Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

10 Szombat, 1984. március 18. Német megszállás Csongrád megyében (2.) Tragikus következmények A német megszállásnak keik, könyvtáruk leltánozá- A budapesti toloncházból sokirányú és tragikus követ- sát és lefoglalását, amellyel a munkásmozgalmi vezetőket nem végzett, csak sugalma­zott, elvégezte helyette a horthysta állam- és erőszak­apparátus. A megszállással együtt hatalomra került és megerősödött szélsőjobboldali államszervezet a belső ellen­internálótá borba Az internáltak Balázs György, kenységét is lehetetlenné tet- Bernáth András, Bodnár La­kezményei voltak. A Gestapo nemcsak a Szociáldemokrata a ricsei itt közvetlenül letartóztatást Párt, hanem a be sem til- szállították, nem végzett, csak sugalma- tott szakszervezetek tevé- között volt ték_ jos, Bozóki Lajos, Cseh Im­re, Dáni János, Dobó Miklós, Engi István, Erős István, Gladics Gyula, Gombai Mi­hály, Gyólai István, Katona András, Kiss József, Komó­csin Antal, Komócsin Illés, id. Komócsin Mihály, Ko­bak minden legális pártot, amely itt elsősorban a Szo­ciáldemokrata Pártot, a Füg­getlen Kisgazdapártot és a Parasztszövetséget sújtotta. A 5W 'i!1!31!8 s*l}emú szervezetek vezetői a maguk­szegedi lapokat is indexre csezán Miklós, az otthon gondnoka egy zsákban a Ti- ¿¿VT' p^H Gvörev"" szába süllyesztette. Papdi rteLa' Kapai ^yorgy' György SZDP-titkár a párt­vezetőség iratanyagát, a szak­A munkásmozgalmi reze­tők Branswetter János ke­reskedőtől — az órás cég ve­,r, • u„, uetőjétől — értesültek azel­zek felszamolasar^ a haladó lcnük kés/ülö akciór61 ^ a f t0r munkásotthonban őrzött leg­kedett. Március 28-an a fa- • , . „, siszta parton kívül feloszlat- ^MDP-^Sv^X" vács Józseí' Kra'kó József' ui "¡»u— i~»Ai- Kat' tagKonyveitet BU- Lacsán Mlhály Ladvánszki Vince, Lakó Antal, Losonczi Szögi István, Tápai József, Tom­bácz Imre, dr. Valentiny Ágoston és Vörös József. A zsidószármazásúakat előbb Garanyba. majd pár hét múl­va Auschwitzba, illetve más haláltáborokba vitték, köz­tük volt dr. Ágai Dezső, .dr. Burger Béla, Eidusz Bentián, dr. Reich Zoltán ügyvéd, Reich István aranyműves, Selenfreund Lipót és mások. Bácstopölyára két munkás­mozgalmi vezető, Róser Ist­ván és Szekeres Vince, to­vábbá Berey Géza kivételé­vel zsidókat vittek. Makóról 22 munkásmozgalmi vezetőt internáltak, közöttük volt: Diós István, Diós Sándor, tették. Így került sor április 18-án a Délmagyarország és a Szegedi Napló nagy hagyo­mányú és független napila­pok betiltására. A Déíma­gyorország majd egész szer­kesztőségét internálták, ök a helyi baloldali mozgalom­hoz tartoztak, többen a mun­kásmozgalommal is kapcso­latban állottak. Az általános hajszában fő­ként a munkásmozgalom ve­zetőinek, legaktívabb tagjai­nak felkutatására és meg­semmisítésére törekedlek. Főispáni utasításra a rend­őrség már március 16-tól (!) figyelte a kommunistagyanús embereket, a szociáldemok­rata és szakszervezeti veze­tőket Tapasztalataikról bi­zalmas jelentésben számoltak nál őrzött anyagokat külön­külön tüntették el. Ifj. Ko­mócsin Mihály, a munkás­könyvtár vezetője a köny­vek közé rejtett illegális pro­pagandaanyagot semmisítette meg. A legnagyobb csapást je­lentette az a március végen hozott rendelet, amely az ál­lamellenesnek mondott sze­mélyek őrizetbe vételéről és internálásáról intézkedett 1944. április 3-tól Szegeden tömeges letartóztatásokba