Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-18 / 66. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z MSZMP SZEGED VÁR O S í BIZ OTTS Á G Á N A K LA P j A V 74. évfolyam 66. szám 1984. március 18., vasárnap Ara: 1,40 forint Á köznapok takarékossága M

ár tavaly nyáron megfigyeltem, és most, hogy az útviszonyok tavasziasra fordultak, még szembetűnőbb, hogy reggelenként kevesebb gépkocsi jár, jócskán csökkent a vasárnapi autósok száma is. Takarékoskodnak tehát az autótulajdonosok benzinnel, alkatrésszel. kevesebbet költenek szervizre. Csökkent a vasúton, távolsági autóbuszokon utazók száma is. Az, hogy kevesebb a különösebb cél nélkül furikázó, nem is kár, de kevesebben utaznak vidéken élő szüleikhez, rokonaikhoz is. Pedig az ilyen kapcsolatok a gyermekkor tájaihoz, a szülőkhöz, a szülői házhoz való kötődés ápolása csak személyes találkozások, folyamatos kapcsolatok útján lehetséges. Mit lehet itt tenni? Ki lehet és kell használni a gépkocsi minden ülését, a MÁV és a Volán altal biztosított utazási kedvezményeket, talán ritkábban utazni, viszont több időt szánni egy-egv útra, hisz a költségek gyakran ezresekbe kerülnek. A varázsszó: a takarékosság. Kormányzatunk, a kereskedelmi szervezetek nagy erőfeszítéseket tesznek az áruellátás választékának megtartásáért. bővítéséért. Ezt ma sokan irigylik tőlünk, és valóban meg is kell becsülnünk, mert nagv vívmány. No de, azért nem keli mindent meg is venni. A választék fogalma egvben azt is jelenti, hogy választásra serkent, illetve arrr. ad módot, hogy a kirakatokban, bulikokban kínált árucikkek közül megvehessük azt, ami legjobban tetszik, amire régóta vágytunk', és nem utolsósorban amire meg is van a pénzünk. A társadalmi tulajdon védelmére hivatott bűnüldöző, igazságszolgáltatási szervek tapasztalatai szerint az elkövetési okok között igencsak előkelő helyen áll a túlköltekezés, a gyors eladósodás, amely végül is a sikkasztások, a hűtlen kezelés elkövetéséhez vezet. Nem kell minden cuccot megvenni, nem öltözhet mindig és mindenki a legúiabb módi szerint. Az igazi arany, gyémánt ékszerek helyett gyakran célszerűbb, alkalomhoz illő, tetszetősebb a smukk, a divatékszer. Amint az irhabunda divathullám. visszavonulása bizonyítja, a legdrágább holmikat j.s meg lehet unni. Nem mindig éri meg a drága és alkalom híján alig-alig hordható szupermodellek megvásárlása, csupán azért, hogy a barátnők első alkalommal elámulianak. Még annak sem, akinek felesleges tőkéje van, hjsz ez OTP, vagv a mind népszerűbb kötvények sokkal kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak az értékek megőrzésére, hasznosítására. > Nálunk az utazási kedv mindig nagy volt. de ebből sem kell presztízskérdést csinálni. Ha nem elég a pénz a Lidóra. Mallorcára, nagyon kellemesen el lehet tölteni a nyári vakációt Jugoszláviában, Bulgáriában, Romániában. Az Adriai- és a Fekete-tenger hullámai is lágvak. a nap ott is kápráztatóan ragyog. Hangsúlyozom, mindenki utaznék ahová akar. Senki sem befolyásolja, bárhová kaphat útlevelet. Csupán egyre kell vigyázni, ne költekezzen senki ereién felül. A turistaútra szánt idő gyorsan elrepül, a nyári túlköltekezés pótlása érdekében viszont egész évben kuporgathatunk. Nem titok, mi, magyarok szeretjük nyíltan rázni a rongvot,' vagyis nem csinálunk titkot abból, hogy mire telik, mink van. milyen magasak és különlegesek, másoktól eltérőek az igényeink. A lakótelepeken mindig fél évekre előre lehet tudni, milyen lesz a divat, mivel játszanak a gyerekek, milyen lesz a következő időszak menő frizurája, hajszíne, szoknya-, nadrág-, cipődivatja. Csak hát azt is lehet tudni, hogy nagyjából kinek mire telik, hisz mindenki ismeri a szomszédait, tudia. ki, hol. milyen beosztásban dolgozik, így aztán csak csodálkozni lehet, hogy sokszor éppen azok villognak méregdrága cuccokban, akik nem rendelkeznek nagv jövedelemmel, vagy éppen még a szülők gondoskodására szorulnak. Egyébként is szegény szülők, újra izzadhatnak a mind gyakoribbá váló óvodai, iskolai zsúrok, névnapok, szülinapok, és ki tudja még, milyen címen rendezett ünnepségek költségeinek előteremtésén, hisz az iskola, az ovi természetesen mindent a kedves anyukákkal, apukákkal kíván megfizettetni. Pedig mindent a gyermekkorban kell elkezdeni, tehát a takarékosságot is az óvoda, iskola szintjén, a családi kiadások szűkítésével lehet gyakoroltatni és természetessé tenni. Építkezési szokásaink lassanként kezdenek hozzáalakulni anyagi lehetőségeinkhez. Ellátásunk jó, biztonságos, koplalnia csak a fogyókúrázóknak kell. Alapvető élelmiszereink ára még mindig elfogadható, de már látszik a közértek pénztárainál, hogy kevesebb húst vásárolnak, nem viszik számolatlanul a zsemlét, kiflit, odafigyelnek a pénztárgépek billentyűire, nem hagyják ott felesleges nagyvoúo'ggal a forintosokat — amitol egyébként maguk a 'árosok viszolyognak legjobban. u zóval a háztartások, az egyéni kiadások szintjén megindult egy szívós folyamat, elkezdtünk takarékoskodni. Persze, ma még csak úgy általában igaz Sok a tertnivaló a magánszférában is, például az áltai -ívdíias meleg víz. gáz használatának mérséklése érdekében. a hűtőszekrényekben tárolt, könnyen romló ételek, élelmiszerek, hús. tej. szalámi, főtt ételek romlástól való megóvása tekintetében — nem is szólva a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra fordított összegekről. Tíz, száz, sőt ezer forinttal sem oldja meg egy-egy család sokasodó megélhetési gondjait, de a takarékos életmód, a hétköznapok konkrét takarékossága mégiscsak enyhít valamit azokon. Y. F. Egy hét múlva Nyári időszámítás Egy hét múlva, március 25-én, vasárnap kezdődik a nyári időszámítás. Ezúttal a hivatalos óraigazítás a szokásosnál később lesz, nem nulla órakor, hanem vasárnap 2 órakor kell a mutatókat 60 perccel előbbre forgatni, tehát 3 órára állítani. E művelet ellenkezőjét kell tenni a nyári időszámítás befejeztével, szeptember 30án vasárnap 3 órakor, hogy a visszaforgatással ismét helyreálljon a zónaidőnk szerinti rend. s két órát jelezzenek a mutatók. A hivatalos átállítás el. csúsztatását a nyugat-európai országok vasúti és autóbusz közlekedési társaságai kezdeményezték. Az idén lényegében valamennyi európai ország él a nyári időszámítás kedvező lehetőségeivel. Az óraigazítás néhány órás elcsúsztatása és a környező országok szélesebb körével egyidejű átállás a nemzetközi vasúti közlekedésben a korábbinál lényegesen kevesebb változással jár. A MÁV nemzetközi menetrendje is változatlan marad. MÜSZB-BcluB» A hadiözvegy járadéka — Megkérdezzük a jogalkotót — A szemlélet ingyen van Az ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezetben gondot okozott, hogy kell-e a hadiözvegyek után járulékot fizetnie a szakszövetkezetnek. Ahogyan az elnök fogalmazta, ők legjobban a tűztől meg az SZTK-soktól félnek. Annyira bonyolultak és gyakran változnak a társadalombiztosítási jogszabályok, hogy nehéz követni őket. A kérdés megoldásában dr. Váradi Márton, az SZTK Csongrád megyei igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettese segített. Ugyanabban a gazdaságban merült föl egy másik probléma. Évtizedekig az iparban dolgozott egy ember, aki utóbb kiköltözött a tanyára, és belépett a szakszövetkezetbe. Ott azonban nem fizetett nyugdíjra jogosító járulékot, hanem csak szakszövetkezeti járadékra szólót — melynek összege lényegesen kevesebb. Amikor hatvanéves lett, szeretett volna nyugdíjba menni, kiderült azonban, hogy még az ipari munkahelyen eltöltött évtizedeit sem akarják elismerni mert öt esztendőnél hosszabb időt töltött már el a szakszövetkezetben, s ez a nyugdíja szempontjából a munkaviszony megszüntetésének minősült. Erre is az SZTK-s . jogász adott tanácsot, milyen megoldással próbálkozzanak. A kötetlen beszélgetésre a MÜSZI teljes nevén a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat — délalföldi területi irodája helyiségeiben került sor. Az iroda egyelőre meglehetősen eldugott helyen, a szegedi Felszabadulás Tsz algyői útról megközelíthető telepén kapott helyet. A rendezvényt, amely egy sorozat kezdete, jobb híján fogadónapnak nevezik. Célja, hogy „semleges pályán" hozza össze a téeszek és a különböző hatóságok, felügyeleti szervek képviselőit. Rengeteg a jogszabály, az {¡gyriteli munkában komoly értelmezési nehézségeket okoz némelyikük. A MÜSZI A Szegedi Hangszergyár az egyetlen olyan vállalat az országban, ahol vonós hangszereket készítenek. A hegedűk, brácsák, csellók, bőgők készítése nagy szakértelmet, sok kétkezi munkát igényel. A kis létszámmal dolgozó tanácsi iparvállalat 1983-ban 17 millió forint értékben készített hangszereket, (emlékeik háromnegyedét tőkés piacokra szállították. Legnagyobb vásárlóik egyesült államokbeli cégek, ahová ötmilliós nagyságrendben szállítottak. Partnereik vannak Ausztriában, az NSZK-ban, Franciaországban. 1981-től olasz megrendelésre is dolgoznak. A szegedi gyár termékeit iskolahangszcrként használják a megrendelő országokban munkatársai azt szeretnék, ha egy-egy szakterület legjobb értőit megnyer/e a beszélgetésekhez, mindkét oldalról okulnának. Az első napon, február 28-án az SZTK-ügyintézéssel kapcsolatos problémák, valamint a tagsági viszonyból eredő vitás kérdések voltak napirenden. A halászati téesz tagjai munkát vállaltak a szövetkezet szerződéses üzemeltetésű üzletében. Ha táppénzre mennek, a szövetkezeti tagsági viszonyra vagy az általános munkaügyi jogszabályokra kell-e tekintettel lennie az SZTK-ügyintézőnek? Járnak-e erre az időre is nekik a juttatások, hogyan kell kiszámítaniuk a táppénz öszszegét, ha most nem anynyit keresnek, mint az előző évben, mert a szerződéses üzletvezető a teljesítményük szerint jobban vagy kevésbé díjazza tevékenységüket, .mipt korábban a közösben? S a következő évben milyen alapot számoljanak majd nekik a táppénzügyben? Ilyen, s hasonló kérdéseket kaptak az első fogadóóra szakéi-tői. dr. Váradi Márton és dr. Dietrich Gábor, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője. A következő hónapokban a termelőszövetkezetek vezetőinek javaslatai alapján az adóbevallással kapcsolatos problémákról, a közlekédési hatóság ellenőrzéséinek, rendelkezéseinek gyakorlatáról és gondjairól esik majd szó. Téma lesz a Nemzeti Bank hitelpolitikája, biztosítási kérdések; később a felügyeleti ellenőrzés problémakörét. valamint a költségvetési kapcsolatok tapasztalatait beszélik meg. Hogy mindez miért jó a MÜSZI-nek? Hogy miért vállalja a szervezés munkáját és költségeit? Tulajdonképpen ez a mézesmadzag a valódi vállalkozásához, az ügyviteli és számítástechnikai . gépek elterjesztéséhez, programok kidolgozásához, és az egyedi körülményekhez való alkalmazásához. Beszélgetés közbben ugyanis mód nyílik azoknak a technikai lehetőségeknek a bemutatására. A mezőgazdasági nagyüzemékben a számviteli és ügyintéző munka színvonala még mindig jelentősen elmarad a termelés hatékonysága mögött. A jogszabályok pontos értelmezése, a jogalkotók szándékainak ismerete anyagiakban is kamatozhat. Mindez pedig része egy olyan szemléleti váltásnak, amely már ezen a területen is a számítógépes korszakot készíti elő. Ezen a fogadónapon a kívülállónak még úgy tetszett: a megjelent szövetkezeti emberek lekapták a csalit a horogról, megkérdezték, amire kíváncsiak voltak, az ügyvitel-gépesítési ajánlatokra pedig azt felelték, hát majd otthon elmélkednek róla. A MÜSZI szakemberei azonban türelmesek: nem könnyű az újnak utat törni, sok meggyőzés, többször megerősített bizonyság kell ahhoz, hogy a vállalatnak jó üzletet jelentő új technika széles körben elterjedjen. Tanács István