Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-31 / 77. szám

8 WL DM Szombat, 1984. március 31. ŰÉ Szeged Jókai műveiben T

öbben ls megírták már nagy mesemondónk hétszeri. városunkban tett látogatásának történetét. Arröl is szólhatnánk már. hogyan jelenik meg Szeged Jókai műveiben. akit fantáziája elvitt a világnak csaknem minden részébe, a sarkoktól az egyenlítőig, szabadon csapongva a tudományok világában.. Művészi képzelőerejét megragadták az emberiség történelmének eseményei éppúgy, mint a magvarság. a magyar nép élete. természete. Költői kinyilatkozásal között bőséges helyet biztosított a magvar táinak, szülővárosának, amellyel talán a legtöbbet foglalkozott. de nem maradhatott ki költői terméséből a főváros, továbbá Kecskemét. Debrecen, a Székelvföld. a magyar tenger, az Alföld, a Felvidék s-tb. melyek mind életének jelentős állomásai voltak. De egy kicsinyke hely. a hatalmas műben jutott Szeged városának s népének is... Műveinek első nagy összefoglalásában. a ..százkötetes Jókaiban böngészve, annak több mint félszáz kötetében száztizenhat oldalon találkozhatunk városunk neve említésével, vágv Szegeddel kapcsolatos megjegyzéseivel. Történeti elbeszéléseiben egy helyen (Virradóra) leírja Mátyás fekete seregének gyászos végét. A magára maradt sereg tagiai minden támogatás hiányában ..garázdálkodtak" Szeged városában. Az egykori vezérnek. Kinizsinek jutott az a szomorú feladat, hogv a városból kiűzött sereget, gyalogezredeivel s a szegedi kaszás népföLkelők .segítségével Halas határában (Feketehalom) megsemmisítse Említést tesz a „fekete cárról". Cserni Jovánról. akit Szegeden Vida Sebestyén lő hasba, vagdalt ólommar megtöltött puskáiéval. Jókaitól értesültünk, mi lett a sorsa a kuruc szabadságharc után. a szegedi várban császári parancsra összegyűjtött ..forradalmi" tárogatóknak. Nem maradt fenn az utókorra, mi lehetett a szövege, azoknak a serkentő verseknek, a szegedi ifjak „gagvogásának". melyeket az emlékezetes insürrectiö idején a város fölkelő polgáraihoz intéztek (Névtelen vár). V

aion mennvi lehetett azaz összeg, amit Kárpáthv János kártérítésként — az. Abcllino bosszantására fölégetett vendéglő kára feiében — a kocsmárosnak fizetett. melvért — mint Jókai mondia — három házat vehetett volna Szegeden. Vagy ml lett a sorsa annak a szép fafaragvánvnak. amit a várban raboskodó olasz státusfoglyok ajándékoztak kiszabadításuk emlékére Kossuthnak, akitői az azután a múzeumbaí??) került? (Forradalom alatt). Gyakran találkoztunk műveiben kedvenc nótájával; „Volt nekem egy daruszőrű paripám. / De elvette a szegedi kapitány..." Több helyen említ egy tréfás népdalt, amelvik úgy kezdődik; Szalad a kutya Szeged felé. lóg a farka Buda felé!" Ez minden bizonnval a török idők kétkulacsos politikáját célozza. de utalás lehet az 1849-es szomorú futásra is! Többször utal az író a szegedi boszorkányégetésre, az ezzel kapcsolatos kuruzslásokra. a babonás hiedelmekre. (Magával a boszorkánysággal az író nagyon sok művében foglalkozik). Közismert az író találkozása Szeged nevezetességeivel, a paprikával. a „szegedi bicská"-val. a halbicskával stb. Hogyan csapta be Szirákv mester Jókait a bicskavásárlásnál. amennyiben ..féláron adta neki el azokat". A bécsi „Zöld kakas"-hoz címzett vendéglőben szegedi halászlére ülnek össze a gárdisták. Jókai használja az öző dialektust is Szeged nevével kapcsolatban. .Szögedében történik" ama nevezetes aktus, amikor Hunvady Mátyás bársonyos. bogláros, prémes mentéiét akasztja le válláról. miseruha céljára. „Szöged"-et említ a Cigánybáró című regénvében is. amikor az öthalmi vesztöhelyrői ír. S ha már itt tartunk, megemlíthetjük azt is. miszerint Jókaitól tudjuk meg azt. hogy a szegedi hóhér Debrecenben is híres (Sárga rózsa). A párbaihősök ..Szögedében". a csillagbörtönben (talán inkább a szomszédos fogházban Cs. Gy.!) raboskodnak. A múlt század első felében a vándorszínészek számára kedvező helv volt Hódmezővásárhely és Szeged. Az előbbi városban harangokat kongattak, utóbbiban pe•dig ágyúztak tiszteletükre! Végül: a Levente c. művében olvassuk az írónak azt a megállapítását. hogy nyelvünkben használt közép -é-. amit a szegedkecskeméti. valamint a székely népailc rövid -ö-vel. a sopronvidéki pedig -ie- -vei jelez, nincs külön betüjeggyel kifejezve! S

ok mindent az írótól tudunk meg. Hogv még egy-két megjegyzésével növeljük ezt a kis hevenyészett csokrot, említsük meg. hogv tőle tudiuk meg azt is. hogv a 60-as években a pesti gyorsvonat egv óra negyvenöt perckor indul el Szegedre (akkortájt még közel 6 órás útjára) — s hogy a debreceni, szegedi és komáromi kofák. Jókai szavát használva, a ..kufárnők". nyelvkészsége egyformán magas fokon leledzik ... CSONGOR G1ÖZÖ A söntéspult előtt Dusán gubbasztott. Ivott. Vörös haja rágöndörödött fülére; bamba nevetéssel fogadott minden egyes szót. amit mostahaapám. Gábor úr édesapja. Faterka mondott: — Azt mondta egyszer Ferenc Jóskának az egyik minisztere: „Kegyelmes uram! Nagyon panaszkodik a nép jajgat, sír..." ..Meg egy kis adót rája!" felelte a császár. így ment ez mindaddig. Dusán, amíg egyszer azt nem mondta Ferenc Jóskának az a bizonyos minisztere: „Kegyelmes uram! örül a nép. táncol, iszik!" Erre a császár: „Most már nem szabad több adót kiróni ráiuk. mert akkor nem fognak dolgozni." Itt pedig mindenki úgy vedel, mintha ingven adnánk ... Nem tudom, most mit mondana Ferenc Jóska. De azt én mondom neked Dusán, jobban tennéd, ha legalább kisöpörnéd ezt a helyiséget, másképp a főnökasszonytól nem kapsz ebédet Az öreg Gábor jót nevetett ő tudta, hogy min. kicsi, meggörbült ujjaival szaporán rakta a szódásüvegeket a söntéspultba. átvette a söröstói a sört. kitörölte a jégszekrény alját, öszszeszedte a söröskuDakokat. s mire kiemelkedett felsőtesttel a söntéspult mögül. Dusán is megállapíthatta. hogy tökrészeg az öreg. Dusán nevetett és csámpás lábával kitántorgott az utcára. Nemsokára, amikor visszajött. nagvhangon tiltakozni kezdett. hogy ő bizony nem megv lovat hajtani még a németeknek se. ő paraszt és nem lóhajcsár. (Amikor nem akaródzott Dusánnak lovat hajtani, akkor mindig azt mondta, ő paraszt.) Faterka ezen jót nevetett, mivel tudta, hogv Dusán ei fog menni lovat hajtani, sót, mi több. nem akar majd visszajönni, amikor dolga végeztével jól leitatják. Az öreg Gábor azt is tudta, hogv pontosan egy hét múlva Dusán tökrészegen ott fog ülni az ajtó melletti kis asztalnál, lehet, hogv lent a földön, egv fillér nélkü. soványan, szótlanul és bambán. A vendéglőnkbe — nekem úgy tűnt — minden úiság járt. De tízféle bizonyosan. Hogv csak egy párat említsek: Esti Kurír. Pesti Hírlap. Magyar Katonaújság. Magyar Futár. Nemzeti Üjság. Az Est. Függetlenség és német lap is. a Völkischer Beobachter című. Az újságok az újságtartókban, a falra erősített fogasokon lógtak. Arra nagyon ügyeltünk, hogv mindig a legfrissebb napilap legyen az úiságtartókban. Üjabban többen a napilapok kedvéért jártak hozzánk. Főleg a reggeli órákban. munkakezdés előtt. Egv féldeci rum. vagy egy hosszúlepés mellett elidőzhettek a kíváncsiak. Gábor úr sokat adott arra. hogy minél tájékozottabb közönség látogassa vendéglőnket. 1944 áprilisa szesztilalommal kezdődött. Na. nem egész napra szóló szesztilalom volt ez. csak az esti órákra korlátozódott. — Mert Sztóiai lett a miniszterelnök. Hát ez is jól kezdődik, kérem. Már kapkodunk, nem vitás — kezdte volna a beszélgetést Gábor úr az egyik újságolvasó civillel azon az áprilisi reggelen, amikor nem volt éppen szolgálatban a vasútnál; de a civil újságolvasó nem válaszolt. Hunyadi — Olvasta a mai lapban a kormánynyilatkozatot, kérem? — És gyorsan féldeci kevertett tett a vendég elé. hogv szóra bírja. — Köszönöm, nem iszom. — Még sose láttam nálunk, uram. Gábor Ervin vagyok — nyújtotta a kezét az idegen felé. — Hunyadi Ferenc vagyok — fogott kezet Gáborral az idegen újságolvasó, és Gábor úr csodálkozására szűnni nem akaró csuklásba és nevetésbe fogott Erre Gábor úr fészkelődni kezdett a talpán, és csak annyit tudott mondani: — Nyugodjék meg. kérem. — Hunyadi Ferenc vagyok. Hunyadi Ferenc vagyok! — kiabálta az fölemelt kézzel. — Uram. én Hunyadi Ferenc vagyok! — ujjongott-még egv utolsót. .aztán lerogyott a székre. Teljesen kimerültnek látszott. Barna', tüskésre nyírt haja ittott öszülőben. az arcán kamaszos vigyor, behorpadt, sovány mellén a szürke nagvkabát szétnyílt. — Hol van az a kormánynyilatkozat? — kérdezte ellentmondást nem tűrő komolysággal, amitől Gábor űr megijedt, s rábökött a Pesti Hírlap 1944. április 2-i számára, éppen oda. ahol az újság nyitva volt. és éppen arra a cikkre, amit az imént olvasott e] láthatólag a behorpadt mellű tüskéshajű. — Ahá. akkor ezt el kell olvasni ! Ein moment... Gábor úr Faterka mellé húzódott és a fülébe súgta: ..Spiclinek látszik" Faterka bólintott, az asztalhoz lépett és a horpadtmellű elól elhozta a Gábor úr által oda helyezett féldeci kevertet. valamint az elfogyasztott hosszúlépés utáni üres poharat. Az asztal a söntéspulttal szemben helyezkedett el. s a horpadtmellű figyelemmel kísérte az öreg óriás bakancsba bújtatott csoszogását. amiből rögtön megsejtette. hogv kincstári holmihoz van szerencséje. Azonnvomban meg is kérdezte: — Kiszuperált az istenadta? — mutogatott a hatalmas bakancsok felé. majd cinkosán közölte: — Én is ... — Értem, kérem, értem én. 7 s — felelgetett Faterka és odakacsintott a fiára — mivelhogy én ezt azért hordom, mert máris indulnom kell szolgálatba. Mivelhogy a szolgálat, az szolgálat — Fater, akkor öltözz, majd én maradok helyetted. — Siessen. Faterka. mert az oroszok még megelőzik... — biztatta az idegen — s mentegetőzve tette hozzá: Nekem lehet, én bolond vagyok ... Tiszta bolond vagyok kérem, elhihetik, de sebaj! A nevem eszembe jutott végre, és ez a lényeg. Éppen az imént jutott eszembe. amikor kezet nyújtottam. Hát persze, hogy Hunyadi Ferenc vagyok, és persze, hogv bolond vagyok, s ha elmondom magának, mit értek én ezen a kormánynyilatkozaton. akkor megint kénvszerzubbonyt húznak rám. éppen azért semmit nem mondok. Csak éppen megjegyzem. hogy én az utolsó pillanatban értem a városba... Faterka fölvette a kincstári katonaruhát, a katonaköpenyt. amely szabályosan a földet súrolta. szalutált. Gábor úrra kacsintott és elhagyta a vendéglót Faterka távozása után Hunyadi Ferenc könnyíteni igyekezett a lelkén. Elmondta Gábor úrnak, hogyan tudott ő megszabadulni a katonaságtól... Mivel a repülőtéren állandó bomba/áporoktól kellett tartani (ahol repülőgép-szerelőként teljesített szolgálatot), terve szerint „meghülyítette" magát. A terve véghezvitele lobban sikerült a kelleténél. mivel a repülőgépszárnyakat cipelő teherautó- gyorsabban ment az elgondoltnál és kelleténél nagyobb erővel csapódott Hunvadi Ferenc fejére. — Csakugyan elájultam és valóban elfelejtettem a nevem. Ráadásul, amikor magamhoz tértem. rettenetes dolgokat kiabáltam. Horthyt lehülye-baromoztam. a németekről nyomdafestéket nem tűrő szavakat röpítettem a levegőbe. Hitlert Pojácakandúrnak szólítottam. maid végül vezényelve magamnak, ordítottam. hogy: ..Le ve-le! Levele!" Végül is. nem tudom, miért engedtek most haza. mert reggel a kórházban még nem tudtam megmondani a nevemet... Most meg tudom. Olyan ez. mintha újra születtem volna Sőt. mintha most kezdenék csak élni! Ami igaz is. hiszen van nevem, hát élek. Uram! A bolond megmondja az igazat. Ez az úiság pedig hazudik! Sőt. egyszerűen nevetséges. Azt írja: „ ... a háborúnak a Nagyalföldre való beengedéséről beszélni gyáva kishitűség ..." Tehát ők nemcsak engem. hanem önt is uram. meg Faterkát is. meg bennünket mindannyiónkat bolondnak látnak. úgy gondolják, csak ők. egyedül ók tudhatják kiszámítani a dolgok menetét... Pedig igenis egv-két nap és a Nagvalföld orosz kézre kerül. Azután már csak egv-két perc és már itt vannak a Dunántúlon az oroszok. Dehát. mit beszélek itt össze-vissza ugyebár, amikor ők a kiválasztottak, én pedig csak egy egyszerű bolond vagyok... Ez az. Uram! Bolond vagyok, tehát mindent láthatok és mindent hallhatok. Azt látom és hallom Uram. hogy a háborúit elvesztettük, és nekünk, magvaroknak mentenünk kell a bőrünket. mert a vezetőink úgyis el fognak árulni bennünket Itthagy.iák ezt az árva országot, és menteni fogiák magukat, mondván: „Ök jót akarlak..." Olajra lépnek a fejesek! Hunyadi Ferenc zokogva borult az asztalra. Gábor úr szenvtelenül nézte és alig várta, hogy elmenjen. Kis idő múlva a horpadt mellű, tüskeha.iú „bolond" fölemelkedett a székről, keresgélt a zsebében. fogadkozott. hogy van pénze, az előbb még megvolt, de Gábor úr szó nélkül az aitó felé vezette. s amikor Hunvadi Ferenc már az ajtón kívül volt. megveregette a vállát: — Sebaj, öreg harcos.;. Tudod. hova keli menned? — Haza találok — bólogatott Hunyadi Ferenc. Amint évekkel később kiderült, úgy is lett. Nemcsak haza talált, hanem azonnal folytatta kitanul* mesterségét, az autószerelést, oti ahol abbahagyta. Máig küldözget nékünk egf egy képeslapot. DÉR ENDRE „Rómáról jut eszembe..." 33. Az ördög hasonmása Ha a Quirinale-domb felé menve, a barokk hangulatú Piazza Barberinin haladunk keresztül, választhatunk Bernini. a nagy művész két. ott található szökőkútja közül. Az egyik a tér közepén látható Triton-kút. amely négv delfint ábrázol a Barberini-címerrel. A delfinek kagylót tartanak, amelyben vízsugarat lövell a magasba egy triton. Távolabb, ugyanebbe a térbe torkollik szélesen, fákkal sűrűn beültetve a luxusszállók és elegáns üzletek utcája, a Via Veneto. Ennek a bejáratánál van a méhecskés szökőkút (Fontana delle Api), amely két. kortyolgató méhecskét ábrázol az anyaméh oldalán. Mindkét művét játékos kedvében alkothatta Bernini. A Veneto utcában minden nagvon drága. Itt nem ajánlatos vásárolni, csak nézgelődni szabad. Ez már színes, rojtos napernvős asztalkáivak reklámaival, az asztalkákon különböző nemzetiségű zászlócskákkal a modern római utca hangulatát árasztja. Az utca eleién található a kapucinusok temploma. a négvezer kapucinus barát koponyájával és csontvázával „díszített" altemplomával, amely iszonyú kontrasztként hat a nyüzsgő világvárosban. Ebben a templomban van egy nagyon szép Guido Reni-kép. amely Szent Mihály arkangyalt ábrázolja, amint kardiával legyőzi az ördögöt. Amikor a festő megbízójától. Antonio Barberini kardinálistól megkapta a feladatot, levélben tudatta a kardinálissal, hogy nem talál modellt az égi szépségű angyal megfestéséhez. Amikor a festmény elkészült, kortársai az angyalt a Belvedere Apollójához hasonlították, de azt is megállapították, hogy az ördög rútságának megfestése is felülmúlhatatlan. Kevésbé volt megelégedve a festménnyel G. Battista Panfili kardinális. aki később X. Ince pápa néven került a pápai trónra. Ugyanis a legyőzött ördög arcvonásai megegyeztek az övével. Amikor Guido Renit a pápa hívatta, hogy számon kérje botlását, azt felelte: „Angyalt nem találtam a környezetemben, annak lefestése a fantáziámra volt bízva, de ördögöt már láttam ió néhányat. Alaposan megfigyeltem arcvonásait..." Azt mondják, a festő fondorlatának az volt az oka. hogy a pápa mindig negatívan nyilatkozott róla. TIM.4RNÉ MAKKÁR ERZSÉBET