Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

4 Szerda, 1984. március V. Az MSZMP agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság Népgazdaságunkban a me­zőgazdasági termelés jelen­tős szerepet tölt be a ki­egyensúlyozott élelmiszer-el­látás biztosításában, és így az életszínvonal-politika cél­jainak megvalósításában, va­lamint a külkereskedelmi és költségvetési egyensúly ala­kulásában. A kiegyensúlyo­zott ee aranyos gazdasági fejlődés egyik leltételét ké­pezi a lakosság élelmiszer­szükségletének hazai terme­lésből történő kielégítése és — mivel adottságaink lehe­tővé teszik, a népgazdasági érdekek pedig megkövetelik) — a mezőgazdasági termé­kek gazdaságos kivitelének fokozása. A magyar mezőgazdaság eredményei nemzetközileg is elismertek. A nyolcvanas évek ele jén mezőgazdaságunk tiz százalékkal kisebb terü­leten, feleannyi munkaerő-' vei, lényegesen jobb eszköz­ellátással kétszer annyit ter­mel, mint 25 évvel koráb­ban. A föld-magántulajdon kötöttségeitől megszabadult mezőgazdaság jó színvonalon elégíti ki a lakosság élelmi­szerek iránti szükségletét. Az elmúlt negyedszázadban többszörösére növelte ex­portját A mezőgazdaság eredmé­nyei alapvetően az MSZMP átgondolt, következete és ru­galmas agrárpolitikájának köszönhetők. Csizmadia Ernő könyvének célkitűzése az MSZMP agrárpolitikájának, illetve e politika gyakorlati megvalósulásának összegezé­se, a megtett út elemzése, a tapasztalatok, eredmények értékelése. A szerző fő érdeme, hogy az agrárpolitikát és a me­zőgazdaság fejlődését komp­lexen, rendszerszemléletben, a népgazdaság egészébe be­ágyazva tárgyalja és elemzi. Kutatásai egyaránt felölelik az agrárpolitika cél- és esz­közrendszerét, valamint e politika gazdasági és társa­dalmi vonatkozásait. Vizsgá­latai a mezőgazdaságon kí­vül az élelmiszeriparra és a kereskedelem területére is kiterjednek. A mezőgazdaság technikai-gazdasági átalaku­lásának elemzése mellett a társadalmi-gazdasági átala­kulások nyomonkövetésére is nagy figyelmet szentel. Imponáló statisztikai adat­bázisra támaszkadva mu­tatja be a magyar mezőgaz­daság anyagi-műszaki bázi­sának, tárgyi és személyi té­nyezőinek, a termelési vi­szonyoknak a változását a két világháború közötti idők­től napjainkig. A nagyívű elemzés, a tárgyilagos, kor­rekt ok-okozati feltárás arra a kérdésre ad választ, hogy hogyan sikerült Magyarorszá­gon kialakítani a nagyüzemi mezőgazdaságot és ezzel egy időben növelni a termelést. Dinamikus mezőgazdasági fejlődésünk okai közül a szerző kiemeli, hogy a gaz­daságpolitika figyelmet for­dított a dolgozó parasztság anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére és a mezőgazdaság technikai-technológiai fej­lesztésére. Hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság ered­ményei jórészt a különféle tulajdonformák és a külön­böző üzemnagyságok haté­kony kombinációjából adód­nak. A tartós agrárfejlődés alapja szocialista viszonyok között a nagyüzem. A nagy­üzemi szektor mellett az MSZMP következetesen tá­mogatta és támogatja a kis­gazdaságokat is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a meg­művelt földterület több mint 90 százalékán gazdálkodnak, a mezőgazdasági termelés több mint kétharmadát ad­ják. A termelőszövetkezetek és más szocialista szerveze­tek által integrált kisüzemek adják a mezőgazdasági ter­melés egyharmadát. A mező­gazdaságban a kistermelés erősen összefonódik a nagy­üzemekkel, hiszen a nagy­gazdaságok biztosítják a kis­gazdasági termeléshez szük­séges állatokat, takarmányt és szolgáltatásokat, valamint értékesítik az előállított ter­mékeket. A kisüzemek — amelyeket magas eleven­munkafelhasználás, ala­csony eszközellátottság jelle­mez — a saját háztartás el­látása mellett növekvő mér­tékben vesznek részt az áru­termelésben. Hazánk természeti adott­ságai valamennyi mérsékelt égövre jellemző mezőgazda­sági termék előállítását le­hetővé teszik. A termelési struktúra fejlesztésében adottságaink és a mezőgaz­dasággal szemben támasztott követelményrendszer alap­ján a sokoldalú fejlesztés ér­vényesül. A fejlődés jelentős hajtó­ereje a gazdaságok önálló­sága és az anyagi érdekelt­ség elvének érvényesítése. A sikerek záloga, hogy agrár­politikánk tartósan érvénye­sülő elvei és jellemzői közé sorolhatjuk a lenini szövet­kezeti elvek betartását, ér­vényesülését. A jól szerkesztett és nem; csak agrárszakemberek szá­mára élvezetes stílusú könyv a magyar mezőgazdaság több mint negyedszázados fejlő­désének, tapasztalatainak igen gazdag, sokoldalú fel­dolgozása. Jelentős összefog­laló mű, mely erényei kö­zött a vizsgált kérdések tel­jességére törekvő elemzését is számon kell tartanunk. Haszonnal olvashatják mind az agrár, mind az elméleti szakemberek. (Kossuth Könyvkiadó, 1984.) Dr. Andrassy Adél Kemence­hőszigetelő Száraz hőszigetelő beton gyártására alkalmas kisüzem kialakítását kezdték meg a mezőtúri fazekasok Népmű­vészeti Háziipari Szövetke­zetben. Az Építőipari Inno­vációs Alap és a kisipari szövetkezetek Szolnok me­gyei központjának támoga­tásával megvalósuló beru­házás jól szolgálja mind a helyi tartalékok kihasználá­sát, mind pedig az energia­takarékosságot. A termelésé­vel számottevően javítja a szövetkezet gazdaságosságai, s ugyanakkor olyan speciá­lis, a hazai piacról hiányzó cementmasszát készít, amely ­lyel tökéletesen lehet szige­telni az 1000—1200 Celsius­fok hőmérsékletű kemencék égésterét. Ezzel rendkívül nagy mér­tékben csökkenthető e ke­mencék szigetelés nélkül nagyon tetemes hővesztesé­ge. Az új szövetkezeti kis­üzem 1985-ben kezdi meg a folyamatos termelést. Külföldi vadászok Kiemelkedően jó évet zárt a MAVAD: tavaly 1.4 mil­liárd forint bevétele volt a vadexportból. Megközelítően 20 százalékkal nagyobb volt a forgalma, mint 1982-ben. A vállalat fennállása óta elért legjobb eredmény az igényekhez alkalmazkodó üzletpolitika mellett a vad­hús iránt külföldön megnőtt keresletnek és a növekvő áraknak tulajdonítható. A tavaly megszerzett piaci pozíciók s a hazai vadászati lehetőségek iránt változat­lanul élénk külföldi érdek­lődés megfelelő alap az idei tervek teljesítéséhez. Az évente hozzánk látogató mintegy 15 ezer külföldi vadász kedvére szolgálnak a MAVAD újabb kedvezmé­nyei. fartbarátoknak Korai zöldség a kiskertből A gyümölcsösök tápanyagigénye A takácsatkák elszaporodása Saját felhasználásra sem mindegy, hogy milyen áron és mikor jutunk zöldséghez kertünkből. Néhány tő ka­raláb. káposzta, paradicsom, paprika korai termelése aligha fizetődne ki kis üveg­házban vagy fóliasátorban. A káposztafélék íagytűrők ugyan, de hideg hatására gyakran felmagzanak, A pa­radicsom, paprika, uborka hi­degtűrő képessége köztudot­tan rossz, ezért a kiskertben arra kell törekedni, korán kiültetve maradjon tartalék­palánta, hogy esetleges kár esetén újraültethessük, biz­tosítani tudjuk az éjszakai takarását gyékénnyel, fekete fóliával, egyéb anyaggal. Érdemes tápkockás palán­tát vásárolni és uzt ládába rakva tovább nevelni, ha van erre alkalma« helyisé­günk. Hideg éjszakák ese­tén a szerszámos kamrában vagy egyéb helyen tartsuk. Márciusban már kitehetjük a napfényre. így egész a virágzásig, sőt az első ter­mések kötődéséig nevelhet­jük. Célszerű a láda fene­kére fóliát teríteni, hogy az öntözéshez felhasznált víz ne csurogjon ki. Egy 60x30 centis ládába 60—70 táp­kockás palánta helyezhető el. Később a lomb növeke­désével már sem a tápkoc­ka. sem a hely nem elegen­dő g növénynek, ikéüa ge­gfthetGnk ha a tejeszacskó­nak az alja« e® tetejét le­vágjuk, kettévágjuk, az így kapott tömlőrészt félig meg­töltjük jó roagágyfölddel, a tápkockás palántát belehe­lyezzük és a tömlőrészt tel­jesen megtöltjük földdel. A kiültetést a hidegtűrőbb nö­vényekkel kell kezdeni. A fagyosszentek elmúltával minden palántát ki kell ül­tetni. A ki ültetésnél a gyö­kérrel jól átszőtt palántát csúsztassuk ki a tejeszacs­kóból, mert a műanyagon a gyökér nem tud keresztül hatolni, és a műanyag sem bomlik el a talajban. A növények ilyen zsú­folt körülmények között a betegségre fogékonyabbak, mint a szabadföldön. Meg­előző védekezésként a gom­babetegségek ellen Zineb­bel Dithane M—45-tel, a levéltetvek ellen Bi—58-cal, Pirimorrai permetezzünk. * A gyümölcsfák tápanyag­igénye életkoruknak megfe­lelően változik, de eltérés tapasztalható az éves te. nvészidőn belül is. melynek fázisai a következők: a rügy­fakadás es a hajtások kez­deti növekedése: a fokozott hajtasfejlödés időszaka; a hosszanti növékedes csök­kenese. majd megszűnése es végül a nyugalmi állapotra váló ltüke&£üles. A tu a rügyfakadás és a hajtások kezdeti növekedésének sza­kaszában viszonylag kevés tápanyagot vesz fel. A fa­kadás és a kihajtás ener­giaforrása az előző év őszén tárolt tápanyag Virágzás­kor és a hajtásfejlődés ide­jén nagyobb mennyiségű vízre és tápanyagra van szüksége a növénynek, hogy a gyors növekedés szaka­szában már az asszimilált tápanyaból élhessen. Ekkor igényli a kötődött gyümölcs növekedéséhez a legtöbb tápanyagot. A hosszanti nö­vekedés csökkenésének és megszűnésének idején még sok tápanyagot képez a nö­vény de annak jelentős ré­sze már elraktározódik. A nyugalmi állapotra való fel­készülés idején részben a termés érlelésére, a gyökér­zet őszi növekedésere. vala­mint a következő évi rügy­fakadásra raktározza a nö­vény a tápanyagot. A gyümölcstermő növé­nyek tápanyagigénye fajhoz, fajtához kötött tulajdonság. A talajba jutott tápanyagok nem azonos módon érvénye­sülnek. Befolyásolja a talaj­nem, a klíma, és az évjá­rat is. Vizsgálatok bizo­nyítják hogy a tárgyázás hatásfokát meghatározza a trágyaféleségek talajba jut­tatásának módja és ideje. Tudni kell, hogy a nitrogén­tartalmú műtrágyák köny­nyen kimosódnak a talajból, ezért lehetőleg közvetlenül a felvételüket megelőzően kel] kijuttatni őket. ami gyümölcs esetében először március-áprilisbán, később júniusban válik esedékessé. A foszfor es kálium műtrá­gyák nehezebben táródnak fel ezért már november­től meg lehet kezdeti kijut­tatásukat, de legkésőbb márciusban be kell fejezni. Az iatállótrágyát is a nyu­gainu időszakban kuli ki­juttatni. főleg homoki tala­jokon azonban ügyelni kell arra. hogy megfelelő mély­ségre kerüljön a trágya, mert száraz időjárás esetén beleszenesedik a talajba. A termő gyümölcsösök műtrágya szükségletét ha­tóanyagban 100 négyzetmé­terre vetítve a következők szerint lehet meghatározni: nitrogénből 60—120 deka. foszforból 40—60 deka, ká­liumból 120—160 deka. Idős fák esetében a nitrogén dó­zisa 10—30 dekával emel­hető. » A piros gyümölcsfa-takács­atka kártétele kisebb-na­gyobb megszakításokkal 20 —25 év óta rendszeresen komoly gondot okoz. A tö­meges mértékű elszaporo­dást elősegítő tényezők két fő csoporta oszthatók. A kedvező ökológiai feltételek és a hasznos élősködő és pusztító szervezetek vegy­szerekkel történő radikális irtása. így szükségessé válik a kémiai védekezés, amit helyesen alkalmazva teljes védettséget lehet biztosítani. A kártevő tojás alakban te­lel át, melyből a tél folya­mán a környezeti tényezők hatására rendkívül sok el­pusztul, , A megmaradó to­jások az almástermésűek zöld- és pirosbimbós állapo­tával egybeesően kelnek ki, tehát ebben az időszakban feltétlen be kell iktatni egy védekezést ellenük. A követ­kező vegyszerezést július hónapra kel] ütemezni, ez­zel az atkafertőzést meg­szüntethetjük. illetve a fertőzést megelőzhetjük. A kiskertek védelmére ajánl- ! ható a Pol-Akaritox, Rospin I 25 EC. Mitac 20 permetező­szer. Célszerű a felhaszná­lásra kerülő szereket cserél­getni. így hatásosabb a vé­dekezőszerek használata. Dr. Tóth Mihály megyei lokertesz 1984. MÁRCIUS 7., SZERDA - NÉVNAP: TAMÁS A Nap kel 6 óra 13 perckor, és nyugszik 17 óra 38 perckor, A Hold kel 8 óra 16 perckor, és nyugszik 22 óra 32 perckor. VIZA IX A S A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 5» cm (áradó). HETVENÖT ÉVES Millner Tivadar (sz. 1909) ve­gyészmérnök, akadémikus. Kos­suth-díjas és állami díjas. A wolframgyártás és -technológia alapkérdéseivel és híradástech­nikával foglalkozik. Tökéletesí­tette a wolframizzószálat. HATVANÉVES Abe Kobo (sz. 1924) japán re­gény és -drámaíró. Orvosnak készült. A háború- utáni japán avantgárdé irodalom legjelenté­kenyebb képviselője. Művésze­tére hatással volt a marxizmus­sal való megismerkedés. Legje­lentősebb regénye — A homok asszonya — hazánkban is nagy sikert aratott. ZENES SZÍNHÁZ Délután 3 órakor: A sevillai borbély — „általános iskolások részére. KI9SZINHAZ Este 7 órakor: Fejek Ferdi­nándnak — Bartók Béla-beriet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 1(1 óra­kor: Kisvárosi fojtogató (színes, m. b. francia krimi, 16 éven fe­lülieknek, H. helyárral), negyed 4, fél 6 és háromnegyed 8 órá­kor: Nőrablás (színes jugoszláv —NSZK történelmi film, 16 éven felülléknek). Fáklya: háromnegyed 3 óra­kor: Domald kacsa és a többiek (színes amerikai rajz-játékfilm), negyed 6 órakor: Ki;sváros4 foj­togató (színes, m. b. francia kri­mi, 16 éven felülieknek, II. hely­árral), 8 órakor: Házasság sza­badnappal (magyar). Filmtéka (MTSZ-székház, Kí­gyó u. 4.): Átkozottak, szeret­lek benneteket! (színes olasz filmdráma. 16 éven felülieknek, este 6 órakor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (l3/5i-es) es­te 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a 11. Kórház (Tolbuhln sgt 57.) veszi fel, se­bészeti felvételi ügyeletet az I. Kórház (Kossuth Lajos sgt. 42.), urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: sze­ged, Hunyadi János sgt. L sz. alatt. Telefon: 10-100 FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged. Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420 S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7-töl reggel I óráig. Telefon: 11-000. 19.30: Tv-napló 20.00: Nyomoz.ás — olasz játékfilm 21.35: Zágrábi körkép 21.50: Hangverseny­termekből maa BUDAPEST 1. 8.10: Tv-torna — (isim.) 8.15: Iskola-tv 10.00: Delta — (isim.) 10.30: A régensheroeg — angol tv-filmsorozat — 8. — (ism.) 11.25: Képújság 15.00: Isikola-tv 16.25: Hírek 16.3.3: Pedagógusok fóruma 17.15: Képújság 17.25: U. Dózsa—Aberdeen — KEK — labdarúgó­mérkőzés 19.15: Tv-torna 19.20: Esti mese 19.3<]: Tv-hiradó 20.00: Tűz a nyaralóban — NSZK bűnügyi film 21.15: Mesélj a nőkről — a Reflektor Szerkesztőség műsora 21.50: A hazai agykutatás műhelyeiből — 1. 22.20: Tv-híradó 3. BUDAPEST Z. 18.15: Képújság 18.20: Csak gyerekeknek! 18.45: Szülők iskolája — 7. (ism.) 19.15: Sakk-matt 19.35: Érzelmeink visszhangja — szovjet kisfilm — (ism.) 20.00: Tavaszi fesztviál '83 — riportfilm 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Pannónia Kupa — Nemzetközi súlyemelő­verseny 22.10: Képújság BELGRAD 1. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak 17.40: Hírek 17.45: A fehér kő — tv-socozat gyerekeknek 18.15: Mustafa Stupac kertjében 18.45: Zenebarátok 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Sportszerda 22.00: Tv-napló BELGRAD 2. 18.15: Fáradtság Ifi.45, bzeroaa korke« 17.00: 17.45 : 18.15: 18.45: 19.15: 19.30: 20.00: 22.00: ÜJVIDÉK Tv-híradó magyarul és szerb-horvátul Harisnyás Pippi — gyerekeknek Ismeretterjesztő műsor Zenebarátok Rajzfilm Tv-hiradó magyarul sportszerda Tv-hiradó .szertá­BUKAREST 14.30: Magyar nyelvű adás 19.00: Tv-hírado 19.20: Gazdasági figyelő 19.35: Költészet 19.50: Aki szeret az enged — román film 21.20: Tv-híradó horvátul CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST L 8.00: Tv-torna — (ism.) 8.05: Iskola-tv 10.00: Évszázadok — Jugoszláv film 11.40: Dalok és táncok a Pirin-hegységből — bolgár rövidfilm — (ism.) 12.00: Iskola-tv 12.20: Képújság BRfl KOSSUTH 8.27: Vilégablák 8.56: Beszélni nehéz 9.08: Operettkettősök 9.43: Kis magyar néprajz 10.05: Diákfélőra 10.35: Leszler József nótáiból 11.00: szólj, szólj alpom! 11.15: Zenekari muzsika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Bábok és babák 13.45: Dzsesszmelódiák 14.29: Kagylózene 15.06: Haydn: G-DÚR (Az eete) szimfónia 15.28: MR 10—14 16.03: Részletek Lehár: Pacsirta és Kálimén: A eirkuszhercegnő című operettjéből 16.49: Kritikusok fóruma' 17.05: KI kit irányit? 17.30: Ravel-művek 16.00: A Szovjetunió népeinek zenéjéből 19.15: Gondolat 20.00: Nagy mesterek — világhírű előadó­művészek 21.09: Mihail Solohovrá emlékezünk 22.20: Tiz perc külpolitika 22.30: Kincses Veronika éneked Kb. 23.25: Szimfonikus táncok 0.10: Somló Tamás dalaiból PETŐFI 8.05: Nóták Közben: 8.20: Tíz perc ktTipolltnca 8.35: A Nóták folytatása 9.00: Napközben 13.00: Tánczenei koktél — (sz.) 14.00: Zenedélután — Kapcsolju« a 22-es stúdiót — Tordái Éva énekel — (sz.) Kb. 14.15: Verbunkos muzsika — (sz.) 14.35: Slágermúzeum 15.28: Fúvószenekari hangverseny a 6-o» stúdióban — (sz.) 16.00: Mindenki iskolája 16.3-5: Néhány pérc tudomány 16.40: A Válasz — melléklete 17.10: Külföldről érkezett 17.30: ötödik sebesség 18.35: Sport Közben : 19.25: Paul Simon felvételeiből — (sz.) 20.10: Sport 20.35: Prizma 20.55: Irina Arhlpova opera­áriákat énekel — (sz.) 21.20: Kóczé Gyula népi zenekara Játszik 21.41: A Rádió Dalszínháza — A költő — .Karel Capefc no'-ellája — (Sz ) 22.05: Milliós Példányszám — Séta a bestsellerek világában 23.20: Népdalcsokor CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.27: Cseppből a tengert — (ism.) 8.57: Nóták 9.15: Hogyan vártalak? — verses összeállítás 9.38: Találkozás a Hang­villában 10.05: Diákfélóra 10.36: Weber: Abu Hasszán — egyfelvonásos vígopera 11.31: Farkas Ferenc: Asztali muzsika 11.41: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érző lelkű hentes­mester kalandjai — Erich Kästner regénye 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Filmtükörkép PETŐFI 8.05: Slágerek nőnapra Közben : 8.20: Tiz perc külpolitika 8.35: A Slagerek nónapra folytatása 9.00: Napközben JJ.Oüí- Tancéen-.-i kvátcl — (az.)

Next

/
Thumbnails
Contents