Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-09 / 33. szám

4 Csütörtök, 1984. február Ír. reflektor Gépjárműkárok w Értékarányos casco tavaly te a negyedik ne­aűatősszrsHése alapján tudjuk, gvedév hozta a legtöbb „ íaviüv 17,2 názalékkal munkát a szegedi Tolbuhin több baleset történt megyénk- „,.„• •, - . ,, ben, mint egy évvel koráb- sugaruti karrendezesi fiók­ban." ban dolgozóknak; ekkor Az idézett sarok egv hó- már havi átlagban mintegy rnapw. január 12-én ielen- ezer ügyet intéztek, s négy­tek meg lapunkban a sta- millió forintot fizettek ki a t.isztikai adatok részletes Jarműrongalodások javítása­ismertetésével es a baleseti r« «s egyéb károk térítésé­okok elemzésevei. Ezúttal !'e- ^Se felé hétfőnként ae Állami Biztosító megvei legalabb 50 bejelentést, s gépjárműkárrendezesi fiiók- további 20—30. mar korab­ianál arra kerestünk vá- ban folyamatban levő ügyet taoet. hogv a közutainkon mtéztek. Hétfőnként nem történt karambolok során csak « karszakértőknek milyen károk keletkeztek s nlncs megállásuk, az ügy­miként történt azok rendé- tálfogado pult mogott dől­ése. gozóknak sem. Hitellevél és A'rendőrségi adatok 1983- árajánlat ügyben keresik ban 777 közlekedési balese- őket: kifizetendő iavítási tet rögzítettek. a biztosító 8zfmlakat visznek garma­vmzont 9 ezer 500 kárese- daval: orvosi igazolásokat, ményt «mi pedig körűibe- táppénzes papírokat, s még KM 12 ezer gépjármű ki- egv ®ereg más. számításba sebb-nagyobb mértékű meg- veendö ir"atot. bizonylatot, rongálását jelenti. Az ada- A kárfelmérést követő, tok közötti lényeges különb- szarr>la nélküli rögtöni ki­seget az adia. hogy rendőr- f,zetést általában az ügy­•segi intézkedés csak a ha- feleknek fele veszi igénybe, lálos. súlyos vagy könnyű T°vabbl mintegy 25 száza­— 8 napon belül gyógyuló — lékos mennyiségű gyors ügy­személyi sérüléssel végződő, intézésnek számít még az is. illetve a kifejezetten nagv a"2lkor a karambolozó jár­anyags kárral iáró közieke- míí vezetője rögtön a kér­dési baleseteket követi S bejelentés, illetve felmérés ezeknél többszörösen na- után hitellevelet kér a biz­avobb a csak anyagi kárt tosítótól. s már azzal viszi eredményező úgynevezett kocsiját javíttatni valame­koecanásos balesetek száma. lyik autóiavító vállalathoz, • vagy a szegedi Gépjármű­A tavalyi 9 ezer 500 kár- javító Szövetkezethez, eseményre 50 millió forint térítést fizetett ki az Ab Kötelező felelősségbizto­megyénkben. 6 millió fo- sításra — e módozaton be­rinttal többet, mint egv év- lül 5692 gépkocsira, illetve vei korábban. Említettük azt személyi sérülésre — 24 is. hogy jóval több — mint- millió forintot fizettek ki az eftr 12 ezer — gépkocsi tört elmúlt évben, casco kötvé­ósssse. mint ahány „kárese- nyék alapján pedig 12 mil­ménry volt". Ennek az az liót. 3345 autóra, oka. hogy a karamboloknál A bejelentett kárigények sokszor két gépkocsi ütkö- egyre sokrétűbbek. A fele­zik egymással. Előfordult lősségbiztosítás terhére nem azonban olyan is — novem- csak autójuk megcsináltatá­herben —. hogv Röszkénél sa költségeire tartanak a sűrű ködben hat gépjár- igényt az emberek, egyre mű ütközött egymással gyors gyakoribb a javítási időtar­egymasutánban. s december- tamra szóló. XX.es bérautó ben több alkalommal is 3—4 használatának, illetve költ­gépkocsj rongálódott meg ségtérítésének kérelme. A egyetlen karambolsorozat- magántevékenységet foly­óan. tatók körének és számának Az év első felében ha- gyarapodásával arányosan vonta általában 3.5 millió nőnek az ilyen igények, forint volt az ÁB kárkifi- amelyeket az ÁB indokolt zetesi összege. (Ebben már esetben el is fogad. Am sa­megmutatkozott az is. hogy ját kocsi javításának idejé­tarvaiv áprilisban 33 száza- re sokan szeretnének ÁB lékkai emelekedett a jármű- költséggel közlekedni olya­i a vitások munkadíja.) nok is. akiknek az autózás Csaknem hagyományosan legfeljebb kényelmi szem­pontjaikat szolgálja. Az XX-es kocsi használatát ilyen esetekben természete­sen nem lehet finaszírozni. Ugyancsak az utóbbi idő­szakban váltak gyakoribbá az értékcsökkenés miatti vi­ták. A biztosító ugyanis az új. illetve hat évnél nem régebben forgalomba helye­zett autók rongálódása ese­tén értékcsökkenést fizet a tulajdonosoknak, ezzel mint­egv ellensúlyozza a karam­bol miatti értékváltozást. Amióta a gépkocsik szabad­piaci ára irreálisan magas, sokan nem akariák elfogad­ni az AB értékszámítását. Egv úi. vagy viszonylag új Lada típusú autó napjaink­ban sokszor 180—220 ezer forint közötti áron cserél gazdát. típusától függően. Az érvényben levő. három évre szóló elidegenítési ti­lalmat az új kocsi eladása­kor látszatszerződéssel, vagy az üzembentartói jog írás­ban rögzített átadásával játsszák ki a szerződő fe­lek. Bonyodalom a karambol után kezdődik, amikor az ÁB nem fizet kártérítést, csak a forgalmi engedélybe bejegyzett tulajdonosnak. A másik, szokásos vita-típus az. amikor a járműtulajdo­nos nem a hivatalos, hanem a szabadpiaci árak alapján igyekszik pénzt követelni magának. értékcsökkenés címén. A Régi gépkocsik karambo­lozása után úgynevezett „avultatást" alkalmaz az ÁB. Ilyen esetekben a be­épített új alkatrészekkel a jármű többnyire értékesebb lesz mint korábban volt. s ilyenkor a költségek egv ré­szét az ÁB a tuladonosra hárítja. Ezt azok tartják sérelmesnek, akik nem vol­tak hibáztathatok a baleset megtörténtében. Ilyen al­kalmakkor kedvezőbb az autósnak, ha nem a felelős­ségbiztosításra. de casco­kötvényére javíttatja meg kocsijót. Ugyanis az 1980. szeptember 1-én bevezetett új casco-módozat már nem alkalmaz avultatást. s a károsultnak csak a vállalt önrészesedést kell fizetnie, bármibe is kerül a javítás. Az idén január 23-án életbe lépett autóár-változá­sokkal általában egy díj­osztállyal emelkedtek a casco-díjak. Ez természete­sen csak az azóta kötött, vagy ezután kötendő szer­ződésekre érvényes, a ré­gebbiekre nem. Sokan ezt úgy vetették fel. hogy az autó-áremelést a biztosító tarifaemelése követte. Eh­hez azt kell tudni, hogy a casco értékarányos szerző­déskötési forma. a minden­kori hivatalos beszerzési árakhoz alkalmazkodó. Zrínyi Péter MIPHOLP MIKOR? 1984. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: ABIGÉL A Nap kel 7 óra 0(1 perekor, ós nyugszik IS óra 57 perekor. A Hold kel 10 óra 12 perckor, és nyugszik 0 óra 00 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 93 cm (áradó). SZÁZHETVENÖT ÉVE született Jászay Pál (1809—1852) történetíró, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. 1848-ban Batthyány Lajos miniszterelnök titkára volt. KISSZINHAZ Este 7 órakor: Charley nénje — Bérletszünet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10. este tél 6 és háromnegyed 8 órakor: Vamhivatal (színes szovjet kri­mi). negyed 4 órakor: Tintán és a cápák tava (színes, m. b. bel­ga—francia tudományos-fantasz­tikus rajz-mesefilm.). Fáklya: háromnegyed 3 ne­gyed 6 és fél 8 órakor: Dühön­gő bika (m. b. amerikai. 14 éven felülieknek, II. hely árral). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/37-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sür­gős esetben BALESETI, SEBÉSZETI ÉS ÜROLOGIA1 FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. sz. se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4.) ve­szi fel. sebészeti és urológiai felvételi Ugyeletet az I. sz. Se­bészeti Klinika tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton. vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Sze­ged Hunyadi János sgt. I. az­alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reg­gel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig: Sze­ged, Zöld Sándor u. 1—3. Tele­fon: 14-420 S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGÁLAT Mindennap este 7-től reggel 9 áráig Telefon: 11-000. ITiWJ angol flfcm otempia - román BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna 8.05: lskola-tv 9.50: Váltságdíj — — (isim.) 11.20: Képújság 15.00: lskola-tv 16.30: Hírek 16.40: Telesport. Téli 18.00: Sárkány gyíkok rövidfilm 18.10: Képújság 18.20: Pedagógusok fóruma 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hírado 20.00: Családi kör 20.45: A hét műtárgya 20.50: Panoráma 21.56: Válasz — fejezetek egy folyóirat történetéből 22.50: Tv-híradó BUDAPEST 2. 17.55: Képújság 18.00: Téli - olimpia 19.35: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora 20.00: Sorstársak 30.25: Téli olimpia: Csehszlovákia—USA jégkorong­mérkőzés Közben : Kb. 21.10: Tv-hiradó 2. 32.50: Képújság BELGRÁD 1. 8.56: Téli olimpia 16.05: Magyar nyelvű tv-napló 16.40; Videooldalak 16.50: Hirek 16.56: Mesék 17.25: Tv-naptár 17.55: Kicsiny nagyvilág 18.30: Olimpiai szemle 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó 20.00: Koldusok és fiak — humoros sorozat 21.00: Könnyűzene 32.10: Tv-napló 32.35: Olimpiai szemle BELGRÁD 2. 13.30: Téli olimpia: Szovjetunió­Olaszország jégkorong­mérkőzés 16.30: Tudományos beszélgetések 19.00: Ifjúsági adás 19.30: Tv-napló 20.00: Jégkorong: Svájc­Jugoszlávia ÜJVIDEK 8.56: Téli olimpia Közben : 11.30: Rajzfilm 16.00: Rajzfilm 16.10: Tv-híradó magyarul és szerb-horvátul 16.55: Gyermekeknek 16.36: Tv-híradó szerb­horvátul 16.56: Gyerekeknek 17.35: Ismeretterjesztő műsor 17.95: Kis nagyvilág 18.30: Olimpiai szemle 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-híradó magyarul 30.00: Ha élsz, lőj t — olasz játékfilm 22.00: Tv-hiradó szerb­horvátul PÉNTEK DÉLELŐTT BUDAPEST I. 8.00: Tv-torna 8.05: Iskola-tv 9.50: Papagájhmta — NSZK­filim W.36: Cápák a Csendes­óceánban — dok.-film — (Isim.) 11.20: Képújság WMM KOSSUTH 8.27: Gasparone — részletek 9.20: Irodalmi évforduló­naptár 9.44: Szólj, szólj sípom 10.05: Diákfélóra 10.35: Aurélé Nicolet fuvolázik 11.16: Suki András népi zenekara játszóik 11.30: Az eladástól a szerelésig 11.45: Az eltűnt miniatűr avagy egy érző lelkű hentesmester kalandjai ­7. 12.46: Fümtüköhkep a Dühöngő bika clmíi amerikai filmről 13.00: Zenekari muzsika 13.51: Ismeretlen szigetek 14.21: Szervánszky Endre müveiből 15.05: Szántó Ferenc nótáiból 15.38: Százszorszép Klub 16.00: Kóruspódium 16.25: Haydn: D-dur (Londoni) szimfónia 17.05: Olvastam valahol 17.25: Patachich Iván fúvós­műveiből 17.39: Délutáni Rádió­színház — Hárman — rádiókomédia női hangokon 19.15: Népdalest 20.16: András László: A Madách-rejtely 20.2S: Verdi: Otelló 21.01: Egy életmentő terápia Közben: 22.20: Tiz perc külpolitika 0.10: Aldobolyi Nagy György táncdalaiból PETŐFI 8.06: Grabócz Miklós dalaiból 8.20: Tíz perc külpolitika 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelött u.35: Csak fiataloknak: 12.35: A Népművészet Ifjú Mestereinek felvételeiből — (sz.) 13.00: A kisériet még tart — Riport 13.29: Éneklő Ifjúság 13.37: Medvetánc 14.00: Foglalkozása: muzsikus 14.35: Szórakoztató antikvárium 16.00: Neked nem mindegy 16.36: Idősebbek hullám­hosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hétvégi Panoráme 19.55: Slágerlista — (sz.) 20.35: Ismeretlen Ismerősök — Oscar Wilde 21.30: Báj leíró ABC — Címszavakban nőkről — (sz.) 21.54: Magnóról — magnóra — (sz.) 22.34: Nóták 23.29: A mai dzsessz — tsz.) 3. MŰSOR 9.00: A Stuttgarti Hymnus fiúkórus hangversenye — (sz.) 19.19: Kortárs magyar zene­művek — külföldi előadóművészek tolmácsolásában — (m.) 11.05: Operaegyüttesek — (sz.) 11.42: Kari Böhm vezényli a Bécsi Filharmonikus Zenekart — (sz.) 13.07: Töltsön egy órát kedvenoeivel — (sz.) 14.07: A Berlini Filharmonikus Zenekar Wagnen­hangversenye — (sz.) 16.32: Mendelssohn: d-moll trió 16.00: Zenei Lexikon 16.20: Világok meséi 16.55: A Poptarisznya dalaiból 18.05: Holnap közvetítjük — az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye 18.30: In limba materna — a Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora Szolnokról 19.05: Iskolarádió 19.35: Zenekari muzsika — (sz.) 20.45: Kritikus füllel 21.45: Kilátó 22.30: Naplaink zenéje — ff*c.) PÉNTEK DÉLELŐTT KOSSUTH 8.27: Egy falú a népek vándó rútján 8.37: Banchieri: Éljen a tavasz és a virágok — kantáta 9.30: Fejezeteik a .szocialista irodalom történetéből 9.33: Jó a dal! 9.53: Lottósorsolás 10.40: A Modern Rézfúvós együttes játszik 11.00: Kilátó 11.45: Tekeres Sándor nóta­felvételeiből 12.30: Ki nyer ma? PETŐFI 8.06: Az izraelita feleikezet negyedórája 8.20: Tiz perc külpolitika 8.36: Sláger-múzeum 9.21: Intermikrofon 9.41: Plusz egy nap 9.53: Lottósorsolás lO.Qfi: Zenedélelött 11.36: Tánczenei koktél A művelődési terület megyei irányításának néhány tapasztalata 2 Uhl/plrf>f!ptt a megyei önállóság és . nuvcncucu felelősség a Művelő­déspolitikai Irányelvek megjelenése óta. A Központi Bizottság megyéket irányító munkája megteremti azt a feltételt, amelynek keretei között a megyei tevé­kenység kiegyensúlyozottan fejlődhet. A központi testületi elemzések egyrészt lehe­tőséget biztosítanak, másrészt ösztönöznek a határozatok, az állásfoglalások helyi sajá­tosságoknak megfelelő adaptálására. az egves területeken. Áz utóbbi időkben a körülmények változása folytán megnőtt a területi szervek kezdeményezőszerepe is. a saját tennivalók kialakítása és megvaló­sítása területén éppen úgy. mint a központi döntéseket. állásf6iglalásokat igénvlő jelensé­gek. javaslatok felvetése tekintetében. Részt veszünk a párt központi testületei dokumen­tumainak előkészítésében, ami jól segíti egyebek között a tálékozódást és a ráhan­golódást a különböző tendenciák elemzésé­re. A megyei pártbizottság növekvő önál­lósága természetesen eddig sem nélkülöz­hette — és ez a jövőben is fontos — a több iránvú konzultációt a központi szer­vekkel. különösen olyan kérdésekben, amelvek hatása a megyehatáron túl is téried. A megvei pártbizottság — a tanácsi mérvekkel együtt — reüdiaeres konzultá­ciókat folytat az állami szervek országos főhatóságaival. Az évenkénti tanácskozá­sok — esetünkben a Művelődési Miniszté­rium. a Magyar Tudományos Akadémia, az Egészségügyi Minisztérium, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magvar Televízió (amelynek regionális stúdiója működik Szegeden), a Magyar Rádió (amelynek stúdióját tervezzük lét­rehozni). az Állami Envházüavi Hivatal és más szervek vezetőivel — nélkülözhetet­lenek a közös törekvések kialakításához és folyamatos megvalósításához. Ilyen körülmények között teremtődtek meg a feltételek a megyén belül művelő­dési irányító munkánk hatékonyságának fejlesztéséhez. Alapvetőnek tartjuk, hogy e téren is a testületi irányítás a döntő. Az utóbbi év­tizedekben — áttekintve a megyei pártbi­zottság és más szervek elemzéseit — pontosan kiemelhető tapasztalatokat lehet megfogalmazni. Ezek közül néhányat em­lítünk. n7 nrCTÓtinc szintű elemzések nyo­HL UiatayUd mán sőt ennél gyakrab­ban. a helvi szükségleteknek megfelelően. vezető párt-, tanácsi, tömegszervezeti tes­tületek elemezték a tudomány, a felsőok­tatás. a közoktatás, a közművelődés és a művészetek Helyzetét. Az elemzések per­sze éppen rendszerességük és gyakoriságuk folytán nem adhattak minden alkalom­mal merőben újat a korábbiakhoz képest. Biztosították viszónt a kérdések napiren­den tartásának folyamatosságát és a kü­lönböző időszakokban az aktuális hang­súlyok megfogalmazását, valamint a vég­rehajtás ellenőrzését. Jól nyomon követ­hető. hogy a hatvanas években a falu fej­lődése kapott megkülönböztetett figyel­met: a hetvenes években a munkás- és az ifjúsági művelődés került előtérbe, és mind komplexebben az értelmiség helyze­te és munkáia. Nagyon lényeges volt eköz­ben. hogv a döntést hozó testületek tag­jai jól érzékelték a művelődéspolitika kü­lönböző területeinek jelentőségét gazdasá­gi. társadalmi előrehaladásunkban. A megyei pártbizottság más megközelí­tésben is rendszeresen foglalkozik a mű­velődéspolitikával. Amikor — megyei kez­deményezésre — az utóbbi években rendre áttekintettük a munkásság, a parasztság, az értelmiséa és az alkalmazottak helyze­tét. s a körükben folyó munka feladatait, a művelődési szempontok — a műveltség szerkezetének és tartalmának kérdései — itt is kiemelt ielentőséggel szerepeltek. A párt belső életével foglalkozó elem­zések is rendszeresen tartalmazzák egy­részt a párttagság iskolázottság szerinti összetételének alakulását, másrészt a mű­velődés iránti nyitottság, az ideológiai ér­zékenység fontosságát. Az Irányelvek egyik fontos feladatként szabta meg a tudomány fejlesztését és a műveltségi színvonal emelését. Az Irány­elvek megjelenése óta a tudományos élet dinamikus fejlődése bontakozott ki. Az Irányelvek nagv fontosságot tulajdonított a tudományos kutatások gyakorlati alkal­mazásának. A fejlődés e területen is igen számottevő. A korábbi évek munkájának számos gyümölcse erzekelhető murai a ne­hezebb gazdasági körülmények között i». A tudományos intézményekben dolgozók — nagy erőfeszítések árán — eredménye­sen szembenéznek a nehezülő követelmé­nyekkel. Ezt úcv lehetett elérni, hogy a tudományos kutatóbázisok, a felsőoktatási intézetek önállósága és vele párhuzamo­san a felelőssége is állandóan növekedett mind a társadalmi és a gazdasági célok­mind saiát intézményük tekintetében. Helyes volt megszívlelni azokat a gon­dolatokat. amelyeket Kádár János elvtara 1964-ben megyénkben tett több napos lá­togatása alkalmával egy értelmiségi talál­kozón mondott. ..Emlékszem, annak ide­ién a kormány elé terjesztették a tudo­mányos kutatási tervet, az összes fő- ee altémával együtt. Igaz. a kormány meg­szavazta. én azonban — nem jogi meg; gondolásból — arra kértem Rusznyák és Erdei elvtársat, hogy módosítsák az elő­terjesztést: a tudományos kutatás tervét és programiát tételesen ne kellien a kor­mánynak megszavaznia. Azt Önök állí­tották össze, a részarányokat Önök alakí­tották ki... És miért én legyek értük a felelős? Ezért mondtam, hogy módosítsák az előterjesztést olyanformán: a tervet be­mutatták a kormánynak, s a kormány tu­domásul vette. De a terv ne a kormányé legyen, hiszen nem tudja kellően kiismer­ni magát benne . . . így értelmezzük az önálló feladatkört. A döntő szó a tudóso­ké. Önökön múlik a siker. A társadalmi ellenőrzés természeti*en ezen a területen is működik. Ismerjük a jelenlegi helyze­tet. Minden értelmiségi, minden kutató, aki tudia. hogv mivel tartozik saját né­pének. ismeri kötelességét. Bízunk abban, hogv e kötelezettségnek eleget is fog tenni." • A hetvenes évek anyagi feltételeket illetően nálunk is meg­t&toa&i. Masym, ieaveucsöe vált a rmrroui i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents