Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-06 / 55. szám

3 Kedd, 1984. március 6. Nagy László felvétele A hagyományos autoklávokat a dolgozóknak kell állítgatni, mennyi ideig tartson beni'iik a sterilizálás. Az ember figyelme nehezen bírja a hosszan tartó, monoton munkát, < hatatlanul közbecsúszik egy-egy tévedés. Arra való az automata, hogy ezt kiküszöböie, hiszen a termékek egyenletes minőségéhez egyenletes kezelésre van szükség. A Sze:edi Konzervgyárban a tőkés exportra készülő roládókat új, NSZK-gyártmányú steriliáló géppel kezelik, amely automata, gőzzel sterilizál, s az előre betáplált program szerint, egyenletes minőséget biztosít Apróhirdetéseikből nehéz törvényszerűségeket megállapítani. Kínáljak a 2+2tót. a családi házat, a belvárosi tanácsi lakást. Keresik a társasházat, a garzont. a kislakást. Hogv milyen a keresett lakás 1984ben? Erre nehéz válaszolni. Ha azt mondjuk, a kétszobás otthon, megcáfolják a lakásépítő szövetkezetek. mert azok 3—5 szobás lakásokat készítenek sorozatban. Ha a 3—4 szobás otthonok népszerűsége mellett voksolunk, ellentmondanak az OTP-sek. mert a takarékpénztárnál a Másfél szobákért „sorban állnak". A lehetőségek és igények alaposabb feltérképezése miatt egv hosszabb körutat tettem. Most a lakáspiacon az OTP a „koronázatlan király", a pénzintézmény uralja a terepet. Néhány évvel ezelőtt a tanács volt a legnagyobb beruházó, ma az Országos Takarékpénztár. A pénzügyi szakemberek rangsora szerint a másfél szobásakat a legkönnyebb eladni. Csak az nem mindegy, hanvadik szinten található az összkomfort. Az ötödik es tizedik emeletek nem kultiváltak, általában az utolsó szintekre már nehéz vevőt találni. Az OTP ezért beszüntette a legfelső emeleti lakások visszavásárlását. A kislakások népszerűségének elsősorban az ára az oka. A négyzetméterenkénti 10—11 ezer forintos tarifa keresletszabályozóvá lépett elő. A lakótelepi oanelotthonok tavalv négyzetméterenként 10 ezer 700 forintot írtek. Az építőanyag-áremelés után ugyanaz a négyzetméter az idén. év végén már •eléri a 11 ezer 500 forintot, így . könnyű kiszámítani, hogv egv 53—55 nésvzetmei -H'es normál lakás ára az idén már megközelíti a 600 ezer forintot. Bizonvára senki sem talália olcsónak, de a pénzügyi .szakemberek azzal vígasztaliák a vásárlókat, hogv az országban a legalacsonyabb árat a Szegedi Házgyár termékeiért kérik. Az 53—55 négyzetméteres A.kás esetében 160—180 zer forintos beugrót kell izetni. A fiatalok pénztárijához elsősorban a garzonok és a másfél szobások a méretezettek, és ezért az OTP olvan házakat rendel i DÉLÉP-től. amelyekben •ömme] kis lakások találhaók. A pénzintézmény megállapodott a KISZ-szel. hogv a VI. ötéves tervben 400 garzont is építtet. A kis méretek népszerűségének létezik egy másik, szociológiai oka is. Növekszik az egvedülélők és a csonkacsaládok száma. Ha a MÉSZÖV valamelyik lakásszövetkezete társasházépítési akciót hirdet, rövid időn belül minden négyzetmétert el tud adni. Pedig a nagyságrend nem lebecsülendő, zömmel 3—4—5 szobás otthonokat alakítanak ki. A megrendelők többsége sem pelvhedző állú tizen- vagy huszonéves. A megállapodott középkorúakból verbuválódik ez a típusú magánlakás-építési mozgalom. Olyan állampolgárok áldoznak igen nagy pénzt a minőségi lakásért, akik eddig 50—60 négyzetméteren. a lakótelepeken éltek. Egyre több a feladata a MESZÖVnek. bővül a megrendelők tábora. ígv aztán saiát építőipari kivitelező szervezeteket hoztak létre a szövetkezetiek. A városi tanács ma már a lakások alig egyötödének beluházóia. A tanács lakáspolitikája nem a piaci viszonyokat veszi figyelembe, és nem is a pénzügyi kereslet alapján rendel. Szociális szempontok szerint