kezdtek. Először csak a rend­Folytatja munkáját a lengyel pártértekezlet 0 Varsó (MTI) a pártértekezlet résztvevői lálkozóit és a társadalmi A párt és az ország előtt újból a nagy kongresszusi konzultációk rendszerét, álló feladatok számba vé- teremben gyűltek össze. A tele, az 1981 óta megtett út késő esti órákig tartó ple­józan, kritikus értékelése náris ülést ezúttal is a jellemzi a Lengyel Egye- tárgyszerűség, az elért ered­sült Munkáspárt pénteken mények és a még megol­elkezdódött országos pártér- dósra váró feladatok rea­tekezletéL lista értékelése A háromnaposra terve- te. zett tanácskozás első nap- A délutáni tanácskozás el­ső felszólalójaként Flórian Siwicki tábornok, a PB pót­tagja, honvédelmi tar arról beszélt, hogy a hadsereg a IX. kongresz­szus utáni nehéz időkben is A társadalmi igazságosság problémái más felszólalások­ban is helyet kaptak. A kül­döttek azt hangsúlyozták, hogy határozottabban kelle­jellemez- ne fellépni azokkal szemben, akik feketézésre. visszaélé­sekre, munka nélküli meg­gazdagodásra akarják ki­használni az ország nehéz gazdasági helyzetét. minisz- . , _,»,_ .... , A LEMP partertekezlete ma. vasárnap fontos doku­mentumok elfogadásával ér véget. A küldöttek a napi­,, ,, rend szerint megszavazzák a maradéktalanul teljesítette Miért harcolunk, mire törek­kuldeteset, a nemzet biz- S7;ünk cimű nyilatkozatot, tonsaganak garantalasat, es ameIy a párt rövid távú részt ján ismertette Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első titkára a Politikai Bizottság beszámolóját, majd Zbig­niew Messner miniszterel­nök-helyettes a kormány nevében adott szamot az eddig végzett munkáról, a lengyel minisztertanács rö­vid és hosszú távú prog­¡ms^i Az ezt követő és a késő most is tevékenyen részt programja lesz. Elkészítik éjszakai órákba nyúlt vi- vesz az ország legfontosabb azt a vitaanyagot is, amely­akik gondjainak megoldásában. Egy katowicei bányász­küldött a párt és a munká­sok kapcsolatáról beszélt. Méltatta a LEMP vezetői­nek alapján a pártban meg­kezdődik a LEMP hosszú tá­vú programjának megvita­tása. A hosszú távú progra­mot végül a következő, ti ze­nek a munkásokkal való ta- dik kongresszus fogadja el. szerre legveszélyesebbnek Siket Imre Pallagi Ferenc, ítélt munkásmozgalmi veze­tőket vitték el. majd április 22-ig a demokratikus gon­dolkodású vezető értelmisé­gieket (közöttük számos zsi­dót) és zsidó virilistákat be. Március 27-én BuóczBé- hurcolták el hét turnusban, la rendőr-főkapitány elren­delte a Szegedi Munkósott­Farkas Imre, Kallós Lajos, K. Szabó Mihály, Lukács Pál, Dragon János, Szűcs Pál, Igaz Lajos. Gy. Varga Sándor, Galamb János, Sza­bó János, Sulyok József, továbbá Kiss Ernő, Kiss hon és az összes szakszerve­zeti helyiség bezárását, érté­a budapesti toloncházba és Imre. Többségüket Ricsére, a bácstopolyai kisegítő tá- négyet a kistarcsai táborba, borba, összesen 159 személyt néhányat Nagykanizsára in­internáltak. ZSIVKOV ÉS KULIKOV MEGBESZÉLÉSE Todor Zsivkov, a BKP KB fótitkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke szombaton Szófiában fogadta Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai égye­sitett fegyveres erőinek fő­parancsnokát. Kulikov azzal összefüggésben látogatott Bulgáriába, hogy a szövet­séges hadseregek „Szojuz— 84" elnevezéssel törzsveze­tési gyakorlatot tartanak Bulgária, Magyarország, Ro­mánia területén és ' a Szov­jetunió délnyugati körzeté­ben, valamint a Fekete- ten­ger térségében. HARCOK SALVADORBAN Heves harcoktól jelentet­tek a hírügynökségek Sal­vadorból. A baloldali-haza­fias erők támadást intéz­tek a kormány hadseregnek a fővárostól negyven kilomé­terre fekvő Suchitoto kis­várost védő egységei ellen. Az összecsapásban — eddig ismeretlen körülmények kö­zött — lövést kapott és éle­tét vesztette egy amerikai újságíró is. AZ SZKP KB HATÁROZATA A Szovjetunió Kommu­nista Pártja és az. egész Szovjetunió életének nagy jelentőségű társadalompoliti­kai eseményeként értékeli az SZKP Központi Bizott­ságának határozata a párt szervezeteiben megtartott be­számoló és vezetőségválasztó' taggyűléseket, illetve párt­értekezleteket. Ü.I A KB TÁVKÖZLÉSI MŰHOLD Szombaton, a Szovjetunió­ban ujabb Molnyija—1 tí­pusú távközlési műholdat bocsátottak fel. Feladata a távbeszélő- és távírórendszer jobb kihasználásának biz­lositaaa, v alanttól a szovjet televízió adasainak közve­títése. Keringesi pályájának a Föld felszínétói mert leg­nagyobb távolsaga 40 579 ki­lométer, a legkisebb pedig 646 kilométer. Bolygónkat 12 óra 15 perc alatt kerüli meg. Pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt szöge 62,9 fok. ternáltak. Hódmezővásár­helyről 85 kommunistát és kommunistagyanús embert tartóztattak le, a legjelentő­sebb helyi vezetőket, Kará­csonyi Ferencet. Borsi Jáno6t és Posztós Sándort elsőként hurcoltak el. Szentesről 14 főt internáltak, közöttük Ká­dár Sándor, Mikecz János, Vajda Imre. Vecseri Bálint es Virág Sándor munkás­mozgalmi vezetőket, másokat katonának hívták be. mint Borbás Lajost és Szőke Má­tyást. Az internálások es a további rendőri megfigyelés, zaklatások szinte megbéní­tották a munkásszervezetek működését. Kaityó Ferenc (Folytatjuk.) ta során a küldöttek, az ország valamennyi tár­sadalmi rétegét képviselik, felszólalásaikban — hitet té­ve a kilencedik kongresz­szus politikai vonala mellett — elsősorban a part és az ország előtt álló, megoldás­ra váró feladatokról be­széltek. Az eddig elért ered­mények ünneplése helyett szinte minden beszédet az ország tényleges helyzetének objektív megítélése, a tenni­vágyas, az egészséges türel­metlenség jellemzett. A küldöttek a legnagyobb hangsúlyt a párt és a töme­gek közötti kapcsolat es a LEMP munkás jellegének erősítésére, a következetes cselekvésre, a párt politikai offenzívájának fokozására helyezték. Igen nagy fi­gyelmet szenteltek a gazda­sági kérdéseknek, és egy­hangúlag állást foglaltak a gazdasági reform folytatá­sa mellett. Varsói megítélés ezerint már a tanácskozás első nap­ja meggyőző bizonyítékát ad­ta annak, hogy a LEMP minden külső és belső za­varó tényező, a szocialista­ellenes erők elkeseredett kí­sérletei ellenére olyan mun­kajellegű értekezletet hozott létre, amely előreláthatólag igen nagy mértékben járul majd hozzá a párt' és az or­szág újjászületésének meg­gyorsításához, az ország ve­zető ereje és a munkástöme­gek között korábban meg­lazult bizalom helyreállításá­hoz. Szombaton délelőtt mun­kabizottságokban folyt a tanácskozás, majd délután I rozott utasítást kapott a csa- jelentős részét. Libanoni helyzetkép 0 Bejrút (MTI) patszétválasztás és a tüzszü­A lausanne-i megbékélési neti felügyelet megszervezé­konferencia elhúzódásával sére, a gyakorlati intézkedé­párhuzamosan napról napra sek kidolgozása és kivitele­ingatagabbá válik