Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

76 Szombat, 1984. március T0.' Kosáry Domokos ktm akadémikushoz Zenei naptár — A hét elején a szegedi Móra Ferenc Múzeumban meglepően nagy érdeklődés mellett országos történész, konferenciát rendeztek A magyarországi értelmiség a 17—18. században címmel. E tanácskozás a hazai értei, miségkutatás kiindulópont, ját is jelentette. Vajon a mai értelmiség felelőssége, f eladat, vállalása és idendi­tástudata szempontjából ho. ayan értekelhetó a vallal­kozas? — Az értelmiségi kutatások eddig elszórtan jelentkez­tek. egyéni kísérletek, föl­bukkanó ötletek "voltak. Jó lenne, ha mederbe terelőd­jve, a különböző tudomá­nyos intézmények együtt­működésével megindulna ez a komplex történeti kutató­, munka. Mert ez fehér foltja a magyarországi történettu­dománynak. S kell-e bizo­nyítani, hogy nem csupán minden társadalmi osztály es réteg, de minden hiva­tás és mesterség is igyek­szik föltárni örökségét, ha­gyományait, történelmi előzményeit, részint, hogy világossá váljon szerepe, funkciója a különböző ko­rokban. részint, hogy iga­'zolja történeti kontinuitá­sát. Ha ismeri azt a histó­riai utat, akkor könnyebben tudja megfogalmazni mai feladatait, a tanulságok okulásul szolgálnak, a pél­dák eligazító érvényűek. Visszatekintve a hazai ér­telmiség kialakulására, el­mondhatjuk, hogy a 17—18. századtól kezdődően leg­jobbjai mindig felelősséget éreztek a társadalmi hala­dás és nemzeti függetlenség ügyéért, példát mutattak a szellemi tevékenység fon­tosságára. leckét adtak igé­nyességből. nyitottságból, kapcsolatteremtésből, az európai élvonal és a hazai szándékok összebekitésének lehetőségéből. — A történészek tudomá­nyos tevékenysége miként motiválja a történeti tuda­tot. s mindez hogyan hat n nemzeti önismeretre, a nemzeti tudatra? — Történelmi tudat és nemzeti tudat kapcsolata, 'összefüggése termeszetes. A történelmi isimeretek és az ezekből leszűrt általános kép része a nemzeti tudat­nak. Megfogalmazása. le­írása viszont elsősorban az értelmiségiek hivatásszerű feladata. Függ tehát az ér­telmiségiek felkészültségé­től, minőségétől, valóságér­zésétől, történelmi tudatá­tól, a realitásokkal való szembenézés képességéből, a nyitottságból. Hogy meny­nyiben lesz az általuk meg. rajzolt kép hiteles, korsze­rű, tudományosan megala­pozott. s hogy mennyire példázza a történelmi kon­tinuitást, s milyen mérték­ben szabadul meg a koráb­bi tudatformák torzulásaitól ez egyszerre feladata, köte­lessége és felelőssége. Mint látjuk, kritikai mozzanato­kat is tartalmaz. — Az elmúlt egy-másfél évtizedben az emberek nagy része — sokféle társadalmi hatás inspirációjára — élénk érdeklődéssel fordult a 20. század és a félmúlt történelmi eseményeihez. Az utóbbi években egyre több jel mutatja, hogy a magyarság históriájának más. régebbi eseményei is hullámveréseket keltenek. Ilyen volt például az Ist­ván. a király bemutatója, a Mátyás és a magyarorszá­gi reneszánsz című nagy­szabású kiállítás, de fó né­hány bestsellerré vált könyv és ismeretterjesztő tévémű­sor. — Hamis az a kép. hogy az embereket csak a közei­múLt eseményei érdeklik. A történelmi valóság egésze szempontjából a nagy töme­geket az érdekli. hogyan dolgozzák föl és ismertetik a kutatási eredményeket. Volt időszak, amikor elha­nyagolták történelmünk egyes korszakainak megis­mertetését. Meggyőződésem, hogy a tudós kutatók és a széles közönségrétegék kö­zött túl sok az áttétel, nagy a távolság, erőteljesek a torzító hatások. Hiszem, hogy bármiiyen komplikált tudományos anyagot és problémát egyszerűen, értel­mesen, világosan és magya­rul el lehet mondani úgy. hogy bárki megertse. S ez a tudós kötelessége, bele­tartozik munkaprogramjába. Olyan az 6 tevekenysége, mint a geográfusé: a világ történelmi folyamataiban kell eligazítást nyújtania, a múlt realitását föltérképez­nie. T. L. Emin Hacsaturjan, szimfonikusainkkal Csütörtök este a Zenés Színházban nagyszabású ro­mantikus programmal lép­tek fel a szegedi szimfoniku­sok, nem kevésbé neves vendégkarmester vezényle­tével, mint a híres szovjet zeneszerző unokaöcssével, Emin Hacsaturjannal. Aszó­lista a sugárzó tehetségű Jandó Jenő volt. A koncert felidézésekor alapvető élményként inspi­rál az utolsó számként fel­hangzott Csajkovszkij IV. szimfóniájának (a-moll, op. 36.) nagyszerű előadása, melynek fényében elhomá­lyosul a műsor elején bemu­tatott Liszt-szimfonikus köl­teménynek, a Prometheus­nak. — hatásában langyos, kevésbé sikerült — tolmá­csolása. A magasztos, fel­emelő eszméktől sugallt ze­ne drámai erejével, izzó szenvedélyével, talán a kez­deti elfogódottság miatt, nem tudott meggyőzően azo­nosulni a vendégdirigens, s ez érezhetően hatott a zene­kari muzsikusokra is. Am mindezt feledtette már Crieg a-moll zongoraverse­nye (Op. 10.) is Jandó Jenő tolmácsolásában. Az északi későromantika egyik legéret­tebb megnyilatkozása ez a kompozíció, ami technikai felépítésében schumanni és liszti hatásokat idéz, tema­tikája pedig nagyrészt nor­vég népzenei ihletésű. Jandó játékának egyaránt jellem­zője az ízléses, stabil forma­érzék, mondanivalójának iz­galmas sokrétűsége, techni­kájának elegáns könnyedsé­ge. Egyaránt képes az acélo­san csengő, rugalmas, zengő forték megszólaltatására, s a légies leggiero (könnyed) já­tékmódra (például a III. té­telben), avagy a legbensősé­gesebb, lágy. éneklő zongo­rahang képzésére (például a II. tételben). A versenymű az ő interpretálásában poé­talelkű szárnyalás, kinyilat­koztatás volt A koncert — mint már említettem — a Csajkovsz­kij-szimfonia előadásában te­tőzódött. Emin Hacsaturjan karmesteri nagysága itt bi­zonyosodott be. Vezénylésé­nek titka, hogy tulajdonkép­pen eszkoztelensegével képes mágikus lenni! Szerény, szimpatikus előadói maga­tartás, korrekt dirigálás, a mű pontos ismerete, ami nyilvánvalóvá válik, ám mindettől még akár érdekte­len is maradhatna az előadás. De nem marad, hanem, feliz­zik. vibrálni, tündökleni kezd. mint a gyémánt, ha fénysu­gár éri. S ez a fény, avagy varázslatának titka, a mű­vészi fantázia, vitalitással le­li teremtőerő, s letisztult, érett bölcsesség. A grandió­zus, majdnem háromnegyed­órás müvet nagy biztonság­gal fogta össze. Az egyes té­telek tempóvételei tökéletes telitalálatok voltak, olyan­tempök, melyben minden ritmus és melódia eleven életre kelhetett. A zenekar is mintha újjászületett volna. A vonóskar elsöprő lendü­letű virtuozitással röpült, s nagyon szép, egységes, tö­mör unisonokkal is meglep­tek. Kitűnő szúiisztikus já­tékra nyílt lehetőségük a fúvósóknak, de nemcsak itt, hanem a versenyműben is. Mindkét helyt igen szépen produkáltak, úgyszintén az egyes hangszercsoportok is, például a szimfónia II., vagy a pizzicatós III. tételében. Ez utóbbiban a négy bőgő köny­nyed fürgesége, vagy a há­rom harsonás finom hangú, feszes ritmusú játéka külón említésre kívánkozik. A mu­zsikusok teljesítményük ja­vát nyújtották; megnyerő odaadással, lelkesedéssel ját­szottak. A szűnni nem akaró vastaps végül természetes | következménye volt az em lékezetes, szép előadásnak. Berényi Bogáta Virág­karnevál Debrecenben Háromévi szünet után ebben az esztendőben ismét megrendezik a virágkarne­vált Debrecenben — kö­zölte pénteki sajtótájékoz­tatóján Borbély Miklós, a városi tanács elnökhelyet­tese. A város idei nagyobb kulturális és sportrendez­vényeinek ismertetése során «/mondotta, hogy augusz­tus 20-án 15. alkalommal rendezik meg az országos virágkaraevált. Bábosok találkozója Ülést tartott a művészeti Májusban a televízió Játsszunk bábszínházat! cí­mű sorozatához kapcsolód­va rendezik meg az ama­tőr bábosok országos kül­döttértekezletéti A készülő­dés jegyében a napokban zajlott le a megyei ver­seny, ahonnan . három együttes, a szentesi Köztár­saság téri általános iskola. a makói Szoboszlai általá­nos iskola és a szegedi Ifjú Gárda nevelőotthon bábcso­portja jutott a területi dön­tőbe. Ma. szombaton !) órá­tól a Juhász Gyula Műve­lődési Központban tartják az amatőr bábosok megyei küldöttgyűlését. megalakul az ABOT megyei bizottsá­ga. A találkozóra minden érdeklődőt várnak. tanács Meghalt Péczely György Tudjuk. hoRv minden út Rómába vezet, de e szólás­mondás ezúttal a Móra Fe­renc Múzeum múzeumi matinék-sorozatának címe is Ma. szombaton délelőtt 10 órától o római biroda­lom nagy korszakairól Kó­már Irén ve-zetésévei tar­tanak történelemfoglalkozást — gyerekeknek. Egy hazai „újhullámos" együttes. a2 Első Emelet hangversenyét rendezik meg ma. szombaton este 7 órától az Ifjúsági Házban. Ugyanitt holnap, vasárnap délelőtt 10 órától a mese­matinén a Misi mókus ka­land ini című magvar báb­filmet vetítik, maid a kö­vetkező napon március 12­én délután 5-töi is lesz. ami várla a Tisza­parton a gyerekeket: ezúttal a Mici-macko kuckóia cí­mű program. Mutagenezis és a környe­zeti mutagén hatások — ez­zel a címmel dr. Szabad János egvetemi docen> tart előadást a TIT biológiai szabadegyetemén holnap, va­sárnap Uéleió- 11 órái 61 a Juhász Gvula Művelődési Ko/Doni ban Ha van évente anvák naiv­fia. egyszer miért ne lehetne Műsor­ajánlat — apák napja is? Persze sok vidámsaggal. a rend­kívüli alkalomhoz illő hu­morral. Ilyet rendez a távéi művelődési házban a honis­mereti szakkör, s a prog­ramból annyi elárulható, hogy lesz filmvetítés, lesz­nek vendégek — a többi maradion meglepetés... Az időpont: március 12. este fél 6 óra. Oázis városok Közép­Ázsiában címmel dr. Kört­vélvesi Lás"zló tart ismei-et­ter.iesztő előadást március 12-én este 6 órai kezdettel a Juhász Gvula Művelődési Központban. Gyanítom, nem sokan tud iák. mi az a Borek-ef­fektus. Pedig magyar em­berről kanta nevét. dr. Bo­rek Ernőről, aki ielenleg az Egyesült Államokban a colorádói esvetem mikrobio­lógia professzora Felfedezé­sének lénvege pedig az az új diagnosztikai eliárás. amellyel a rák legkorábbi stádiumát is ki lehet mutat­na. Roia. továbbá dr. Jans­een belga tudósról, a világ egyik legfelkészültebb gyógy­szerkutatójáról készült a Petőfi-adó március 12-én délután 5 órától hallható műsora — melyből meg­tudjuk. hogv a két neves szakember a szegedi egye­tem díszdoktora lett. Ezért a program címe is: Dísz­doktorok Szegeden. Március 13-án. kedden este 7 óra 40-től sugározza a rádió 3. műsora Mozart Zaide című operájának hangversenvszerű előadását Budapestről, a Magvar Tu­dományos Akadémia kong­resszusi terméből A címsze­replő Vámossy Eva. de föl­lép a szegedi színház má­sik művésze. Bárdi Sándor is. A Filharmóniai Társaság Zenekara működik közre, a k a rmesíer Pál Tamás. Dr. Péczely György egye­temi tanár, a JATE Éghaj­lattani Tanszékének vezető­je március 3-án elhunyt. Bu­dapesten született 1929-ben. A középiskolát Hódmezővá­sárhelyen végezte, ahol Né­meth László is a tanára volt. További pályája Sze­gedhez kapcsolódott, innen indult, itt fejeződött be. A szegedi tudományegyetemen szerzett földrajz—biológia szakos tanári oklevelet 1953­ban. Ütja a fiúdrajzi tan­székről az Országos Mete­orológiai Intézetbe vezetett, ahol tudományos munkatárs, osztályvezető, végül igazga­tóhelyetles lett. Kutatói munkájában egészen rend­kívüli ötletesseg. alapos, biz­tos es kiterjedt szakismere­tek, valamint hatalmas mun­kabírás jellemezte. Több mint 140 publikációja je­lent meg. 1964-ben kandi­dátusi fokozatot, 1970-ben a tudományok doktora lett. A JATE éghajlati tanszé­kének élére 1973-ban ke­rült. Itt tudományos kuta­tómunkájának folytatása mellett szokatlan tempójú oktatási munkába kezdett. A meteorológiai-kli ma tol ógiai oktatást szilárd elméleti, fi­zikai és szükség szerint ma­tematikai alapokra helyez­te. összesen öt különböző jegyet írt, majd 1978-ban megjelent Éghajlattan cí­mű egyetemi tankönyve, je­lenleg sajtó alatt van A Föld éghajlata című egye­temi tankönyve. Szinte reggeltől estig a hallgatók rendelkezésere állt, s ugyanígy megtalálhatta az is, aki tudományos kapcso­latot keresett vagy segít­ségét kérte. Mindezeken kí­vül Péczely Györgynek volt ideje tudományos ismeret­terjesztő munkára is. A Ter­mészet Világában, valamint az Élet és Tudományban megjelent cikkei jelentősek. A napilapokban megjelent ismeretterjesztő írásainak száma nagy. Temetése március I3-án, kedden 12 órakor lesz a Belvárosi temetőben. Tegnap, pénteken délután megbeszélést tartott a Csongrád megyei tanács mellett működő művészeti tanácsadó testület Szabó G. László tanácselnök-he­lyettes vezetésével. A részt­vevők tájékoztatót hallgat­tak meg az elmúlt évben kiadott művészeti ösztöndí­jakról, a támogatott alkotók tevékenységéről, majd meg. vitatta az 1984.es ösztöndíj, pályázatra beérkezett neve. zéseket. Szó vott az 1983-as ki. állítási program megváló, sulásáról, majd előterjesz­tették a művészeti szövet­ségek területi szervezetei­nek idei munkaprogram­ját. A Kis-Balatonnak, a nagy tavat védő biológiai szűrő­ként történő helyreállításá­val egyidejűleg nagyszabá­sú és tervszerű erdősítést is végrehajtanak ugyanebben a lerségben. A MÉM erdő­resdezesi szelgáiatanak zöldövezel-tervezési irodá­jában kidolgozott tervek szerint a Kis-Balaton árte­rületén és a környékén 1200 hektárt telepítenek be különféle fákkal. Ezzel a tározó vedelmet szolgáljak. A jövő héten folytatódik s március 19-én befejeződik a városi tanacs tagjainak február 20-án kezdődött be­számoló sorozata. Március 12-én, hétfőn dél­után 17 órakor a Béke ut­cai általános iskolában Gyi­mesi József (13-as sz. vá­lasztókerület) ; a Dugonics általános iskolában (Oszt­rovszki u. 1—6.) dr. Diós József (19.): a Gera Sándor általános iskolában (Lidi­cei tér 1.) Heiler István (54.); a tápéi általános is­kolában (Majakovszkij tér 16.) Vincze Gyuláné (58.); a tápéi általános iskolában (Honfoglalás utca 71.) Si­mon Istvánné (61.); a mak­kosházi általános iskolában (Ortutay u. 3.) Kovács Ká­rolyné (69.): az MSZMP Aczél utcai székházában Herczeg István (72.): a DÉ­MÁSZ Kossuth Laj06 su­gárút 91. szám alatti kul­túrtermében Lengyel And­rás (79.); a kis kun dorozsmai központi általános iskolában (Felszabadulás utca 2—1.) Tóth István (85.); a MÁV Állomás étkezdéjében (In­dóház tér 2.) Meskál György (103.); a Faludi-ma­lomban (Tisza Lajos utca) Volenszki Imréné (105.): a ságváritelepi művelődési házban dr. Király Dezső (110.); a»gyálarétl Faházban Csorba Mihály (113.); a szentmihályteleki művelődé­si házban (Vörös Hadsereg útja 52.) Négyökrű Ferenc (115.) találkozik választói­vaL 17 óra 30 perckor az Ifjúsági Házban (Felső Ti­sza part) dr. Simády Béla (24.): az MSZMP felsőváro­si székházában (Kereszttöl­tés utca 13.) dr. Mészáros Rezsőné és Greguss Zoltán (41—43.): a Kodály téri ál­talános iskolában Mészáros Gyuláné (74.); a Rozsa Fa-. renc sugárúti általános is­kola ban Sirián Gábor (31.); a kiskundorozsmai közpon­ti általános iskolában (Fel­szabadulás utca 2.) Bein­schróth Jóasefné (90.); a Gagarin általános iskolában (Kolozsvári tér 1.) Szilágyi­né Miklós Ilona (99.) tart beszámolot. 18 órakor a tarjám IV. általános iskolá­ban (Űrhajós utca) Tóth Antal (52.); a Jerney utcai általános iskolában (Kis­kundorozsma) Farkas Tibor (89): az Ifjú Gárda Neve­lőotthonban (Szőregi út 80.) Bal la Ferenc (33.); a haty­tyastelepi általános iskola faházában (Rendező tér 3.) Savanya Miklós (112.) talál­kozik választóival. Március 13-án. kedden délután 17 órakor a Nívó Faipari Játékkészítő Ipari Szövetkezetben Mikes Sán­dor (84.) tart. beszámolót. Március 14-én. szerdón délután 15 órakor a Szege­di Fegyház és Börtönben dr. Ruzicska László (119.); 17 órakor az MSZMP bel­városi székházában (Föld­vári u. 3.) dr. Maráz ViL mosné (11.); a Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában (József Attila sugárút) Bör­csök Ferenc: a Liszt Ferenc Zeneiskolában (Tábor u. 7.) dr. Csikós Ferenc (16.): 17 óra 30-kor a Zalka Máté állalános iskolában (Csons­uádi sugárút ,19.) Ördöslu József (67.) tájékoztatja vá­lasztóit. Méretes 17-én. szombaton délután 17 órakor a Ma­dách általános iskolában (Kiskundorozsma. Ipar-dű­lő) Bóka Imre (92.) tart előadást. Március 19-én. hétfőn délután 17 óra 30-kor az MSZMP tarjáni székházá­ban (Csongor tér) dr. Oz­vald Imre (48.) találkozik váln&stltwal.

Next

/
Thumbnails
Contents