Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 65. szám 1984. március 17.J szombat Arai 1,80 forint AZ MSZMP 5ZEGEO VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Á vállalatok és szövetkezetek tavalyi gazdálkodásának tapasztalatai A vállalati és szövetkezeti mérlegbeszámolók alapján a pénzügyi szervek sokoldalúan elemezték a népgazdaság fejlődését, s számba vették a gazdálkodás főbb eredményeit és hiányosságait. A múlt évi gazdálkodást értékelve a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatósága megállapította: a vállalatok eredménye (adózatlan nyereségei összességében meghaladta az előző évit, de elmaradt a tervezettől. A ráfordítások ugyanis a számítottnál gyorsabban növekedtek, egyes mezőgazdasági üzemekben az aszály terméskiesést okozott, a külpiacokon pedig számo6 terméket csak a korábbiaknál alacsonyabb áron sikerült értékesíteni. Az ipari vállalatok eredménye összességében a népgazdasági átlagnál gyorsabban növekedett. Bár e téren is vannak kivételek; például a bányászatban és a könnyűiparban csökkent az eredmény. A mezőgazdasági, a közlekedési vállalatoknál és szövetkezetekben, valamint a posta és távközlés területén összességében az előző évinél kisebb eredményt értek el. Tavaly 123 gazdálkodó szervezet zárta veszteséggel, illetve alaphiánnyal mérlegét. Hetvenen gazdálkodtak veszteségesen, kétszer anynyian, mint 1982-ben, és a veszteségek nagysága is jelentősen meghaladja az előző évit. 1983-ban 119 mezőgazdasági termelőszövetkezet zárta az esztendőt pénzügyi hiánnyal. A veszteséges és alaphiányos vállalatok nagyobbik részénél a saját' források lehetővé teszik a pénzügyi egyensúly megteremtését, de az érintett vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek egy részénél ehhez központi intézkedésre is szükség lesz. A gazdálkodó szervezetek növekvő erőforrások felhasználásával érték el nyereségüket. A vállalati állóeszközök bruttó értéke 5.7 százalékkal haladta meg az 1982-es szintet, a befejezetlen beruházások állománya mintegy 7 százalékkal csökkent, a készletek állománya pedig 5 százalékkal volt nagyobb, mint 1982-ben. A beruházási vásárlóerő visszaszorítását szolgáló központi intézkedések hatására a vállalatok és a szövetkezetek nyereségükből 1983ban 7 százalékkal kevesebb fejlesztési alapot képezhettek, mint 1982-ben. Tartalékalapjaikat a központi intézkedések hatására csak korlátozott mértékben csoportosították át fejlesztésre. A vállalatok és a szövetkezetek nyereségükből 8,2 milliárd forint részesedési alapot képeztek. 11 százalékkal többet, mint 1982-ben. A kifizetett munkabérek öt százalékkal — az előző évinél kisebb mértékben, a tervezettnél azonban gyorsabban — emelkedtek. A gazdálkodók összességében 4,4 milliárd forintot; — 5—6 napi bérnek megfelelő öszszeget — fizethetnek ki év végi nyereségrészesedósként dolgozóiknak. A múlt esztendőben a vállalatok és szövetkezetek 9.5 milliárd forintot költöttek jóléti és kulturális célokra 8,4 százalékkal többet, mint 1982-ben. Lengyel pártértekezlet Kozmosz-1544 Hazánkba érkezik A Szovjetunióban Föld körüli pályára állították a Kozmosz—1544 jelzésű mesterséges holdat. A kozmikus térség kutatását szolgálja a műhold. az NDK miniszterelnöke Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minist tertanácsa elnökének meghívására Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz hazánk» ban. Itthon - otthon van! Idegenforgalmi kínálat, kereslet — Péntek délelőtt Varsóban megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt háromnapos országos pártértekezlete. A megnyitó után Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára terjesztette elő a Politikai Bizottság beszámolóját a kilencedik rendkívüli kongresszus határozatainak megvalósításáról és a párt előtt álló feladatokról. Wojciech Jaruzelski kétórás beszédében állást foglalt az 1981-ben megtartott kilencedik pártkongresszus határozatainak helyessége mellett, és számba vette azokat az eredményeket, amelyek a szocialista megújítási politika megvalósításában születtek. A tanácskozás délután a kormány nevében előterjesztett beszámoló meghallgatásával folytatta munkáját. Emlékeztetett arra, hogy 1981-ben, a IX. kongresszuson, a LEMP konstruktív programot dolgozott ki a gazdasági válság legyőzésére, s ebben fontos szerepet szánt a gazdasági irányítás és a döntéshozatalok társadalmi ellenőrzése mélyreható reformjának. A kormány Wojciech Jaruzelski miniszterelnök vezetésével hozzá is kezdett e program megvalósításához, közvetlenül a kongresszus után. ezek az erőfeszítések azonban nem tudták elérni a kívánt eredményeket, mert a gazdaság szakadatlanul a politikai harc színtere volt. A következmény az volt, hogy 1981-ben katasztrofális mértékben esett vissza a termelés. Ebben a helyzetben a pártnak és a kormánynak kötelessége volt megállítani a hanyatlást, és ezt a célt szolgálta a szükségállapot bevezetése. A Lengyelország előtt álló feladatokat ismertetve a miniszterelnök-helyettes elsőrendűnek minősítette a gazdaság teljes stabilizálását, az egyensúly megteremtését, továbbá a lengyel gazdaság hosszú távú fejlődési távlatainak meghatározását. A külkereskedelemmel foglalkozva elégedetten nyugtázta. hogy a szocialista országokkal a kereskedelmi forgalom nagy ütemben nő, ami a gazdasági munkamegosztás és az integráció eredménye. Nagy teret szentelt a gazdasági reform problémáinak. Megállapította, hogy a reform mechanizmusait egy átmeneti időszakban kiegészítő eszközökkel kell támogatni, amelyek elősegítik a kívánt eredmények eléréséti A Politikai Bizottság és a kormány beszámolói után a pártértekezlet plenáris ülésen folytatta munkáját. A tanácskozás ma. szombaton teljes ülésen és munkabizottságokban folytatódik. Ezen a most befejeződő héten a lapokban megszaporodtak az idegenforgalommal foglalkozó hírek, tudósítások. cikkek. Kedden a Hotel Duna Interkontinentalban a sajtó munkatársait tájékoztatták az idegenforgalmi hivatalok szövetségének vezetői, s a telefonos tudakozószolgálat, a Touriníorm munkatársai. Szerdán a Tisza—Maros vidéki Idegenforgalmi Bizottság vette számba. hogv a mi megyénk határain belül mit értünk el — s egyáltalán: jó úton járunk-e — az idegenforgalom tátvlati fejlesztési koncepciójának megvalósításában. Amikor ezeket a sorokat írom, a 22 ország 132 kiállítójának részvételével, s I Utazás '84 címmel megnyílt a szakmai „vásár" a BNV területén. Március derekán járunk, cseppet sem csodálható hát. ha a közvéleményt szinte naponta „bombázzák" újabb és újabb információkkal, utazási ajánlatokkal az idegenforgalom propagandistái. A tervezgetések időszaka ez: a reklám, az ötletadó áradat célja nyilvánvalóan az tehát, hogy segítsék az utazni vágyókat, a kirándulni, üdülni indulókat a számukra legkedvezőbb, s minden szempontból legvonzóbb program kiválasztásában. * A nemzetközi idegenforgalmi szervezet, a WTO felmérése szerint a kínálat és a kereslet optimális aránya három az egyhez. Azaz legalább háromszor annyi lehetőséget kell ahhoz felkínálniuk az utazási irodáknak. idegenforgalmi hivataloknak. hogy a fizetőképes keresletet ki tudják elégíteni. Idehaza valamivel szűkösebb lehet a kínálat (a másik lehetséges okot. hogy igen élénk volna a kereslet, elvethetjük), mert a húsz idegenforgalmi hivatal belés külföldi programjainak átlagosan a fele talál gazdára. Szegényesnek mégsem mondanám az „étlapot" — elég csak fellapozni az Utazás '84 kiállítás idején kedvezményes áron meghirdetett belföldi üdülések, kirándulások, túrák, folklórprogramok jegyzékét. Aki nem rokonlátogatóként, hivatalos küldöttként keresi föl az ország távolabbi-közelebbi tájait, hanem szervezett utasaként valamelyik utaztató szervezetnek, az a váraljai parasztlakodalmastól a szilvásváradi fogathajtó világbajnokságig sokféle rendezvénynek lehet részese. Nem mindegy persze, hogy mennyiért... * A már említett programfüzetből ollóztuk ki példánkat, azt szemléltetendő, hogy még a nagyjából azonos árkulccsal dolgozó idegenforgalmi hivatalok árait is érdemes mérlegre tenni. K Hotel Agárdban — a főidényen kívül és ellátás nélkül — napi háromszázért kínál üdülőhelyet (pontosabban egy ágyat) a Fejér megyei hivatal, s ebből a budapesti kiállítás idején tíz százalék engedményt ad a j elen tkezőknek. S hogy „hazabeszéljünk", nézzük a Szeged Tourist árait: hat éjszakára, szállodájában és félpanzióval az 1760 forintos árból harminc százalékot enged el. Tessék összehasonlítani! Erre — az árak mennyiségi és a programok tartalmi összevetésére — úgy hírlik, talán még az idén, de jövőre biztosain megteremtik a lehetőséget. Az idegenforgalmi hivatalok szövetségéhez tartozó valamennyi szervezet minden irodájában in. formációkhoz juthat az érdeklődő a teljes hazai kínálatról. Azaz a Ciklámen Tourist vagy a Dunalours programjai iránt tudakozó ügyfélnek a csongrádi iroda munkatársai is részletes felvilágosítást kell hogy adjanak. Tervezik mindezt már annak a szlogennek a jegyében. amelyet a kőbányai vásárvárosban március 25-ig nyitvatartó kiállítás és turisztikai vásár látogatói gyakran olvathatnak, hallhatnak majd, s amely a hazai tájak, városok, népszokások felfedezésére szeretné irányítani a belföldi turista figyelmét. Aki. mint tudjuk, itthon — otthon van.... P. K. Élelmiszeripari kisüzemek JArpacfl fa Még ma is él az a hédervári famatuzsálem, amelyet az erdészeti egyetem szakemberei gondos restaurálómunkával védenek. A több mint hatszáz éves. úgynevezett Árpád-fa a legrégibb fák közé tartozik hazánkban, és a természetvédelmi hivatal védettségét élvezi. Egyre jelentősebb az állami gazdasági és termelőszövetkezeti élelmiszeripari kisüzemek szerepe a lakosság ellátásában. A csaknem háromezer feldolgozóban készülő termékek a hazai ellátás mintegy 30 százalékát adják, s gazdagítják a helyi élelmiszerkínálatot. Zömében a környék ízlésének megfelelően fűszerezett termékeket készítenek, amelyek mindinkább távolabbi vidékekre is eljutnak. Az élelmiszergyártó kisüzemek tevékenysége azért is gazdaságos, mert többnyire helyben megtermelt nyersanyagot dolgoznak fel. Az értékesítést is jobbára kis körzeten belül oldják meg. így a szállítás költségei mérsékeltebben terhelik az árut. A kisüzemek közül a legtöbb — számszerint 306 — húsfeldolgozással foglalkozik. Igen sok rendezkedett be takarmánygyártásra. Több mint száz borpince tartozik ebbe a körbe, és jelentős a baromfifeldolgozók és a tartósító kisüzemek száma. Közös gondjuk az elavult technika. Berendezéseiknek döntő többsége a hasonlő profilú nagyüzemektől került ki, igencsak elhasználódott állapotban. Ám e beszerzési forrás újabban mind jobban kiapad. A nagyüzemekben „elfogytak" a kisebb kapacitású gépek, eszközök. az elmúlt években ugyanis többségüket folyamatosan nagyobb teljesítményűekre cserélték fel. A géputánpótlás hiánya mindinkább a kisüzemek fejlődésének kerékkötőjévé válik. A legkézenfekvőbb megoldás az ipari gyártás beindítása lenne. Csakhogy rendszerint egyedi rendelésekről van szó. az iparvállalatoknak pedig a nagy sorozatok előállítása a gazdaságos, ugyanakkor az ipar még nem számol komolyan az élelmiszeripari kisüzemek igényeinek kielégítésével. Igaz, néhány kivétel már akad; ilyen a Mezőgép tröszt monori gyára, ahol a szabad kapacitást hús- és baromfifeldolgozó kisgépek előállítására használják. Ugyanígy a pécsi Sopiana Gégyár paradicsompréselő berendezéseket készít a kisüzemeknek.