pál, a Csongrád megyei KISZ-bizottság titkára bejelentette: április elsejétől, az új szervezeti rendnek megfelelően, a nagyközségi KISZ-bizottság a megyei testület irányításával végzi munkáját. A beszámolót elfogadták, majd a küldöttek megválasztották az új vezetőséget. Titkára ismét Gál Mónika. Kívüle még Szolnoki Tünde és Nagy Gyula képviseli az üllési és forráskúti KISZ-eseket a megyei küldöttértekezleten. M. E. A közreműködő vállalatok, intézmények — a városi tanács építési és közlekedési osztálva, a Szegedi Tervező Szövetkezet, az OTP Csongrád megyei Igazgatósága, a DÉLTERV, a CSOMITERV. a DÉLÉP, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat, a Makói Redónvgyár. a Szegedi Magas- és Mélvéoítőipari Vállalat, a kesztölci Jó Szerencsét Tsz — mellett, a minél szélesebb körű tájékoztatás érdekében a Szegeden élő és dolgozó magántervezők is résztvevői lesznek a programsorozatnak. Ennek keretében március 13-án. kedden délután 5 órakor Takács Máté főépítész nvítia meg a művelődési ház nagytermében rendezett kiállítást, s tart előadást Hová építsünk Szegeden? címmel, maid az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának munkatársai adnak tá iékoztatást a magánlakás-építés pénzügyi kérdéseiről. (A program további rendezvényeiről lapunkban tájékoztatjuk olvasóinkat.) A kiállítás naponta 10-töl 19 óráig. a szakmai napokon 10tól 18 óráig tekinthető meg. A szakmai napokon 'az előadások előtt) 16 órától a városi tanács építési és közlekedési osztályának, az OTPnek. az Építésügyi Szolgálatnak a munkatársai, és BZ aznapi előadók a helyszínen információs szolgálatot tartanak. R. G. |^|ióta közügyekbe ártom magam, szün™ telenül azt tapasztalom, hogy könynyebb egy hegyet odébb tolni, mint két kóbor téglát a helyére tenni. Lehet, azért kerekedett ez így, mert nagy dolgoknak jól nekivetjük a derekunkat, s mindnyájan odasorakozunk, az apróságokat meg mindenki másra hagyja. Persze, hiszen az egyik a legmagasabb közérdek maga, a másik pedig csupán aprócska érdekzóna. Az egyiken a közboldogulás múlik, a másikon csak a közérzet. S még talán ilyen szemléleten is rajtakaphatjuk magunkat: a szocializmus a nagy dolgok társadalma — mérhető ahhoz sok kis apró nyafogás? Annyi lehengerlő siker mellett egyáltalán illik hasfájásokat panaszolgatni? Ha várospolitikára vetítjük ezt a képet, körülbelül az ismétlődik rendre, hogy miközben az embereknek magas véleményük van a városfejlesztésről és városszépítésről, elismerik és méltányolják annak máig ható dinamizmusát, megoldatlan, el nem rendezett kis ügyek miatt keseregnek. Köztisztaság, házkezelés, fűtés, beázás, rongálások, zaj, füst, pontatlanság — ebből is gúlát lehet ám rakni! S azt tapasztalom, hogy bár hegyek indultak meg — sohasem lesz tán kevesebb a törmelék. Vége felé közeledik a tanácstagok idei beszámolója, jókor jut hát eszembe mindez. Főleg ugyanis itt mutatják be az emberek a várostestnek ezeket az apró pattanásait 5} magam is tapogatom ezeket már jó tizenvalahány éve, de nem tudom eldönteni, mikor szólal meg a jogos panasz s mikor a privát tehetetlenség. Legfeljebb csóválom a fejemet: hát még mindig ennyire tájékozatlanok vagyunk, hogy kinek mi a dolga? Igaz, nem lenne ebből akkora felleg, ha mindenki tudná a kötelességét Csak hát ilyenkor mindent a város asztalára tesznek az emberek. Elsősorban persze azokat a