Délmagyarország, 1984. február (74. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

; é % a * * V V* v v> Szombat, 1984. február 4. Magyar-brit tárgyalások |fl „veszteségek megállapítása lehetetlen" Libanonban Folytatás az 1. oldalról.) a látogatás arra vall, hogy a kormányfő „párbeszédet és nem szópárbajt akar" a kelet-európai országokkal. A nyugatnémet sajtó Is megkülönböztetett figyelem­mel kíséri Margaret That­cher magyarországi utazá­sát. A Frankfurter Allge­meine Zeitung például rá­mutatott, hogy Margaret Thatcher ötéves miniszter­elnöksége alatt most utazott először a Varsói Szerződés egyik tagállamába: a lap szerint a látogatás fordula­tot jelent a szocialista or­szágokkal szemben eddig folytatott brit politikában. A nvugat-berltni Der Ta­gesspiegel megállapítja: ..A keleti politika most bekerül­het a brit diplomácia foga­lomtárába is. Persze, nincs szó arról, hogy Nagy-Britan­nia megváltoztatni irányvo­nalát. De fontosak az árnya­latok a zátonyra futott kelet —nyugati viszonyban." A lap úgy véli, hogy a Tha­tcher asszony látogatása je­lezte „árnyalat" a brit kor­mány „világképének" diffe­renciálódására vall. Az Avanti!, az Olasz Szo­cialista Párt lapja pénteken a látogatást úgy értékelte, hogy a két tömb kisebb or­szágai közös alapot keresnek a párbeszéd felújításához. Végül is az európaiáknak tel­jes mértékben érdekében áll a két tömb közötti enyhülés elősegítése — írta az Avanti! A madridi El Pais utal ar­ra. hogy Thatcher látogatása nyitánya annak a kormány­fői látogatássorozatnak, amelyre Magyarország ké­szül. Hiszen a brit minisz­terelnök után Budapest ven­dége lesz az olasz, az NSZK, a svéd, a belga és a norvég kormányfő is. A spanyol katolikus körök lapja, a „Ya" pénteki számá­ban azt írta, hogy „a brit kormányfő budapesti látoga­tásával mindkét fél de­monstrálni akarja, kész a párbeszédre. Thatcher be­folyása Washingtonra épp úgy nem becsülhető le, mini Kádár János tekintélye Moszkvában. Az Olasz Keresztényde­mokrata Párthoz közel álló II Tempó című újság beszá­molójában azt emelte ki. hogy a brit miniszterelnök „az enyhülésről beszél Bu­dapesten". ahol „rendkívül szívélyes légkörben" kezdőd­tek meg a magyar—brit tár­gyalások. A londoni tv-csatornák híradóműsorai csütörtök esti. Margaret Thatcher kormány­fő Budapestre érkezéséről szóló tudósításaikban ki­emelték a miniszterelnök re­pülőtéri nyilatkozatát, amely­ben a béke megőrzésének szükségességéről szólt. A tudósításokhoz fűzött kommentárok ugyanakkor intettek attól, hogv „csodát" várjanak a látogatástól. Lon­donban emlékeztetnek arra, hogv mind a brit. mind a magyar fél értésre adta: a világbéke érdekében első­sorban a két nagyhatalom viszonyán kell javítani. Díszvacsoraa Parlamentben Lázár György pohárköszöntője Lázár György bevezető­ként utalt arra, hogy That­cher asszony személyében első ízben üdvözölhetünk brit miniszterelnököt ha­zánkban. E látogatás azért is jelentős, mivel azt Pél­dázza. hogy a nemzetközi helyzet kielezett időszakai­ban is lehetséges a párbe­széd a más társadalmi be­rendezkedésű. és a külön­böző szövetségi rendszerhez tartozó országok között. A Minisztertanács elnöke megelégedéssel szólt a tár­gyalásokról, amelyek meg­erősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy a jövőben többet teszünk kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséért. Kifejtette: álláspontunk számos nemzetközi kérdés­ben eltér, mégis megtalal­hatók azok a közös érde­keltséget kifejező pontok, amelyek a mai. a világ bé­kéjét fenyegető nemzetközi válságból kivezető út kere­sésében is lehetővé teszik az együttműködést. Országaink kapcsolatai ma rendezettek, megoldatlan problémáink nincsenek. Miniszterelnökünk kiemel­te: különös fontosságot tu­lajdonítunk a kölcsönös elönyöikre alapozott keres­kedelmi. gazdasági és pénz­ügyi kapcsolatok bővítésé­nek. Ügy véljük, hogy erre a jelenlegi nehéz világgaz­dasági helyzetben is lehető­ség van. ha kellő figyelmet fordítunk a fejlődés útjá­ban álló akadályok elhárí­tására, s jobban kihasznál­juk a kínálkozó lehetősége­ket. Ezt követően Lázár György kitért napjaink legfonto­sabb nemzetközi problémái­ra. — A mai feszült nem­zetközi helyzetben is vall­juk, hogv az enyhülésnek nincs elfogadható alterna­tívája — mondotta. — A fe­szültség növekedésének okairól eltérőek a nézete­ink. Az amerikai rakéták nyugat-európai telepítéséről hozott döntés és a telepítés megkezdése fokozza a poli­tikai és katonai feszültsé­get kontinensünkön, tovább terheli a kelet—nyugati kapcsolatokat. — Kormányunk, mint a béke elkötelezett híve, to­vábbra is azon a nézeten van. hogy a vitás kérdése­ket — beleértve a nukleá­ris fegyverzet problémáját is — politikai eszközökkel, tárgyalások útján lehet és kell megoldani — hangoz­tatta. — Mélyen meg va­gyunk győződve arról, hogy a Szovjetuniónak, valamint a Varsói Szerződés tagálla­mainak a különböző fóru­mokon. előterjesztett javas­latai jó alapul szolgálnak a tárgyalásokhoz. Az előreha­ladáshoz azonban komoly elhatározottságra. ésszerű kompromisszumokra és azok tettekben való megnyilvá­nulására van szükség. Lázár György hangsúlyoz­ta: a nukleáris katasztrófa elkerülése valamennyi nép érdeke. Minden fórumot, így a stockholmi konferen­ciát is fel kell használnunk arra, hogy egyengessük a kibontakozás útját, elősegít­sük a bizalmatlanság csök­kentését. a helsinki folya­mat fenntartását. Külpoliti­kánk legfőbb törekvése a béke megőrzése, az európai biztonsági és együttműködé­si folyamat fenntartása. Eb­ben a szellemben szándéko­zunk ápolni Magyarország és az egyesült királyság kapcsolatait ls. V Bejrút (MTI) A libanoni ellenzék veze­tő képviselői a kormány­hadseregre és a falangista milíciákra hárították a fe­lelősséget a Bejrút déli kül­városában és a Suf-hegység­ben fellángolt rendkívül he­ves harcokért. Marvan Ha­madeh volt miniszter, Va­lid Dzsumblatt közeli mun­katársa rámutatott: az ál­lamhatalom katonai nyo­mással próbálja engedmé­nyekre kényszeríteni a Ha­ladó Szocialista Pártot, a drúz és a síita közösséget, ezért kezdeményezte az 6sz­szecsapások legújabb fordu­lóját, A Libanoni KP lap­ja. az An-Nida az agresszo­rok által tervezett „véres megoldás" főpróbájaként ér­tékelte az ideiglenes adatok szerint 15 halálos áldozatot •követelő csütörtöki konf­liktust. A veszteségek meg­állapítása lehetetlen. mert a harcok hevessége miatt nem • tudják elszállítani a halottakat és a sebesülte­ket. A péntekre virradó éjsza­ka folyamatos ágyúdörgés­től volt hangos Bejrút. A helyi idő szerint reggel ki­lencre meghirdetett tűzszü­netet még három órával ké­sőbb sem tartották tiszte­letben. A főváros déli kerü­leteiben a síita Amal moz­galom harcosai elfoglalták a hadsereg több fontos állá­sát A szervezet szóvivője cáfolta, hogy a kormányerők visszafoglalták volna az el­veszített körzeteket. , Safik el-Vazzan miniszter­elnök a síita főmufti köz­benjárását kérte a bejrúti harcok beszüntetéséhez. Az An-Nahar című lap úgy ér­tesült, hogy a síita Amal mozgalom csupán a rend­őrségnek hajlandó átenged­ni a hadseregtől elfoglalt állásokat. Abu Sakra sejk. a drúz közösség vallási vezetője három hónapot adott Amin Dzsemajel elnöknek arra. hogy kivezesse Libanont a jelenlegi zsákutcából. Ha nem képes erre, le kell mon­dania, át kell engednie a helyét valaki másnak — tet­te hozzá, majd keményen elítélte a falangista vezető köröket támogató Egyesült Államok egyoldalú, a nem­zeti megbékélést akadályo­zó szerepét. A bejrúti állami rádióban idézett hivatalos személyi­ség szerint a kormányzat fenntartja magának a jogot, hogy a diplomáciai erőfe­szítések kudarca esetén más, „törvényes" eszközökhöz, így a kormányhadsereg be­vetéséhez folyamodjék az ellenzékkel szemben. A drúz milíciákkal való katonai le­számolás. egy ilyen célú tá­madás lehetőségét nem le­het kizárni — közölte egy másik kormánytisztviselő. Mint ismeretes, Dzsemajel elnök korábban cáfolta, hogy katonai megoldással akgrná helyettesíteni a ki­lencéves polgárháborús konf­liktus tárgyalásos rendezé­sét Charter-járatok, halászhajók Margaret Thatcher pohárköszöntője A miniszterelnök asszony válaszában a vendéglátókat üdvözölve — kedves gesztus­ként — magyarul mondotta: „Örülök, hogy ' itt vagyok Budapesten." Pohárköszön­töjében ezután számos pél­dát idézett fel a brit­magyar kapcsolatok törté­netéből. A Budapesten Euró­pa-bajhokságot nyert an­gol jégtáncos parra utalva megjegyezte: „Ez az egyetlen jég kapcsolatainkban". A két állam mai viszonyáról szólva megállapította; — mindket­tőnk országa kereskedő ov­tizag. A jelenlegi világgazda­sági nehézségektől mindkét állam szenved, örömmel lát­juk a gazdasági visszaesés végének jeleit. Ez. jobb lehe­tőségeket nyújt majd kétol­dalú kereskedelmünk növelé­sére. Kívánjuk, hogy a Lon­donban rövidesen megrende­zendő „magyar napok" révén sikerüljön növelni kivitelün­ket. Arra biztatjuk Önöket, hogy tanulmányozzák és ele­mezzék a brit piacot, és ke­ressenek további exportlehe­tőségeket. Nagy-Britanhia kapuja nyitva áll. Es azt kérjük, hogy üzletembereink hasonló lehetőségeket kap­janak itt arra. hogy azonos feltételekkel versenyezzenek bárkivel. Margaret Thatcher megál; lapította: olyan időben jár Magyarországon, amikor mind a mi kontinensünk, mind más világrészek politi­kai egét felhők borítják. — Már volt alkalmunk eszme­cserét folytatni kormányaink céljairql és reményeinkről, csakúgy, mint a nemzetközi fejleményekkel kapcsolatos félelmeinkről. Ma egy politi­kai határvonal mas-más ol­dalán állunk. De a stabili­tás. a biztonság és béke ke­resése összeköt bennünket. Az ezredfordulóig hátralevő 16 évben a vezetés képessé­gének egyik nagv próbaköve az lesz. hogy milyen lelemé­nyességgel és eltökéltséggel tuduk a fegyverzetkorláto­zás és leszerelés feladataival foglalkozni. Politikai eltö­kéltségre és kölcsönös tiszte­letre egyaránt szükségünk lesz. — Mindkettőnknek kész­nek kell lennünk arra, hogy keresztülvihető intézkedése­ket hozzunk. Mindkettőnk­nek késznek kell lennünk arra, hogy ezek ellenőrzésé­hez hozzáiáruljunk. Mind­egyikünknek el kell ismer­nünk. hogy a másik félnek is szüksége van biztonságra. Ha ezt a megközelítési mó­dot mindenki elfogadja, ak­kor kevesebb lehet a nuk; leáris és hagyományos fegy­ver. A folyamatban levő | stockholmi konferencián konkrét lépésekre törek­szünk a bizalom és az euró­pai biztonság erősítése érde­kében. Nagy-Britannia min­den lehetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy ezt a célt elérjük. Ma este itt. Bu­dapesten. hangsúlyozom, hogy Nagy-Britannia és szövetse­gesei határozottan akarják fegyverzetcsökkentő megálla­podások létrejöttét. Erre sür­gős szükség van. Ez az az idő, amikor tárgyalni kell, egyezkedni kell, amikor eredményt kell elérni. Végezetül Thatcher asszony megállapította: — Olyan vi­lágért dolgozni, melyben konfliktusok nélkül és egy­más javára élhetünk együtt, sem meggyőződésünk föl­adását. sem éberségünk lazítását nem jelenti. És a más-más szövetségi rend­szerhez való tartozás nem zárja ki egymással való együttműködésünket. A béke nem érhető el jóakarat nél­kül. Különbségeink ellenére úgv vélem, hogv Magyaror­szág és Nagv-Britannia osz­toznak ezekben a törekvé­sekben. Az emberiség előre­haladása érdekében együtt lehet és együtt kell működ­nünk. » Varsó (MTI) A lengyel kormány nem fogja ellenezni, hogy a LÖT lengyel légiforgalmi vállalat Charter-járatokat indítson az idén az Egyesült Államokba és a lengyel halászflotta ha­lásszon az amerikai vizeken — amint ezt az Egyesült Ál­lamok januárban engedé­lyezte —, ha az érintett len­gyel vállalatok ezt gazdasá­gilag kifizetődőnek találják. A tartós légiforgalmi és ha­lászati együttműködés felújí­tásához azonban Lengyelor­szágnak biztosítékokat kell kapnia arra, hogy az együtt­működés hosszú távú lesz, és nem fogják politikai célokra kihasználni. Ezt tartalmazza egyebek között a PAP len­gyel hírügynökség nyilatko­zata. amelynek közzétételére illetékes helyen hatalmazták fel. A nyilatkozat megismétli, hogy a lengyel kormány — mint azt novemberi diplo­máciai jegyzékében is le­szögezte — minden korláto­zó intézkedés megszünteté­sét követeli, és szükségesnek tartja, hogy az Egyesült Ál­lamok intézkedjék a szank­ciók okozta súlyos gazdasági károk megtérítéséről. A PAP hivatalos nyilatko­zata szerint a lengyel ha­lászhajók számára garanciá­idat tartalmazó megállapodás ntján rendkívül kockázatos volna távoli vizekről újból visszatérni az amerikai par­tokhoz. Az amerikai kormányzat januárban jelentette be. hogy 88 Charter-járat indítását engedélyezi az idén a LOT lengyel légitársaságnak, s hozzájárul, hogy a lengyel hajók korlátozott mennyisé­gű halat halásszanak ]e az amerikai vizekről, de ennek fejében Lengyelországnak meghatározott mennyiségű halat kell vásárolnia az ame­rikai halászati cégektől. Egy­idejűleg a Fehér Ház kö­zölte, hogy érvényben ma­rad az összes többi szankció, amelyet az Egyesült Álla­mok a lengyelországi szük­ségállapot 1981-es bevezeté­sekor léptetett életbe, és nem változtak a Lengyelor­szággal kapcsolatos ameri­kai politika alapelvei sem. Újra a Challenger öt amerikai asztronautá­val a fedélzetén pénteken, közép-európai időszerint dél­után 2 órakor, elindult út­jára a Challenger nevű amerikai űrkomp. A Challen­ger nyolc napot tölt Föld kö­rüli pályán, s legénységének legfőbb feladata a kozmikus szerelési feladatok végrehaj­tására kidolgozott „űrfotel" kipróbálása lesz. A repülés igazi újdonsága ugyanis az az egyszemélyes kozmikus jármű, 'amelynek segítségével az asztronauták első ízben hagyhatják el az űrrepülőgépet úgy, hogy nem kötik magukat kábelekkel az „anyahajóhoz". A fotelhez hasonló szerkezet hajtóműve egyetlen kar segítségével függőleges és vízszintes, va­lamint forgó mozgásokat tesz lehetővé a nyílt világ­űrben manőverező kozmikus szerelő számára. Horn Gyula látogatása Hollandiában • Budapest (MTI). Horn Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetőie január 30. és február 2. között láto­gatást tett Hollandiában. Találkozott Joop den Uylal. a Holland Munkáspárt veze­tőiével. az MP parlamenti frakcióiának elnökével. Wií­lem van Velzen főtitkárral. Maarten van Traa kül­ügyi titkárral. Relus ter Bcefckel. a parlament kül­ügvi bizottságának elnökével., valamint az MP több más vezető személyiségével. Az MSZMP képviselőiét fogad­ta Elli Izeboud. a Hollóid Kommunista Párt KB elnö­ke és Jaap Wolff. a HKP nemzetközi osztályónak ve­zetőie. Horn Gvula találko­zott továbbá Jacobovits de Szeged külügyminisztériumi politikai főigazgatóval. A szív.élves. nvílt légkörű találkozón beható vélemény­cserét folvtatott az európai béke. biztonság és együtt­működés időszerű kérdései­rőt Szerződés az idei szovjet kőolal­szállitásról # Budapest (MTI) Pénteken Budapesten Rus­say István, a Mineralimpex és Vlagyimir Morozov, a Szojuznyefteexport Külke­reskedelmi Vállalat vezér­igazgatója aláirta a szovjet kőolaj- és földgáz tennék ex ez évi magyarországi szállí­tásáról kp jött szerzpdp?t Jen­nek megfelelően 1,3 milliárd rubel értékű szovjet köolai és kőolajtermék érkezik az idén hazánkba. E nagy meny­nyiségű energiahordozó fo­lyamatos szállítása alapvető Magyarország energiaellátá­sában. s értéke a Szovjet­unióból származó teljes ma­gyar import 30 százaléka. Az elmúlt több mint három év­tizedben a szovjet köolaj­szállítások mennyisége meg­haladta a 110 millió tonnát Kambodzsai építők kitüntetése # Budapest (MTI) A „Kambodzsai—Magyar Barátság" gyermekváros épí­tőinek tiszteletére pénteken ünnepséget rendeztek a KISZ KB székházában. A résztve­vőket Sebestvén Nándorné. az Országos Béketianács el­nöke üdvözölte, maid Kao Samreth. a Kambodzsai Nép­köztársaság budapesti ideig­lenes ügyvivőié mondott ün­nepi beszédet és adta át a kambodzsai nép és kormánv háláját kifejező kitüntetése­ket. Ezután Feiti Gvörgv. a KISZ KB első titkára. Se­bestvén Nándorné és Har­mati Sándor, a Magyar Szo­lidaritási Bizottság elnöke nvúitott át kitüntetéseket a gyermekváros létrehozásában kiemelkedő érdemeket szer­zett kollektíváknak és sze­mélveknek. Francia—szovjet gazdasági egyezmény • Párizs (MTI) Pierre Mauroy miniszter­elnök és Ivan Arhipov. a Szovjetunió minisztertaná­csának első elnökhelyettese pénteken délelőtt aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely 1990-ig hosszabbítja meg Franciaország és a Szovjet­unió közötti gazdasági, ipa­ri és műszaki együttműködé­si egyezményt. A most aláíet jegyzőkönyv előirányozza a két ország gazdasági kapcsolatainak to­vábbfejlesztését és kiszélesí­tését, s az árucsere-forgalom kiegyensúlyozását. Konkrét célul tűzi ki a francia ko­hászati, vegyipari és mező­gazdasági termékek export jának növelését, valamint azt is, hogy 1984-ben több olyan szerződést kössenek, amelyek értelmében francia vállalatok részt vesznek majd különböző szovjet be­ruházási programokban.

Next

/
Thumbnails
Contents