Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-06 / 55. szám
2 Kedd, 1984. március 6. A Varsói Szerződés tagállamainak javastata • Budapest (MTI) A Varsói Szerződés tagállamai közötti megállapodás alapján március 5-én a román külügyminisztérium a Bukarestben nagy követseggel rendelkező NATO-tagállamok diplomáciai képviselőinek. Románia londoni, illetve brüszszcli nagykövetsége Izland, illetve I.uxemburg ottani nagykövetségének Emlékeztetőt adott át. Az Emlékeztető melléklete tartalmazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, hogy a két katonai-politikai szövetség tagállamai ne növeljék. illetve csökkentsék katonai kiadásaikat. A javaslat szövege a következő: Javaslat a NATO tagállamainak katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra A Bolgár Népköztársaság, e Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége mélységesen aggódik a fegyverkezési verseny fokozódása miatt, mert az rendkívül veszélyes következményekkel jár a nemzetközi békére és biztonságra. A Varsói Szerződés tagáilamai a fegyverkezési verseny megfékezéséért és a leszerelésért — különös tekintettel a nukleáris leszerelésre — lépnek fel. Amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenek létre, amelyek az egyenlőség, az egyenlő biztonság elvének szigorú betartása mellett a fegyveres erők és a fegyverzet tényleges csökkentéséhez, az erőegyensúlynak a legalacsonyabb szinten való biztosításához vezetnek. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben • növekvő katonai kiadások táplálják, amelyek — a különböző országok gazdasági fejlettségétől függetlenül — egyre súlyosabb teherként nehezednek a népekre, lassítják a gazdasági és a társadalmi fejlődést. A katonai kiadások csökkentése — elsősorban az összes, nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag jelentős ország részéről — igen hatásos eszköze lenne a fegyverkezési verseny megszüntetesének, a leszerelesnek. A felszabaduló anyagi eszközöket a társadalmi-gazdasági fejlesztés céljaira lehetne fordítani, így a fejlődő országok ilyen szükségleteire is. A nemzetközi feszüitseg fokozódásának körülményei között különösen fontossá válnak a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére irányuló intézkedések. Minden államnak, főleg a nagy katonai potenciállal rendelkező államoknak, erőfeszítéseket kell tenniük a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen jelentősek lennének ilyen intézkedések a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO-tagországok részéről, hiszen ezekre az országokra jut a világ katonai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagállamai a politikai tanácskozó testület prágai ülésén, 1983. január 5-én elfogadott politikai nyilatkozatukban javasolták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO tagországai haladéktalanul kezdjenek tárgyalasokat a katonai kiadások befagyasztásáról, és az azt követő, százalékos arányban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították a Bolgár Népköztársaság. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság. a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, n Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. június 28-án, Moszkvában tartott találkozóján. Akkor ismét felhívással fordultak a NATO-tagonszágokhoz: haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érdekében, hogy a későbbiekben e kiadásoknak kölcsönös, gyakorlati csökkentésére vonatkozó, konkrét intézkedéseket tartalmazó megállapodásra jussanak. Továbbra is érvényesek a Varsói Szerződés tagállamainak együttesen vagy külön-külön tett javaslatai a katonai kiadások befagyasztására és jelentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagállamai tárgyalási javaslatuk megtételekor azzal számolnak. hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodásokat érnek el a katonai kiadások befagyasztásában és azt követő csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gazA Varsói Szerződés tagállamai kifejezik készségüket: együtt a NATO tagországaival kölcsönös erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások befagyasztásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések áttekintésekor felmerült nehézségek leküzdését. Felhívták a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevékenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyilatkozat javaslatainak kiegészítéseképpen a Varsói Szerződés tagállamai a következő lehetséges lépéseket ajánlják a katonai kiadások csökkentésére : — Kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségvetéseinek kismértékű, jelképes, egyszeri csökkentése úgy, hogy minden állam maga határozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségvetések befagyasztása bizonyos időre, például 3 évre. Ez a javaslat hivatott elősegíteni az áttérést a katonai költségvetések további tárgyalások útján történő, még radikálisabb csökkentésére; — Első lépésként a Varsói Szerződés és a NATO nukleáris fegyverrel rendelkező tagállamai katonai költségvetéseinek egyidejű, előzetesen egyeztetett, közös összeggel történő csökkentése; az egyes országokra vonatkozó csökkentés konkrét összegét az egyeztetett összegnek a bruttó nemzeti termék arányában történő felosztásával kell megállapítani; — A Varisói Szerződés és a NATO érintett tagállamai katonai költségvetéseinek dasági és szociális fejlődés olyan, konkrét leszerelési inszükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek között a fejlődő országokban. A katonai kiadások csökkentésének hozzá kell járulnia a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez és az áttéréshez a leszerelésre. A katonai kiadások befagyasztásáról és csökkentéséről javasolt tárgyalások szerves részét kepeznék a fenti cél elérésére tett altalanos erőfeszi teseknek. tézkedésekhez kapcsolódó csökkentése, amelyek a leszerelési tárgyalások során kerülhetnek kidolgozásra. A leszerelési tárgyalások minden egyes résztvevője a megfelelő megállapodás után megnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költségvetését; — A katonai költségvetések felső határénak kölcsönösen egyeztetett megállapítása, a jelenlegieknel alacsonyabb szinteken. A Varsói Szerződés tagállamai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadások befagyasztásával, és csökkentésével kapcsolatos intézkedésekről. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a katonai kiadások csökkentéséről szóló szerződéseket olyan módon kell végrehajtani, hogy minden szerződő fél bizonyos legyen azok teljesítésében. A konkrét megállapodások elérésééit maximális erőfeszítéseket kell tenni; érdemi, konstruktív légkörű tárgyalásokat folytatni; olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek hozzájárulnak a tárgyalások előrehaladását szolgáló kedvező légkör kialakításához, ám tartózkodni kell olyan lépésektől, amelyek megnehezíthetik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet játszhatna a katonai kiadásokat illető kölcsönös mértékletesség csakúgy, mint más, hasonló, a kölcsönösségen alapuló intézkedés., Az elképzelések szerint ezeket a tárgyalásokat a két szövetségi rendszer minden tagországának közvetlen részvételével bonyolítják le. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy a tárgyalások mielőbb megkezdődnek. Javasolják előkészítő konzultációk lebonyolítását ugyanolyan összetételben. szakértői szinten, hogy megegyezzenek a tárgyalások céljaiban. időpontjában és helyében, valamint a részvétel szintjében és más kérdésekben. Az előkészítő konzultációk idejét és helyét diplomáciai úton lehetne egyeztetni. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a javasolt tárgyalások elősegítenék a politikai légkör javulását Európában és a' Világon, megfelelnének a nemzetközi helyzet folytonce romlása, a fegyverkezési verseny fokozódása miatt aggódó népek alapvető törekvéseinek. A Varsói Szerződés tagországai bíznak abban, hogy e javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik. Szovjetunió Előzetes választási eredmények 0 Moszkva (MTI) Moszkvában hétfőn este előzetes választási eredményt tettek közzé. E szerint a vasárnap megtartott legfelsőbb tanácsi választásokon a szavazásra jogosultak 99.99 százaléka vett részt. A végleges eredményt a szerdai szovjet lapok közük. Az előzetes adatok szerint 1449 választási körzetben történt meg a szavazás. Egy körzetben, a Kazah SZSZK dzsambuli választókörzetében a képviselőjelölt hirtelen elhunyta miatt nem kerülhetett sor a szavazásra. Itt később pót választást tartanak. Az előzetes jelentésből kitűnik, hogy a szavazáson részt vettek 99,94 százaléka adta szavazatát a szövetségi tanács, 99,95 százaléka pedig a nemzetiségi tanács jelöltjeire. A választási bizottság előzetes jelentése megállapítja: a legfelsőbb államhatalmi szerv képviselőinek megválasztása meggyőzően bizonyította a kommunisták és pártonkivüliek megbonthatatlan blokkjának győzelmét. Egyhangú szavazásukkal a szovjet állampolgárok egyetértésüket és támogatásukat fejezték ki az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikája iránt. A magyar-jugoszláv kapcsolatokról Déli szomszédunk, a Jugo- tölt be a fejlődés új lehetőszláv Szocialista Szövetségi ségeinek felkutatásában. Az Köztársaság és a Magyar, áruforgalom értéke 1960— Népköztársaság baráti kap- ÉH I csolatai a két nép érdekeit szolgálva a hatvanas évek elejétől mind szorosabbakká váltak. A két ország kommunista pártjának vezetői. Kádár János és a néhány éve elhunyt Joszip Broz Tito tizennégyalkalommal találkozott, s megbeszéléseiken alakultak ki a bapcsolatoknak azok az immár a gyakorlatban is kipróbált és jól bevált alapelvei, amelyek ma is meghatározzák a két szomszédos szocialista ország együttműködését. A magyar és a jugoszláv vezetés többször hangoztatta, hogy az államközi kontaktusokat a szuverenitás és a területi integritás, a függetlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek következetes tiszteletben tartása jellemzi. Gazdasági kapcsolataink 1963-ban. a kormányközi gazdasági együttműködési bizottság megalakulását követően élénkültek meg. A bizottság azóta is rendszeresen ülésezik, s fontos szerepet 1968 között évente 45—55 millió dollár volt, s 1973-tól — a konvertibilis elszámolásra való áttérés nyomán — a gazdasági kapcsolatok tovább szélesedtek. Az 1971— 1975 közötti időszakban az áruforgalom értéke elélte az egymilliárd dollárt, s ez az összeg 1976—1980 között megduplázódott. Az elmúlt évben jelentősen fejlődöjt a kishatárforgalom: a bevétel elérte a 125 millió dollárt, s rendszeressé vált az áruházak közvetlen választékcseréje is. A határ menti települések között közvetlenek a kapcsolatok; hosszú ideje testvérvárosi szálak fűzik össze Szegedet Szabadkával, Báját Zomborral, Pécset Eszékkel és Szombathelyt Mariborral. Mindez azért is jelentőséggel bír, mert a Magyar Népköztársaságban élő horvát, szerb, szlovén emberek, és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiségűek fontos, előrevivő szerepet játszanak a két ország közötti barátság erősítésében. Siklós János Zilahy Lajos utolsó évei 22. Bólint a szomszéd: — Mindig tudtam, hogy a tekintetes úr nagyon okos. Most is a legkönnyebb végét választolta a dolognak: magyarul ír. Móricz Zsigmond 1942-ben gyakran feljött hozzám a Híd szerkesztőségébe. Lezökkent egy karosszékbe, hátradobta a homlokáról nagy szélű kalapjót. két kezét a térde közé vetve, nagy sárga botján nyugtatta, és köszönés helyett csak annyit mondott: No. kezdjed! Tudta rólam. hogy az Áfonya utcai nagy villámban főként a németellenes diplomatákkal — elsősorban angolokkal és franciókkal — vacsorázgatom, es tőlük tudom, mi történik a nagyvilágban. Zsiga szó nélkül végighallgatta suttogásomat, azutan felállt, és azt mondta: .Én az első világháború alatt tizenhat kilót fogytam. Ebbe bele fogok halni.' Szavának élt. 1942. szeptember 4-ének éjszakáján. abban a két-három percben halt meg a János Szanatóriumban, amikor két nappal később az elsu, Magyarországra hullott óriás bomba földig rombolta Áfonya utcai villámat, a földszinti lakó két gyermekének és a francia nevelőnőnek halálát okozva. Csodálatos véletlen folytán feleségemmel és tizenegy éves fiammal én vidéken voltam. Kilenc nap múlva, szeptember 15-én jelent meg a Híd különszáma, mint önálló röpirat, ezzel a címmel: »Ami a romok alatt és ami a romok felett van.- Egyetlen, egesz oldalas fénykép mutatta a kétholdas parkot a József-hegy legmagasabb pontján, a tizenhárom szobás, emeletes villa szörnyű romhalmazát. Sem én. sem a felesegem. nem vagyunk babonásak. De amikor a városi rendelet azt követelte, hogy a villa főbejáratához vezető kapuhoz fel kell tennünk a tizenhármas házszámot — amely azelőtt az Áfonya u. 11/B számot viselte —. és az a tény, hogy amikor a villa építése 1929-ben elérte legmagasabb pontját, tizenharmadikán, ősi kőmivesszokás szerint a pallér feltűzte a pántlikás faágat. a földszinten hét és. az emeleten hat szobájával — tizenhárom szobából állott — tizenhárom ablaka volt. és a villa pontosan tizenhárom évig élt. Pénteken éjszaka pusztult el. A babona csak azon a ponton mondott csütörtököt, hogy nem tizenharmadikán, hanem hatodikán omlott össze. A Híd rendkívüli kiadását százezer példányban nyomta az Athenaeum. Egyik példányát kicsempészték Amerikába. A villa romjainak fényképét a New York Times teljes nagyságában közölte. A rendkívüli kiadás németellenes hangjáról is beszámolt a Monroe-elv magyar változatával, .Magyarország a magyaroké', és beszámolva vagvonlemondásomról. a New York Times akkori számában én voltam „A hét embere' (man of week). Mélységes lelki megrendülésünkben történt ez a vagyonlemondás. Dr. Markó István közjegyző fogalmazta meg ezt az okiratot, s ő figyelmeztetett arra. hogy a magyar ősjog értelmében egyetlen gyermekünket csak durva hálátlanság esetében (gvilkossági összeesküvés a szülők ellen) van iogunk kitagadni az örökségből. A tizenegy éves Zilahy Mihály nem foglalkozott gyilkossági összeesküvéssel a szülei ellen. A huszonöt holdas, nagy értékű gyümölcsös és szántóföld, raita úionnnn épült lakóházzal, és gazdasági épületekkel fölszerelt birtokon Zilahy Mihály tulajdonában maradt, amelynek kezelése és. haszonélvezete egyelőre a mi kezünkben volt. Ez volt a helyzet a Horthy-rezsim két utolsó évében. 1943-ban és 1944-ben. 1944 őszén az Eichmann Adolf-terror napiaiban Vantsa Sándor zongorahangoló álnév alatt szobi birtokomon nekem is föld alá kellett mennem, ahol aránvlag biztonságban éreztem magam. mert Gálfv Ernő szobi főszolgabíró, a csendőrség parancsnoka. erősen németellenes érzelmű volt." * Zilahy levelét megszakítom. Hivatkozásait csak a Híd különkiadásának ismeretében lehet megérteni. Abban a hetilapban — amelynek tulajdonosa és 1940—1944 közötti főszerkesztője volt —. nyilvánosságra hozta vagyonlemondási elhatározását; alapítványlétesitési szándékát a paraszti tehetségek iskoláztatására; „szegénységi fogadalma" is e hasábokon kapott indokolást. „Ami a romok alatt s ami a romok felett van" oly' annyira lefoglalta az egészet, hogy az utolsó oldalon lábjegyzetben kényszerült közölni: „A Híd október 1-én megjelenő rendes számát lapunk főmunkatársa, Móricz Zsigmond emlékének szenteljük." Ezzel a szokatlanul bő terjedelemmel is jelezni kívánta, hogy rendkívüli eseményről tájékoztatja a közvéleményt. A lap szövegéből csak azokat a részeket emelem ki. amelvekben vagyonlemondósűnak indokolásáról nyilatkozik. „A romok alatt" gyűjtőcím vagyoni állapotára, a lemondás közokirataira vonatkozó részeket és azoknak a körülményeknek az összegezését tartalmazza, hogyan jutott eddig Zilahy? '..A romok alatt Vagvonom e pillanatban és mai érttékben a következő tételekből áll. 1. Az Áfonya utcai, közel kétezer négyszögöles telek, amelynek szerencsére csak egyik csücskét fú.ita el a bomba. Tekintve, hogy ez a telek nemcsak Budapest, hanem (külföldi barátaim mondták így) u világ egvik legszebb pontja. a mai telekárak mellett, közművekkel ellátva. kőkerítéssel és megmaradt részén befásítva. négyszögölenként körülbelül háromszáz pengőt ér. összesen tehát mintegy hatszázezer pengőt. 2. Külföldön futó munkáimnak elszámolás álatt levő tételei, amelyek azonban már a devizaengedélyek útján vannak, kisebb és nagyobb német, olasz, spanyol, portugál és svéd tétélekben mintegy hatvanezer pengőt jelentenek. 3. Ékszerek. Igazán nem dicsekedhetem azzal, hogy feleségemet ékszerekkel halmoztam el. De akad néhány aranytárgy és kedves drágakő körülöttünk, amiknek értékét tízezer pengőre becsülöm* Lehet, hogy most több vagy kevesebb, nem értek hozzá. _ ^Folytatjuk..)