Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

ÍÍ; évfolyam 75. szára 1984. március 29. csütörtök Ara: 1,40 forint Kádár János fogadta a KGST-tanácskozás Agrártudományi konferencia Szegeden Számvetés és előretekintés küldöttségvezetőit Kádár János. a Magvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta a KGST tervezési együttműködési bizottsága budapesti ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit. (Képünkön Nyikolaj Bajbakov szovjet miniszterelnök-helyettest üdvözli.) A szívélyes, baráti légkörű találkozón Kádár János szólt az MSZMP tevékenységéről a gazdasági építőmunka terén, aláhúzta a Magvar Népköztársaság érdekeltségét a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a szocialista országok közötti sokoldalú gazdasági kapcsolatok továbbié ilesztésében. A talált özén ielen volt Havasi Ferenc, a Polittkai B-lzottijáí tagja. a KB titkára és Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes. az Országos Tervhivatal elnöke. (MTI) Áruforgalmi jelentés változatlanul nem volt elegendő szeg. csavaráru, zár és lakat, továbbá fürdőkád. A híradástechnikai készülékek nagy részéből kielégítették az igényeket, viszont változatlanul hiánycikk a színes nem A Belkereskedelmi Minisz- Az árak viszont 15 százaléktérium áruforgalmi jelenté- kai magasabbak voltak, se szerint az év első két hó- mint a múlt év azonos hónapjában mintegy 66,5 mii- napjában, liárd forint értékű árut ad- Javult az ellátás a korábtak el a kiskereskedelmi há- biakhoz képest háztartási lózatban. A január—februá- vegyi árukból, főként a hari forgalom folyó áron 10.9 zai termelés növekedésének televízió. Ugyancsak százalékkal volt magasabb, eredményeként. A mosószer- tudta kielégíteni a kereskemint az előző év azonos idő- ellátás megfelelőnek bizo- , , , , . ,, , _ szakában. nyúlt, bar a nagy csomago- delem a keresletet melyhuA februári áruellátásról a lású Tomiból időnként nem tőből, hűtőszekrényből, aujelentés megállapítja, hogy volt elegendő. A kozmetikai tomata mosógépből, összességében kielégítő volt. cikkek közül dezodorokból, Húsból és húskészítmények- borotvakrémekből és hajiakbői a január 23-i áremelést kokból nem volt kellő vákövetően a kereslet mérsék- laszték. lődött — a vevők inkább az Élénk volt a ruházati cikolcsóbb termékeket keres- kek iránt az érdeklődés, a ték, s ebből az igé- hónap közepén megtartott nveket többnyire kielégí- téli vásár ideje alatt 1,2 milJövőre ünnepeljük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját. Negyedszázada, hogy megindult a mezőgazdaság harmadik — immár végleges — kollektivizálása. Az évfordulók alkalmat adnak arra. hogy tudományos öszszegzések készüljenek a megtett útról, a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, s mindezekből következtetések szülessenek a jövőre. E szervezett vizsgálódás egyik eseménye a tegnap Szegeden, az MTESZ székházában rendezett agrártudományi konferencia. Délelőtti plenáris ülésén, délután négy szekciójában összesen huszonhárom előadás hangzott el. A konferencia anyagát később kötetben is megjelentetik. Orbán Sándor egyetemi tanár foglalta össze a mezőgazdaság szocialista átalakulásának főbb eseményeit. Nagy Lajos profeszszor, a JATE politikai gazdaságtani tanszékének vezetője a téesz-mozgalom társadalmi-gazdasági fejlődésének kérdéseiről szólt. A felszabadulás után nemcsak politikai, hanem gazdasági megfontolások is sürgették a mezőgazdaság kollektivizálását. Hazánkban a földosztás után kialakult kisbirtok ugyanis nem volt megfelelően dinamikus, sem tőkével, sem vállalkozó készséggel nem rendelkezett. A kollektivizálás első hullámában 1948-tól kezdődően számos politikai és gazdasági hibával terhelték a folyamatot. A nemzeti erőforrásokat — sokféle megfontolásból — az ipar, különösen a nagyipar fejlesztésére fordították. Támogatás nélkül viszont nem gyökerezhetett meg a nagyüzemi technológia, a termelőszövetkezet évek során sem vált vonzó, valódi érdekeltséget tartalmazó életformává. Az ellenforradalom leverése utáni konszolidáció idején . került újra napirendre a kérdés. A korábbinál kedvezőbb feltételek között, körültekintőbben indult meg a téeszszervezés. Bár így is követtek el hibákat, a termelőszövetkezeti mozgalom megizmosodott. Ezúttal nem maradt el a támogatás, amelyet főként a korszerűbb nagyüzemi technológia, gépesítés, kemizálás finanszírozására fordítottak. Az első évtized végére a termelőszövetkezeti parasztság jövedelme megközelítette az ipari munkásokét, vonzó életformát teremtettek a jól működő, szervezett gazdaságokban. Számos társadalmi változásnak, demokratikus átalakulásnak is szülője volt a téeszmozgalom. Olyan, a társadalom egészét érintő kérdések merültek itt föl, mint a centralizáció, az optimális üzemnagyság problémája, vagy a tagok tulajdonosi mentalitása, tulajdonosi jogaik' érvényesítése, a szövetkezeteket irányító technokraták társadalmi ellenőrzése. Lényegében tehát az üzemen belüli demokratizmus és a hatékonyság összefüggései, amelyek ma társadalmi méretekben is napirendre kerültek. Sok vonatkozásban éppen a szövetkezetek által kitaposott útra terelődik a gazdasági reformfolyamat folytatásaként az ipar is. Az egyéni érdekeltség, a kistermelés és a nagyüzem békés együttélésének lehetőségét is a téeszekben próbálták tette a kereskedelem. Továbbra is folyamatos volt az ellátás halból, tojásból, tejből és tejtermékekből. A téli tárolású zöldség- és gyümölcsfélékből volt elegendő, s megjelenlek a primőráruk is. A fővárosi szabadpiacokon burgonyából 14, gyümölcsből 21. zöldségfélékből 52 százalékkal többet kínáltak, mint tavaly februárban. liárd forint értékű árut ér tékesítettek 770 millió forintért. az árkülönbözetet a lakosság takarította meg. A vegyes iparcikkek közül elegendő mennyiségben és választékban kínált a kereskedelem szilárdtüzelésű tűzhelyeket és kályhákat, füstcsöveket. épület" és bútorvasalást. Javult az ellátás kerti szerszámokból, viszont Gyenes András Csongrád megyében ki, s nyert rá létjogosultságot a háztáji. S változott megítélése sok kanyaron át az ép'penhogy tűréstől a mai integrációig. A magyar élelmiszer-gazdaság a gazdasági stabilitásnak, a kiegyensúlyozott belső ellátásnak és jelentős exportnak a letéteményese, amely jelenleg elmarad saját lehetőségeitől. Czagány László a termelés társadalmasításának útjairól tartott előadást. Elemezte, hogy az ip arszerü módszerek terjedése szükségszerűen együtt járt a mezőgazdasági termelés társadalmasodásával. Szakosodott a termelés, az egyesülések révén nagyobb gazdaságok jöttek létre, amelyek nagyobb tőkeerővel rendelkeztek. Ipari tevékenységgel is kibővült a hagyományos növénytermesztés, állattenyésztés. A mezőgazdaságon belüli kapcsolatok, a háztáji integráció, a különböző társulások és termelési rendszerek gyümölcsözően fejlődtek. A feldolgozó iparhoz fűződő kapcsolat viszont máig elmarad a lehetőségektől és a követelményektől. Váczy Mária azokat a külső-belső gazdasági folyámatokat sorolta föl, amelyek hatást gyakorolnak a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődésére. A második világháborút követően a világ élelmiszer-termelése a népesség növekedésénél gyorsabban nőtt. Ez a folyamat a hetvenes évek elejetői lelassult, számos még fejlődő országban is éheznek emberek, s a szocialista országok egy részében is a jó ellátásnak gondjai vannak. Az alapanyag- és energia-árrobbanás következtében nőttek a mezőgazdasági termelés költségei. Az élelmiszer-termelő országoknak — köztük hazánknak is — a cserearányromlás ellensúlyozására mind erősebb érdekük fűződik az élelmiszerexport fokozásához. Az élelmiszerárak kezdeti jelentős emel'kedése megszűnt. A fejlettebb országok önellátásra törekszenek, diszkriminációt alkalmaznak. A harmadik világ országaiban, ahol éheznek, igény lenne ugyan élelmiszerre, csak a fizetőképes kereslet hiányzik. A környező szocialista országok — néhány kivételtől eltekintve — behozatalra szorulnak. Náluk is erőVILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DÉL Úttörőprogramok a tavaszi szünetre teljes törekvés tapasztalható az önellátásra, néhányuk eladósodása élelmiszerimportjukat is korlátozza. Hazánkban az élelmiszer-ellátás biztosított, a termelés Április 2—6-ig tart a tavaszi szünet az alsó" és a középfokú oktatási intézményekben. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 30., péntek, a szünet utáni első pedig április 9., hétfő lesz. A Magyar Úttörők Szövetsége változatos programokkal, rendezvényekkel segíti a gyermekek szabad idejének hasznos eltöltését. A tavaszi szünidőben több versenyt tartanak. Az ország legjobb úttörőtechnikusai Szegeden, az orosz nyelv barátai Csillebércen, az ifjúsági és úttörő bélyeggyűjtőszakkörök Nagykanizsán mérik össze tudásukat, .Békéscsabán lesz az országos nemzetiségi úttörőfesztivál, Leninvárosban az úttörőtávirászok Lenin emlékére meghirdetett versenye, s Nyíregyházán rendezik meg a nemzetközi iskolakupa közlekedésbiztonsági vetélkedőt. Az úttörő-olimpia két sportágában kerül sor országos döntőre: Nagykanizsán a vívók, Jánoshalmán az ökölvívók vetélkednek. Dunaújváros ad otthont az Arany üst úszóversenynek, s a szünet első napján adják át az 1983-as év úttörő sportolója díját a közvéleménykutatás alapján kiválasztott gyermekeknek. Szerdán Csongrád megyébe látogatott Gyenes András, az MSZMP Közpond Ellenőrző Bizottságának elnöke. A vendéget a megyei pártbizottság székházában dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megvei tanács elnöke, s a pártbizottság titkárai fogadták. Dr. Komócsin Mihály tájékozta. tót adott a megye lakóit, dolgozóit foglalkoztató politikai. gazdasági és kulturális kérdésekről. Részletesen foglalkozott az idei termelőmunka első hónapjainak eredményeivel, az évindítás gondjaival, majd vázolta az időszerű feladatokat. A beszámoló után Gyenes András megbeszélést folytatott a megyei vezetőkkel. Délután a Központi Ellen. őrző Bizottság elnöke a megyei pártbizottság tanácstermében rendezett aktívaülésen vett részt. Időszerű bel- és külpolitikai. valamint gazdasági kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket a megyei, városi, nagyközségi pártszervek tisztségviselőit. a gazdasági és társadalmi élet vezetőit, aktivistáit. majd válaszolt kérdéseikre. negyedét exportálni tudjuk. Nem mindegy azonban, milyen hatásfokkal. Ehhez a magyar gazdaság egészében kell változásokat végrehajtani. A magyar mezőgazdaság ugyanis világszínvonalon, de a pillanatnyi belső elszámolási rend szerint drágán termel. Ebben benne van az őt kiszolgáló ipar nem kellő hatékonysága, és az agráripari komplexum szervezettségének alacsony foka is. y. G >