témákat, amelyekért a városüzemelésben főszerepet játszó tanácsi vállalatok (IKV, •Városgazdálkodási Vállalat, Vízművek és Fürdők) felelősek, de azért keveredik ez más vállalatok, intézmények és magánemberek ezekhez az ügyekhez való viszonyával is. Csak lassan, nagyon lassan tudunk kigyógyulni abból a szemléletből, hogy minden, ami körülöttünk történik, egy-két helyre befutó madzagon mozog, így aztán (kényelemből, beidegződésből,' tájékozatlanságból?) leginkább egy-két helyre hordjuk panaszainkat. Nemelyik tanácstagi beszámoló akár IKV panasznap vagy köztisztasági fórum is lehetne, a várospolitika fő kérdéseire alig marad idő és figyelem. Valamikor szokás volt, hogy a városüzemelésben főként érdekelt vállalatok elküldték ide munkatársaikat: hallják, tapasztalják a közhangulatot és résen legyenek korrekt válaszokkal is. A buzgalom azonban alábbhagyott, ök majd levélben válaszolnak. Lesz rajta pecsét is — és nem lehet majd visszabeszélni, rákérdezni — legfeljebb egy év múlva, ha addig rá nem un a panaszos. Könnyű persze olyan vállalatokat leckéztetni, amelyek a lakossággal való együttélés mindennapjaiban az első vonalban élnek. Nagyon nehéz „ipar" viszont szemetelésre hajlamos környezetben az elvárható tisztaságot garantálni, s ennél is bajosabb a lakóházfelújításra váró polgárokkal szót érteni. Csakhogy ezekben az ügyekben egyszer már szigorú rendet kellene vágni. Miként az sem tartható, hogy igen sokan intézményes intézkedést vagy jogorvoslatot várnak renitens állampolgári, lakóközösségi magatartásra vagy mulasztásra. Én ültetek — te letaposod; én söprögetek — te szemetelsz; én virágokat helyezek a függőfolyosóra — más tyúkbéllel csalogatja a lépcsőházba a kóbor macskák seregét... Hány ilyen konfliktus fölfakad a közéleti fórumokon! A jóra van gazda, a rosszra sosincs. Magának a környezetnek kell ezeket a konfliktusokat elrendezni! S nem is följelentésekkel! Kis dolgokban törvénykezni? Van-e rá idő, energia, s akár illetékesség? Az emberek rendkívül leleményesek egymás bosszantásában, s ismerik a regulát Tudják, meddig minősül kellemetlenkedésnek s mikortól szabálysértés valami. De erkölcsileg megszorítani miért ne lehetne olyanokat akik szembekerülnek kisebb közösségekkel, s dacolnak, bosszantanak nyugalomra, rendre hajlamos népeket maguk körül? Nem szeretnék konfliktusba, haragba keveredni — mondja az egyik panaszos a fórum után, négyszemközt, jóllehet ez a tartás sokszor nyilvánosan is szalonképes. De ki vállalhatja föl helyette? Ugye hogy kicsit olyanok vagyunk: szívesen adjuk albérletbe olyan fájdalmainkat amikre pedig csak a nyílt személyes felvállalás hozhat csillapítást? És voltak már az IKV-nél? — kérdezem a házkezelőségre ontott panasz után. Nem, ott nem ... Eminnen remélik a megoldást És szóltak már annak a lakónak, hogy ne túráztassa hajnalonként a kocsiját a kürtöszerű kis udvarban? — okveteílenkedek a másik esetben. Hát nem akarunk haragot... Jelentették hivatalosan, hogy milyen rendszámú kocsik taposták le a virágágyakat? — forszírozom egyre. Dehogy is jelentették, ök sem akarnak életre szóló haragot a szomszéddal. Neki sem kívánnak kellemetlenséget..,. Vagyis nagyon sokszor ügy lenne jó, hogy ki se tudódjon a panasz, csak megszűnjön a kellemetlen állapot. Szembenézni borzasztóan nehéz. Pedig ez másképpen nem megy. Visszakanyarodok mégis olyan ügyekhez, amelyekben nem elsősorban az emberi gyarlóságoké a főszerep. Rendszeresen fölemlegetik az olyan eseteket, amikor egyszerűen arról van szó, hogy a hatóság sincs résen. Ha a köztisztasági szabálysértések statisztikájának adataiban keresnénk a magyarázatot, sose találnánk meg. Jaj de nagyot és jaj de igazolhatóan kell véteni ahhoz, hogy abból büntetés legyen. Biztosak lehetünk' benne, csak dadogna a hivatal, ha megkérdeznénk-tőle, hány büntetést mért ki a télen hanyag Intézrhéflyekre és túlajdonosokrá a járdatakarítás krónikus elhanyagolása miatt Kettőt? ötöt? Pedig csak a belvárosban is mennyit kellett kerülgetni, félni, óvatoskodni. A tégla ismét nehezebb, mint a hegy ... Ezzel együtt nekünk, a város polgárainak is meg kellene szoknunk, hogy vannak napi és apró dolgok, amelyeknek az elrendezését csak magunktól várhatjuk. A városi összkomfort a magunk tevékeny közreműködése, ellenőrzése, szervező tevékenysége nélkül labilisabbá válhat, mint az egyszerűbb körülmények nyugalma. Ugyan hány háztartásban van" egy hólapát arra az esetre, ha segíteni kell magunkon? Ugyan áldoztunk-e egy ciroksöprűre? És nyugodjunk meg: helyettünk nem szólhat rá a „hatalom" arra, aki a csatornalefolyóba engedi kocsija fáradtolaját. A személyes és közösségi felelősséget nem lehet másokra bízni. Akkor a téglák, a törmelékek mindig ott maradnak, s botladozunk rajtuk, — ha négy hegyet arrébb nyomunk is. Sz. Simon István Az osztrák nagykövet szegedi látogatásai A két napja Sáegeden tartózkodó dr. Arthur Agstner, az Osztrák Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete tegnap pénteken délelőtt a József Attila Tudományegyetemre látogatott, ahol találkozott a szegedi tudományos élet képviselőivel. Kis ere.ű földmozgás Miskolcon Pénteken hajnalban kis erejű földmozgást észleltek Miskolcon és környékén a helyi lakosok. A Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet földrengésjelző állomásain: Jósvafőn és Piszkéstetőn a rengést 4 óra 59 perckor regisztrálták. A földmozgás erőssége a Mercalli—Sieberg-skála szerint 3,5 fok volt. A kis erejű földrengés anyagi kárt nem okozott Délután a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-alföldi bizottságát kereste fel. Juhász Géza. a bizottság elnöke tájékoztatót adott a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok dél-alföldi tapasztalatairól. Szó volt a kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, az áruházi cserékről és arról, hogy az osztrák vállalatok részt vegyenek a szegedi ipari vásáron. A megbeszélésen jelen volt dr. Zsótér Mihály, a szegedi ipari vásár igazgatója is. Dr. Arthur Agstner befejezve kétnapos szegedi látogatását, az esti órákban visszautazott Budapestre. Gyümölcsösök védelme A dél-alföldi gyümölcsösök és szőlők növényvédelméről tanácskoztak pénteken Hiidmezővásárhelyen a BácsKiskun, Békés és Csongrád megyei szakemberek: a nagyüzemi gazdaságok, a termelésirendszer-központok mintegy száz képviselője. A Csongrád megyei növényvédő állomás szakemberei ai ról számoltak be az esz mecserén, hogy sikerese megoldották az aknázómol. — az almásokban újabbai jelentkező, s tömeges lomb hullást okozó kártevő — elleni védekezést. Jól védték a kártevők ellen az őszibarackosokat. szőlősöket. Ugyancsak a takarékosság jegyében bevezették a szőlők és gyümölcsösök talajerő-utánpótlásának számi« tógépes megszervezését.