Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

I Csütörtök, 1984. február 9. Együttműködés a békéért Népfrontaktivisták tanácskozása Szegeden A Hazafias Népfront Csongrád megyei és szegedi városi Béke és Barátsági bizottsága együttes ülést és aktívaértekezletet tartott tegnap délelőtt Szegeden a népfront városi bizottságá­nak tanácstermében. A meg­jelenteket dr. Szilágyi Júlia, a megyei Béke- és Barátsági Bizottság elnöke köszöntötte, majd dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót időszerű kül- és belpolitikai kérdé­sekről. A Földünk valamennyi la­kosát érintő általános prob­lémák közül részletesebben is szólt a béke megőrzéséért tett erőfeszítésekről. Ki­emelte: a békemozgalom egyik fő feladata napjaink­ban. hogv az emberekben reális valóságtudatot alakít­son ki. Különösen igaz ez az ifjúság körében folytatott agitációs munkára. A tájé­koztatóban szó volt a nyu­gat-európai rakétatele-u'tés megkezdése utáni, megvál­tozott politikai helyzetről, s az ebből adódó időszerű feladatokról, valamint a szo­cialista építőmunkát táma­dó nyugati ideológiák né­hány alapvető eleméről. A tájékoztatót követően a megyei és a szegedi városi Béke- és Barátsági bizottság külön folytatta a tanácsko­zást. Mindkét fórumon az 1984 évi béke., barátsági és szolidaritási tevékenység munkatervét tárgyalták meg. Az idei év főbb tar­talmi célkitűzései között szerepel medvénk lakossága körében erősíteni a béke megőrízhetőségébe vetett bizalmat. Ennek érdekében széles körben meg kell is­mertetni pártunk és kormá­nyunk külpolitikáját. a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit. a hazai és nem­zetközi békemozgalmak ere­iét és befolyását. A béke, barátsági és szolidaritási munka alapelve változatla­nul az. hogy együttműkö­désre, közös fellépésre kell törekedni minden, a béké­ért őszintén tenni akaró emberrel. szervezettel és mozgalommal. Az idén kiemelt figyelmet fordít a bizottság az 1944— 45-ös történelmi események 40. évfordulójával kapcso­latos népfrontmozgalmi. tö­megpolitikai munkára. A hagyományoknak megfele­lően megyénk is bekapcso­lódik a májusi béke- és ba­rátsági hónap, valamint ősz­szel az antiimperialista szo­lidaritási akciósorozat ren­dezvényeibe. Figyelemmel kíséri a bizottság a megye különböző városaiban mű­ködő klubok munkáját, s tovább kívániák erősíteni az együttműködést vala­mennyi társadalmi és tö­megszervezettel. Végül emeljünk ki néhá­nyat a közeljövőben Szege­den megrendezendő progra­mok közüL Februárban, a szovjet hadsereg napján magyar-szovjet baráti ta­lálkozóra kerül sor. maid a lenével népi állam megala­kulásának 40. évforduló­ján magyar—lengyel barát­sági napot rendeznek. Há­rom előadásból álló emlék­ülésen emlékeznek meg a Magvar Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évforduló­járól, míg márciusban a szegedi szakmunkástanulók ifjúsági békenagygyűlését rendezik meg. Á Compack vállalja az együttműködést Fluoriddal a fogromlás ellen Szegeden és környékén menyeit, hanem saját sze- milliárd forintot lehetne nem ismeretlen fogalom a műkkel is meggyőződhettek megtakarítani. A fogbeteg­fluórozott só. Deszk, Rösz- róla: a röszkei gyerekek fo- ségek miatt táppénzre kiirt ke. Mihálytelek és Gyála- gazata jóval épebb a kont- napok csökkenésével — rét lakói több mint tíz esz- rollközségben. Dorozsmán 1977-ben 440 ezer napot je­tendeje ezzel főznek, s jó- lakó, hasonló korú társaiké- gyeztek föl — évi 23 mii tékony hatását hírül véve, nál. iíS££t sTerozni bS2 a A tapasztaltak alapján ak­gvermékek íogaTmegvéd^n megvitatták a resztve dő. lió forintot menthetnénk meg. Végül: a fluoridnak a sóval kötött „házassága" brazíliai, új-zélandi. finn. VÍZ~ fluórozásnál mindenesetre jóval olcsóbb: egy telephe­lyen, egyszeri komolyabb befektetéssel évi 5 millió forint vegyszerköltséggel megvalósítható. S mindezt ki vállalná? A Lapunk évek óta figye- ausztrál és amerikai tudó­lemmel kíséri azt a mun- sok, köztük a WHO kuta­kát, amelyet dr. Tóth Ká- tóintézetének vezetője és a roly professzor végez mun- Nemzetközi Fogorvosszövet­katársaival a • SZOTE fogá- ség végrehajtó bizottságá­szati és szájsebészeti klini- nak igazgatója is —, hogy káján. A fogszuvasodás meg- alkalmas-e ez a módszer előzését szolgáló kutatások arra. hogy általános köz- Compack vezetői készsége­sorában új állomáshoz ér. egészségügyi eljárásként be- sei} ajánlották föl együtt­keztek, amikor 1966-ban há- vezessék Magyarországon, működésüket a klinikának, zi üzemükben hozzáláttak a Véleményük alapján nemré- A legutóbbi megbeszélés só fluórozásához. giben elkészült a megváló- eredménye: a klinikán szer­, , . . , , sítás javaslata amellyel a zett tapasztalatok alapján Ennek a kémiai elemnek nemzetközi szakmai bízott- hamarosan fluoriddal dúsít­fogzomancot vedo hatasa ság t jai egyetértettek, s iák az első öt mázsa sót. A mar régóta ismert. A tudo- emeUé máp csak eg hazai „próbaevártás" alkalmat ad manynak most azonban ar- ét hiá ik Mit t^i. a nagyüzemi technológia ki­ra kellett valaszt adnia, va- maz ez a nemzetközi zsü- dolgozására, s mire ez el­jön hogyan lehet rendszere- ri„ által már jóváhagyott készül talán sikerül „kigaz­sen hozzájuttatni a szerve- tery, dálkodnia" az országnak zetet ehhez az anyaghoz. A ' tízmillió forint értékű sváj­tablettaszedés. a tej fluóro- Egyebek között tisztazza: ci fr?nkot a sváici licenc zása nem bizonyult célrave- a megfigyelések szerint ve- •megvásárlására. (A forcal­zető megoldásnak, hiszen ha szélytelen a fluórozott só mazást a Fűszert vállalná) az ember akaratára van rendszeres fogyasztása, akár r'. ielenlev ettől bízva, aligha érvényesül a a fluoridot optimális meny- "gy tűnik. ielenl<e„ ettő rendszeresség és. az autó- nyiségben tartalmazó ivóví Sen háztaTtasba. óvodái matikussag elve, es nem fej- zé. Az „ajánlás' szerint bölcsődébe üzemi étkez ti ki a fluorid a várt ha- egyébként különleges okok 1 tást. A WHO. 1968-ban az Tó minded maevar aszialra az , utast szállítottak az Aeroflot ivóvíz fluorozasat fogadta sek Magy^országon« so fluórozott só. el. mint a fogromlas meg- fluorozasat. A_ szamok való- _ előzésének megfelelő mód- ban meggyőzőek.:ott ahol szerét: a víz olyan „vivő- alacsony az ivóvíz terme­fijánlás — úttörőknek Szerdán, a KISZ KB székházában ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségé­nek Országos Tanácsa. A testület megvitatta az út­törőcsapatok középtávú ter­vező munkájához, tevékeny­ségrendszerük fejlesztéséhez készült ajánlást, és elfogad­ta az 1984—85. úttörőév irányelveit. •Az 1984—85. úttörőév irányelveiben az országos ta­nács arra szólítja fel az út­törőcsapatokat. úttörőközös­ségeket, hogy folyamatos munkával törekedjenek a csapatélet jól bevált formái­nak megőrzésére, bővítésére, lakóhelyük hagyományainak ápolására. Rendszeressé, hagyomá­nyossá váló megmozdulások­kal, nemes hétköznapi tet­tekkel köszöntsék hazánk fel­szabadulása és a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. év­fordulóját. Az új úttörőév első szaka­sza 1984. szeptember 23-től 1985. április 4-ig tart majd. Ebben az időszakban — a csapatmunka részeként — a piros nyakkendősök részt vesznek lakóhelyük társa­dalmi eseményein, települé­sük felszabadulásának évfor­dulóján üdvözlik a szabad­ság Battonyáról Nemesmed­vesre tartó lángját. Az út­törőév második szakaszában — 1985. április 5-től au­gusztus 31-ig — az úttörő­közösségek felkészülnek az 1985 nyarán Moszkvában megrendezendő XII. világif­júsági és diáktalálkozót kö­szöntő, s annak eszméjét hordozó gyermeknapi VIT­majálisra. (MTI) Hz Aeroflot tájékoztatója Február 9-e az Aeroflot napja: — ezen a napon in­dult meg ugyanis — 61 év­vel ezelőtt. 1923-ban — a polári légi közlekedés a Szovjetunióban. Ebből az alkalomból szerdán a szov­jet légi társaság budapesti képviseletén sajtótájékozta­tót tartott Aleksze i Jakov­levics Kulevov. az Aeroflot magyarországi vezérkép­viselőie. Mint elmondta, az eltelt évtizedek alatt dinamikusan fejlődött a szovjet repülés, az Aeroflot gépei ma már a világ 95 országának 118 városába repülnek. A légi­társaság rendszeres járatai a Szovjetunió területén több ezer várost és nagyobb települést kapcsoltak be a légi forgalomba, az útvona­lak hossza meghaladja az egymillió kilométert. Az elmúlt évben 109 millió kívántunk magunknak — tíz, vagv csak 2—3 rossz fog miatt szenvednek a tizen­,, . . , , . szetes fluórtartalma hazán le­anyag . amellyel mindenki bfln _ llyet lszik a lflkos_ akarata ellenére él, hisz ság 98.9 százaléka - a 14 . . ev»rekek létszükségletünk. Az ivóvíz éves auermekeknek átlaaban ; . fluórozása azonban rendkí- W rossz foguk van. A WHO Ch^im Ágnes ... , , ,, ,•„,,. , adatai szerint ez az ertek vul bonyolult, költséges el- háromszorosa a fejlett ipari járással oldható csak meg, országokban jegyzett ada­ezért ez hazánkban számi- toknak A fogszUvasodás el. tásba se jöhet. így merült lenij term<É6zet adta véde. föl az az ötlet, hogy egy lem hiánya mellett azonban másik, hasonlóan nélkülöz. >;gondoskodunk" a betegsé­hetetlen anyaggal, a sóval gépei. 33 százalékukat nem­zetközi útvonalakon. Az 1984-es év újdonsága: márciusban az Aeroflot Moszkvából úi járatot indít La Vallettába — Málta szi­getére — Budapesten ke­resztül. get előidéző rizikótényezők­kellene párosítani. ről. az utóbbi hlisz eszten_ A svájci, a kolumbiai és döben 380 ezer tonnáról 468 a spanyolországi kutatókkal ezerre 6U a cukortermelés, együtt arra az eredmenyre , jutottak a szegediek is. es csaknem megharomszoro­hogy ez az eljárás szintén zódott a gyárakból az üzle­alkalmas a megelőzésre — tekbe — gyerekeink aján­és a gyakorlatban könnyeb- dékcsomagjába _ került ben. olcsobban megvalósít- . batd cukorka mennyisege. A kísérletek A tervezet mérlegeli a tavaly ősszel nemzetközi gazdasági szempontokat is. konferenciát rendeztek a A fogszuvasodás es a ko QvrvTF n ahol viláo min vetkezményeként follepo den ^zéröl ide érkezett betegségek csökkenésével Á szójafermeszfésről A szója termeléséről or- tárt. A termelési kedvet nö­szágos tanácskozás kezdő- veli. hogy felemelték a szó­dött szerdán Harkányban. A ja árát. kétnapos szakmai konferen- Évente nagy mennyiségű cia munkájában jugoszláv szójadarát hozunk be a tő­termelők és kutatók is részt kés országokból, az itthon vesznek. A szakemberek kü- megtermelt — tavaly 50 lönös figyelmet szenteltek ezer tonna — szójával tehát annak: hogyan viselte el a csökkenthetjük a drága fe­szója a múlt évi súlyos hérjeimportot, egyúttal biz­aszályt, hiszen — mint új tonságosabbá tehetjük állat­növényünk — először „élt állományunk takarmányellá­át" ilyen szélsőségesen ked- tását. Mindezeken túl az vezötlen időjárást Magyar- utóbbi időben nálunk is országon. Kiderült, hogy az megélénkült az érdeklődés a úgynevezett kapáskultúrák szója humán célú felhaszná­közül a szója károsodott a lása iránt, mivel tápértéke legkevésbé. közel áll a húséhoz, kitűnő A tanácskozáson bejelen- ízhordozó. könnyen emészt­fooor-cosnir nemesük az elő kevesebb lenne a fogorvosi tették, hogv az idén tovább hető, s a szójakészítménye­adásokrévén^ ismerhették kezelések költsége is. Egy — meg a fluórozott sóval vég 1976-ban készített számítás sett kutatások szegedi ered- ^lapján ezzel évente 1.5 bővül — körülbelül egyötö- ket nyugodtan fogyaszthat dével — a hazai szójaterü- ják a cukorbeteg és liszt­let. s eléri a 35 ezer hek- érzékeny emberek is. (MTI) Terv, mítosz, valóság S okszor hitte már az emberiség, hogy megtalálta a megváltó megoldást gondjaira, vagy azok egy ré­szére. Mert talált elveket, föltárt újabb lehetősége­ket, metódusokat és összefüggéseket, amiket azután — megváltó és átfogó megoldásként — alkalmazni kezdett a gyakorlatban, szakítva a korábbi, rossznak bizonyult mo­dellekkel. Aztán az alkalmazás egymás után hozta a maga problémáit. Mert rendre kiderült, hogy az átfogónak hitt elvek nem is annyira átfogóak, csak részei egy tágabb rendszernek; hogy az újabb lehetőségek nem is abszolú­tak, inkább szervező keretei, kiegészítői más lehetőségek­nek; hogy a módszerek önmagu tban nem kielégítőek; hogy a valóságos összefüggések bonyolultabbak, összetettebbek, mint a logikai modellben fölvázoltak. Erre voltam kénytelen gondolni és hivatkozni nem­régiben, amikor egy közgazdász ismerősömmel beszélget­tem. Arról a pályáról volt szó. amelyet a tervgazdálkodás futott be minálunk, a tervutasításos rendszertől napjain­kig. Emlékszem, sok mindenről beszélgettünk. Például ar­ról. hogy a tervutasításos rendszer milyen nagy szerepet tölthetett be egy időben, az extenzív fejlődés szakaszában, amikor segített abban, hogy néhány év alatt agrár-ipari országból ipari-agrár országgá legyünk. Akkoriban né­hány év alatt évtizedek átalakító munkáját sikerült elvé­gezni ebben az országban, ha nem is áldozatok, bajok és gondok nélkül. Aztán lassanként kinőttünk a tervutasításos rendszer meglehetősen szűkre szabott ruháját Üj megoldásokat kellett keresnünk a gazdaságirányításban. Hagyni. hogy egyre inkább ott szülessenek meg a döntések (üzemekben, szövetkezeteknél, vállalatoknál stb.). ahol a legjobban lát­iák. mit is kellene és lehetne '.enni. Sőt nemcsak hagyni, hanem késztetésekről is gondoskodni az emberek számá­ra. akik egy merőben más világhoz szoktak. Ahhoz, hogy — úgy-ahogy — végrehajtják, amit mondanak nekik. És ebben az úi szisztémában meg kellett (meg kell!) keresni a tervezés helyét és szerepét is. hiszen a szocialista tár­sadalom egyik nagy előnye éppen tervezettsége, tervezhe­tősége ... Ismerősöm éppen ezen meditált. A tervezésen. Hogy miért kell ennyire decentralizálni döntési folyamatokat.. Merthogy így menőnek a hibalehetőségek, sok váratlan tényező csúszhat be. nem tudjuk igazán korrigálni az el­téréseket ... És bár igaz. hogy emberi fejjel, fejekkel, lett­legyenek azok bármily okosak is. lehetetlen megtervezni pontosan egy ország gazdaságát, de miért nem bízzuk ezt az ügyet számítógépekre. Hiszen egy magyarországnyi mé­retű országban ez nem is lenne nehéz feladat. Csak: szá­mítógéppark és -kapacitás kérdése az egész ,.. Mostanság jó néhány hasonló véleményt volt módom­ban hallani. Tetszetősek. hasznaihatónak tűnnek. Annál is inkább, mert komoly politikai és szakmai tényezők val­lanak hasonlókat — világszerte. Akkor hát mi miért is választjuk azt az utat amelyen még tovább kívánjuk de­centralizálni a döntési folyamatokat? Miért akarunk egy­re nagyobb önállóságot adni vállalatoknak? Miért hiszünk inkább a dolgok automatizmusaiban, sok millió ember akarásainak, szándékainak sok milliárdféle lehetőséget tartalmazó, véletleneket is hordozó spontán szerveződésé­ben? Miért? Azt hiszem, tapasztalásaink és birtokolt elméleti tu­dásunk alapján egyaránt csakis ezt a megoldást választ­hatjuk. Legalábbis mai gazdasági fejlettségünk színvona­lán. Egyszerűen azért, mert túlontúl is sok tényezős rend­szerrel van immár dolgunk. Centralizált gazdaságirányítás esetén annyi adattal, tényezővel, összefüggéssel kellene egyszerre számot vetni, amire nemhogy ember, dc •Smí­tógéo sem képes. Mert sok milliárd kölcsönös < ' ól álló rendszerek egyszerűen matematikailag válna él­hetetlenné. Példákat milliószámra lehelne hozni. Mert például vi­szonylag egyszerű kiszámítani, hány pár cipőre van —''ik­ség jövőre Magyarországon. De azt. hogy éppen mi int lesz kereslet, mit hoz a divat, milyen anyagokból készült cipőt akarnak majd venni az emberek — már szinte kép­telenség megjósolni. Pedig hát a kereslethez igazodva kel­lene megtervezni előre az alapanyaggyártást, a kellékek beszerzését, és ki tudja, mit még. És ez a példa még rop­pant egyszerű. De vajon ki tudná előre látni, hogv mit hoz esetleg öt éven belül az elektronika rohamos fejlődése? Valószínűleg — senki. Pedig ma bármilyen beruházási fejlesztési döntést hozunk, be kell kalkulálnunk, hogy mire a gyár fölépül, esetleg el is avul. hogy a tervezés időszakában még keresett termékek már nemigen adhatók el. Vagy miiven textilanyagokra lesz kereslet öt év múlva? Ki tudia. Akkor, ha ma belefogunk egy nagy méretű re­konstrukcióba. lehet, hogy drága pénzen majdani csőd­tömeget építünk... E példák nem elméletiek. Produkált hasonlót bőven a -vakodat is. Alighanem azért, mert valaha, amíg közpon­ti tervek készültek, szinte mindenre, hosszú gyártási-meg­térülési idővel számoltak, nem volt hát drága — semmi sem. Szakemberek mondják, bizonyított tény. hogy ha sok oénzt kap valaki, szinte bizoryos. hogy rosszul költi el. Hogy az eredmény vagy csak kevéssé lesz hatékony, vagy éppen ráfizetést hoz az országnak, valamennyiünknek. Ha viszont kevés pénzből, szigorú föltételekkel adott hitelek­ből kénytelen valaki megoldani valamit, jóval nagyobb az esélye arra. hogv értelmes, hasznos megoldás születik. Ez is oka hát. hogy a decentralizálás útját kívánjuk tovább iárni. És az emberi szempontok is. Mert nem mind­egy. hogv a végrehaitó mit hait végre. Salát ötletét-e. vagy amit rákényszerítettek — kívülről. Mert saját ötleteink si­keréért. meggyőződéséért mindenki hajlandó munkája, tu­dása legjavát adni. Főként akkor, ha látja munkájának hasznát eredményét azt a jövőt, amit maga alapoz meg a maga számára, nem pedig raita kívül álló. általa lé­nyegében befolyásolhatatlan tényezők. A jövőben föltehetően egyre inkább sokféle tudásból, akarásból, munkából és erőfeszítésből áll majd ösz­sze a nagyobb egész. Valamennyien tágabb lehetősé­get kapunk a cselekvésre, s raeg kell szoknunk, hogy a dolgok úgy alakulnak, ahogyan mi alakítjuk — magunk­nak és az országnak. A megoldásokat egyre inkább ma­gunktól kell maid várnunk, nem valahonnan máshonnan. S egyre inkább rendelkezni i;; foguk azzal a cselekvési terrénummal munkánkban, amelyben lehetőségünk. jo­gunk. kötelességünk, egyszóval — természetes dolgunk lesz a megoldások folvamatos keresése, az állandó meg­újulásra törekvés, a minél kevesebb hibával, de annál lé­nvegretörőbben végzett értelmes munka. Amelyben a terv kereteket ad. társadalmi célisinkkai és konkrét helyze­tünkkel összhangban. Kereteket, amelyeket nekünk kell kitöltenünk. Szávay István

Next

/
Thumbnails
Contents