Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

I Csütörtök, 1984. február 9. Együttműködés a békéért Népfrontaktivisták tanácskozása Szegeden A Hazafias Népfront Csongrád megyei és szegedi városi Béke és Barátsági bizottsága együttes ülést és aktívaértekezletet tartott tegnap délelőtt Szegeden a népfront városi bizottságának tanácstermében. A megjelenteket dr. Szilágyi Júlia, a megyei Béke- és Barátsági Bizottság elnöke köszöntötte, majd dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. A Földünk valamennyi lakosát érintő általános problémák közül részletesebben is szólt a béke megőrzéséért tett erőfeszítésekről. Kiemelte: a békemozgalom egyik fő feladata napjainkban. hogv az emberekben reális valóságtudatot alakítson ki. Különösen igaz ez az ifjúság körében folytatott agitációs munkára. A tájékoztatóban szó volt a nyugat-európai rakétatele-u'tés megkezdése utáni, megváltozott politikai helyzetről, s az ebből adódó időszerű feladatokról, valamint a szocialista építőmunkát támadó nyugati ideológiák néhány alapvető eleméről. A tájékoztatót követően a megyei és a szegedi városi Béke- és Barátsági bizottság külön folytatta a tanácskozást. Mindkét fórumon az 1984 évi béke., barátsági és szolidaritási tevékenység munkatervét tárgyalták meg. Az idei év főbb tartalmi célkitűzései között szerepel medvénk lakossága körében erősíteni a béke megőrízhetőségébe vetett bizalmat. Ennek érdekében széles körben meg kell ismertetni pártunk és kormányunk külpolitikáját. a Szovjetunió békekezdeményezéseit. a hazai és nemzetközi békemozgalmak ereiét és befolyását. A béke, barátsági és szolidaritási munka alapelve változatlanul az. hogy együttműködésre, közös fellépésre kell törekedni minden, a békéért őszintén tenni akaró emberrel. szervezettel és mozgalommal. Az idén kiemelt figyelmet fordít a bizottság az 1944— 45-ös történelmi események 40. évfordulójával kapcsolatos népfrontmozgalmi. tömegpolitikai munkára. A hagyományoknak megfelelően megyénk is bekapcsolódik a májusi béke- és barátsági hónap, valamint őszszel az antiimperialista szolidaritási akciósorozat rendezvényeibe. Figyelemmel kíséri a bizottság a megye különböző városaiban működő klubok munkáját, s tovább kívániák erősíteni az együttműködést valamennyi társadalmi és tömegszervezettel. Végül emeljünk ki néhányat a közeljövőben Szegeden megrendezendő programok közüL Februárban, a szovjet hadsereg napján magyar-szovjet baráti találkozóra kerül sor. maid a lenével népi állam megalakulásának 40. évfordulóján magyar—lengyel barátsági napot rendeznek. Három előadásból álló emlékülésen emlékeznek meg a Magvar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulójáról, míg márciusban a szegedi szakmunkástanulók ifjúsági békenagygyűlését rendezik meg. Á Compack vállalja az együttműködést Fluoriddal a fogromlás ellen Szegeden és környékén menyeit, hanem saját sze- milliárd forintot lehetne nem ismeretlen fogalom a műkkel is meggyőződhettek megtakarítani. A fogbetegfluórozott só. Deszk, Rösz- róla: a röszkei gyerekek fo- ségek miatt táppénzre kiirt ke. Mihálytelek és Gyála- gazata jóval épebb a kont- napok csökkenésével — rét lakói több mint tíz esz- rollközségben. Dorozsmán 1977-ben 440 ezer napot jetendeje ezzel főznek, s jó- lakó, hasonló korú társaiké- gyeztek föl — évi 23 mii tékony hatását hírül véve, nál. iíS££t sTerozni bS2 a A tapasztaltak alapján akgvermékek íogaTmegvéd^n megvitatták a resztve dő. lió forintot menthetnénk meg. Végül: a fluoridnak a sóval kötött „házassága" brazíliai, új-zélandi. finn. VÍZ~ fluórozásnál mindenesetre jóval olcsóbb: egy telephelyen, egyszeri komolyabb befektetéssel évi 5 millió forint vegyszerköltséggel megvalósítható. S mindezt ki vállalná? A Lapunk évek óta figye- ausztrál és amerikai tudólemmel kíséri azt a mun- sok, köztük a WHO kutakát, amelyet dr. Tóth Ká- tóintézetének vezetője és a roly professzor végez mun- Nemzetközi Fogorvosszövetkatársaival a • SZOTE fogá- ség végrehajtó bizottságászati és szájsebészeti klini- nak igazgatója is —, hogy káján. A fogszuvasodás meg- alkalmas-e ez a módszer előzését szolgáló kutatások arra. hogy általános köz- Compack vezetői készségesorában új állomáshoz ér. egészségügyi eljárásként be- sei} ajánlották föl együttkeztek, amikor 1966-ban há- vezessék Magyarországon, működésüket a klinikának, zi üzemükben hozzáláttak a Véleményük alapján nemré- A legutóbbi megbeszélés só fluórozásához. giben elkészült a megváló- eredménye: a klinikán szer, , . . , , sítás javaslata amellyel a zett tapasztalatok alapján Ennek a kémiai elemnek nemzetközi szakmai bízott- hamarosan fluoriddal dúsítfogzomancot vedo hatasa ság t jai egyetértettek, s iák az első öt mázsa sót. A mar régóta ismert. A tudo- emeUé máp csak eg hazai „próbaevártás" alkalmat ad manynak most azonban ar- ét hiá ik Mit t^i. a nagyüzemi technológia kira kellett valaszt adnia, va- maz ez a nemzetközi zsü- dolgozására, s mire ez eljön hogyan lehet rendszere- ri„ által már jóváhagyott készül talán sikerül „kigazsen hozzájuttatni a szerve- tery, dálkodnia" az országnak zetet ehhez az anyaghoz. A ' tízmillió forint értékű svájtablettaszedés. a tej fluóro- Egyebek között tisztazza: ci fr?nkot a sváici licenc zása nem bizonyult célrave- a megfigyelések szerint ve- •megvásárlására. (A forcalzető megoldásnak, hiszen ha szélytelen a fluórozott só mazást a Fűszert vállalná) az ember akaratára van rendszeres fogyasztása, akár r'. ielenlev ettől bízva, aligha érvényesül a a fluoridot optimális meny- "gy tűnik. ielenl<e„ ettő rendszeresség és. az autó- nyiségben tartalmazó ivóví Sen háztaTtasba. óvodái matikussag elve, es nem fej- zé. Az „ajánlás' szerint bölcsődébe üzemi étkez ti ki a fluorid a várt ha- egyébként különleges okok 1 tást. A WHO. 1968-ban az Tó minded maevar aszialra az , utast szállítottak az Aeroflot ivóvíz fluorozasat fogadta sek Magy^országon« so fluórozott só. el. mint a fogromlas meg- fluorozasat. A_ szamok való- _ előzésének megfelelő mód- ban meggyőzőek.:ott ahol szerét: a víz olyan „vivő- alacsony az ivóvíz termefijánlás — úttörőknek Szerdán, a KISZ KB székházában ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A testület megvitatta az úttörőcsapatok középtávú tervező munkájához, tevékenységrendszerük fejlesztéséhez készült ajánlást, és elfogadta az 1984—85. úttörőév irányelveit. •Az 1984—85. úttörőév irányelveiben az országos tanács arra szólítja fel az úttörőcsapatokat. úttörőközösségeket, hogy folyamatos munkával törekedjenek a csapatélet jól bevált formáinak megőrzésére, bővítésére, lakóhelyük hagyományainak ápolására. Rendszeressé, hagyományossá váló megmozdulásokkal, nemes hétköznapi tettekkel köszöntsék hazánk felszabadulása és a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulóját. Az új úttörőév első szakasza 1984. szeptember 23-től 1985. április 4-ig tart majd. Ebben az időszakban — a csapatmunka részeként — a piros nyakkendősök részt vesznek lakóhelyük társadalmi eseményein, településük felszabadulásának évfordulóján üdvözlik a szabadság Battonyáról Nemesmedvesre tartó lángját. Az úttörőév második szakaszában — 1985. április 5-től augusztus 31-ig — az úttörőközösségek felkészülnek az 1985 nyarán Moszkvában megrendezendő XII. világifjúsági és diáktalálkozót köszöntő, s annak eszméjét hordozó gyermeknapi VITmajálisra. (MTI) Hz Aeroflot tájékoztatója Február 9-e az Aeroflot napja: — ezen a napon indult meg ugyanis — 61 évvel ezelőtt. 