Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-29 / 75. szám

2 Csütörtök, 1984. március 29: Illúziók fogságában Magyarország külpolitikája a második világháború alatt Alig néhány héttel a má­sodik világháború kitörése előtt, 1839-tien gróf Teleki Pál miniszterelnök levelet írt Hitlernek, amelyben ki­fejtette, hogy egy általános háború esetén Magyarország a maga politikáját a ten­gelyhatalmak politikájával fogja összhangba hozni. Ehhez, hozzátette: „Nem le­het azonban kétséges, hogy e politikáihoz alkalmazkodá­sunk semmi esetre sem ejt­het csorbát szuverenitásun­kon, amel.v alkotmányunk­ban váh megtestesítve, és ' nem emelhet akadályokat nemzeti céljaink megvalósí­tása ele." A „nem hadviselés" tévútja Külpolitika] program volt ez, elég világos megfogal­mazásban. Ez érvényesülni tudott mindaddig, amíg a háború Délkelet-Európát el nem érte. de csak úgy, hogy egyre nagyobb enged­ményeket kellett tenni. A második bécsi döntés után már a magyar kormány azt is megtette, amit Lengyel­ország esetében még megta­gadott: átengedte területén az ún, német tancsapatokat Romániába. Ugyanakkor csatlakozott a tengely szö­veteégi rendszeréhez: 1940. november 20-án aláírta a háromhatalmi egyezményt Mindez arra késztette a brit kormányt, hogy kije­lentse: amennyiben a ma­gyar kormány más szövet­séges vagy baráti ország el­len német csapatokat áten­ged területén, akkor meg­szakítja a diplomáciai kap­csolatokat Magyarországgal; ha pedig maga is részt vesz katonai akcióban a né­metek oldalán..akkor Nagy­BritannlaL Íjaiét üzen. nyomás, a félelem. hogy Románia és Szlovákia elő­nyöse bb pozícióba kerül Berlinben, s ez esetleg a bécsi döntések revízióját eredményezheti, azoknak a katonai és politikai erőknek a pozícióját erősítette, ame­lyek a háborút akarták. Így aztán a június 26-i kassai provokatív bombázás ele­gendő ürügynek látszott ar­ra, hogy a Bárdcesy-kor­mány hadba lépjen a Szov­jetunió ellen. Bezárul a kör A háború leié Amikor ez a kijelentés elhangzott, Mussolini már megkezdte nem sok sikert hozó háborúját Görögország ellen. A német beavatkozás várháló volt, s ebben kulcs­szerepe lett volna Jugoszlá­viának: annak az onszag­nak. amelyre a brit üzenet elsősorban vonatkozhatott. A Teleki-kormány megpró­bálta kivédeni a veszélye­ket a jugoszláv—magyar örökbarátsági szerződes megkötésé vei. Amikor azon­ban 1941 márciusában Belg­rádban megdöntötték a né­metbarát kormány uralmát, és Hitler a balkáni hadjára­tot Jugoszláviára is kiter­jesztette, a magyar politi­kai és katonai vezetés már nem volt képes — illetve nagv része nem is akart — ellenállni annak a német kérésnek, hogy magyar te­rületekről is támadás in­duljon. Az a csábítás is benne rejlett ebben, hogy a magyar hadsereg bevonul­jon az egykor Magyaror­szághoz tartozó területekre. Teleki látta mindennek katnsztrófáüs következmé­nyeit. és 1941. április 3-ára virradó éijel öngyilkos lett, A Wehrmacht. 6-án meg­kezdte támadását Jugoszlá­via ellen, magyar területről is. Ugyanaznap a brit kor­mány megszakította a dip­lomáciái kapcsolatokat Ma­gyarországgal. Április U-én a magvnr hadsereg bevonult Jugoszláviába. Alig két hónappal később, június 22-én a hiiléri Né­metország megtámadta a Szovjetuniót. Néhánv napig úgy tűnt. sikerül kívül ma­radni a háborún. Az előké­születek ideién ugyanis Hit­ler nem tervezte Magyar­ország katonai részvételét a szovjetellenes háborúiban, s Bárdossv. az új miniszter­elnök egv ideig szem előtt tartotta Teleki örökségeként azt a katonai doktrínát, hogv a magyar hadsereg óps^gét meg kell őrizni a