Délmagyarország, 1984. március (74. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-16 / 64. szám

10 Péntek, 1984. március 23.' Nagy László felvétele Üj városrész születik a Tisza partján. A szeged-felsővárost építkezésen az alapozással már elkészültek a DÉLÉP szakemberei, s hozzáfogtak a panelek szereléséhez. Eddig négyszázötven lakás épült föl. Ügy tervezik, hogy havonta hatvan új otthon kerül tclo alá a tavaszi hónapokban Egy kamionnal több Olajválságnak kellett jön- Pár évvel ezelőtt erre is szont, hogy a pincegazdaság nie, hogy gazdasági mére- azt mondtuk volna, semmi ráállt az alkura, egész évre tekben is fölfedezzük a kö- szükség nincsen rá. Kiszá- egyezséget köthettek tehát. zegellenállást. Teherkocsi­kon azóta lehet látni hat­racsapott szélterelő lemezt, amióta a masiniszta zsebé­ben maradhat a megtakarí­tott üzemanyag árának eev része. Amióta viszont szél­terelő . van, könnyű leolvasni róla a tulaj nevét, mert azonnal -fölfedezték a hom­lokán hordott reklámban rejlő lehetőségeket is. Innen tudtam meg, hogy a rúzsai szövetkezetnek is van ka­mionja. ra. mítottuk volna, hogy ennyi terméshez ennyi kocsi kell — mint ahogy ki is számí­tottuk, amikor még papiro­son se volt annyi, amennyi kellett volna —. és beosz­tottuk volna a munkát. Azóta leegyszerűsödött a dolog, a központi elosztók és beosztók helyébe egy könnyed mondat állt: ha szállítani akarsz, járj utána. Ha ennyire kemény a verseny, azonnal fölmerül megint a kérdés: miért jó ez nekik? Igaz, ott a krumpli meg a barack, ott a többi saját szállítani való. de ha utána egész ..„évben áron alul fuvaroznak, amit megnyertek a réven, elvesz­tik a vámon. Hadd fogal­mazzak most konyhanyel­ven, a sértés legkisebb szán­déka nélkül: aki kamiont vesz a szövetkezetnek, van annyira dörzsölt, hogy nem fizet rá. Inkább azt ter­vezi, ha idén jó termés len­ne. venne még egyet. A termelő üzemnek a piac minden sarka elevené, be vág. Normális esztendő­Sok évvel ezelőtt ilyen ben kétezer vagon krumplit helyzetben föltettük volna a visznek Rúzsáról Pestre, és nagy kérdést: jó ez nékünk? legalább háromszáz vagon És akkor még azt mondtam barackot. Ha nem ma vi­volna rá. hogy nekem epe- szik, hanem holnap, már ciel nem jó, és sok más kevesebbet kapnak érte; ha társamnak se. Gyöngébb más programozza be a szál­félként veszek részt a for- lítást, ők fizetnek rá. Ami­galomban, ha elpörköl mel- kor szedni lehet az új­lettem a huszonkét tonnás krumplit vagy a szép ba­szörnyeteg, meghűl bennem rackot. álljon ott a kamion, h b a vér. és füstje-pora mind vigye azonnal. Eddig °buk"k Talán nem U az a rám száll. Mostanában nem minden világos, csak akkor fb™ "«an is az a Történelmi példák van­nak rá, hogy a nagy gazda­sági vetélkedőkben mindig az erősebb győz. Törvény­szerűen bele kellene tehát buknia a szövetkezetnek ebbe a vállalkozásba. Egye­kell ilyen feleletet adnom, lesz bonyolult a dolog, ami. J^jobb csalogatója, __ TV!» kor más nortóváiát oi^Háir olcsóbban vallalJa hogy mun­mert meg se kérdeznek. Me- kor más portékáját akarják iffvek gyek tehát én Rúzsára hogy szállítani. Más is észreveszi. ™£ ^Xsabb lenni. Csak megkerdezzem; jo ez nekik? hogy pang az üzlet> tehát megbízható ember lehet a Közben megtudtam, hogy alkudni kezd A ő aJíi soför, és válogatnak akkor kisebbfajta kamionhaboru . „ ^ ' ,-1,1. raVMnkat keres. már nálunk is van. olcsóbban viszi. Amikor drá- is amikor rakodokat keres­1 s A kemeny gazdasagi Ha egy szövetkezet ekko. gább a kocsi' drágább a törvénynek az is következ­ra autót akar venni, hamar benzin- akkor kel1 olcsóság- ménye, hogy azonnal cseré­ban versenyezni? Ez a leg- lik a személyzetet, ha pa­melegebb pontja « naszt hallanak rájuk. A kamionnak. nek. észreveszi, hogy újat nem vehet. Közvetítő kereske­delem útján azonban hoz­zájuthat a használthoz. Elő­ször traktort is a gépállo­ruzsai . , , . , . .. , „ .. egy forduló, de ők nyolcért mások kaptak, ido kellett elvállalják. Jön az üzenet, ahhoz is. hogy buszt Vehes- hogy vissza az egész, mert senek, gondolom, pár év annyiért a maszek is elvál­múlva ez a korlátozás is lalta- Hozzágondolták, hogy ...... .. , , „ a maszek palinkat is vihet tuleli onmagat. bar itt a száuítás szerve2őjének, dolog lényegesen bonyolul- ebből az üzletből tehát ki­tabb. A téesz azért járt utá- szállnak. Szereztek kétezer na, mert kevesebb üzem- forintot a másik vállalat­anyaggal, kevesebb ember- nak. anélkül, hogy a lábu­rel többet tud egyszerre kat mozdították volna. Ilyen szállítani. Ha érik a barack a verseny. A borosoknál, a igen lényeges szempont ez. paprikásoknál és a konzerv. A baj csak az, hogy gyü- gyáriaknál kopogtattak ezu­mölcsérés előtt és után is tán ajánlataikkal. A papri­dolgoznia kell a monstrum- kaföldolgozó és a konzerv­nak. különben ki se látszik gyár azt mondta, köszöni a ráfizetésből. Be kell éke. szépen, nem kéri a közre­iődnie egy szállítási rend- működést, kitart eddigi szerbe, amikor minden vál- partnere mellett. ElmormoL lalatnál pang az üzlet. Min- ták a foguk között a rúzsai denből kevesebb termett ta- ágét, hogy majd paprikát valy, mint tavalyelőtt, min- és paradicsomot is amazok­denből kevesebbet kell te- tói kérjenek, de ők is tud­hát 6zállí.ani. Elkezdődött ták. hogy játék ez csak a a kiütéses játék; az győz, szavakkal, mert a termelő amelyik elszerzi a másik soha nem tud sakkot adni a elől a fuvart, földolgozónak, örültek vi­nagyobb vállalat ebben lé­nyegesen lassúbb még. Itt Megegyeztek az egyik vál- is előfordult, hogy valami lalattal, hogy tízezer forint rajta „felejtődött" a kocsin a konzervgyárban, de pilla­natok alatt intézkedtek. Lehet, hogy egyszer még tisztességben is kénytelenek lesznek egymással verse­nyezni vállalataink? Horváth Dezső Gazdag szegények? A' könyvekről tudjuk, megvan a ma­guk sorsa, de hasonlóképpen meg a névtelen leveleknek is. Szemét­kosárba velük. Mármint a névtelen leve­lekkel. El is dobtam volna, amiről most mindiárt. beszélek, ha nem fodrozna belő­le egy furcsán agresszív valóságismeret. Ráadásul maga a téma sem táncparkett­re való. sokkal inkább megizzasztó. sem­mint elintézhetnénk kézlegyintéssel. A fizikai és a szellemi munka viszonyát tag­lal ia névtelen levelezőm, s nemcsak amit mond. hanem az is válaszra ingerlő, aho­gyan mondja. Nota bene. aludtam rá pá­rat. Néhány kitételét mutatóban. „Nem elég. hogv eltartunk benneteket... sorol­jak egy-két díszpéldány haverodat, aki értelmiségi, akit inkább ki kéne rúgni az állásából, mert úgv kevesebb kárt okozna államunknak... Eljöhet még az idő, hogv minden második értelmiségi eilmegv maid melózni, mert mégiscsak abszur­dum. hogy lassan mór két fizikai dolgo­zóra két nem termelő jut... Elhatároz­tam. hétfőn, munka után írok a lapotok­nak egy verset (még ha fáradt is leszek a túlóra után), és az érte járó honoráriu­mot postázom neked és csóró értelmiségi haverjaidnak... stb. stb." Az aláírás sze­rint tisztelettel üdvözöl egy „dörzsölt szaki". Ügy veszem észre, a „csóró értelmiségi" és a „dörzsölt szaki" szembeállítás — amit korábbi cikkemben formai jellemzésül használtam egy bizonyos szituáció leírá­sakor — bosszantotta föl lekezelő levele­zőmet. erre ragadott, tollat, nyilván, mert sértve érezte magát. Megsértődni kinel(­kinek szíve joga. ám bárminő helyzetet túldramatizálni, s abból parttalan indula­tokat kibontani, messzemenő következte­tésekre ragadtatni, már több mint magán­ügy. Ilyetén való fölfokozása, sajna, ben­ne van a levegőben manapság. Manapság, hogv a csupán bérből-fizetésből élők és a túlmunkavégzés lehetőségeit, kihasználók, pontosabban kihasználni tudók egziszten­ciális helyzete között meglehetősen szét­nyílt az olló, s e tekintetben durva le­egyszerűsítés lenne fizikai és szellemi munkásokra, kétkezi dolgozókra és értel­miségiekre polarizálni. Elvégre a szabad munkavállalás lehetősége a szellemi fő­foglalkozásúaknak is adott — magam mindössze annyit állítottam, illetve sac­• • —• -coltam meg. hogv tekintélyesebb mellék­jövedelemhez inkább fizikai munkával jutni. még az értelmiségnek is. Mi­által az értelmiség kénytelen-kelletlen megkettőzi magát — a fordítottját ugyan­is ritkábban tapasztalni. Derék levelezőm kilátásba helyezi per ze. hogy (nyilván megerőltető fizikai) munkája után ír majd egy verset honoráriumért — de hát ezt a verset még nem küldte el. esetleg nincs kizárva, beletörik a bicskája. S még, csak azt sem mondom: cipész ma­radjon a kaptafánál. Ellenkező példák­nak tucatja, ha nem is tömege támad, csuoán arra szorítkoznék tehát ismételten. hogv pénzhez jutás céljából az emberek többségének hasznosabb. érdemesebb krumplit ültetni. mint költeményeket fabrikálni. Aki nem hiszi, járjon utána. Van itt azonban más hiedelem, régi ke­letű. tipikusan rusztikus megnyilvánulása egyfajta leegyszerűsített valóságszemlélet­nek. A fizikai ember dolgozik, az értel­miségi meg henyél, finomabban: a szelle­mi világ emberét az anyagi világ embere tartja el. Profán egy vita. de hát mit te­gyünk. ha létező. Most anonym partne­remnek kire hivatkozzam? Hivatkozzam a pedagógusokra, akik nélkül ezt a magas röptű levelet meg sem is írhatta volna? Akik nélkül nem is thatott szakmához? A mérnökre, aki lakását vagy házát megtervezte? A művészekre, akiknek hiá­nvában tévét sem igen nézhetne estén­ként. vagv magára a tudományra, ami egyetlen csavarintásra szobájába szállítja a nagyvilágot? Mondhatnám a kétszerket­tő hűvös logikájával: csak nem mászha­tunk vissza a fára! De hát ezek az érvek túlságosan triviálisak. Mint maga a vita, szégyellni valóan túlhaladott, nem száza­dokkal. évezredekkel mérhetően is tán. - Meneniusz Agrippa meséje jut eszembe róla. ha már évezredeket citálok, a római legendáriumból, aki a biológiai ember önpusztító dilemmájával példálózott: a serénv végtagok föllázadnak a tohonya, semmittevő has ellen, mert az csak pasz­szívan befogad: nem dolgoztak neki. ami aztán visszaütött rájuk, azok is elsorvad­tak. S a fizikai munka elképzelhetetlen a szellemi nélkül, és viszont, egymás­rautaítak. egyik sem létezhet ön­magában. Ezért lenne kár egymásra utál­tatni azokat. Mégis, hogy némi objektivi­tást kölcsönözzek e néhány szubjektív gondolatfodrozatnak. idéznék a Mozgó Világ minap megjelent összevont számá­nak egyik idevonatkozó dolgozatából pár adatot A szerző azt vizsgálta, mely fog­lalkozási rétegek számíthatnak manapság gazdagnak kies hazánkban, és a föltérké­pezéshez a siker reményében Budapest második kerületének lakosait vette górcső alá. A csúcs egv kőműves kisiparos be­vétele volt. 1 millió 360 ezer forint. Az 1530 adózóból kisiparos 831, szellemi fog­lalkozású 621, kiskereskedő 78. Viszont már a 300 ezernél többet keresők is fele­fele arányban oszlanak meg a kisiparosok és szellemi foglalkozásúak, a 7—800 ezres kategóriában például egy-egy előadómű­vész. író és tánczeneszerző, a 8—900 ez­resben egy-egy táncdalszöveg-író és kis­iparos. az 1 millió felettiben pedig két kisiparos található. Va~vis hát. fifti-fifti. Mindazonáltal pedagógus vagy műszaki értelmiségi természetesen szóba sem jöhet ilyesfajta statisztikákban. Holott ők van­nak többségben, ők jelentik inkább az ér­telmiségit. De hát ők nem szegény gazda­gok. Hivatástudatban, társadalmi elköte­lezettségben gazdag — szegények ... Nikolényi István Brufyó János köszöntése Brutyó Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ját, a Központi Ellenőrző Bizottság nyugalmazott el­nökét, a forradalom, a munkásmozgalom régi har­cosát. párttagsága 50. év­fordulója alkalmából csü­törtökön, tegnap Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság emlék­lapját. A köszöntésen jelen volt Gyenes András, a Központi i Ellenőrző Bizottság elnöke. A művelődési miniszterhelyettes látogatása megyénkben Tegnap, csütörtökön me- László kíséretében — ellá­gyénkbe látogatott Rátkai togatott a szegedi Ifjúsági Ferenc művelődési miniszter- Házba, ahol négy megye helyettes, akit délelőtt Sze- fiataljainak részvételével teg­geden hivatalában fogadott nap rendezték meg a Körösi Szabó G. László, a megyei Csorna Sándor születésének tanács elnökhelyettese. Ott 200. évfordulója alkalmából volt dr. Koncz János, az meghirdetett emlékverseny MSZMP Csongrád megyei területi döntőjét. Bizottságának titkára. Rátkai Ferenc tegnap dél­Ezután Rátkai Ferenc mi- után visszautazott Budapest­niszterhelvettes — Szabó G. re. A vízgazdálkodás feladatai Sajtótájékoztató az OVH-ban Az Országos Vízügyi Hiva- ellenére is kielégítette a nép­talban csütörtökön Kovács gazdaság vízigényeit. Sajnos, Antal államtitkár, az OVH a tavalyi aszály az idén is elnöke tájékoztatta az újság- érezteti hatását, s a télen írókat a vízügyi ágazat lehullott csapadék 50—70 munkájáról és legfontosabb milliméterrel maradt el a idei tennivalóiról. Elmon- sokéves átlagtól, tehát nö­dotta, hogy a múlt évben 12 vekedett a csapadékhiány, milliárd forintot költöttek a Ezért most mindent meg­vízgazdálkodás fejlesztésére, tesznek a hasznosítható víz­A közüzemi vízművek háló- készletek növelésére. Min­zatának bővítésével újabb denütt, ahol csak arra lehe­140 ezer ember jutott egész- tőség van, visszatartják a séges, vezetékes ivóvízhez. A csapadékot. A márciusban szennyvíztisztító művek tel- meghirdetett kedvezményes jesítményét 13 százalékkal öntözési vízdíj, az öntözési bővítették, s nagy folyóink idény egy hónappal korábbi mentén összesen 20 kilómé- megkezdése is azt a célt ter hosszú szakaszon erősí- szolgálja, hogy a mezőgaz­tették meg a töltéseket. Az dasági üzemek minél több idén a tavalyinál valamivel vizet tartalékoljanak a ta­többet, 12,3 milliárd forintot lajban. Ennek megfelelően a fordítanak vízgazdálkodási . ,, , beruházásokra. Ennek 77 gazda'sagok 15 J°val nagyobb százaléka szolgálja a vízellá- számban jelezték öntözővíz­tás, a csatornázás, a szenny- igényüket, mint az elmúlt víztisztítás és a fürdőellátás, években. Ha a csapadékhi­10 százaléka főként a mező- úny nem enyhül — pedig a gazdasági vízszolgáltatás, 13 meteorológiai távprognózis százaléka pedig a vízkáréi- kevés esőt jelez —, akkor hárítás fejlesztését. Miskolc és környékének víz­A múlt évi munkát érté- elIátásában is gondokkal kell kelve megállapította, hogy számolni a karsztvizek ho­oz ágazat az aszályos nyár zárná nak csökkenése miatt

Next

/
Thumbnails
Contents