1923-ban — a polári légi közlekedés a Szovjetunióban. Ebből az alkalomból szerdán a szovjet légi társaság budapesti képviseletén sajtótájékoztatót tartott Aleksze i Jakovlevics Kulevov. az Aeroflot magyarországi vezérképviselőie. Mint elmondta, az eltelt évtizedek alatt dinamikusan fejlődött a szovjet repülés, az Aeroflot gépei ma már a világ 95 országának 118 városába repülnek. A légitársaság rendszeres járatai a Szovjetunió területén több ezer várost és nagyobb települést kapcsoltak be a légi forgalomba, az útvonalak hossza meghaladja az egymillió kilométert. Az elmúlt évben 109 millió kívántunk magunknak — tíz, vagv csak 2—3 rossz fog miatt szenvednek a tizen,, . . , , . szetes fluórtartalma hazán leanyag . amellyel mindenki bfln _ llyet lszik a lflkos_ akarata ellenére él, hisz ság 98.9 százaléka - a 14 . . ev»rekek létszükségletünk. Az ivóvíz éves auermekeknek átlaaban ; . fluórozása azonban rendkí- W rossz foguk van. A WHO Ch^im Ágnes ... , , ,, ,•„,,. , adatai szerint ez az ertek vul bonyolult, költséges el- háromszorosa a fejlett ipari járással oldható csak meg, országokban jegyzett adaezért ez hazánkban számi- toknak A fogszUvasodás el. tásba se jöhet. így merült lenij term<É6zet adta véde. föl az az ötlet, hogy egy lem hiánya mellett azonban másik, hasonlóan nélkülöz. >;gondoskodunk" a betegséhetetlen anyaggal, a sóval gépei. 33 százalékukat nemzetközi útvonalakon. Az 1984-es év újdonsága: márciusban az Aeroflot Moszkvából úi járatot indít La Vallettába — Málta szigetére — Budapesten keresztül. get előidéző rizikótényezőkkellene párosítani. ről. az utóbbi hlisz eszten_ A svájci, a kolumbiai és döben 380 ezer tonnáról 468 a spanyolországi kutatókkal ezerre 6U a cukortermelés, együtt arra az eredmenyre , jutottak a szegediek is. es csaknem megharomszorohogy ez az eljárás szintén zódott a gyárakból az üzlealkalmas a megelőzésre — tekbe — gyerekeink ajánés a gyakorlatban könnyeb- dékcsomagjába _ került ben. olcsobban megvalósít- . batd cukorka mennyisege. A kísérletek A tervezet mérlegeli a tavaly ősszel nemzetközi gazdasági szempontokat is. konferenciát rendeztek a A fogszuvasodás es a ko QvrvTF n ahol viláo min vetkezményeként follepo den ^zéröl ide érkezett betegségek csökkenésével Á szójafermeszfésről A szója termeléséről or- tárt. A termelési kedvet nöszágos tanácskozás kezdő- veli. hogy felemelték a szódött szerdán Harkányban. A ja árát. kétnapos szakmai konferen- Évente nagy mennyiségű cia munkájában jugoszláv szójadarát hozunk be a tőtermelők és kutatók is részt kés országokból, az itthon vesznek. A szakemberek kü- megtermelt — tavaly 50 lönös figyelmet szenteltek ezer tonna — szójával tehát annak: hogyan viselte el a csökkenthetjük a drága feszója a múlt évi súlyos hérjeimportot, egyúttal bizaszályt, hiszen — mint új tonságosabbá tehetjük állatnövényünk — először „élt állományunk takarmányelláát" ilyen szélsőségesen ked- tását. Mindezeken túl az vezötlen időjárást Magyar- utóbbi időben nálunk is országon. Kiderült, hogy az megélénkült az érdeklődés a úgynevezett kapáskultúrák szója humán célú felhasznáközül a szója károsodott a lása iránt, mivel tápértéke legkevésbé. közel áll a húséhoz, kitűnő A tanácskozáson bejelen- ízhordozó. könnyen emésztfooor-cosnir nemesük az elő kevesebb lenne a fogorvosi tették, hogv az idén tovább hető, s a szójakészítményeadásokrévén^ ismerhették kezelések költsége is. Egy — meg a fluórozott sóval vég 1976-ban készített számítás sett kutatások szegedi ered- ^lapján ezzel évente 1.5 bővül — körülbelül egyötö- ket nyugodtan fogyaszthat dével — a hazai szójaterü- ják a cukorbeteg és lisztlet. s eléri a 35 ezer hek- érzékeny emberek is. (MTI) Terv, mítosz, valóság S

okszor hitte már az emberiség, hogy megtalálta a megváltó megoldást gondjaira, vagy azok egy részére. Mert talált elveket, föltárt újabb lehetőségeket, metódusokat és összefüggéseket, amiket azután — megváltó és átfogó megoldásként — alkalmazni kezdett a gyakorlatban, szakítva a korábbi, rossznak bizonyult modellekkel. Aztán az alkalmazás egymás után hozta a maga problémáit. Mert rendre kiderült, hogy az átfogónak hitt elvek nem is annyira átfogóak, csak részei egy tágabb rendszernek; hogy az újabb lehetőségek nem is abszolútak, inkább szervező keretei, kiegészítői más lehetőségeknek; hogy a módszerek önmagu tban nem kielégítőek; hogy a valóságos összefüggések bonyolultabbak, összetettebbek, mint a logikai modellben fölvázoltak. Erre voltam kénytelen gondolni és hivatkozni nemrégiben, amikor egy közgazdász ismerősömmel beszélgettem. Arról a pályáról volt szó. amelyet a tervgazdálkodás futott be minálunk, a tervutasításos rendszertől napjainkig. Emlékszem, sok mindenről beszélgettünk. Például arról. hogy a tervutasításos rendszer milyen nagy szerepet tölthetett be egy időben, az extenzív fejlődés szakaszában, amikor segített abban, hogy néhány év alatt agrár-ipari országból ipari-agrár országgá legyünk. Akkoriban néhány év alatt évtizedek átalakító munkáját sikerült elvégezni ebben az országban, ha nem is áldozatok, bajok és gondok nélkül. Aztán lassanként kinőttünk a tervutasításos rendszer meglehetősen szűkre szabott ruháját Üj megoldásokat kellett keresnünk a gazdaságirányításban. Hagyni. hogy egyre inkább ott szülessenek meg a döntések (üzemekben, szövetkezeteknél, vállalatoknál stb.). ahol a legjobban látiák. mit is kellene és lehetne '.enni. Sőt nemcsak hagyni, hanem késztetésekről is gondoskodni az emberek számára. akik egy merőben más világhoz szoktak. Ahhoz, hogy — úgy-ahogy — végrehajtják, amit mondanak nekik. És ebben az úi szisztémában meg kellett (meg kell!) keresni a tervezés helyét és szerepét is. hiszen a szocialista társadalom egyik nagy előnye éppen tervezettsége, tervezhetősége ... Ismerősöm éppen ezen meditált. A tervezésen. Hogy miért kell ennyire decentralizálni döntési folyamatokat.. Merthogy így menőnek a hibalehetőségek, sok váratlan tényező csúszhat be. nem tudjuk igazán korrigálni az eltéréseket ... És bár igaz. hogy emberi fejjel, fejekkel, lettlegyenek azok bármily okosak is. lehetetlen megtervezni pontosan egy ország gazdaságát, de miért nem bízzuk ezt az ügyet számítógépekre. Hiszen egy magyarországnyi méretű országban ez nem is lenne nehéz feladat. Csak: számítógéppark és -kapacitás kérdése az egész ,.. Mostanság jó néhány hasonló véleményt volt módomban hallani. Tetszetősek. hasznaihatónak tűnnek. Annál is inkább, mert komoly politikai és szakmai tényezők vallanak hasonlókat — világszerte. Akkor hát mi miért is választjuk azt az utat amelyen még tovább kívánjuk decentralizálni a döntési folyamatokat? Miért akarunk egyre nagyobb önállóságot adni vállalatoknak? Miért hiszünk inkább a dolgok automatizmusaiban, sok millió ember akarásainak, szándékainak sok milliárdféle lehetőséget tartalmazó, véletleneket is hordozó spontán szerveződésében? Miért? Azt hiszem, tapasztalásaink és birtokolt elméleti tudásunk alapján egyaránt csakis ezt a megoldást választhatjuk. Legalábbis mai gazdasági fejlettségünk színvonalán. Egyszerűen azért, mert túlontúl is sok tényezős rendszerrel van immár dolgunk. Centralizált gazdaságirányítás esetén annyi adattal, tényezővel, összefüggéssel kellene egyszerre számot vetni, amire nemhogy ember, dc •Smítógéo sem képes. Mert sok milliárd kölcsönös < ' ól álló rendszerek egyszerűen matematikailag válna élhetetlenné. Példákat milliószámra lehelne hozni. Mert például viszonylag egyszerű kiszámítani, hány pár cipőre van —''ikség jövőre Magyarországon. De azt. hogy éppen mi int lesz kereslet, mit hoz a divat, milyen anyagokból készült cipőt akarnak majd venni az emberek — már szinte képtelenség megjósolni. Pedig hát a kereslethez igazodva kellene megtervezni előre az alapanyaggyártást, a kellékek beszerzését, és ki tudja, mit még. És ez a példa még roppant egyszerű. De vajon ki tudná előre látni, hogv mit hoz esetleg öt éven belül az elektronika rohamos fejlődése? Valószínűleg — senki. Pedig ma bármilyen beruházási fejlesztési döntést hozunk, be kell kalkulálnunk, hogy mire a gyár fölépül, esetleg el is avul. hogy a tervezés időszakában még keresett termékek már nemigen adhatók el. Vagy miiven textilanyagokra lesz kereslet öt év múlva? Ki tudia. Akkor, ha ma belefogunk egy nagy méretű rekonstrukcióba. lehet, hogy drága pénzen majdani csődtömeget építünk... E példák nem elméletiek. Produkált hasonlót bőven a -vakodat is. Alighanem azért, mert valaha, amíg központi tervek készültek, szinte mindenre, hosszú gyártási-megtérülési idővel számoltak, nem volt hát drága — semmi sem. Szakemberek mondják, bizonyított tény. hogy ha sok oénzt kap valaki, szinte bizoryos. hogy rosszul költi el. Hogy az eredmény vagy csak kevéssé lesz hatékony, vagy éppen ráfizetést hoz az országnak, valamennyiünknek. Ha viszont kevés pénzből, szigorú föltételekkel adott hitelekből kénytelen valaki megoldani valamit, jóval nagyobb az esélye arra. hogv értelmes, hasznos megoldás születik. Ez is oka hát. hogy a decentralizálás útját kívánjuk tovább iárni. És az emberi szempontok is. Mert nem mindegy. hogv a végrehaitó mit hait végre. Salát ötletét-e. vagy amit rákényszerítettek — kívülről. Mert saját ötleteink sikeréért. meggyőződéséért mindenki hajlandó munkája, tudása legjavát adni. Főként akkor, ha látja munkájának hasznát eredményét azt a jövőt, amit maga alapoz meg a maga számára, nem pedig raita kívül álló. általa lényegében befolyásolhatatlan tényezők. A

jövőben föltehetően egyre inkább sokféle tudásból, akarásból, munkából és erőfeszítésből áll majd öszsze a nagyobb egész. Valamennyien tágabb lehetőséget kapunk a cselekvésre, s raeg kell szoknunk, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan mi alakítjuk — magunknak és az országnak. A megoldásokat egyre inkább magunktól kell maid várnunk, nem valahonnan máshonnan. S egyre inkább rendelkezni i;; foguk azzal a cselekvési terrénummal munkánkban, amelyben lehetőségünk. jogunk. kötelességünk, egyszóval — természetes dolgunk lesz a megoldások folvamatos keresése, az állandó megújulásra törekvés, a minél kevesebb hibával, de annál lénvegretörőbben végzett értelmes munka. Amelyben a terv kereteket ad. társadalmi célisinkkai és konkrét helyzetünkkel összhangban. Kereteket, amelyeket nekünk kell kitöltenünk. Szávay István