háború végéig, tgv nem ajánlotta fel azonnal az ön­kéntes csatlakozást a had­laraXlKAZ. A lukozoclü ööűiet Ez a háború — mint ahogy a kormány asztalára került több jelentés is le­szögezte — nem váltott ki lelkesedest a magyar lakos­ság körében. A nemzetközi erőviszonyok alakulása pe­dig — a kezdeti nagy né­met sikerek ellenére — ha­mar arra késztette a kor­mányt és Horthyt is, hogy megpróbálják a harcoló ma­gyar hadtestet kihozni a szovjet frontról. Ettől kezd­ve a német—magvar kap­csolatok egyik jellegzetes vonása lett, hogy a néme­tek mind több katonát kér­tek, a magyar kormány pe­dig mind kevesebbet kívánt adni. A vita mindig a né­metek javára dőlt el. Minden szempontból ka­tasztrofális következmények­kel járt Magyarország belé­pése a 6zovjetel lenes hábo­rúba. Megbukott a magyar katonai doktrína: 1942-ben már a kétszázezres második magyar hadsereg frontra küldéséről született döntés. Ez erősítette a félelmet a szomszédos németbarát or­szágok formálódó új kisan­tant törekvéseivel szemben. A Szovjetunió megtámadá­sával Magyarország szembe­került azzal a nagyhatalom­mal, amely korábban elis­merte bizonyos magvar te­rületi követelések jogossá­gát. 1941. december 6-án Nagy-Britannia hadat üzent Magyarországnak, s hat nappal később a Bárdossy­kormány hadiállapotban le­vőnek nyilvánította az or­szágot az Egyesült Államok­kal. A kör bezárult, es ez magával hozta Bardossy László bukását is 1942 már­ciusában. Az új miniszterelnök, Kállav Miklós, azzal a meR­bizatassal kezdte működé­sét. hogy újabb kötelezett­segekef nem vállal, s ha a háborúban az antifasiszta hatalmak erőfölénye sike­rekben is megmutatkozik, megkezdi a nyugati hatal­maikkal való fegyverszünet titkos diplomáciai előkészí­tését abban a reményben, hogy Magyarország földjét majd az angol—amerikai hadsereg szabadítja fel. A nyugati szövetséges haderő észak-afrikai partra­szállása után meg is kez­dődtek a béketapogatózások, A magyar megbízottak azonban minden alkalom­mal azt a választ kapták, hogy ..amíg Magyarország szövetségeseink ellen harco1 és a tengelyt támogatja, nem számíthat sem rokon­szenvre, sem kíméletre". En­nek a formulának a 'meg­változtatását csak akkor vették fontolóra, amikor Szent-Györgyi Albert szemé­lyében a demokratikus el­lenzék képviselője jelentke­zett Isztambulban, a szövet­ségeseknél Átmentési kísérletek Az angol—amerikai had­sereg szicíliai partraszállása után. az olasz kapitdláció előkészítésének időszakában Kállay felajánlotta Magyar­ország feltétel nélküli kapi­tulációját a szövetségesek­nek. Az USA és a Szovjet­unió tudtával titkos megál­lapodás jött létre Nagv­Britannia és Magyarország között arról, hogy megfelelő időben a magyar kormány nyilvánosan is bejelenti ka­pitulációját, s addig is meg­tesz mindent, ami szükséges a lépés előkészítésére. Kállay miniszterelnök úgy vélte, hogy ezzel a legfon­tosabbat elérte: Magyaror­szágot kihúzzák az ellensé­ges országok listájáról, és kellő óvatosLsággal elkerül­hető a német megszállás ¡6. Vagyis kivárható a szövet­séges haderő megérkezése anélkül, hogy az ellenforra­dalmi rendszer összeomla­na. Ha pedig a keleti fron­ton harcoló haderő kivonása is sikerülne, akkor a politi­ka fő célja, a rendszer át­mentése még inkább lehet­séges volna, hiszen meg­szűnne az ok. amiért a szovjet hadsereg Magyaror­szág területére lépne. Az il­lúziók oly mértékű elural­kodása volt ez a külpoliti­kában. hogy más eredmé­nye. mint a kudarc, nem is lehetett. Ezek utan 1944. március 19-én bekövetke­zett a német megszállás. A Kállay-kormánv helyébe lé­pő Sztójay-kormány pedig már mindent megtett, hogy kielégítse Hitler katonai, gazdasági és politikai igé­nyeit. Jnhász Gyula Harcok Libanonban D Bejrút (MTI) A dél-libanoni Dzsibsit faluba behatoló izraeli meg­szálló csapatok szerdán tü­zet nyitottak az őket feltar­tóztatni próbáló helvi la­kosokra akik közül hármat megöltek, tízet megsebesí­tettek. Az izraeli hadsereg két katonája sebesült meg szerdán, amikor a libanoni ellenállók Nabatiie körzeté­ben megtámadtak egv gépe­sített iárőrt. Tiltakozási nap Öt tüntetőt megöltek a chilei rendőrök D Santiago de Chile (AP) Chilében kedden, a Pino­chet-rendszerrel szemben meghirdetett nyolcadik or­szágos tiltakozási naDon megbénult az élet A ható­ságok fenyegetései, a külön­leges rendőri és katonai osztagok felvonultatása elle­nére Santiágóban és más nagyvárosokban az üzletek többsége nem nvitott ki. Iraki ellencsapások Q London (AP) \ Legalább harminckét irá­ni állampolgár vesztette éle­tét és mintegy százan meg­sebesültek kedden Dezful nvugat-iráni város környé­kén annak következtében, hogy a nap folvamán iraki repülőgépek több hullám­ban bombázták a térséget. A hivatalos teheráni közlé6 szerint mintegv száz lakó­ház összedőlt és a romok között még úiabb holttesteit után kutatnak A bagdadi rádió katonai közleménye három, kedden végrehajtott légitámadásról számolt be. Az egvik táma­dásban először vettek részt a francia gvártmánvú Suoer Etendard vadászbombázók, és az iráni Harg-sziget kö­zelében tengeri célpontokat lőttek. Egv másik támadás Dezfultól északra levő kő­olaikitermelő állomás ellen iránvult. Az iraki hadiie­lentés szerint a harmadik légitámadasban résztvevő gépek, szintén egv fon'os iráni kőolaitermelő állo­mást semmisítettek meg Horramábádtó] nem messze. szünetelt a tanítás, a doloo­zók nem vették lel a mun­kát. A rendőrök brutálisan léptek fel a békés tüntetők ellen: öt embert megöltek, és csupán Santiago de Chi­lében 300 volt a letartózta­tottak száma. Adolfo Qulnteros. a fuva­rozók szövetségének elnöke közölte. hogy szervezete csatlakozott a tiltakozási akciókhoz. Emiatt az egész ország területén csaknem teljes egészében meabénult a közúti forgalom Rodolfo Seguel. a chilei dolgozók országos központ­jának vezetőié« a nyolcadik tiltakozási nap egvik legte­vékenyebb szervezője ked­den este teljes sikernek ne­vezte a tiltakozási naoot. A fővárosban cirkáló ka­tonai alakulatok tűz. alá vették az. egvik munkáske­rület házait. Egy kisgyerme­ket megöltek. GÁSPÁR »ANDOR VARSÓBA UTAZOTT Gáspár Sándor, a SZOT elnöke, a Lengyel Egyesült Munkáspárt meghívására szerdán Varsóba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tim­mer József, a SZOT titkára és Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. KAPOl.YI I,ASZTA) HAZAÉRKEZETT MOSZKVÁBÓL Kapolyi László ipari mi­niszter szerdán hazaérkezett Moszkvából, ahol Borisz Bal­mont szerszámgépgyártási és szerszámipari miniszter meg­hívására részt vett a Metal­loobrabotka '84 nemzetközi gépipari kiállítás megnyitá­sán. Kapolyi László tárgya­lásokat folytatott Valentyin Meszjac mezőgazdasági. Vla­gyimir Csirszköv kőolaj- es gázipari vállalatépítési mi­niszterrel. Talgat Huramsin­nal, az olajgazdálkodási ál­lami bizottság elnökével, Alekszej Petrisev műtrágya­ipari, Pjotr Plesakov rádió­ipari, Erién Pervisin, hír­adástechnika-ipari miniszter­rel és Konsztantyin Beljak állattenyésztési é6 takar­mánytermeszt ési-géf>gyártá­si miniszterrel. KOHL PORTUGÁLIÁBAN Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, szerda délután 24 órás látogatásra Portugá­liába utazott. Eanes portu­gál államfővel és Soares mi­niszterelnökkel folytatandó tárgyalásainak középpontjá­ban Portugália közös piaci belépése áll. MAGYAR-KÍNAI JEGYZŐKÖNYV Csu Zsung-csinek, a Kínai Népköztársaság állami gaz­dasági bizottsága elnökhe­lyettesének vezetésével már­cius 22—r2B. között kínai gaz­dasági küldöttség tartózko­dott hazánkban., A kétoldalú tárgyalások eredményeit tar­talmazó jegyzőkönyvet a Parlamentben Csu Zsung­csi és Bartha Ferenc mi­niszterhelyettes, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője írta alá. ALUMÍNIUMIPARI TANÁCSKOZÁS A Magyar Alumíniumipari Tröszt kétnapos tanácskozás­ra hívta össze Tapolcára kedden és szerdán 15 válla­latának vezetőit. Áttekintet­ték az iparág eddigi fejlődé­sének főbb szakaszait. Dózsa Lajos vezérigazgató a ta­nácskozásról elmondotta: az elmúlt esztendő már a „kilá­balás" időszaka volt, s az idén tovább javulnak a ma­gyar alumíniumipar értékesí­tési lehetősége. A válságos időket veszteség nélkül vé­szelte át az iparág, 1981-ben 1.6 milliárd, 1982-ben 1,1 milliárd, 1983-ban pedig már 1,8 milliárd forintnyi nyereséggel zárta az évet. A jobb piaci lehetőségeket és áruink versenyképességét bi­zonyítja, hogy tavaly 30 mil­lió dollárral nőtt az alumí­niumipar exportja. Az idei tervekben további 10 millió dolláros exportnövekedés szerepel és 2,6 müliérd fo­rintnyi nyereséggel számol­nak. , Ti VÉGET ÉRT r'y*o A DUNA BIZOTTSÁG ÜLÉSSZAKA Szerdán plenáris ülésoel, új tisztségviselők megválasz­tásával befejeződött a Duna Bizottság 42. ülésszaka. A tagállamok küldöttségei tit­kos szavazással megválasz­tották a Duna Bizottság új tisztségviselőit A következő három esztendőre a Duna Bizottság t elnöke Vlagyimir Ny. • Bazovszkij budapesti szovjet nagykövet, alelnöke Victor Bolojan román nagy­követ, titkára pedig Ondrej Durej csehszlovák nagykö­vet lett. A bizottság hat év­re kinevezte a titkárságot, amelynek élére igazgatóként Djordje Lalosevic, a jugo­szláv hajózás egyik vezetője került. Siklós János Zilahy Lajos utolsó évei A Jelenlevők helveseltek. csak éppen vala­mennyien tehetetlenek voltunk. Egy jugoszláv mentőnek kellene elvinni a horgosi átkelőig. Az orvos vállalkozott uavan arra. hogv elkíséri. Onnan egv szegedi mentő vinné be a klinikára, ahol várnák. Nem a megmentéséről beszélgettünk, csupán arról, otthon halion meg. a szülőföldbe temes­sék. Ki intézkedjen? Tizenegy órára Belgrádba várnak, hogvan lehet innen telefonálni? Mire összeköttetést találunk, teremtünk, dél lesz. Megrendülten iöttem el onnan, csöndesen be­csuktam a fehér attól, amelyen már a halál zörgetett — Erre nem számítottam — mondtam Boe­dánfinak. Szótlanul utaztunk Belgrádig. Annxira foglal­koztatott Zilahv.halála, hosv bármennyire pró­báltam más természetszerű gondolatokra kon­centrálni. folvton a kamenicai gondozó szobá­iához jutottam vissza. Két esztendeje az írtam róla: „Kóborolsz a világban egvedül. öreg vagv már. meglep a ha­lál egv vasúti kupéban, vagv szállodai szobában, előszedik irataidat, és megállapítják: meghalt egv öreg ember, amerikai állampolgár." (Ké­sőbb. a pesti temetésen a felesége. Piroska mee­ieavezte: „A maga jóslata beteliesült. úgv halt meg. mint a kivert kutya." Sainos. erről egyi­künk, abm leheti A szakszervezetek belgrádi központjában kö­zölték. hogv Mika Spiliak Zágrábban van. Elné­zést kér. de Tiío váratlanul összehívta a szük­körű vezetőséget. Biztosítanak egy repülőgépet, meniek vele Zágrábba. Spiliak egv-másfél órá­ra kitön a megbeszélésről. Megköszöntem a fi­gyelmességüket. de nem vettem igénybe a re­pülőgépet. Rendkívül rossz időjárási és látási viszonvok között, ködben, hevek között re­pülni elég kockázatos vállalkozás. Megfogalma­zott kérdéselmet otthagytam, s kértem, hogy a válaszokat küldiék meg szerkesztőségünkbe. A kora délutáni órákban fölkerestem belgrá­di követségünket. Tóth Elek akkori nagyköve­tünk közölte, hogv Zilahv meghalt. Elmondta, hogv feleségét értesítették, belgrádi hamvasztást terveznek és — kívánsága szerint — hamvait Budapesten helyezik'el. Megkérte az amerikaiak engedélyét, s ha ez. volt Zilahv kívánsága, akkor minden valószínűség szerint hozzájárulnak, hogy Budapesten helvezzék örök nvugalomra. (A hozzájárulást megadták, és minden úgv zajlott le. ahogvan Tóth elmondta. 1974. december .30­án a farkasréti temetőben temették el Zilahy Lajos magvar írót.) Hazafelé iövet Üividék útbaesett. Megálltam, és ismerőseimet arról kérdezgettem, mit csinált április-máius óta Zilahv? Kapcsolataink vala­hogyan megszakadtak. Én nem kerestem. Ha ő nem érdeklődik, valószínűleg meggondolta ma­gát. és emiatt kellemetlen lehetne számára, hogy előttem magyarázkodjm. Beszélgetéseim alapján addig ismeretlen motívumok kerültek elő. Zilahv haldoklása a Halálos tavasz bukásával kezdődött. Nehéz volt megértenem, hogvan lehet egv fiziológiai folya­matok a tüdőrákot összehozni egv pszichológiai állaoo'tal az életuntsággal úgv. hogv ez utóbbi legalább olvan súlvos életvesztő, mint a rák. Végül is az érvek és a tén-vek meggvőztek. Zi­lahv akkor is meghal, ha nincsen carcinómája. legfeljebb néhánv hónanpal később. Minden remenye az új filmjeben vaU. a Ha­lálos tavaszban. Ezzel akart még egyszer és utoljára a világ érdeklődésének középpontjába kerülni, és öregségére újra a régi Zilahv lenni. Minden pénzét erre áldozta, és ez a kísérlete csúfos bukással végződött, ö úgv akart hazate­lepülni. hogv senki előtt se legyen vitatható: az a Zilahv tért haza. aki huszonöt évvel ezelőtt el­ment. és nem bocsánatot kér — mert nincsen miért —. hanem egv kisebb vagyont hoz; meg­valósítja. amit 1942-ben akart, alapítványt te­remt. „Én nem kérni, hanem adni jöttem" — hajtogatta ezt a felfogását, amelyet csak most. halála után értettem meg Újvidéken. És tüs­kés mondatai is ott kaptak értelmet. Nem bír­ta elviselni, hogv meealázottan. üres marokkal érkezzék haza. bűnbocsánatért hajlongva lépje át a szülőföld határát. Terve, számítása összeomlott. Szinte minden energiáját, tudását erre a számára oly fontos filmre áldozta. Hogv mit jelentett a Halálos ta­vasz. arról egy 1969-ben (a Magyar Szó július 19-i és 20-i számában) megjelent, vele készült interjúból kaphatunk képet. A lap munkatársa megkérdezte tőle. hogv mi a titka a Halálos ta­vasz világméretű sikerének? A válasz.: .A tör­ténet egyszerűsége: egv fiú nagvon szeretett egv lányt. Ennél szebb mese nincs. Igaz?... Most megmondom, mi volt a siker titka: a regény is. a film is azzal kezdődött, hogv e°v fiatalember agyonlőtte magát, s a közönség nem tudta, hogy miért. Lehet, hogy sikkasztott, lehet, hogy rák­ja volt. lehet, hogy megölt valakit, az olvasó és a nézőközönség túlesett az öngyilkosság kí­nos Dillanatain. még mielőtt tudta volna, hogv a fiú kicsoda, és miért halt meg. Ezután kezdő­dött csak a mese. s roppant feszültségben tar­jottá a közönséget. Megiegvzem. hogv az olaszok is megvették a filmet, de mivel Mussolini rend­szere tiltotta az öngyilkosságot, ezt a gondolatot kivágták a filmből, s náluk meg is bukott." (A fiú nem szerelmi csalódásában lett öngyilkos, hanem becsületből.) (SoiuUUjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents