Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

25 Szombat, 1984. március 31.' A

z Orbai fiókszék mindössze 17 falvai számlált mégis a Háromszék e kicsiny csücske adta nekünk Zágofti Mikes Kelement és Körösi Csorna Sándort. Csorna Sándor születése táján nehéz időket éltek a székelyek. Nemcsak a Nemere tépázta földjüket, hanem Mária Terézia törvénysértő rendelete és az 1764es kegyetlen siculicidium óta nehéz és méltánytalannak érzett katonai szolgálat is nyomorította őket. Asszonyok, özvegyek, vergődtek a gazdasággal, míg a férjekből, fiákból újabb meg újabb seregeket állítottak. hosszú, idegenben töltött szolgálatra. vérontásra. Kőrös tiszta székely falu veit. lakói reformátusok. A körösi nép a zord időkben is föltalálta magát: földiéből megélni nem tudván, hites szitáival a Habsburg-birodalom legtávolabbi vidékeiig is eljutott Körösi Csorna Sándor anta. Csorna András határőrkatona. Édesanyja Getse Krisztina. Sándor a hét gyerek közül hatodiknak született e tájra a szorgos, ügyes nép közé. 1784. március végén. Talán már szülőfalujában bomladozott lelkében a szándék. hogy fölkeresi a magyarok őshazáját Á székelyek • hun származástudatának mindenképpen Ielentős szerepe lehetett indulásában. „Csillagos estéken még ma is dúdolnak fogatlan nótafák soha nem is hallott ősrégi nótákat a nagy Attiláról, s szépséges párjáról, Réka királyasszonyról... még ma is mesélnek befonott üstökű öreg hunok csodálatos meséket, a hadak útjáról, halott vitézekről, akikkel Csaba vezér kiment nagy Görögországba, és akiket ma is. másfél ezer esztendő után is visszavárnak még az ő hű fiai" — így ír Kós Károly a székelyek hun származásmondáinak elevenségéről. 1799-ben a nagy hírű nagyenyedi református Bethlen-kollégiumba került, oda. ahol előtte tanult Bod Péter. Bolyai Farkas és Benkő József, később pedig Ke* mény Zsigmond. Barabás Miklós. Nagy Imre zsögödi festő. Áprily Lajos meg Sütő András. ..Ez a kicsi város az erdélyi hagyománysűrűség városa. A történelmi le... él minden jobb magyarnak lelkében.. Körösi Csorna Sándor emlékezete vegőnek ez a nagyobb sűrűsége, ez az erös múlt-íz fogla meg azt. akit sorsa a lélek fogékony korában esztendőkre ideplántált" — idézi Vita Zsigmond Áprilv Laiost a költőről írott monográfiájában. A kollégium megerősíti benne a magyarok hun származásába vetett hitét. Általánosan elterjedt vélemény volt ez abban az időben itthon és külföldön. Ennek az eszméinek szószólóia Hegedűs Sámuel is. Csorna enyedi tanára. Az eredetileg Gyulafehérvárott alapított kollégium a Rákóczi-szabadságharc alatt leég úiiáépítésében a külföldi protestánsok is hathatósan segítenek. Egy ezzel kapcsolatos angol alapítvány révén jut el Csorna Sándor 1816-ban arra a híres egyetemre. ahol annyi jeles magyar tanult és ahol Bolyai Farkas bensőséges barátságot kötött Gausszal. Csorna itt főleg Biblia exegezissel foglalkozik, és arabot tanul Eichhorn professzornál, de — föltehetőleg főleg az utolsó évben — készül ázsiai útiára is. A magvarok egvik jelentős török népcsoporttól kapott nevének, az onugor népnévnek — amelyből többek között Ungar nevünk is származik — ugor elemét akkor táit, tévesen, kapcsolatba hozták a Nyugat-Kínában élő ujgurokkal. Őket akarja Csorna felkeresni. Hiába jelent meg Sajnovics Demonstratiója a lapp-magvar nyelvrokonságról 1770ben. Gvarmathi Affinitása több finnugor nyelv rokonságáról 1799-ben. hiába emelkednek ki ők koruk zűrzavarából, „kortársaik számára azonban csak egyek voltak a vitában részt vevők közül" — állapítja meg a finnugor nyelvtudomány megalapítóiról Róna-Tas András. L

ehet Jiogy Körösi Csorna Sándor nem is ismerte e műveket. Pedig, ha ismeri és elfogadja, talán másfelé indult volna. Ám ki tudja, hogy úgy célhoz ért volna-e. ki tudhatja, hogy másfelé indulva, a meglevő emberfeletti szorgalmához társuló véletlen szerencse tette volna-e őt olyan. „Amerika" fölfedezőiévé. mint így tette a tibeti irodalom Kolumbuszává. Vagv egyáltalán. indulhatott volna-e másfelé? Hiszen Göttingából visszatérve, először szláv nyelveket tanul, de amikor kiderül, hogy Odessza—Moszkva—Irkutszk irányában zárva az út előtte. Bukaresten át Filippopoliszba megy. ezután a pestis elől Alexandriába menekül, hosszas hányattatás után irt el Buharába. innen háborús veszély űzi tovább Indiába. ahol Moorcroft brit kormányügynök a tibeti nyelvre irányítja figyelmét. Teljesen magára hagyatva él tibeti buddhista kolostorokban 1823-tól. majd szerény apanázzsal brit szolgálatba áll. és vállalja a tibeti nvelv és irodalom beható tanulmányozását. Ez a tizenkét évig elhúzódó, páratlan szenvedésekkel és alig hihető lemondásokkal teli kitérő végül is nem jelent céliától való elkalandozást, mert a csaknem teljesen ismeretlen tibeti nyelvet az uigurral is rokonították. így tehát — úgymond — a magyarnak is lehet rokona. (Ma rriár jó] tudjuk, hogy az uigurok egy török nép. így nyelvileg a magyarnak sem rokonai, a tibeti pedig legföljebb a kínaival áll rokonságban. Körösi Csorna tehát az ujgurokra vonatkozó adatokat keres és talál a tibeti forrásokban. Kiadja az új tudományt teremtő tibeti szótárát és tibeti nyelvtanát. Még néhány évig az indiai nyelveket tanulmányozza, és próbálja rokonitani azokat is a magvarral, majd újra útra kel. hogy végre. Tibeten át eljusson az uigurok földiére. 58 évesen — mint addig is mindig —. gyalog indul, de maláriát kap az útját álló mocsárban, amelyből ugyan kivergődik, de a láz 1842. április 11-én végez vele. Halála előtti utolsó szavaival a magvarok eredetéről alkotott véleményét fejtegette. K

örösi Csorna Sándor rossz nyomon indult és nem is ért célba. Mégis. alapjában különbözik a „délibábos", vagyis tudománytalan nvelvészkedőktől. Naevenveden elmélyülten tanulmányozta az ókori klasszikusokat, maid a kor legmagasabb tudományos színvonalát képviselő egyetemek egyikére ment tanulni. így kiváló filológiai képzettségre tett szert. Jelentősége kolumbuszi. Kétszeresen is új világ felé nyitott utat: a tibeti kultúra felé. és megnyitotta az úikori őshazakereső magvarok sorát is. A magvar Kelet-kutatás is alapjaiban és céliában különbözik a gyarmatosítók, a területhódítók. a konkvisztádorok, a hittérítők, a tüzes vízzel csencselők. a beolvasztók és eltiprók Kelet-kutatásától. A magyar tudósokat mindig a testvérkeresés vágva vezérelte. A Regulyknak. a Vámbéryknak. a Diószegiknek példaképe is Kőr«si Csorna Sándor emberi magatartása. Széchenyi írta: él minden magvarnak lelkében ..." A buddhisták százmilliókat kitevő világa is szerénysége. ön megtagadása, egész személyisége miatt tiszteli őt: tudományos érdemeiért és emberi erényeiért avatták buddhista szentté Tokióban. E

mlékét, azonban még ennél is sokkal nagyobb erő is őrzi. A világ két végén: Háromszékben és Tibetben népköltészetébe szőve, elidegenithetetlenül magáénak tartia két. rideg sorsú nép. Szülőföldién 1857-ben jegyeztek le egv népmesét a szegény székely fiáról, aki jutalmul a királytól egy olyan könyvet kapott, amelyből bármelyik nyelvet egy nap alatt meg tudta tanulni. TORMA JÓZSEF Restaurátorok • Régi emlékek gyógyítói. A. régész» ásója által kivetett csonttöredékek. edénveserepek. hasz-. nálati és dísztárgyak maradványai éppúgy a „gyógyító" kezek és eszközök munkájára várnak, mint a sérült szobrok, károsodott' festmények, foszló viseletek kopott tárgyak. A szegedi Móra Ferenc Múzeum resturátorműhe1 vei ben is rengeteg megmentésre és megújulásra váró emlék sorakozik a raktárak mélyén Valaniennvi elődeink kezenvomát őrzi. életmódjáról. mindennapi cselekedeteiről hoz híradást. Nem mindegy, élvezni tudjuk-e ezeket a távoli üzeneteket A megőrzés nagyszerű feladata iutott e szép szakma kiváló művelőinek. A szegedi restaurátorok műhelyében Nagy László járt fényképezőgépével.