Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-10 / 59. szám

2 Szombat, 1984. március T0.' Magyar vezetők fogadták az NSZK parlamenti delegációját # Budapest (MTI) Kádár János, a Majtvar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta dr. Rainer Barzelt. a Német Szövetségi Köztársaság par­lamentjének elnökét. A szí­vélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet legfontosabb problémáiról és ezzel ösz­szefüggésben a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti várbeszéd és együttműködés megőrzésé­nek fontosságáról. Átte­kintették a Magvar Nép­köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak helyzetét és továbbfejlesztésének lehető­ségeit. A talákozón ielen volt Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a nap folya­mán az Országházban fo­gadta a dr. Rainer Barzel vezetésével hazánkban tar­tózkodó NSZK parlamenti küldöttséget. A megbeszélé­sen részt vett Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnöke. Dr. Várkonvi Péter kül­ügyminiszter hivatalában találkozott az NSZK-beli parlamenti delegációval. Valamennvi eseménven ie­len volt Norman Dencker. a Német Szövetségi Köztár­saság budapesti nagvkövete. Égei-tengeri incidens # Athén, Ankara, Brüsszel (MTI) A török kormány — pén­tek délelőtti rendkívüli ülé­se után — nyilatkozatban cáfolta azt a görög vádat, hogy török hadihajók tüzet nyitottak egy görög rombo­lóra az Égei-tengeren. A történtekről szóló anka­rai hivatalos változat szerint Törökország két héttel ez­előtt bejelentette, hogy had­gyakorlatot tart az Égei-ten­ger keleti térségében — rész­ben nemzetközi, részben tö­rök területi vizeken. Csütör­tökön rutinjellegű lőgyakor­latra került sor, de a lövé­seket nem irányították gö­rög hajókra. A török kor­mány ,,nem tudja mire vél­ni, hogy az előzetes figyel­meztetés ellenére miért tar­tózkodott görög hajó az érin­tett körzetben". Jósxomszédság Az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ölése # Budapest (MTI) A Győr-Sopron megyei Ál­latforgalmi es Húsipari Vál­lalat kapuvári üzemébein tar­totta ülését pénteken az or­szággyűlés mezőgazdasági bizottsága, A hústermelés helyzetéről Vónesa Jenő me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tájékoztatta a bi­zottság tagjait. Elmondta, hogy a hüs­program megvalósítása so­rán a nagy- és kisüzemek­ben egyaránt jelentősen nö­vekedett a vágóállat-terme­lés. Elsősorban sertésből, ba­romfiból es nyúlból termelt többet az ágazat. Figyelem­reméltó, hogy a sertés- és ezen belül a kocaállomány az elmúlt három évben is di­namikusan fejlődött, s már 1982-ben is 10 százalékkal meghaladta az 1985-re ter­vezett szintet; a növekedés többségét a kisgazdaságok produkálták. Hasonló ütem­ben nőtt a baromfi-törzsállo­mány is. A szarvasmarha­és a juhtenyésztésben szeré­nyebb volt a fejlődés. Az egy lakosra jutó húsfogyasz­tás elérte a 74 kilót ami nemzetközileg is jó szintnek tekinthető. Ugyanakkor az ÉïfRfl • O.Utiï.:;*::'-; KINEVEZÉS A Minisztertanács dr. Sza­bó Ferencet mezőgazdasági es élelmezésügyi miniszter­helyettessé nevezte ki. PETEK FLÓRIN LÁTOGATÁSA Peter Florin, az NDK külügyminiszter-helyettese — Hollal Imre, külügymi­niszter-helyettes meghívásá­ra — március 7—9. között látogatást tett Magyarorszá­gon. Vendéglátójával meg­beszélést folytatott a nem­zetközi szervezetekben foly­tatott munkáról, es egyéb nemzetközi kérdésekről. Pe­ter Florin t fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra es dr. Varkonyi Peter külügyminiszter. ALAKl)IX> ÜLÉS ÁPRILIS 11-É.N A Szovjetunio Legtelsöbb Tanácsának Elnöksége úgy határozott, hogy a március 4-en tartott választások után április 11-re hívja össze a legfelsőbb államhatalmi szerv alakuló ülésszakai. ÍTÉLET A belgrádi kerületi bíró­ság húsz-húsz évi börtön­büntetésre ítélte azt a két örmény nemzetisegű liba­noni állampolgárt, akik egy eve Belgrádban meggyilkol­ták Törökország nagyköve­tét. az egyik elitéit megse­besítette a nagykövet gépko­csivezetőjét és menekülése közben lelőtt egy jugoszláv egyetemistát, aki megpróbál­ta feltartóztatni. A büntetés letöltése után a két terro­ristát kitoloncolják Jugo­szláviából. MAUROY MADRIDBAN Rendkívül hűvös fogadta­tásban részesült Pierre Mauroy francia miniszterel­nök, aki pénteken nem hi­vatalos látogatásra Madrid­ba érkezett. A szerdai in­cidens után —, amikor fran­cia őrnaszádok spanyol ha­laszbarkákra tüzeltek, s en­nek következtében kilenc halasz megseruit — lbe" RÁDIÓTELEX riai országban felerősödött a franciaellenes hangulat. Az éles hangú hivatalos nyilat­kozatokon túl a jobboldali ellenzék azt követelte Felipe González miniszterelnöktől, hogy mondja le a francia kormányfővel szombatra ter­vezett találkozóját. ország évről évre több húst ad el a szocialista és a tőkés piacon egyaránt, 1985-re az egy főre eső hűsfogyasztás várhatóan eléri a 77.5 kilo­grammot. Ezen belül nem­csak a sertéshús, hanem el­sősorban a baromfi és más húsok fogyasztásának növe­kedését tervezzük. A beszámolót vita követte, amelyen felszólalt Dobi Fe­renc Csongrád megyei kép­viselő is. Dobi Ferenc az ag­ráregyetemeken folytatott állattenyésztési kísérletek eredményeinek mielőbbi be­vezetését sürgette. A Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem mosonmagyaróvári me­zőgazdaság-tudományi karán például sikeres kísérleteket végeztek olcsóbb tápanyagok előállítására. Import szóját helyettesítettek lóbabdará­val, s ezzel kísérleti telepü­kön hasonló eredménnyel hizlaltak csirkéket, mint a korábbi' drága tápanyaggal. A különböző melléktermékek abraktakarmányként való hasznosítása már megkezdő­dött, de még nagyok a tar­talékok az állattenyésztés jövedelmezőségének fokozai sában. A magyar—jugoszláv magas szintű eszmecserék befejeztével pénteken a jugoszláv sajtó első oldalas címei is azt illusztrálják, hogy Kádár János tár­gyalásain a két ország közvetlen együtt­működése kapta a legjelentősebb hang­súlyt. „Eredményesen fejlődő kapcsola­tok". „kölcsönös tisztelet és bizalom", „a kölcsönös megértés magas foka" — íme, néhány cím a vezető jugoszláviai lapok első oldaláról. Hasonló szellemről tanús­kodik a tárgyalásokról — a tegnapi lap­ban megjelent — közös közlemény is. Jóleső érzés tudni: déli szomszédunk­kal, Jugoszláviával rendkívül sokoldalú együttműködésünk, s kapcsolataink a jö­vőben tovább bővülnek. Kádár János rövid hivatalos baráti látogatása kitűnő alkalmat kínált arra, hogy tárgyalópart­nereivel összegezze a két párt és a két ország viszonyának jelen állapotát, és ebből kiindulva kölcsönösen meghatá­rozzák az együttes teendőket. A látoga­tás külsőségei is híven bizonyították: a két szocialista ország között nincs sem­miféle, feszültségre okot adó vitás kér­dés, ellenkezőleg: mind Budapest, mind Belgrád törekvését a fokozott együttmű­ködés iránti jogos igény jellemzi a jó­szomszédság keretei közötti Az MSZMP KB első titkára és belg­rádi házigazdái megelégedéssel állapít­hatták meg: kapcsolatunk, együttműkö­désünk kiegyensúlyozottnak mondható. Magától értetődik, hogy a szocialista építőmunka különböző útjai más-más ta­pasztalatot kínálnak hazánk és Jugo­szlávia népeinek. Az alapvető kérdések­ben: a béke, a társadalmi haladás, a szocialista jövő igeplése tekintetében azonban nincsenek nézetkülönbségek körtünk. Helyesnek bizonyult a két or­szág gyakorlata a különböző szintű' pár­beszéd, a rendszeres véleménycsere foly­tatásában. Hazánk közvéleményét öröm­mel töltheti el, hogy a szomszédos or­szág népei a kommunisták vezetésével hatalmas eredményeket értek el a népi hatalom négy évtizede alatt az ország fölemelkedésében. Ugyanakkor tudjuk: déli barátaink is nagy figyelmet szen­telnek a mi erőfeszítéseinknek. Ebben különös szerep jut az ott élő magyarok­nak, illetve a hazánkban élő horvát, szerb és szlovén nemzetiségűeknek. Ok a szó legnemesebb értelmében hidat ké­peznek a barátság, a jószomszédság ápo­lásához. Vannak természetesen feladatok is, megoldásra váró teendők. Távolról sem merítettük ki a gazdasági, tudományos­technikai, valamint kulturális együttmű­ködés valamennyi tartalékát. Szakem­bereinken a sor — nálunk és déli szom­szédainknál egyaránt —, hogy a koope­rációt új, életrevaló ötletekkel tovább gazdagítsák. Megfelelő formát kínál er­re a többi között a határ menti terüle­tek és városok, a helyi társadalmi és politikai szervezetek már meglevő együtt­működésének továbbfejlesztése-, a két ország turizmusának bővítése. Ami a nemzetközi helyzet értékelését illeti: Budapest és Belgrád egyaránt ag­godalmának adott hangot a fennálló fe­szültség miatt. Azonosan ítélte meg Ká­dár János és Dragoszlav Markovics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke azt az aggasztó jelenséget is, hogy „a kölcsö­nös bizalom csökkenése miatt nehezeb­bé váltak az államok közötti érintke­zés feltételei.'' A magyar és a jugoszláv vezetők „kifejezték meggyőződésüket, hogy a békés egymás mellett élés meg­szilárdítása a világ békéjének és biz­tonságának elengedhetetlen feltétele, és egyben tartós, szilárd alapját képezi a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének". Hazánk — mint a Varsói Szerződés tagja és Jugoszlávia, mint az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapí­tója — a jelenlegi bonyolult és feszült világhelyzetben sok közös törekvést vall magáénak. A kölcsönös bizalom helyre­állításában, a fegyverkezési hajsza kor­látozásáért folytatott erőfeszítésekben, a leszerelés feltételeinek megteremtéséért mindkét ország rendkívül sokat tehet és tesz is. Példás jószomszédi kapcsolataink, a két ország és népeink egyre gyümölcsö­zőbb együttműködése Kádár János belg­rádi látogatásával tovább szilárdultak. Meggyőződésünk, hogy a találkozó nyílt, elvtársi légkörben megvitatott témák újabb tapasztalatokkal gazdagítják mind hazánk, mind Jugoszlávia vezetőit. Cél­jaink azonosak, még ha a megvalósítás ütja más és más is: a szocialista gaz­daság és társadalom gyarapításán mun­kálkodunk. Zavartalan együttműködé­sünk, az élet minden területén gyara­podó kooperációink nemcsak a ket or­szág és népeink javára válik, hanem az európai biztonságnak es békének is. Gyapay Dénes Siklós Tónos Zilahy Lajos utolsó évei 25. De mielőtt a végső cél. az Iskola tervét meg­rajzolnám. el akarok mondani mindent, amit az utolsó húsz év alatt a magvar életben lát­tam. s aminek magam is részese voltam. Siet­nem kell. mert az. úi sajtótörvényben már a legszigorúbb cenzúra közeledtét érzem." Itt megszakadnak a kézirat sorai, amelvek hol ceruzával, hol tintával vannak írva. mutat­va azokat az időtörmelékeket. amikor az író­asztalhoz tudtam menekülni. A lapok szélén forrásmunkák jegyzetei van­nak. a készülő könw fel akarta ölelni a hazai németség és zsidóság történetét, valamint ezen a téren szerzett egyéni tapasztalataimat. De llven nagv és alapos tanulmányt igénylő könyv megírására már sem időm. sem erőm nem volt. 1941. november 5-én. több mint háromévi szünet után. ezeket a sorokat írtam széljegy­zetnek a kéziratra: „kétéltű lény ez az írás, amelv az irodalom tüdejével és a politika ko­poltvűival lélegzik bennem". Aztán a követke­ző oldalon ezek a sorok: „Üzenek a fiamnak. Miért ez a szó: üzenet? Mert a fiam még csak tízéves. Hosszú évek múlva értheti csak meg ezt az írást. Az üzenet így szól: Fogadalmunk megtétele előtt Anvád és én sokat gondoltunk a te sorsodra is. hiszen ez a fogadalmunk téged . igen -nagv örökségtől foszt meg. Én magam is. mint e vagvon szerzőie. éveken át számtalan­szor lelkiismeretem mérlegére tettem ezt a kér­dést. Mindig űgv éreztem: ha sikerült valamit elérnem az életben, azt csak annak köszönhet­tem. hogv szegénv voltam, és keményen meg kellett küzdenem önmagamért és másokért. Má­sok: ez a szó nagyon szűk fogalom, mert még anvámmal szemben is szűkmarkú voltam. Én erös vagvok és túlontúl szerencsés, különösen, ha azt veszem, hogv nálam sokkal különbek mit szenvedtek a magyar irodalomban. Te talán pvenge és szerencsétlen leszel, de ez sohasem külső dolgoktól függ. hanem attól, hoy belső­leg hogyan formálod magad. Ezért is akarom elsősorban a lelkedet megerősíteni, mert..." Nem tudom, miért maradt abba ennél a mert-nél a mondat Telefoncsengő, vagy látoga­tó zavart meg. Ilyen tört mondatokkal hullottam vissza né­ha az íróasztalomra. Olykor csodálatos és vilá­gos közelségbe kerültem a gondolattal, máskor az élet és a munka zakatolása hosszú időre el­némította bennem a magányos hangokat. * Elhagyom a következő három fejezetet: ..Há­zasságom története". „A megtisztulás útján", s ..A ház története". Ezek külön-külön és együt­tesen is annak a kornak a légköréhez igazod­nak. s annyira személves jellegű megnyilatko­zások. hogy a mai olvasó számára szinte sem­mit sem mondanak. A befejező rész. „A romok felett" viszont Zilahy mondanivalójának summázatát adja. „A romolt felett A romok felett áll az Iskola. Igen, már áll, mert hiszek az akarat és elhatározás ereiében. Itt fog állni, visszaütő jelképéül annak, hogy ahol először vágott az orosz bomba Budapestre, ebből a mélv kráterből szökkennek fel az úi magvar nemzedékeket nevelő Iskola falai. A kráter vak gödre magyar fiúk csillogó szemé­vé változik, a jövőbe pillantva. Mert értsük meg: erőnk csak akkor van. ha a szirénabúgás­ban is a jövőre gondolunk. Ne káráljanak most nekem az okosak, hogv ja. kérem, most nem olvan időket élünk, hogv ilyen dologgal foglal­kozzunk. Az Iskola nemcsak tégla, cement és vasgerenda, hanem roppant jelkép. amelynek munkája vigasz és önbizalom. Gvertek. magvar fiúk. gvertek napszámosoknak, építsük az Isko­lát! Az iskola nem az én művem, nem is engem illet maid érte az érdem. Előttem, mellettem és mögöttem mások többet adtak hozza, mint én. Én csak az író és egy sokat vándprolt, sokat tévelygett magyar lélek kiáltását adom hozzá. Hadd küldiek most üdvözletet barátaimnak, el­sősorban Zsindelyné Tüdős Klárának, aki forró magyar lelkevel egy másik magyar Iskolát építget, ugyanilyen céllal. Sok ilyen iskola kell. meg fogjuk oldani a népfőiskolák kérdését is. Nincs vesztegetnivaló időnk. Néhány széljegyzet a fogadalmakhoz 1. Nem fogok szakállt növeszteni és sáskát en­ni. különben sem szeretem a sáskát. Nem fogom a feleségemet hivalkodó rongyokban járatni. Ugyanúgy fogunk élni. mint eddig. Ezután is Szimfónia cigarettát szívok. Neon volt költsé­ges szenvedélyem, a horgászat a legolcsóbb soort. A Park Avenue és Fifth Avenue palotái­ban megfordultam a Lewissonok. Vanderbilte­Wanamaker-ek asztalánál, láttam az anyagi jó­lét legmagasabb, zord fennsíkjait, ettem kínai fecskefészket és avocadót. tárgyilagosan mond­hatom: nálam a köménymagos leves és a nvárson sült szilva orrú keszeg testhosszal győ­zött. Én tudom, hogv mit jelent a pénz és a gazdagság: nem veszítettem semmit. A költsé­ges klubéletről már négv évvel ezelőtt lemond­tam. amikor először léDtünk elhatározásunk út­iára. Életünk legfeljebb annyiban változik. hogy ezután kétszobás lakásban fogunk lakni: ez a feleségemnek mindig álma volt. És azon a szo­bi néhánv holdon a fiam vendégei leszünk, mert a teleoen nádfödeles. vályogfalű lakóházat is építek. Ez az építkezés már a bomba előtt meg­kezdődött. nincs hát benne semmi aktuális hi­valkodás. Szerelmes vagvok a magvar paraszti építkezésnek, a gerendás mennyezetnek. imá­dom a vátvoafalak hűvös, enyhe földszagát, mely áttör a fehér mészen és mindig emlékeztet va­lamire. 2. Nem fogadok el semmiféle csillagot kitün­tetést. címet, tagságot vagy dalárdaelnökséget. 3. Nem fogadok el semmiféle állami állást. 4. Békét kötök minden magvar testvéremmel, akikkel harcban álltam. Intézkedtem, hogy M. Z. főszerkesztő ellen indított sajtóperemet von­ják vissza. Azt íratta rólam, hogv hazaáruló va­gvok. mert nem értette meg cikkemet és úgy vélte, hogv mikor a magvar nép lélekszámában a minőséget hangsúlyozom, elvetem a mennyi­ségeti Legyen vége ezeknek a macska—egér harcoknak. 5. Politikával a múltban sem foglalkoztam, a jövőben sem fogok foglalkozni. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents