Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

2 Péntek, T984. marcnrs T<>: Iraki hídfőállás Madzsnun-szigeten Irán elutasította az arab külügyminiszterek tűzszünetI felhívását # Teherán (AFP) Iran csütörtökön külügy­minisztériumi nyilatkozatban utasította vissza az Arab Liga előző -napi túzszüneti felhívását. Az arab külügy­miniszterek. bagdadi értekez­letere reagáló közlemény hangoztatja, hogy Irán mind­addig folytatja harcát, amíg az nWso iraki katonát ki nem űzte az elfoglalt terü­letekről. # Bagdad. Nicosia (AP) Iraki rohamosztagok híd­főállást létesítettek a múlt hónapban elvesztett Madzs­nun-szi'get északi részén — közölték csütörtökön nem hivatalos bagdadi források. A harc a hídfő kiszélesíté­séért és az egész sziget visz­szafoglalásáért folyik. Az iráni csapatok erősítést kap­tak, és egyelőre kitartanak, bár allásaikat folyamatosan ágyúzzák és bombázzák, Baszra kikötővárostól észak­ra es keletre is folytatódnak a hadműveletek. A Chilei KP felhívása 0 Bnenos Aires (TASZSZ) mus elleni harc aküvizálá­Az uj, donckratikus chi- sara szólítja, lei taroadatom felepitésenek A felhívás szerint a chilei elkerül hetetlen íeltetele komnumistüüc úgy vélik, hagy az ideiglenes kor­mánynak mindenekelőtt a Pinochet menesztese és egy ideiglenes kormány megalakítasa * demokratá­kns erők képviselőiből — harngsulyoBza a Chilei KP Köepooé Hunttaagának San*aagóbon nyüvanoosagra hoomtt flefhrrfcsa. amely ar. lakoesagát a tasiz­fasazznust kell felszámolnia, fel kell oszlatnia a megtor­ló szerveket, hatékonyan ja­vítani a gazd&sagi helyzetet es határozottan küzdeni a tömeges munkanélküliség, a nyomor ellen. Közéleti napló ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága táviratban üdvö­zölte a Dominikai Kommu­nista Párt III. kongresszu­sát. ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL VIKTOR KULIKOV Csütörtökön elutazott Bu­dapestről Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőének főparancsnoka, aki a „Szojuz—84" fedőnevű törzsvezetési gyakorlat al­kalmából tartózkodott ha­zánkban. DIVSZ­SAJTÓTAJÉKOZTATÖ Lebombázott városrészek­ről, romba döntött falvak­ról, menekültek tízezreiről, tömegmészárlásokról, em­bertelen körülményekről számoltak be a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség március 2—10. köeött Li­banonban járt delegációjá­nak tagjai. A több nemzet képviselőiből álló küldött­ség csütörtökön a világszö­vetség budapesti székházá­ban tartott sajtótájékoztatón ismertette a polgárháború sújtotta országban szerzett tapasztalatait. KGST-együttműködéssel (1.) A számítástechnika megalapozása Tizenöt évvel ezelőtt, 1960- Az ESZR-programban oktatása. Mindez azt jelzi, ben hat szocialista ország — nyolc KGST-tagország 70 hogy az ESZR-program meg­Bulgária. Csehszlovákia. Len- gyára, 250—300 ezer mun- valósításával párhuzamosan, gyelország, Magyarország, az kása, és 40 ezer fejlesztő- idehaza, de hasonlóképpen a NDK, a Szovjetunió — majd mérnöke vesz részt. Munká- többi szocialista országban két évvel később Románia juk eredményességét mi sem létrejöttek az általános sza­és Kuba is arra az elhatáro- bizonyítja jobban, mint hogy mítástechnikai kultúra alap­zásra jutott, hogy közös erő- az ESZR első számítógép- jai is. vei fejlesztenek ki harma- családját három és fél év A szocialista országok dik generációs számítógépe- alatt fejlesztették ki. Ám együttműködésének kiemel­ket, igy teremtve meg a szá- köztudomású, hogy napjaink- ten fontos területe a külön­mítástechnikai iparág alap- ban az egyik leggyorsabban bözö alkalmazói programok jait. fejlődő terület éppenséggel a — a software-ok — készítése. Az elhatározás akkor több számítástechnika. A gyorsan mj több, e programokkal szempontból is nagy jelentő- változó, fejlődő iparág dik- kapcsolatos kereskedelem ségű volt Nyilvánvaló volt tálta követelményeket per- megszervezése és fellendíté­egyrészt, hogy a szocialista sze, figyelembe kellett vermi se. Hazánk például a jelen­országok gazdasági fejlődése a szocialista országokban is. leg' tervidőszakban mintegy is mindinkább megköveteli a A közös munka során kiala- 750 millió rubelért akar ex­korszerű számítástechnikai kult tapasztalatok birtoká- portálni, s mintegy 240 mii­eszközök használatát Más- ban, a korábbinál korszerűbb lióért Importálni számítás­részt az is világos volt, hogy alkatrészbázison született technikai eszközöket — bele­ezeket a korszerű eszközöket meg aztán az ESZR második értve ebbe a különböző fel­csupán importból aligha le- számítógépcsaládja, az autó- használói programokat is. het beszerezni, hiszen a tőkés matizált ipari folyamatok ve- £ 0 országok embargópolitikájá- zérlésére alkalmas MSZR, Hazánkban tehát az 1971­nak veszélye állandóan fenn- vagyis a mini számitógép- ^ meghirdetett számítás­állt Ezért az egyetlen járha- rendsor. technikai központi fejlesztési tó ut ha a szocialista orszá- «0 program végrehajtása során gok — felhasznalva terme- Az eimult masfel évtized- széles körben meghonosodott a számítástechnika, létrejöt­tek az alapvető fejlesztő-, ér­tékesítő, oktatása és szolgálta­tó kapacitások, kialakult a A Minisztertanács tárgyalta Á közigazgatás tudományos vizsgálata (folytatás 1. oldalról.) alkalmazásé, az dolgozók szakmai felkészült­segenek bóvitése, vagy eppen a közigazgatás korszerű szá­mítástechnikái bazisának ki­alakítás*. A korábbi beszá­moltatásokon a Miniszterta­nács részéről több bírálat hangzott el, főként azért. .4 közigazgatás tudományos adatok eredményes megoldá­, vizsgálatában részt tevő ka- sa a kutatóhelyek és a kü­tatókra a következő eszten- lönböző minisztériumok szö­rfökben is jelentős feladatok ro6abb kapcsolatait követe­várnak. Ez a kutatási íó- lik meg. Ez annál is inkább irány lesz a szellemi bázisa fontos, mert a kormányzati a Minisztertanács készülő szervek, a tárcák mind na­középtávú közigazgatás-kor- gyobb mértötben támaszkod­szerűsítési programjának, nak a tudományos kutatásra Emellett az 1984—85-re szó- az adott igazgatási ágazat ló kutatási tervek olyan ki- szervezetrendszerének és te­mert a tudomány«. kutatás ^^ fontosságú'íelada- vékenységének hosszabb tá­nem mindig tudta kedlően se­gíteni a kormányzati szervek közigazgatás-fejlesztési mun­káját. E helyzet megválto­zásában fontos szerepet ját­szott az, hogy a tudományos munkákban a kiemelkedő je­lentőségű feladatok gyors megoldására jelentősen kon­centrálták a szellemi erőket; továbbá a legfelsőbb állami es politikai szervek — a ku­tatómunka „megrendelői" — egyre inkább úgy jelzik igé­nyeiket, hogy a célirányos kutatasok megszervezésére és elvégzesere elegendő idő ma­rad. Az MTA mostani beszá­molója szerint a kutatások szervezettsége, hatékonysága jelentősen javult, a tudomá­nyos munkák számottevő se­gitseget nyújtanak e szervek­nek a döntes-előkészítések­ben. részben e döntések tu­dományos megalapozásával, részben pedig azáltal, hogy javaslatokat is tartalmaznak különböző területek tovább­fej les/tesére. Az elmúlt két esztendőben a kutatók tevé­kenyen részt vettek egyebek kózt az államigazgatási eljá­rás általános szabályainak korszerűsítésében, a helyi-te­rületi igazgatás továbbfej­lesztésének elméleti megala­pozásában, a városi tanácsok -szakigazgatási szervezetének egyszerűsítésében, s jelentós szerepük volt az új választó­jogi torvény elméleti alapjai­nak kimunkálásában. A fel­szabadulás óta első ízben foglalkozott átfogó tudomá­nyos elemzés a Miniszterta­nács tevékenységével, vala­mint a miniszteri felelősség tartalmának részletes vizsgá­latával. Több kutatás a nem­zetközi tudományos közvéle­mény érdeklődését is felkel­tetne. s jelenleg is folj'ik oivan cószehangolt kutató­munka. amelyben valameny­nyi szocialista országból reszt vesznek tudósok. tokát határoznak meg, mint vú tervezésekor. A közigaz­például * minisztériumok és gatási kutatások jelentései, az országos hatáskörű szer- és az azokban megíogalma­vek helyének ős szerepének zott javaslatok azért is ké­átfogó vizsgálata a közigaz- szülnek, hogy az egyetemi gatás szervezetrendszerén be- oktatásban hasznosuljanak; lül; a közigazgatás gazdaság- de e tudományos munkák cl­irányítási feladatainak tu- sódleges célja a közigazgatás dományos elemzése: a köz- arculatának formálása, az igazgatási káderpolitika ilyen tevékenység egyszerű­hosszú távú célkitűzéseinek sítése. gyorsítása és haléko­elméleti megalapozása. E fel- nyabbá tétele. (MTI) szetesen a fejlett tőkés orszá- ben többé-kevésbé pontosan gok elérhető licenceit, know- kirajzolódtak Azok a körvo­how-it —, maguk rendezked- nalak, amelyek kijelölik az nek be e nélkülözhetetlenül együttműködésben részt ve- ^ fontos termékek, a kompu- vő országok működési terű le- k orez*erú gra rtáster h nologi a:> terek gyártására. teit, világos munkamegosz- gl számítástechnikai • • . _ ^ tast alakítva kt a szocialista a Az űj műszakl ^ al_ Az 1969-ben hozott döntés országok kozott Hazank pel- kalmazástechnikíli megoldá­azónban más szempontból is dául az ESZR-ben a legki- sokat nemegyszer persze figyelmet erdemei Ez volt sebb, az MSZR-ben pedig a ugyanis az első eset, amikor legnagyobb gép gyártására a szocialista országok együtt- szakosodott. Hasonló munka­működése nem valamiféle megosztás jött létre a számi­meglevőre, kialakult iparra, tógépeket kiszolgáló külön­létező nemzeti termelési tra- böző berendezések termelésé­dícióra épült. Ezúttal a közös erőfeszítés készítenek például képernyős arra irányult, hogy olyan sornyomtatókat A bolgárok iparágat hozzanak létre, a cserélhető mágnestárcsás amely jószerivel akkor egyet- tárolók, a lengyelek a nagy­len szocialista országban sem kapacitású sornyomtatók, az létezett S a közös számítás- NDK szakemberei pedig az technikai program eddig el- optikai jelolvasók gyártásá­ért eredményei a rnai napig ban értek el jó eredménye­ket. A szocialista országokban a gazdasági kényszer hatásá­ra — mind többen veszik igénybe. A felhasználók szá­ma ma már jóval meghalad­ja a háromezret, s ez azt je­. ,., , . , lenti, hogy az összes gazdál­magyar vállalat«* kodó szervezetnek több mint a felében alkalmazzák és él­nek e korszerű technika nyúj­totta előnyökkel. Kedvező az is. hogy míg kezdetben fő­képpen az egyszerű adatfel­dolgozás volt a jellemző, az utóbbi időben növekvő arányban használják a szá­mítógépeket a termelési fo­^ , lyamatok irányítására, a gyártott komputerek megje- Inérnökl munkak autortati­lenese egy sor mas területen zaiására is gyors fejlődést indított el. ' Ezek u eredmények, akö­A számítástechnika elterje- zös munkában SZerzett tá­ti esevel párhuzamosan ala- pasztalatok egyszersmind ki­kult ki a szocialista orsza- jelölik a szocialista országok Kokban. s hazankban is az együttműködésének további oktatas hfl°^te'J^agya(r0ur- irányait is. A jelen időszak nutogep-rendszer, vagy - szagon például eddig tobo legfontosabb feladata az ed­ahogyan ma a legtobbben mint 25 ezren kaptak szarni- diginéI szélesebb bázisan ala. ismerik - az ESZR tagjai: tastechnikai szakképzést, de puló aikatrészbázis megte­hatfele. egymassal összekap- ennel jóval nagyobb azoknak remtése amely nemcsak a csolható, egymással működ- a száma, akik már felkészül- számítógépipar további fej­ni flino lziilönKöoí! 4o11/k>iI . +olr «•» liAtvoam" «nnivx'lnnlAnU i-ri - i lődeséhez járulhat hozzá, ha­is a példa erejével bizonyít­ják: számos területen köny­nyebb az együttműködés ak­kor, ha nem a meglevőt kell a közös érdekekhez igazítani, hanem közös érdekből kell valami újat létrehozni. Néhány évvel a közős el­határozás után aztán sorra megjelentek az egységes szá­ni tudó, különböző teljesít- tek a korszerű számítástech­ménykategóriába tartozó szá- nikai eszközök fogadására, mítogép. S ezzel voltaképpen használatára. A felsőoktatási a közös munkában részt ve- intézményekben végzős hall­vő szocialista országok elér- gatóknak több mint 80 szá­ték az egyik legalapvetőbb zaléka kap számítástechnikai céljukat, nevezetesen, hogy képzést, s az elmúlt időszak­az R-családdal megoldják ban a középiskolákban is legfontosabb általános adat- megkezdődött az általános nem megteremti az ipari ro­botok széles körű fejleszté­sének és felhasználásának alapjait is. K. Nyirö József feldolgozási feladataikat (Következik; számítástechnikai ismeretek cesszoroktól a A mikropro­robotokig.) Siklós ]ános Zilahy Lajos évei 30. Zilahy mesélte, hogy egy alkalommal Révai József megfeledkezett magáról, és nem odaillő stílusban kezdte fölsorolni a teendőket, hangjá­ban némi felelősségrevonás bújkált. „Fölálltam, megszakítottam Révait, és azt mondtam: Révai úr. ön most a magyar szellemi élet vezetői előtt beszél. Révai egv pillanatra megállt, elnézést kért, és odaillő hangnemben folytatta. Kitűnő ko­Donva volt." Érdekes 1áték fűződik Illés Béla nevéhez. ..A régi Esterházy utcában volt a székházunk — mesélte Zilahv —. ahol a komolv munka vé­geztével. írók. tudósok. művészek. zenészek egvütt tréfálkoztunk, csevegtünk. élcelődtünk egvmással. Azt hiszem. 1945 nvarán egyszeresük Illés Béla azt mondta, hogy ió lenne már sze­mélyesen találkozni Karádv Katalinnal. Kide­rült. hoav valamennyi jelenlevő csak filmekről ismeri. Az öt.let tetszett mindenkinek, de nem tudták, hovv Karádv hol lakik, s egyáltalán, ho­evan keríthető elő? És ha nyomára bukkannak is. miiven címen híviák ide? Szent-Gvörgyi — aki minden tréfában benne volt — azt mondta, hogv ha ez egyáltalán lehetséges, akkor arra csak Zilahv kénes, ezért hát. találjunk valami ürügyet, és Zilahv hozza el a művésznőt. Mindenki helyeselt. Maróczv Géza. a világhírű sakkmester közbe­szólt. hogv erre valami olyan formula kellene. amely szerint egy magas rangú szovjet katona kíván vele beszélni. Addig-addig elmélkedtek, míg kisütötték, hogy Illés Béla lesz a magas rangú katonatiszt, hiszen egyenruhában van. s mint Dotnolkovnyik (alezredes) ő fogadja Ka­rádvt. Persze, nem beszélhet magvarul. — Hogv én ne beszéljek magvarul? — patto­gott Illés Béla. — Pedig csak ebben van a ooén — kontrázott Szent-Györgvi. — Nem vállalom. Amikor én harcolva elju­tottam Moszkvától Pestig. a New York kávé­házig (Hungária kávéház) és rámiött egy égbe­kiáltó hasmars. berohantam a kávéház nyitott ajtaján. Minden üres volt. csak egv W. C.-s néni lézengett ott. és tőle kérdeztem: — Néném, merre van a budi? — Te jó Isten, maga magyarul beszél? — Hát minden orosz magyarul beszél. — Fzt nem tudtam. — Na látia. Most már ezt is tudia. A nevetés alábbhagyott, azután komolyra fordítottam a szót. — Béla. te. mint Nubikov alezredes, naav fel­adatot kapsz. Ügy vedd. egy színdarabban lát­szol. s az a szereped, hogv oroszul beszélgetsz a művésznővel. — Na de ki fordít? — kérdezte Illés. — Maid én — válaszoltam. — De hiszen te még magvarul sem tudsz. — Az nem bai. de tolmácsolni tudok. Karádvt elhoztam. Ütközben azt mondtam. hogv egv magas rangú szovjet tiszt. Nubikov szeretne vele beszélni. Amikor megérkeztünk. Illés Béla félretette kapott feladatát, elénk jött, és magvarul azt mondta: »A nevem Illés Béla. magvar író vagyok.« Azután elmondtuk Kará­dvnak az előzménveket töviről-hegyire. s igen kellemes estét töltöttünk egvütt. Ezt a kis történetet annak érzékeltetéséül mondta el. hoav miiven légkör uralkodott akkor abban a kulturális társaságban. Zilahv idézett levelében azután hangot vált. Komolyabb kérdések felé fordult a mondaniva­lója. * „Soha sem vezettem naplót, de úgy emlék­szem. hogy 1947. június elseje volt, amikor dél­tájban a Szentkirályi utcai bérházban levő la­kásomon megszólalt a csengő. Én mentem ajtót nyitni, és a legnagyobb meglepetésemre — e szokatlan órában — a szovjet követség kulturá­lis attaséja. G. C. Barulin volt a látogató, aki, mint általában a követség többi tagja is, so­hasem fogadtak el meghívást magánlakásokra. — Sitzen Sie sich! — mondtam neki, amikor a fogadószoba közepén állva maradt. — Nein, danke! — mondta, és belekezdett egy mondatba, amikor a konyha felől megjelent a feleségem Barulin, mint szovjet diplomata ateista volt. a feleségem pedig mély hitű római katolikus. Állandóan tréfás hangon ugratták egymást e nagy különbséggel a vallási kérdé­sekben. — Darf ich bloiben? — kérdezte a feleségem, amikor hozzánk lépett. — Nein — egyszerűen és röviden válaszolt Barulin. Amikor a feleségem magunkra hagyott bennünket, hozzám fordult, és azt mondta né­metül (mindketten rosszul beszéltük ezt a nyel­vet. de azért fontos tanácskozásainkban Is meg­értettük egymást); — Kérem. Legyen szíves, »um z.wei Uhr« az én villámban lenni, a Bajza utcában. — .la wohl! — mondtam én. és kézfogás után Barulin eltávozott. Fogalmam sem volt, hogy miért jött személyesen, hiszen telefonálhatott volna, mint másfél éves elnökségem alatt any­nviszor a különböző, hivatalos ügvekben. Feleségem aggódó arccal jelent meg a konyhá­ban, s én mindenesetre jól beebédeltem, mielőtt útnak indultam. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents