Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

4 Szerda, 1984. március 2Ï: Ráélesítettem, és katt! Nemrégiben a tápéi nyug­díjasklub vendége volt dr. I*a.jos Sándor röotgeníőor­vos. Alkalom kínálkozott a beszélgetésre mivel a ven­dég Tápén készült fénykép­felvételeiből volt éppen ki­állítás a művelődési házban. Tápai nádtetős házak, utca­képek, amelyek már régen elpusztultak; gyerekek, akik ma már szülők, nagyszülők. A közel félszáz fényképet nézve tekintettünk vissza a múltbe. — Köztudott, hogy Tápé hagpomamyos népélete regtói fogva foglalkoztatja a kutatókat. Vajon, ugyan, ilye-n ..csemege" volt ez a szegedi fotósok szamára is? •— Ntncs ebben semmi ro­mantika. már ami az én it­teni munkámat Illett Ezer­kilencszázhuszonhétben meg­betegedett a tápai orvos. Helyettesítésre engem, friss diplomás, kezdő orvost tet­tek ki. Az egyetemet Sze­geden végeztem, de már szülőhelyemen Eszéken, maid pedig Szegeden is fenyképezgettem. Hobbim volt s fotózás. Tápéra ke­rülve láttam, milyen szép öreg házak vannak itten, szépen öltöznek az embe­rek: nők, férfiak és gyere­kek. Név szerint eleinte senkit se ismertem. Később amnban egyre több családot megismertem, leginkább a becenevükről. Ha beteghez mentem, meg egyáltalán, ha kiléptem a rendelőből az utcára, máris nyakamba akasztottam a fényképező­gépet. Jött velem szembe egy asszony, szép tápai ro­haha n( ráadásul gyékény­szatyor volt a karján, ne­kem az annyirA tetszett, hogy ráélesítettem és katt lgr kezdődött Persze, nem csak az embereket, hanem a környezetüket is lefény­képeztem amelyben éltek. Ez volt a fontos számomra: a hitelesség! Napokon, he­teken át járkáltam a fala •teáin. benyitottam a kis­kapukat, hogy lótok e valami megörökíteni valót. Soha senki se szólt rém, mert tudták, mit csinálok. Egy-egy témára várnom kel­lett Olyankor visszamen­tem, hogy mindenképpen megörökítsem az észrevett jelenséget, s a felvételeim­mel a jövő számára is ma­radandó értékű fényképeket készíthessek. Fölösleges len­ne most arról beszélni, hogy mennyibe került ez nekem. Ma már csak azokat a lehető­ségeket ég csodálatos moz­zanatokat sajnálom, amelye­ket éppen az olykor jelent­kező pénztelenségem miatt sehogyan se tudtam meg­csinálni. Mondhatom, ha­mar megbaráthoztam a tá­pai emberekkel. Azt hiszem, kölcsönösen szerettük meg egymást. Ehhez én a gyó­gyító tudományom egészét adtam a számukra, ők meg a bizalmukat. — Milyen volt az akkori élet Tápén? — Csendesen éltek és dolgoztak az emberek. A faluban sártenger volt, ha esett az eső. Egyszer elhagy­tam a kalucsnimat, belera­gadt a sárba. A Tisza túlsó oldaláról meg ne is beszél­jek! Meg nekem a rétre is át kellett járnom — olykor lóháton, mert a kocsit nem bírták húzni a lovak a ra­gadós sárban. Igen, az ak­kori Tápairéten ügy három­száz tanyában laktak embe­rek. Ha pedig éjszaka vitt át a ladik beteghez, reggel­re vergődtem haza, mert a révészeknek órákon át kel­lett kiáltoznom, hogy jöjje­nek értem. Igyekeztem mindent megtenni a gyó­gyulásukért, az életükért. A tápaiak azzal is kifejez­ték hálájukat- hogy meghív­tak lakodalomba, disznóvá­gáskor küldtek kóstolót, el­hívtak kisebb családi össze­jöveteleikre, sót ügyes-bajos dolgaikban a véleményemet kérték. így érthető, hogy hétköznapjaik mellett fény­képezhettem az ünnepeiket is. Ügy mozogtam közöttük, mint egy családtag. Szép szokás volt a faluszéli gyer­mekjáték-csokor, amelyekből sokat lekaptam. Ezen kívül megkerestem a gyékénysze­dőket, a kubikosokat és a mezőgazdaságban, vagy az otthon a ház körül dolgozó embereket. A régi falunak színes pontjai voltak a Ne­pomuki szent János, a Tá­pai Krisztus, a régi temető kápolnája, a Tisza-part, a komp, a búcsú, ezeket mind lefényképeztem. Minden ér­dekelt, s azt láttam, hogy &z emberek örülnek annak, hogy megörökítem őket. A kártyázók is kedves témám voltak. Emberkarikák fil­kóztak sötétedésig, az asz­szonyok meg földre terített gyékényen beszélgettek. — A hatvan évnek is föle van, olyan régen jár Tápéra. Mi jut az eszébe most ami­kor ezeket a nyugdíjasokat és a velük szinte egykorú tápai felvételeket nézi? — Azt hiszem, nekik még sokat mondok felvételeim­mel. Én láttam a régiek, szegényeik életét. A mai ember számára természetes az az állapot, amely körül­veszi, amelyben éL Igaza van, hiszen hatvankét esz­tendő alatt hihetetlenül na­gyot változott a világ — Tápén is! Ifj. Lele József képzőművészeti könyvek Üj kötetekkel gazdagodik a' Képzőművészeti Kiadó mai magyar művészetet bemuta­tó sorozata: már ezekben a napokban az üzletekbe ke­rül a Lesenyei Mártát, a Vén Emiit és a Bencze Lászlót bemutató könyv. Lesenyei Márta szobrász­művész munkásságát Kra­tochwii Mimi művészettör­ténész ismerteti. A művész pályája széles ívű és gazdag: az érmektől, a kisplasztikák­tól kezdve egészen a nagy­méretű köztéri szobrokig terjed. Alkotásaiban a való­ság és a mese, valamint a mitológia sajátos keveréke jelentkezik. A kötet 17 szí­nes és 35 fekete-fehér repro­dukció segítségével ad ké­pet munkásságáról. Vén Emil festőművész munkásságát Losonczi Mik­lós mutatja be. Vén Emil 1902-ben Fiúméban született, gyermekkorát Triesztben töl­töltötte, családja az első vi­lágháború idején került Ma­gyarországra. Művészi pá­lyája során az impresszioniz­mustól a kubizmusig jófor­mán valamennyi európai festészeti irányzat hatott rá, de közlése, kifejezésmódja egyéni maradt. A könyv 17 színes, 35 fekete-fehér rep­rodukcióival jelent meg. A háború utáni magyar grafika egyik mesterének, Bencze Lászlónak a munkás­ságát Csapó György műkri­tikus mutatja be. A művész nagyhatású realista rajzai a társadalomhoz fűződő kap­csolatáról vallanak. 1984. MÁRCIUS 21., SZERDA — NÉVNAP: BENEDEK A Nap kel 5 óra 45 perekor, és nyugszik 17 óra 5» perekor. A Hold ke! 23 óra 23 perckor, és nyugszik 7 óra 5« perckor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 39 cm (álló). NYOLCVAN EVE született VadJiai László (1904— 1987) színpadi szerző, film- és televíziói áték-iró. O a szerzője a jellegzetesen pesti Hacseik és Sajó sorozatnak. 1938-ban az Egyesült Államokba emigrált. KISSZINHAZ Este 7 orakor: Kár. hogy k . . . — Jancsó Miklós-bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. este fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Bizonyítási eljárás (színes japán krimi, H. helyárral), negyed 4 órakor: Egy sZjOknya, egy nad­rág (magyar). Fáklya: háromnegyed 3 óra­ktjr: Vuk (színes magyar rajz­film). negyed 6 és fél 8 órakor: A profi (színes. m. b. francia krimi. III. helyárral). Filmtéka (MTESZ-székház, Kí­gyó u. 4.): Maótól Mozartig 19.50: Politikai fórum 20.06: A róonai csata — filmsorozat 21.20: Tv-hiradó CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna — (ism.) ' 8.05: Iskola-tv 10.35: Túl messze vagy — amerikai tv-film — (ism.) 12.10: Képújság KOSSUTH 8.27: Világablak 8.56 : Beszélni nehéz 9.08: Kamarazene (színes ameriakl dok.-fiLm, este 9.47: Kis magyar néprajz Színes karakül A karaleülnek természetes kö- gépet alkalmaztak. Jelenleg rülmények között nem talál- Kazahsztánban több mint ható fajtáját tenyésztettek száz színárnyalatú színes ka­ki Kazahsztánban. Ez a faj- rakült tenyésztenek: érett ta szürkéskék színhatású és őszibarackra, virágzó orgo­selymes szőrméjű, s bundá- nára, igazgyöngyre. rózsa­0 órákor). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este t órától reggel 7 óráig. Csak sür­gős esetben. BALESETI, SEBESZETI ES UROLOGIA1 FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. Kórtláz (Tolbubin sgt. 57.) veszi fel, se­bészed felvételi ügyeletet az L Kórház (Kossuth Lajos sgt. 42.), urológiai felvételi ügyeletet alt Kórház tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­gőd, Hunyadi János sgt. I. sz. alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7­től hétfő reggel 7 óráig: Szeged Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420 S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggeé 7 iráig. Telefon: 11-000. DDf/J ja sokszorosan nagyobb mé­retű a széles körűen elter­jedt fajtáénál. A tenyészál­latok kiválasztásakor a tu­dósok elektronikus számító­színű flamengó lágy tollaza­tára emlékeztető színárnya­latok. A szőrmék egy része ex­portra kerül. (APN) kertbarátoknak a palántát, csak talajfertőt­leonítés után vessük el a ma­got A talajfertótlenítéskor Ha korén szeretnénk cse­megekukoricát, dinnyét, spár­gatököt a konyhára, vessünk Időszerű munkák A zöldborsót még vethet- ságot dupla távolságra (24 jOk. de ajánlatos a rövidebb centi) célszerű hagyni, irae­tenyészidejű fajtákat a föld- lyet utalóval jelölünk. A be tenni. Folytathatjuk a magról vetett hagymát a ve­petrezselyem és a sárgarépa tés után, keléskor öntözni ér­vetését, öntözzük és takarjuk demes. főleg, ha cserepese­a rovarkártevőkre és agoni- magot tápkockába, vagy bakártevőkre ügyeljünk. A gyepteglába, és tegyük kis gambakártevők miatt nagyon fóliasátorba. A ládába rakott gyakori a palántadőlés, a ro- táp- vagy gyepkockát nap­varkártevők közül legsűrűb- palra kitesszük a szabadba, ben a lóbogárral találkozunk, éjszakára védett helyre visz­Gyakran méltatlankodnak, «ük azokat, hogy a vakond megjelenik a Takaríthatjuk a szamóca­kertben. túrásával kárt okoz, táblákat is. Az ősszel behor­és elcsúfítja a kertet. Kérdik dott falevelek és egyéb, ta­sokan: mivel védekezhetnek karónak használt anyagok ellene? A vakond nem kár- már feleslegessé váltak, sőt, tékony állat, csak a talajban levő rovarokat pusztítja, te­hát ahol rovar nincs, vakond sincs. A rovar ellen védekez­károsak, azt gereblyézzük ki a sorok közül, távolítsuk el a száraz leveleket Lazítsuk fel a talajt és bőségesen ön­tözzük be az ültetvényt, ez­zel elősegíthetjük a tavaszi alsóbb talajrétegekben hú­zódnak meg, és csak tenyész­időben jönnek fel. Vetés előtt A felkupacolt rózsatövek­től távolítsuk el a földet és kezdjük el a metszést A fű­szerpaprikának is. A papri­ka vetésénél azonban jobban figyelembe kell venni a fa­ágak végén már megindul nak, gyakran már a kis leve­lek is látszanak. Sokan elkö­vetik azt a hibát, hogy saj­a talajt, hogy a szél ne hord- désre hajlamos a hagyma- zünk. A kereskedelemben ja el a rónákat A rendsze- föld talaja. A hagyma a pet- megfelelő anyagot lehet be­,es öntözés azért szükséges, rezselyemtől és a sárgarépá- szerezni. A rovarok télire az gyors indulást és fejlődést mert a magvakat sekélyen tói eltérően a tenyészidőszak- M vetjük, és így hamar kiszá- ban többszöri öntözést is kí­rad hatnak. különösen iíyen ván. száraz időjárásban, mint je- Készíthetjük a talajt a fű­lenleg. A kelést követően a növénykék gyökere gyorsan lehatol az alsóbb, nedvesebb talajrétegekbe, ekkor már nem igényel gyakori öntö­zést. sőt jó vízgazdálkodású területeken öntözés nélkül is megfelelő eredményt lehet el­emi. A hőmérséklet ugyan még nem mondható kedvezőnek, de a naptár szerint elérke­zett a szabadföldi zöldségfé­lék vetésének az ideje, re­méljük, hogy a levegő és a talaj hőmérséklete is rövid időn bedül emelkedni fog, és a csírázás idejére eléri az op­timális mértéket. Vetni lehet hagymát a porhanyós talaj­ba. Kis vetőgéppel és kézzel js szórhatjuk. Előtte sima ta­lajon próbáljuk ki a kézi ve­tőgepet, akkor beállíthatjuk a megfelelő töszámot. Ha fo­lyóméterenként 50—55 ma­got vetünk, meghagyhatunk beáóie 35—40-eú A sortávoi­tömöritsük a talajt, hogy ne zsa hajtásai erre az időre az szaradjon ki. A vetesénél fontos a magsűrűség. Olyan tőállományt alakítsunk ki lajhőmérséklet alakulását, szórt vetés esetében, hogy mert a csírázáshoz magasabb megfelelő erősségű, zömök náliálr a ni öveket el tó vei ím hőmérsékletet kíván mint a palántát tudjunk előállítani. ni,Jkért hoLszúmeS ^"­hagyma. de a kesobbi . ido- Suru vetésnél a palanta el- halmaznak a bokorrózsáknál, szakban is jobban megkíván- nyurgul kiültetve a talajon ami korai leöregedéshez ve­ja a meleget A vetesido el- elfekszik, eros napsütés ese- 2et Javaslom, hogy az ^ halasztható későbbre, ha van ten elszarad, mielőtt a gyö- éves haitásokon rnavimfi,® megfelelő technológia a esi- kérképződés megindulna. A flf^ rügm hagyjanak meg rés mag vetéséhez. Ha kis te- túlzott nitrogén-műtrágyázás hagyjanak meg rületen kézi vetést alkalma- gyenge palántát eredményez, zunk, mindenképpen csírés Takaróföldnek lehetőleg laza szerkezetű talajkeveréket használjunk fel, ami öntö­zés után gyors felszáradást tesz lehetővé, így a külön­böző káros gombák nem tud­nak elszaporodni. magot használjunk. Most már lehet duggatni a hagymát. Főleg a hókezeltés kisebb méretű dughagymák­kal lehetünk bátrabbak, mert azoknál a felmagzás veszélye még hideg időben is kisebb, mint a nagyobb méretű dug­hagymáknál. Elérkezett az ideje a pa­lántanevelésnek is. A mag­ágy készítésénél legyünk kö­rültekintőek. Ha rendszere­iig ilyen száraz marad az idő. rövidesen öntözni mu­száj a szabadföldi káposztá­kat. Reggel érdemes ezt ten­ni, mert ilyenkor a föld kü­lönben is hideg. Napközben és este kár volna a gyengén sen azonos helyen neveljük felmelegedett talajt lehűteni. Ne tévesszen meg senkit, hog.v a levélhónaljban levő rügyek annyira kicsik, hogy szabad szemmel alig látha­tók. Azok is rügyek. Nem célszerű egy-egy tövön tűi sok hajtást meghagyni, mert az szintén korai leöregedés­hez vezet, de a virágok is aprók maradnak. A futóró­zsáknál a hajtásokat csak ak­kor metsszük vissza, ha el-" fagytak. Egyébként csak rit­kítsuk a hajtásokat. Mindig a kiöregedettel kezdjük. Dr. Tóth Mihály megyei főkertesz BUDAPEST 1. 9.00: Tv-torna 9.05: Éneklő Ifjúság! — (lsm.) 9.15: Delta — (ism.) 9.45: A faláda es a kísértet francia film — (ism.) 11.15: Képúiság 15.50: Iskola-tv — (lem.) 16.30: Hírek 16.35: Legenda a páncél­vonatról — tv-film — 17.55: Képújság 18.05: Egészségünkért! 18.20: A megtalált fonal — riportműsor 18.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Jogi esetek 20.30: Aberdeen—U. Dózsa KEK labdarúgó­mérkőzés — közvetítés Aberdeen bői. Szünetben reklám 22.16: A hazai agykutatás műhelyeiből — IV/3. — Az agy moduláris felépítése 22.45: Tv-hfradó 3. BUDAPEST 2. 17.20: Képújság 17.25: A barátság — (lsm.) 18.15: Szülők Iskolája — (lsm.) 18.45: A nyelv világa 19.30: Schubert: Impromitua op. 90. 20.00: Csendóra — Gyárfás Miklós novellájának tv-változata — (ism.) 20.25: Mesterdalnokok — Alom 21.00: Tv-híradó 21.20: Az értelmes szem — angol dok.-fílm 22.05: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak 17.40: Hírek 17.45: A fehér kő — tv-sorozat gyerekeknek 18.15: Tv-na-ptár 18.46: Könnyűzene 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20.00: Sportszerda 22.00: Tv-napló BELGRÁD 2. 18.16: Művelődési adás 18.45: Szerdal körkép 19.30: Tv-napló 20.00: Bérelt bohóc — csehszlovák játékfilm 21.35: Zágrábi körkép 21.50: Komoly zene ÜJV1DÉK 17.00: Tv-híradó magyarul és szerb-horvátul 17.46: Gyerekeknek 18.15: Tudni akarjuk — Ismeretterjesztő műsor 18.45: zene 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó magyarul 20.00: Sportszerda 22.00: Tv-hiradó szerb­horvátul BUKAREST 14.30: Dinarno-Bucu-restl— Minszk labdarúgó­mérkőzés 16.20: Rajzfilmek 19.00: Tv-híradó 19.25: Gazőasagl figyelő 1U..4Ű. KartayuzeuG 10.05: Diakfélóra 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak 10.50: Szokolay Sándor: A tűz márciusa — oratórium 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Operaslágerek 13.30: Dzsesazmelódiák 14.29: Képek és jelképek 15.28: Országos Üttörőrladó 15.58: Hallgatóink figyelmébe 16.03: Nótacsokor 16.49: Kritikusok fóruma: 17.06: Ml legyen a salak salakjával? 17.30: Dietrich Fisoher­Dieskau dalfelvételeiből 19.15: Máglyák énekelnek 19.55: A zenéről 20.3«: Leo Fali operettjelből 21.30: Háttérbeszélgetés 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Richárd Strauss operáiból 23.00: Puroell-művek (Ut: Havasi Viktor táncdalaibúi PETŐFI 8.06: Dalok a Tanácsköztársaságról 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Idősebbek hullám­hosszán 9.30: Népzenekedvelőknek 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család 12.05: Nóták 12.35: Tánczenél koktól 13.30: Nádi hegedű 13.45: Zenés délután 14.00: Szeverényl Ilona és Vékony Ildikó ctm balmozik 14.15: Petress Zsuzsa operett­felvételeiből 14.35: Slágermúzeum 15.24: Szovjet dzsessre­felvételekből 15.39: A XV. ker. Polák Károly Uttbrőház fúvószenekara játszik 16.00: Mindenki iskolája 16.40: Muskásszállók változó szerepkörben 17.10: Zenés játékokból 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Újdonságainkból — magyar könnyűzenei felvételek 19.00: Népdalkörök pódiuma 19.25: Intermikroíon 19.45: Kim Carmes es Duran Duran (elvételeiből 20.35: Magyarország 1984. 21.30: Közvetítés az Aberdeen— Ü. Dózsa labdarugó KEK­mérkőzésről 22.20: Félóra népzene 22.50: A Lipcsei Rádió archaikus han gszenegyü ttes játszik 23-20: A tegnap slágerelbőa 3. MŰSOR 9.00: Töltsön egy órát kedvenceivel 10.00: Dvorzsák: VIII. szimfónia 10.40: Népdalkórusok 11.06: Zlehrer müveiből 11.38: Ella Péter (csembalő)­hangversenye 13.07: Beszélő székek — 1. 14.20: Kórusainknak ajánljuk 14.40: Semlramis — részletek Rosslni operájából 15.30: Zenekari muzsika 16.20: Magnósok figyelem! 17.00: A véges végtelen 17.30: Holnap közvetítjük — Kocsis Zoltán és Rados Ferenc négykezes és kétzongorás hangversenye 17.50: Balettzene 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Miskolcról 19.05: —19.35: Iskolarádió 19-35: Jasche Heifetz hegedül, Brooks Smitb zongorázik Köz-ben: Kb. 20.23: Pécsi elégia — versek 21.40: Slágerek Rómából 22.00: Esti muzsika 22.29: Üj zene es hagyomány — 2. CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT KOSSUTH ,8.27: Egy kis figyelmet kérek! 8.37: Hygens: Korál és ringató 8.45: Nefelejcs — hagyomány­őrző műsor 9.00: Rádiószínház — Tudósítás félárnyékbói 10.05: A Diákkönyvtár melléklete 19.35: Népdalok, néptáncok 11.23: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása 11.46: Glemba — 3. PETŐFI 8.05: Monyók Ildikó sanzon­felvételeiből 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.45: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.39: Csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségeink oetóéjébal

Next

/
Thumbnails
Contents