építtet, mert megoldja a sokgverekesek. a kisajátított házak tulajdonosainak, az alacsony jövedelműek gondjait, szükségleteit. A sokféle cél miatt a nagyságrend nem meghatározó a lakásoknál. Mert széles a kínálat, másféltől a 2+2-es otthonig. Azért ezen a területen is meg lehet állapítani esv keresettségi sorrendet. Az állami bérlakást igénylők többsége lakótelepi 1+2-esben vagv belvárosi nagv lakásban élne leginkább. Példaként említem összehasonlítva az OTP kislakás 160— 180 ezer forintos beugróiával: az 1+2-es tanácsi bérlakás használatbavételi díia 56 ezer forint. Ezért mondják, hogv szociális lakás és akik ezt igényelhetik, ott a családban az egv főre iutó jövedelem a 2 ezer 800 forintot nem haladia meg. illetve az egyedülálló esetében 3 ezer 500 forint a „plafon" és nincs vagyon. A szabadpiaci forgalom hasznos tanulságait az Ingatlanközvetítő Irodában gyűjtöttem össze. Meglepő újdonság hogy tanácsi lakásukat nagyon sokan OTPésre cserélik, mind többen akarnak tulajdonosok lenni. Vallatják ezért az anvagi áldozatot is. Évekkel ezelőtt a generációk össze akartak költözni, a nagv lakás volt a sikk. Most a szétköltözések korát éliük. mert nagvon sok nagy lakást kínálnak eladásra vagv cserére. a másfél szobás pedig hiánycikk. Bizonyos övezetekbe — ígv Újszegedre. Alsóvárosra, a Belvárosba — „népvándorlás" indult. Csak ez a magyarázata annak, hogv két hasonló lakás közül az egvik miért drágább a Tisza bal partján, és m'ért o'o+Hb ugyanaz az Északi városrészben. örvendetes, hogy rendkívül élénk a lakáspiac. A közelmúltban napvilágot látott új jogszabályok lehetővé teszik a gyors cseréket, kisebb adóval pedig az adásvételt. Ez is garanciája annak, hogv mindenki könvnyebben és jobban megtalálja óhaja, de leginkább a pénztárcája szerint a legmegfelelőbb otthont. A körsétának a legfontosabb tanulsága talán az lenne: a sokszínű lakáspiachoz a beruházónak, a tervezőnek és a kivitelezőnek mindjobban kell igazodnia. Halász Miklós R

égebben, sóhajt öreg barátom, a töltött káposzta is más ízű volt. jobb volt, hogy aztán ez mitől van. azt csak a csuda tudja; és ami a fő, emeli fel a mutatóujját, az élet egyszerűbb volt a gyárban, fönt megmondták, hogy mit kell csinálni, mi meg végrehajtottuk az utasítása; ment minden a maga útján Itt van például a munkaverseny; az volt a lényege: verjenek rá emberek, aki többet termel, az jobban él! Ma meg? öreg barátom rámemeli a tekintetét. várja a választ. A töltött káposzta ügyét hamar elintézhetjük, az öregedő lakatos húszegynéhány esztendeje kerítés oldalát kirúgó, hibátlan fogsorral és vasszöget emésztő gyomorrai biró ifjú lakatos volt. Gyanítható, hogy minden étei jobban esett neki, mint manapság. amikor néha rosszalkodik már a gyomra. Hogy az élet bonyolultabbá vált? Erről sem érdemes sokat beszélni, ez a gazdaság, a technika fejlődésének a következménye, s mint ilyen, természetes dolog. Dehát öreg barátom, aki több mint húsz éve vezet egy többszörösen kitüntetett szocialista brigádot, végül is az új típusú versenyhez lyukadt ki. valószínű tehát, hogy ennek a menetével, céljaival és mi fontosabb, módszertanával nincs egészen tisztában. Tudom, nincs egyedül. Beleszokott valamibe, nehéz váltani, változtatni. Igyekezett a hármas jelszó szellemében élve egyre többet és többet letenni az asztalra, képezte magát, példás emberséggel élt. Min kell változtatnia ? A kérdés persze költői. Neki éj a hozzá hasonló munkásemberek százezreinek nem kell életmódjukon, munkastílusukon változtatniuk. Napjainkban egyszerűen az történik, hogy a munkaverseny, amely régi formájában becsülettel teljesítette történelmi hivatását, megszűni központilag irányított mozgalom lenni, munkahelyi kategóriává válik. A szocialista munkaverseny a gazdaság tervutasíA KISZ Szeged városi bizottsága tegnap, hétfőn a konzervgyár tanácstermében tartotta soros ülését. Dr. Bari Ferencnek, a bizottság titkárának előterjesztésében értékelték a KISZszeroezetek külföldi kapcsolatait. A téma aktualitását igazolja, hogy az elmúlt években a hazai és a nemzetközi idegenforgalom növekedésével arányosan egyre nagyobb igény merült fel a különböző országok fiataljaiban a politikai, kulturális, tudományos és sporl.kapcsolatok bővítésére. A KISZ KB irányításával ma már igen sokrétű együttműködési formákat találtak a megyék, városok, köztük eged KISZ-esei is. Ezek sorából említendő a városi KISZbizottságnak a testvérvárosi és határ menti kapcsolatok keretében végzett külügyi tevékenysége. Rendszeres találkozón ismerkedhetnek városunk fiataljai az odesszaiakkal. Évente barátságvonatok fordulnak a két város között. E látogatásokon jó alkalom nyílik az ismerkedésre. Hasonló, évek óta tartó jó együttműködést sikerült kialakítani a lódziakkal, a turkui ifjúsági szervezet képviselőivel. A közelmúltban fogadta a városi KISZ-bizottság a szabadkai ifjúsági delegációt. Megbeszélésükön együttműködési szerződést írtak alá. Nemzeti estek, szolidaritási és békenagygyűlések szervezésével segíti a városi ifjúsági testület és több KiSZszervezet a Szegeden tanuló külföldi diákok politikai tevékenységét. Az ülésen elhangzott: számtalan lehetőség nyílik a vállalatoknál, intézményeknél is a fiatalok számára a külföldi kapcsolatok kialakítására. Így például a szakmai cseregyakorlatokon a SZOTE-n, a JATE-n, a főiskolákon, műszaki, gazdasági együttműködéseken a textilművekben, a Volánnál (hogy csak kettőt említsünk a vállalatok sorából). A középiskolák az UNESCO adta lehetőségekkel is élhetnek. A testület meghallgatta, majd elfogadta az idei politikai képzési tervet, valamint a múlt évi költségvetésről szóló jelentést. Határozott a városi küldöttgyűlés dokumentumairól, a KISZ—OTP garzonlakások vevőkijelölésére pedig javaslatot adott. Az ülésen ott volt Oláh Miklós, a városi pártbizottság titkára... tásos korszakában született, s hibátlanul funkcionált a hetvenes évek elejéig. Az első hajszálrepedések tulajdonképpen nem is a termelési vállalatok formális volta miatt mutatkoztak ... Egy évtized alatt általánossávált a televízió, s általánossá az is, hogy a brigádtagok beragasztották ugyan a szakszervezettől kapott színházjegyeket a naplóba, a teátrumok nézőterei kongtak az ürességtől mégis. A munkaverseny első dokumentumai a kollektív szellemet kívánták erősíteni. Helyesen. De kiderült: formálisak voltak, üresek. A

z igazán jó brigádokban persze határozatok és iránymutatások nélkül is volt kollektív szellem. Segítettek egymásnak házat építeni az emberek, gyermekotthonokat patronáltak, öregeknek segítettek, s teszik ezt ma is, ha nem is váltanak egyszerre tucat mozijegyet, vagy nem megy el valamelyikük (az ügyesebbjéből), hogy beszerezzen pár darab kiállítási prospektust. Kiderült, ami napnál világosabb volt: az emberek csak olyan ismereteket sajátítanak el, amelynek hasznosságáról meg vannak győződve. Mert bizony az Olvasó népért mozgalom sikerei ellenére sem vagyunk olvasó nép, s tudomásul kell Merínünk azt isi hogy a népművelés eme brigádmozgalmi szabályokban kodifikált módszerei nem hozhattak világraszóló eredményeket. Manapság kevesebbet 'jnarkolunk és többet fogunk. Az én szavaimnál jobban bizonyítja ezt a Munka és műveltség vetél, kedősorozat... De térjünk vissza öreg lakatosunk igazi dilemmájához: „miért nem mondják meg fölülről, hogy mit kell csinálni?" Erre a kérdésre kétféle is lehet a válasz. Azért nem mondják meg, mert nem tudjak, meg azért, mert nem az a dolguk, továbbá, mert nem is tudhatják, hogy öreg barátom rezidenciáján mi most a legsürgetőbb olyan tennivaló, amit mindenképpen el kell végezni. Másrészről viszont megmondják, és fölülről mondják meg, ha nem is olyan magasról, mint eddig. A célok kijelölése a gyár, az üzem, a szövetkezet vezetőinek feladata. Es nemcsak az, hanem az is, hogy megteremtsék a verseny minden feltételét. Ebből az következik, hogy újból érvénybe lép a közmondás igazsága: ahány ház, annyi szokás. Körtelefon' intéztem a minap néhány gyárigazgatóhoz, hogyan les/ náluk. Volt, aki azt mondta, hogy náluk a munkaverseny elsődleges célja, hogy a megújulást, az innovációt szolgálja; volt, aki azt mondta, a munkaversenytől azt remélik, segít abban, prosperá ló leányvállalattá tudjanak válni. Méterekről, százalékokról, tonnákról alig-alig esett szó, sem a bázishoz viszonyítva, sem anélkül. Egyre inkább meggyökere sedik a tudatunkban: a tec általában arra való, hog túlteljesítsék. Azért terv Ha valaki jól felméri a Pia cot egyetlen darabbal sere gyárt többet semmiből. Rak tarra minek? Maradjunk azonban még vezetők szerepénél. Látnun kell, hogy a verseny feltété leinek megteremtése, tulaj bonképpen a folyamatos és eredményes munka feltételeinek megteremtését jelenti. Azt, hogy legyen anyag, energia, s olyan szellem amely folyamatosan megúj hodva alakítja, mozgatj őket. Újabban, úgy érzem, a utóbbi dolog válik egyre fontosabbá, mert igazából cse egyetlen tőkénk van: saji ; magunk. Mi, az emberek, mi ötleteink, a mi szorgal munk, a mi találékonyságunk. V

an azért itt egy esik landós kérdés is, a javadalmazás mikéntje. Ne kerüljük ki ezt sem: Az a helyzet, hogy miután •. feladatokat nem kötelez évenként kitűzni, s ugyanilyen periódusokban értéke! ni, hogy ki mit teljesített, jo. ha a célok rövidebb távra 3zólnak. Egy-egy lecke abszolválása után pedig az érdemjegy következik... A vezetők akkor teremti1 meg a verseny valódi feltételeit, ha az említett kalkulusok mellé pénz is kerül a borítékba. Summa summárum: a munkaverseny ser i lehet meg anyagi elismerő; nélkül! Pontosabban szólva; anélkül sem lehet meg. Öreg barátom monológjá nak utolsó passzusára ime válasz: manapság nem a-j él jobban, aki többet, hanem aki hatékonyabban dolgozi! . S hogy ez így lehessen, e: i szolgálja az új tipusú munkaverseny is. Petri Ferenc Sikeres félidő a déf-altsldi eltszállifásokkaa A januári kemény hidegek, s a februári emlékezetes hóviharok sem csökkentették számottevően a délalföldi vasúti előszállítások ütemét. Ezt állapították meg a MÁV Szegedi Igazgatós!-, gán, az előszállítások első félidejének értékelésénél. Eszerint az első két hónapban a tervezett 350 ezernél 15 ezer tonnával több sódert, zúzott követ, és más építőanyagot, valamint műtrágyát és egyéb, nem romló árut szállítottak az együttműködő 14 fuvaroztató nagyvállalat tárolóhelyére. Csak ennek a többletnek a továbbításához tizenöt irányvonatot állítottak össze. Az idény végéig még további félmillió tonnányi áru előszállítását tervezik, ugyatu csak jórészt irányvonatokkal Előny ez a vasútnak, a vagenpark jobb téli kihaszn; lása szempontjából, a fuv. • roztatóknak pedig a kedve ményes tarifa miatt I ; utóbbi előnyét máris élvez! ; a szállíttatok, hiszen péld • ul csak a Dél-magyarorszá, ; Magas- és Mélyépítő Váll: latnak eddig félmillió forii tot térítettek vissza, mert „' ezer helyett 37 ezer tonr építőanyagot fogadott A Sz; gedj Közúti Igazgatós:'1 csaknem 400 ezer "orint >. visszatérítésbein részegült. „ fuvaroztatók további előny . hogy ezt a fajta anyagtöbbl" tet az optimális készlet megítélésénél már nem tekinti ; felesleges, szankcionálandó felhalmozásnak.