Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

Szerda, 1984. március 21. 5 Gyorsan, olcsón - értéket A megyei TIT könyvkiadói munkája Két nemrégiben megjelent, Szegeden kiadott könyvet tartok a kezemben. Az egyik, a Marx öröksége, az egy év­vel ezelőtti, Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából itt megtartott tu­dományos emlékülés anya­gát tartalmazza. A másik, az Emberek, torsok, forra­dalmak, a kötet alcíme sze­rint: történelmi arcképváz­latok a társadalmi haladás és nemzeti megbékélés jeles képviselőiről. A tanulmá­nyok Perczel tábornok, Haan Lajos, Svetozar Markovié, James Connolly, Dzerzsinsz­kij, Jászi Oszkár, Bajcsy­Zsilinszky, Petru Groza port­réi, olyan történelmi szemé­lyiségeké, akik a népek meg­békélése, közeledése érdeké­-ben tettek - történelmileg meghatározott, és minél szé­lesebb körben megismerni rrdemes erőfeszítéseket ^At kell böngésznünk új­ra és úira a múlt tapaszta­latait, tévedéseit, és azok se­gítségével a nemzeti és nem­zetközi jelenlegi adottságok­Mi ágybéli erőfeszítéssel le kell vonnunk a helyes kö­vetkeztetéseket, hogy azok­ból okulva, azokkal felvér­tezve. bátran állhassunk az újabb, nagyobb csaták elé­be." Petru Groza egyik har­costársához irt leveléből va­ló az idézet melynek szelle­mében írták meg portréikat a kötet szerzői, a JATE új­és legújabb kori egyetemes történeti tanszékének okta­tói, kutatói. S hol másutt, ha nem itt Szegeden, or­szághatárok találkozásánál van a helye, s mikor más­kor, ha nem most az ideje a szellemi hidak építésének, amelyek népeket kötnek ösz­sze, közelítenek egymáshoz? A küllemükben is ízléses, műgonddal tervezett, jól szerkesztett könyvek kiadó­ja a TIT Csongrád megyei szervezete és a József Attila Tudományegyetem. Az elmúlt évben több más kiadvány is napvilágot lá­tott — a megyei TIT gondo­zásában. Maga a tény, hogy az ismeretterjesztő társulat könyvek megjelentetésével is foglalkozik, nem újdonság. Az ünnepi hetek idje alatt rendezett két nyári egyete­mének előadásait például eddig minden esztendőben nyomtatásban is újraolvas­hattuk, 1969 óta folyamato­san megjelenik a két kötet. Országosan terjesztik őket, s igen kelendőek; az okta­tásban, a posztgraduális kép­zésben használatosak, ' nem nélkülözhetik ezeket az ön­művelésre hajló pedagógu­sok és a közművelődési in­tézmények munkatársai. Ugyancsak hosszú ideje, 1967 óta,, a megyei tanács és a TXT adja ki a Csongrád me­gyei Művelődésügyi Szem­lét, amely elsősorban az al­kotó pedagógusok fóruma. i?ár hete jelent meg a 21. kötet.) Vagyis, mint az imént mondtuk, a TIT kiadói te­vckenysége nem szokatlan xz érdeklődő közönségnek. An­nál szembetűnőbb, hogy az elmúlt pár évben eddig nem volt méreteket öltött. A pa­pír és nyomdaköltségek emelkedéséről, az átfutási időkről, a szervezési nehéz­ségekről, a lektorok legen­dás „nagyvonalúságáról'' szó­ló kifogyhatatlan panaszok korában? Mi a titka ennek az örvendetes „fölfutás­nak"? Hogyan csinálják, s m, célból? Ilyenféle kérdésekre ke­resve a választ, bekopogtat­tunk Molnár Zoltán hoz, a TIT megyei titkárához. — Semmiféle titok nincs, eeyszerűen arról van szó, hogy szeretnenk teljesíteni a kötelességeinkeit. Alapszabá­lyunk szerint társulatunk szóban és írásban hivatott terjeszteni az ismereteket Mármost a tagjaink rend­szeresen publikálnak ugyan népszerű tudományos mun­kákat a sajtóban, de köny­nyen belátható, hogy lévén a megyékben általában csak egy napilap — ez meglehető­sen szűk kereit. Bár mi sze­rencsésebbek vagyunk, két újság ad helyet a TIT-tagok­nak, mégis úgy gondoljuk, könyvek formájában is kö­telességünk — elsősorban Csongrád megye szellemi ér­tékéit közvetíteni. — Vagyis valamennyi, ed­á'g kiadott könyvük szerző­•e Szegeden, vagy a megyé­ben él és dolgozik? — Természtesen. A nyári egyetemek előadói közül rersze sokan pestiek, de a tanulmányaik végül is itteni alkalomra születnek. — A nyári egyetemek kö­tetei önálló kiadványok, de sok más könyv kiadása ér­dekében egy. vagy több in­tézménnyel, szervezettel tár­sulnak. A társak adják a pénzt? — Nem ilyen egyszerű a dolog. Alkalomszerűen pél­dául a tudományegyetem, vagy a tanácsok is vállalják a nyomdaköltségeket, de tud­juk, egy könyv ennél min­dig többe kerül. Esetenként a TIT tekintélyes összegeke'; és sok-sok munkát szán a kiadványokra. A hivatásos kiadókkal szemben mi biz­tosítani tudunk megrende­lőinknek bizonyos előnyöket, egyszerűen azért, mert helyben vagyunk". Számos áttételt, közbeeső állomást iudunk. kiiktatni, jó munka­kapcsolatokat sikerült kiépí­tenünk, igy sokkal gyorsab­bak és olcsóbbak vagyunk, ráadásul azonnal fizetünk, a honoráriumokra nem kell hónapokat várni azoknak, akik megdolgoztak érte. — Csak az elmúlt évben két kötetet jelentettek meg. flem kockáztatják a megye' szervezet pénzügyi stabilitá­sát? — Csak abból gazdálkod­hatunk, amit mégtermelünk A hét kónyv egy évben sok ­nak tűnhet. De bárki meg­győződhet róla: kizárólag színvonalas politikai, köz­művelődési, tudománypoliti­kai jelentőségű kiadványo­kat bocsátunk ki. Gondol­junk csak például a helytör­ténet-kutatásban nélkülözhe­tetlen forráskiadványra, a Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkás­mozgalmának történetéhez bárom kötetére. Vagy ott s bibliográfia a legújabb kori kutatásokhoz, a megye fel­szabadulástól napjainkig tar­tó történetéhez. Most készít júk elő az Olvasóköny > Csongrád megye történeté­t ez című kiadványt- ez is három kötet lesz, jövőre je­lenik rneg az első. Doku­mentumokat és magyarázó szövegeket tartalmaz. Négy év munkájának eredménye veit a Csongrád megye gaz­daságföldrajza: megjelent a Gazdaságpolitikánk 1945-tól napjainkig. A szűkebben vett kultúra ápolása és terjesz­tése is a dolgunk, ezért adunk ki irodalmi munká­kat, igy például A hazatérés lehetősége című antológiát, fiatal szegedi költők verseit. Már a nyomdában van a művelődésügyünk felszaba­dulás utáni fejlődését átte­kintő kötet. A partnereink köre is bővül, a levéltárral tavaly dolgoztunk együtt először, s a Tanulmányok Csongrád megjje történeté­ből 8. kötetét már közösen adtuk ki. A színvonalas elő­adói konferenciák anyagát ezután is szeretnénk könyv­iormában közkinccsé tenni, ezért jelenik meg a Csong­rád megye településhálózata valamint az építészeti kon­ferencia anyaga, amely ugyan nem a mi kiadvá­njunk, de itt készítettük elő 3 teljes anyagát — Látok az asztalán két, szokatlanul nagy formátumú, vaskos kötetet. Mik ezek? A vásárhelyi mezőgazda­sági gépgyár ábrás alkat­rész-katalógusa. AZ első fecske, mondhatnám, mer. il; en meg tényleg nem volt Meggyőződésem viszont, hgy a természettudományi, műszaki-technikaj ismeret­ierjesztés mellett a gazdaság a termelés közvetett segítése is a dolgunk. Nos, ebben a Ket kötetben olyan alkatré­szek ábrái és leírásai talál­hatók, amelyek a gyár for­galomban levő gépeihez szükségesek, s amelyeket ka­talógus híján igen nagy ne­hezségek árán tudnak a föl­használók megrendelni. Itt­hon és külföldön. A kataló­gus a gyár exporttevékeny­ségének javításában is so­kat segít A kiadasára be­rendezkedett hivatásos cég három ev alatt tudta volna produkálni, nekünk, a gyári szakemberekkel való ideális együttműködésben hónapok alatt sikeiült . — Mint sokszor, más té­ren, alighanem ezzel is amo lyan hézagpótló, hiányt meg­szüntető szerepet vállalt magára a megyei TIT-szer­vezet. — A mi megyénkben nincs fordítói iroda. Vásárhelyi szervezetünkön keresztül 47 műszaki szakfordító, mér nők tagunkkal, az érdeked1; mernek exportjának segíté­se céljából, és a behozott gé­pek gyors üzembe helyezése érdekében körülbelül három éve rendszeresen végzünk műszakj szakfordítást Más péida: a kis matematikusok b+ráti körei 15 éve működ tek. amikor kivonulhattunk a felső tagozatokból, mert „odaért' a matematika tan­tervi reform. Most az alsó tagozatos gyerekek új mate­matikájahoz adunk segítsé­get s nem riadunk attól tem, hogy előbb-utóbb az óvodákban kell szerveznünk megfeleiő köröket Vagyis, kiadói tevékenységben, és egyebütt: valóban hézag­p ttló szerepkörben igyek szünk használni. Sulyok Erzsébet Magyar és szovjet résztvevőkkel Marxizmus-leninizmus oktatók konferenciája Szegeden A József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karának filozófiai tanszéke kétnapos konfe­renciát rendezett magyar és szovjet marxizmus—leni­nizmus oktatók részére. Tegnap délelőtt dr. Horu­czi László tanszékvezető egyetemi docens nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Kristó Gyula egyetemi tanár, a JATE rektora kö­szöntötte a résztvevőket. A kétnapos tudományos tanácskozáson az előadók beszámoltak kutatásaik eredményéről. Dr. Földesi Tamás a filozófiaoktatás időszerű feladatairól be­szélt. Dr. Hajdú Péter ugyané kérdéskör módszer­tani problémáit taglalta. Dr. Kiss Arthur a mai pol­gári nézetet és a polgári életmód kritikája címmel tartott előadást, dr. Horu­czi László pedig az etikai oktatás időszerű kérdései­ről szólt. A program során dr. Szentpéteri István a szo­ciológiai oktatás helyzeté­ről. a szovjet tudósok közül K. N. Ljubutyin a marxista —leninista filozófia elsajá­tításával kapcsolatos aktuá­lis feladatokról szólt. Ha­sonló témát választott J. I. Jefimov is. A tudományos ateizmus című tantárgy ok­(tatási tapasztalatai volt a 'témája M. P. Novikov re­ferátumának. A. A. Guszej­nov A marxista—leninista etika tárgyának és az er­kölcsi nevelés rendszerének szerepe a kommunizmus épitője sokoldalú személyi­ségének kialakításában cím­mel tartott előadást. J. A. Jakuba pedig a szovjet fel­sőfokú oktatási intézmé­nyek végzősei társadalmi aktivitásának kialakulásáról számolt be. Ma, az előadások után a résztvevők megbeszélik a közös érvényű tapasztalato­kat, amelyeket dr. Horuczi László foglal Ö6sze. Értelmiség és forradalom Értelmiség és forradalom címmel a Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évforduló­ja alkalmából jelentette meg a Kossuth Kiadó Jó­zsef Farkas tanulmányköte­tét. A könyv szerzője az 1918—19-es magyar forra­dalmak korszakának ismert kutatója. A Tanácsköztársaság egy­séges és korszerűen megala­pozott művelődési politiká­ját, sajtóéletét és irodal­mát elsősorban a progresz­sziv magyar értelmiség és a szocialista forradalom talál­kozásából következő ered­mények és sajátosságok szemszögéből vizsgálja könyvében a kutató. Gazda­gon dokumentálja, bizonyít­ja az értelmiség aktív rész­vételét a Tanácsköztársaság kultúrpolitikai koncepciójá­nak kidolgozásában és a gyakorlati megvalósitásban. 1919 kultúrpolitikájának sa­játosan magyar modelljel­legét felrajzolva. egyebek között elemzi a tanácsha­talom oktatáspolitikáját és intézményrendszerét. A művészetpolitika ered­menyeiről, elveiről és irányzatairól is külön feje­zetben szól. Értékeli a tö­megkultúra es a népműve­lés sajátosságait, s foglalko­zik az új típusú sajtó ki­alakításával. Górcső alá ve­szi az irodalompolitika és az írószervezetek helyzetét. Ismerteti a legfontosabb kultúr-. művelődéspolitikai intézkedéseket és folyama­tokat is. Zenei naptár (Jilésen Testületi Cllés nagyközségi közös tanács tegnap, kedden dél­után a művelődési házban tartotta ülését. A testület megvitatta és elfogadta a tavalyi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtá­sáról szóló beszámolót. A tanács örömmel állapította meg. hogv az ellátás zavar­talan volt. az intézmények működése a különböző la­kossági szolgáltatások, a pénzügyi lehetőségekhez mérten megfelelőek. Külö­nösen szép eredményeket értek el az Iskolafelújítás­ban és -korszerűsítésben. Elkészült a művelődési ház elektromos szerkezetének felújítása is. Az eredmé­nyek közé lehet sorolni a csapadékelvezető csatorna építését, amely megközelítő­leg 900 ezer forintba ke­rült, és befejeződött a szennyvízcsatorna építésé­nek második üteme. A testület külön napi­rendben értékelte a lakos­ság kommunális ellátásának helyzetét. Szó volt a telepü­léstisztaság. a zöldterület­gazdálkodás és a tervszerű területfelhasználás sikerei­ről. Javultak a tanácsi in­gatlanok kezelésének körül­menyei. A tanács kiemelt feladatként felhívja a fi­gyelmet Üllesen és a társ­községben, Forráskúton a rendszeres szemétgyűjtés köztisztasági fontosságára, valamint az út-, gáz- és vízhálózat bővítése érdeké­ben a lakossági társulások szervezésére. Végül a testület meghall­gatta a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának múlt évi tevékenységéről készült tájékoztatót. Századunk muzsikája P. Hindemith és A. Schönberg kompozícióit kí­vánta megismertetni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében el­hangzott főiskolai-egyetemi bérleti sorozat zárókoncert­je. Igen dicséretes vállal­kozás volt. hogy a nagykö­zönség szélesebb rétegeiben, a századunk első felében működő, méltatlanul nép­szerűtlenebb szerzők — ér­dekes, korábban a hagyo­mányokat forradalmasító, de a mai fül és szellem számára is nemes izgalmat, s olykor irritáló pikantériát jelentő — művei szólaltak meg. Századunk zenéjének in­terpretálásában Szegeden még mindig is élenjáró ze­neművészeti főiskola mű­vésztanárai és növendékei — a Weiner kamarazene­kar mellett — az immár befutott Canticum kamara­kórus is közreműködött. A tehetséges s kellemes hangú kisegyüttes előadásában Hindemithnek R. M. Rilke verseire készült Hat chan­sonját és Schönberg Szatí­rák című kórusművének egy tételét hallottuk. Ez utóbbi nem volt szerencsés válasz­tás. Meggyőződés nélküli előadásban szólalt meg, egyszerűen nem tudtak mit kezdeni így a zenei anyag­gal. Hindemith szép chanson­jai pedig sokkal több lehe­tőséget nyújtottak volna ar­ra. hogy közelebb kerüljön hozzánk a zene. A már­már túlzottan artisztikus, hűvös intellektualizmust su­gárzó előadásmód, a tartal­mi mélység, színgazdagság rovására megy. A Canti­cumnak már a tiszta és fi­nom énekléssel nem elég beérnie. Nem kellene min­dig feltétlenül ragaszkodni­uk a szinte testetlenül le­begő. vékony hangzáshoz, s az igen muzikálisnak ható. de már sematikusnak tűnő folytonos mondatvégi dec­rescendókhoz. Az ő képes­ségeik birtokában, s még­hozzá fiatalságuk is pre­desztinálja őket erre. mer­jék jobban „megélni" a művek kínálta, szélsősége­sebb kifejezésben lehetősé­geket. s bátran merjenek finom pasztell színeik mel­lé. egészséges, harsányabb színeket is keverni. Ha a kompozíciók helyes értelme­zéséből, s tartalmi gazdag­ságuk feltárásából fakad­nak ezek a zenei eszközbe­li gyarapodások, nem elő­adásuk kárára, hanem köz­lendőjük személyesebbé, fi­gyelemreméltóbbá válásá­hoz vezetné. Hindemith 1922—Szvitjét Delley József szólaltatta meg. Az 1920-as évek tájé­kán a jazz újszerűnek, iz­gatónak -tűnő hangja. de ugyanakkor a komponista személyes, bensőséges lírá­ja is kibontakozik már e szellemes zongoramüben. Delley előadása korrektül és kellemesen közvetítette e muzsika minden figyelemre méltó vonását. Az est felfedezése ezúttal Nagy Ágnes brácsa játéka volt. Hindemith bonyolult zenei szövetű, szépséges Szólószonátáját mutatta be emlékezetes, kiemelkedő előadásban. Ritkaságszám­ba megy a koncertpódi irmo­kon egy jó brácsaszólista­Nagy Ágnes pedig az. Rend­kívül laza mechanizmussal, biztonsággal játszik, reme­kül uralja hangszerét. Szi­laj temperamentummal, őszinte, érdekfeszítő monda­nivalóval. okos. tisztán át­gondolt és megformált ze­nei értelmezéssel játszik. Nagyvonalú eleganciával fogta össze a grandiózus formát, s előadása tág hori­zontú érzelmi perspektívát nyújt. A Weiner kamarazenekar fejlődését nyomon követve, a színvonal magasságát regisztrálhatjuk azzal a ténnyel, hogy a R. Dehmel költemény nyomán készült Schönberg-mű. A megdi­csőült éj nem könnyű tol­mácsolására mertek vállal­kozni. A nagy romantikus elődök, a német zenei-szel­lemi hagyomány hatását tu­datosan. s bátran tükrözi, megvallja ez a fiatalkori mű, de egyúttal már pró­bál el is szakadni attól. Weninger Richárd s együt­tesének interpretálásában teljes színpompájában bon­takozott ki a kompozíció érzelmi sokoldalúsága. s vált érzékelhetővé a han­gulatok szélsőséges polari­zálásának lélegzetfojtó fe­szültsége. A kényes ritmi­ka és intonálás. a mű igen változatos érzelmi hullám­zása. az. osztott szólamok, a szólisztikus betétek komoly próbára tették a fiatal együttest. A megméretésben fényesen helytálltak. Herényi Bográta Hangszerkiállítás Hangszerkiállítás nyílt be hangszerkínálatát. 250­meg a budapesti tavaszi féle külföldi gyártmányú fesztivál alkalmából a Pes- fúvós hangszert. hegedűt, ti Vigadóban. Március 25-ig gitárt, szájharmonikát, zon­a Triál Vállalat itt mutatja Sorát, pianínót as orgonát I

Next

/
Thumbnails
Contents