a kedden zése a jelek szerint hosszabb este életbe lépett libanoni időt igényel. A Bejrút keleti tűzszünet. Pénteken este és és nyugati részét elválasztó a szombatra virradó éjsza- „zöld vonal" mentén nehéz kán már nehéztüzérségi és bonyolult feladat a har­fegyvereiket is bevetették a coló felek 700—700 méteres Bejrútot keleti és nyugati visszavonását feltételező üt* részét elválasztó „zöld vona- kőző övezet kialakítása. A Ion" és a Szuk el-Garb tér- katonai bizottság szombati ségében szembenálló polgár- ülésén napirendre tűzte azt háborús . ellenfelek. A libano- a lausanne-i megállapodást ni hadsereg, a jobboldali mi- is, hogy a szembenálló felek: líciák. a haladó szocialista a nemzetközi Vöröskereszt párt és a síita Amal-mozga- közvetítésével kölcsönösen lom képviselőiből alakult szabadon bocsátják a foglyul katonai vegyes bizottság ejtett vagy elrabolt embere­többszöri közbelépése sem ket. volt képes gátat vetni a tűz- Fadi Frem. az Izraellel szünet folyamatos megsérté- együttműködő jobboldali mi­sének. A haladó szocialista líciák. a „Libanoni erők" pa­párt katonai vezetője szerint rancsnoka azzal fenyegető­a tűzszünet megszilárdítása zött, hogy nemcsak politikai, attól függ. hogy a falangista hanem szükség esetén kato­többségű jobboldali milíciák nai eszközökkel is szembe­tiszteletben tartják-e a meg- száll a szerinte „Szíria által ál'lapodást. Nabih Berri, az jóváhagyott" új nemzeti egv­Amal vezetője viszont rámu- ségkormánnyal, amely vár­tatott, hogy előzetes politi- hatóan a lausanne-i megbé­kai rendezés nélkül nem le- kélési konferencia eredmé­het szó komoly és hatékony nyeként alakul meg. A jobb­tűzszünetről. oldali fegyveres erők ellen­Bár a négyes katonai bi- őrzik Kelet-Bejrútot és a ke­zottság Lausanne-ból hatá- resztények lakta területek Sfklós János Zilahy Lajos utolsó évei 32. A hosszú séta alatt Szilárd Leó részletesen, csendesen és nagyon drámai hangon mondotta el Einstein híres levelét, melyet Roosevelt el­nökhöz küldött. Arra is kitért, hogy a modern atomtudománynak sikerült a láncrobbanást megfékezni, egyetlen atombomba száz- es száz­ezer ember halálát okozhatja. Már délután öt óra volt. és akkor különös és váratlan dolog történt. Amikor Szilárd Leó jós­latalí idéztem, a szovjet diplomata az asztalra ejtette a két könyökét, két tenyerébe fogta az. arcát, csak homloka és a válla mozgása árulta el. hogv némán zokog. Barulinra pillantottam, akinek arca mozdulatlan maradt. De ugyanak­kor feszült és sápadt volt. Engem nem lepelt meg moszkvai barátunk felindulása. Velem is előfordult ilyen felindulás. Molnár Ferencet is láttam ilyen pillanatában, sőt később eszembe jutott, hogy a lengyel származású Edmond Six­tus Muskie, a Demokrata Párt legesélyesebb el­nökjelöltje 1972-ben azért bukott meg Nixon­nal szemben, mert egy választási beszéde al­kalmával megvédte a felesége becsületét a helyi republikánus lap durva támadása ellen. De be­széd közben elcsuklott a hangja, két tenyerébe temette az 'arcát, es zokogni kezdett. Az ame­rikai választók azt mondták: nem való elnök­nek. akinek ilyen erzékeny idegrendszere van. Ezen a júniusi délutánon a szovjet diplomata megrázó zokogasa alig néhány másodpercig tar­tott. — Exuse me. continue please..l — s aztán csendesen tovább beszélt. Fél kilenc lehetett, amikor befejeztük a be­szélgetést. Barulin és a szovjet diplomata lekí­sért az utcára. Még sütött a lemenő júniusi nap. Búcsúzáskor a szovjet diplomata azt mondta ne­kem: *— Nagyon köszönöm ezt a délutánt! Ké­rem. higgye el. eész életemben ez volt a legérde­kesebb beszélgetésem, mert nagyobb és meg­rázóbb témáról nem is beszélgethettünk volna. Boldog lennék, ha egyszer Moszkvában viszont­láthatnám!«" Miért hihető Zilahy levélének e beszélgetésre vonatkozó része? Azért, mert a háború előtt gyakran járt az USA-ban, s 1946-ban utazott ki ismét, a háború után. Kinti ismeretségi körébe minden valószínűség szerint beletartozott Szi­lárd Leó is. A Szovjetunió számára a hirosimai atomtra­gédia után aligha volt fontosabb katonapolitikai kérdés, mint az atombomba gyártásának álla­pota az Amerikai Egyesült Államokban. amely­Ive! pillanatnyilag megelőzte a Szovjetuniót. S emiatt a háború befejezésekor fennállt az egy­oldalú atomtámadás lehetősége és veszélye. (A szovjet atombomba 1947-ben még nem készült el.) Abban a veszélyhelyzetben került sor Zilahy és az ismeretlen nevű szovjet személy között lezajlott beszélgetésre. Később megkérdeztem Barulint, emlékszík-e erre az epizódra? Azt le­lelte: „Az ismertetett beszélgetésre nem emlék­szem. de az attól valóban úgy történhetett, ahogyan Zilahy írja." Ez az írói visszaemlékezés azonban egy kisebb ténvbeli pontosításra szorul. Einstein híres le­vele az elnökhöz. Roosevelthez 1943-ban. a hit­leri Németország veresége előtt íródott azzal a céllal hogv az atom katonai fölhasználásával gyorsítsák meg a nácizmus bukását, minél előbb szabadítsák meg Európa népeit a fasiszta öl­döklés rémségétől. A levelet az egész világ ismerte, Zilahy ev­vel nem mondott újat. A Chicagói Egyelem kampuszári folyó beszélgetés tolmácsolásával azonban valami eljövendő szörnyűségről adott számot, amelyről az emberiség a hirosimai tra­gédia után, akkor még. vajmi keveset tudott. Ugyanezt viszont nem lehet elmondani a szovjet katonapolitikai vezetésről: ott pontosan tudták az atom katonai célú fölhasználásának rettenetes következményeit. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Einstein és Szilárd Leó is szembefordult az atombomba gyártásával, ők csak a fasizmus vereségének meggyorsítása ér­dekében kívánták igénybe vetetni az amerikai hadvezetéssel. Ez a vereség pedig 1945. május 9-ével bekövetkezett. Zilahy levelében előadott beszélgetésen sem­milven lényeges, eddig ismeretlen motívum nem került elő. Ebből arra lehet következtetni, hogy az író nem a háború utáni kiutazása alkalmá­val. hanem valamikor a háború idején. 194:4 körül beszélgetett Szilárd Leóval, és azokat az eseményeket hozta szóba, amelyek akkor (1943­bun) voltuk aktuálisak. Levele egy budapesti politikai epizóddal zá­rul: * „1947 júliusában Moszkvában, majd Helsin­kiben járt Szent-Györgyi és onnan Svájcba uta­zott. Ott telefonom értesítették, hogy Ráth Ist­ván. az újonnan alakított Természetudományi Akadémia igazgatója autójával együtt eltűnt. Szent-Gvörgyi azonnal felhívta Rákosi Mátyást, és röviden a következőket mondta: ha Ráth István az autójával együtt 24 óra alatt élve elő nem kerül, es ha a saját részére és a feleségem, meg a lányom számára nem kapja meg a sváj­ci utazáshoz szükséges útlevelet, be fogom je­lenteni a világsajtónak, hogy lemondok állam­polgárságomról. és azt is megmondom, hogy miért haRytam el Magvarországot. SFolutatiukd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents